Igen, ezt egy feszültségosztóval lehet behangolni.

Meg elindulásnál, amikor kis fordulatszámon kell nagy nyomatékot kifejteni.

Ilyen esetekben vaktoros mezőorientált frekiváltót kell használni, amivel 0 fordulaton is létre lehet hozni maximális nyomatékot.

Ez a másik része, az indítónyomaték amiről már hallottam hogy nem valami jó, ha alacsony a frekvencia.
De éppen azt nem tudom elfelejteni amikor először tanultam az aszinkronmotorokról, a nagy indítónyomaték
volt az egyik legfőbb előnyük(legalábbis a 3 fázisúaknál). Tudom, akkor a névleges teljesítmény többszörösét
is képes felvenni, és az fix hálózati feszültség/frekvencia volt, és akkor a motor "ránt egy jó nagyot",
járműnél meg kipörögne a kerék. Villamos fékezésnél pedig csak az üzemi teljesítmény töredékén képes
fékezni/visszatölteni, különösen alacsony fordulatnál. Városi araszolásnál nem egy ideális szerkezet,
mechanikus fék híján pedig egyenesen életveszélyes. Én mégis szívesen járnék egy ilyennel munkába...

Köszönöm a válaszokat, a vezérlés villamos részével most már meg vagyok békülve, és bátran állok neki
a fázisváltó megépítésének. A motorra vonatkozó kérdéseimet majd a hozzá tartozó topikban teszem fel.
Az IFOC(mezőorientált áramvektoros vezérlés) is megfordult a fejemben, de ezt inkább későbbre hagynám.
Egyetemen tanultuk, de pár hét alatt kikopott. Így marad a "hagyományos" frekvencia+amplitúdó vezérlés,
és a tranzisztorokat majd túlméretezem a nagy áramlökések miatt. A vezérlést természetesen
egy AVR mikrokontroller fogja segíteni, ami a fordulatszámadatok alapján határozza meg a motor működését.
Kis sebességnél pedig mechanikus fékezést fogok alkalmazni, mivel a hátramenet nem ajánlott...

Áttekercselni semmiképp nem akarom, pont az a lényeg hogy a minden sarkon kapható tömeggyártott, olcsó,
380V-os 3 fázisú aszinkron motorok is használhatóak legyenek a kapcsoláshoz.
A motor által leadható teljesítményt csak a táp alkatrészei, a hatótávot az akku méretezése szabná meg.
Valóban tervezem különálló Boost és Buck részt beiktatni a rendszerbe, kicsit sok lenne ide 600V-nyi akku...

Vaktoros, vagy vektoros? Melyik frekiváltók tudják ezt? Néhány típust tudnál esetleg írni? Most 0,55Kw.os motorhoz pont kellene is!

Ránézésre az áttekercselés ára hasonló nagyságrend mint a buck meg a boost áramkörök ára lesz.
Kapásból elvetni ezért nem lehet.

Természetesen vektoros.
Készülékek terén nem vagyok jártas, így típust nem tudok mondani.
Valószináleg a vektoros frekiváltó drágább lesz, mint a sima FU karakterisztikás.

Hát jó. Azért ezek a sima frekiváltók sem olyan olcsók! Aminek valamivel jobb az indításnál a forgató nyomatéka több mint ötvenezerbe kerül (Omron-Jaskawa)

Nézd meg, hogy tud-e IR kompenzációt a frekiváltó (ez nem bonyolult dolog, a legegyszerűbb is tudhatja).
Azért fogy el a nyomaték kis frekvenciákon mert a gép állórész ohmos ellenállásán eleső feszültséggel kevesebb csinálja a mezőt, így mintegy feszültségcsökkenett üzemállapotot létrehozva (és ugye M~U^2).
Szóval ha ismert az áram meg az állórész ellenállás, akkor azok szorzatával meg kell emelni a kapcsolfeszültséget.
Vagy lehet még olyan lehetőség, hogy kézzel néhány törésponttal lehet modosítani a lineáris FU karakterisztikát, ezzel bosstolva a feszültséget kis frekvencián (persze így független lesz a terheléstől a feszültség, üresjárásban kisfrekin túlgerjesztés lehetséges! )

Köszönöm, nem is vetem el kapásból a lehetőséget, de ez a lehetőség mégiscsak 6 darab nagyonnagy-áramú,
több száz Amperes kapcsolót fog igényelni, míg a Buck/Boost módszeresnél csak 1 kell a Boost-hoz.
Igaz, a feszátalakítós módszernél kell még 2 bazinagy ferrites fojtó is(nagyobb PC-tápokból bontanám ki),
de már arra is gondolok hogy elég egyetlen mag, mivel egyszerre úgyis csak az egyiket fogjuk használni.

Szakmailag tapasztalom szünetmentes tápoknál, hogy azok amelyeknek az invertere és az akkuja között boostolás van sokkal többször hibásodnak meg (persze ez nem mérvadó, csak elgondolkoztató).
100V valatt IGBT helyett MOSFETet alkalmazhatsz ez kompenzálja a kisfeszültség nagyáram hátrányait!

Nagy feszültségnél nem is lehet MOSFET-et használni? Még ilyet sem?
Első körben a tesztpados próbákra IRF840-el játszanék(bőven van és olcsó), max. 100-150V-ig bezárólag.

A feszültség már túl magas, legalább a vonali csúcsának duplájára illene a félvezetőt választani, az meg 1100V körül van, az itteni feteknek már túl magas az RDS_on-ja, több lenne a vezetési veszteség mint ha IGBT-t alkalmaznánk, aminek viszont Uce_on-ja van (nem nagyobb 2-3V nál).
Ezért Írtam 100V alatt fetet (200V-os fetben van elég kis RDS_on-ú.)

Fúúha, én meg azt hittem hogy a vonali egyenfeszre méretezett FET/IGBT még jó ide. Azért egy 62mOhm - os FET nem hiszem hogy piskóta, ha azt nézzük hogy 2-3V-os UDS_on-hoz 32-48A áram dukál.
Egyébként a 600V-os miért is nem mehet egy olyan áramkörbe ahol 500-600V-ra méretezem az egyenfeszt?
Igen, ott van a visszatöltés is ami megemelheti, ezért úgy szabályoznám be hogy 600V-nál
működésbe lép a Buck rendszer az akksiba való visszatöltéshez. Így sem jó a 600V-os FET?

Esetleg egy ilyen IGBT-vel már nyugodtan alhatok?

Tápfeszültségnyi zavar tüske simán előjöhet/előjön (szórt parazita elemek L,C,R...).
Fejlesztési szakaszban még a dupla feszültség is kevés lehet, több félvezető is elhalálozhat mire kész lesz az áramkör.
Üzembiztosság = túlméretezés.

Köszönöm. Most lenne egy frekvenciaváltós kérdésem is.
Az addig oké hogy van 3 darab tranzisztorpár, de milyen stratégia szerint kapcsolgatjuk őket? Visszaolvasva,
meg más frekiváltók adattábláját nézve 1kHz kapcsolófrekiket látok. Lefogadom, a kimenet nem szinuszos.

Egy elképzelésem azért van, aztán cáfoljátok ha rossz:
Szóval, van az 1kHz-es kapcsolófreki ami 1ms-os periódusokat jelent. A három tekercs három darab áramutat jelent, mindegyiknek van pozitív és negatív iránya, azaz összesen 6-féleképpen kapcsolhatunk ha feltesszük hogy egyszerre egyidőben csak egy áramutat nyitunk meg. Az 1ms-os perióduson belül az egyes áramutakat az alapjén és annyi ideig nyitjuk meg, hogy az adott tekercsben hol tart éppen a forgómező. Ha például az U tekercs 90°-nál tart akkor pozitív irányban a maximális ideig lesz nyitva, a másik kettő(V,W) pedig negatív irányban, fele annyi ideig mint az U tekercs: sin(90°)=1 sin(90°+120°)=sin(90°+240°)=-0.5. Ezek a számok csak arányszámok, erre még jön az amplitúdószabályozás is.
Gondolom a sorrend mindig úgy alakul egy perióduson belül hogy az első és a harmadik mindig megegyező irányú(+ vagy - irány), és periódusonként tükrözödik. Azaz a fent leírt esetben V-U-W, majd a következőben W-U-V, és így tovább egészen addig amíg valamelyik polaritást vált. A perióduson belüli időbeli elosztás pedig olyan lehet hogy a "középső" tekercs az 1ms-os időszelet közepén, szimmetrikusan helyezkedik el, a másik kettő pedig mindig a legszélén, így a szomszédos periódusoknál a "szélső" tekercsek résideje egybecsúszik.
Mivel a szélső tekercseket cseréljük, a példában a W és a V is folyamatosan 1 ideig lesz nyitva,
negatív irányban. Csak ritkábban mint az U. Sajnos diagramot most nem tudok rajzolni...

A kimenet árama a motor induktivitásától simul ki és ettől alakul ki a például 50 Hz-es motoráram az 1 kHz-es PWM szaggatásból.

Rossz feltételezés hogy egyszerre cask egy áramut nyitható meg.
Csatoltam a moduláló ábrát fázis feszültségekkel, ebből jön ki az a szép PWM ábra (2szint), amit ismerünk, a vonali PWM je kicsit csúnyább, mert 3 szintet vehet fel.
Amikor bármelyik fázis pillanatértéke > mint a háromszög, akkor annak a fázisnak a felső, egyébként alsó kapcsolóeleme kap vezérlést.
4,5ms nál mindhárom félhíd fent vezet, 1ms nál mindhárom alul vezet...

Köszönöm, igen, pont erre voltam kíváncsi. Először csak azért feltételeztem hogy egyszerre csak
1 áramút nyitható meg mert ha nem, akkor egy tranzisztornak két tekercs áramát is ki kell szolgálnia.
De most hogy belegondolok, ez így hülyeség mert ha az egyik tekercs maximumon van,
akkor az a tranzisztor csak azt hajtja, vagy a másik tekercs már nagyon keveset tesz hozzá.

Gondolom a háromszögjel lehet sűrűbb/ritkább a kapcsolófrekinek megfelelően. Illetve még egy apróság,
az ábrából elképzeltem egy analóg áramkört ami tud kapcsolgatni, de ugye a tranzisztoroknak is
van egy kis késleltetése, tehát abban a pillanatban nem kapcsolhatjuk le amikor az ellenpárját be.
Vagy 1kHz-nél ez egyáltalán nem jelenthet problémát?

Igen az 1KHz természetesen lehet akármennyi aminek gyakorlati érteme van:
Ne túl magas mert az a kapcsolási veszteségeket növeli, jobban érvényesülnek a szórt parazita elemek, jobb nyákterv, huzalozás, drágább félvezető stb kell.
Ne túl kicsi, mert akkor a szűrőtagok lesznek nagyok, vagy jelentős alakhiba lesz a szűrt meg a moduláló jelek között.
Ökölszabály, hogy a kapcsolási freki legalább a moduláló freki maximumának 10 szerese felett legyen, 20 szoros már tökéletes.
Késleltetés van bekapcsolásra is meg kikapcsolásra is, álltalában nem azonos értékű, ezt a vezérlőnek kell kezelnie, be kell vinni holtidőt, az egyik kikapcsolása és a másik bekapcsolása közé (nem nyithatnak egymásra).

Van még egy olyan érzésem hogy a tranzisztorokkal párhuzamos diódát azonos feszültség/áram
terhelésre kell tervezni. Schottky diódát az alacsony kapcsolófreki miatt nem szokás betenni, vagy másért?

A kapcsolófreki emelése a motor állórészében a vasveszteség(örvényáramok), csökkentése
a tekercsveszteség(ohmos ellenállás aránya) megnövekedését is előidézheti?
Tudom hogy nem lehet jelentős energiát megtakarítani, de talán egy villanyautónál az a pár százalék
is számíthat ha a motorhoz hangolható a kapcsolófrekvencia. De lehet hogy tévedek?

Tudom, ezzel éppen magam ellen beszélek mert a fogyasztást növeli, de még azon is gondolkodom
hogy indításnál vagy intenzív gyorsításnál érdemes lehet-e a kapcsolófreki növelése? Ugye ilyenkor
a legkisebb az állórész induktív reaktanciája és ezt egy kicsit kompenzálhatja a nagyobb kapcsolófrekvencia?

Kicsit keverem már a fogalmakat: a híradástechnikában a moduláló freki a nagyobb, a kapcsoló a kisebb.
Szerencsére még értek mindent, és inkább használom az itt elhangzott fogalmakat.

Az ábrához visszatérve, lehet hogy én olvasom le rosszul, de azt látom hogy 1.0ms-nál az első és
a harmadik(a két szürke) fázis felül, a második(ciánkék) alul kell hogy vezessen.
4.5ms-nál az első(világosabb szürke) felül, a másik kettő pedig alul. Pirossal jelöltem ezt a két időpontot.
Vagy szándékos csel volt ahhoz hogy a hozzánemértésemet tesztelni lehessen?

A diódát igen a kapcsolóelem áramára kell megválasztani.
Olyan félvezetőt célszerű választani amibe benne van már a dióda is és megfelelően gyors, kis tárolt töltésű.
Mivel egy tokon belül van a kapcsolóelem meg a dióda, ezért a kötzük lévő szórt induktivitás már minimális!
Schottky jólenne, de 200V zárófeszültség felett már nincs.
Én inkább az ellenkezőját tenném gyorsításkor, a bazi nagy áramot bazi nagy veszteséggel kapcsolgatja a híd, ez nagyobb mértékű, mint a motor+ vesztesége az áram felharmónikusoktól. Hajtásban tirisztoros kapcsolásoknál sokkal rondább áramokkal/fezsültségekkel mennek a motorok, és ott a többlet veszteség csak 10% körüli. (akkor itt meg elhanyagolható.)

Az első X től kicsit balra nézd (-1/4Tkapccsal ), a másodiktól meg kicsit jobbra (+1/4 T kapccsal), az időt csak kb ra mondtam hogy arrafelé

Az elsőtől 1/4 T balra és a másodiktól 1/4 T jobbra, az nekem mind az alsó holtpontot jelenti
a háromszögjelben(kék X-ek), az én értelmezésem szerint ekkor mindhárom görbe
a háromszögjel "felet" van, tehát mindegyiknél a pozitív vezet. :rinya:

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni egy olyan problémában, hogy hogyan tudom azt beállítani, hogy folyamatosan RUN állapotban legyen a frekvenciaváltó. Távolról vezérlem 0-10V-al. Beállítottam már rajta mindent, jelenleg is Jumperrel tudom indítani, de ha feszültségmentesítem a szekrényt és visszakerül rá a feszültség, nem indul vissza. Ahhoz, hogy működjön, ki- majd vissza kell kötni a Jumpert.

Frekvenciaváltó típusa: SV-iG5A
Beállítás: drv - 2

Válaszokat előre is köszönöm!

Szia
Ha jól néztem H21=1-re 0 gyári beállitásban Bővebben: Link