Köszönöm a választ! Nem lustaságból nem kötöttem be, hanem mert egyszerűen lehetetlen 2 rétegen minden lábat bekötni. Akkor döntöttem úgy, hogy lemértem az azonos lábak közötti ellenállást, és mivel 0-át mutat a szakadásvizsgáló, arra a következtetésre jutottam, hogy nem fontos, mivel ezek ugyanazok a lábak többször kivezetve. De akkor ezek szerint tévedtem.

Nagyfrekin az induktivitásra is gondolni kell.

Ezek a függvények sima C nyelvű dolgok. Részemről az ilyesmit mindig magam írom magamnak, és soha ilyen gondom nincsen. Ha a C nyelvvel magával vannak gondjaid, próbálj rákeresni valami könyvtárban pld erre (szerintem ritka barátságos lehetőség kezdőknek az alapokat megérteni, ma már nem is írnak ilyen könyveket egyet sem), vagy interneten a csilliónyi "C programozás kezdőknek" cikkekre (bár némelyik nagyon parasztvakító hulladék).

Gondoltam rá, ha arra gondol, hogy szűrni kell a tápot, most tükör sima a tápfeszem. És most lemértem azokat a CVDD meg DVDD lábakon a feszültséget amiket nem kötöttem be, és ott is megjelennek a tápfeszültségek, szóval, lehet, hogy nem a leg szakszerűbb kihagyni ezeket a lábakat, de szerintem ettől még működni kellene a procinak nem?

Amit Te mérsz, az gyanítom a statikus áramfelvétel melletti feszültség. Viszont az alacsony impedanciájú tápellátást a nagyobb frekvenciákon is biztosítani kell. Értsd, amikor a belső tranzisztorok átkapcsolnak kis idő alatt nagy áramok folynak, így nagy impedanciájú táphozzávezetéseknél a megengedettnél nagyobb feszültség esik, ami a megfelelő működést ellehetetleníti. Az RC szűrést meg felejtsd el a tápvonalon. Oda alacsony induktivitású kondenzátorokat kell tenni. Nagyobb kapacitású tantál és kerámia kondenzátorokat.

Mostmár értem, azt hiszem. Akkor a kovetkező lépés az legyen, hogy szkópon megvizsgálom, hogy programozás során ingadozik-e a feszültség? A processzort egyébbként a gyári ajánlás szerint táplálom a TPS650061 nevű ic-vel, és nem tudok nagyobb kapacitást rákötni a dc-dc kimenetére, mert akkor egyszerűen begerjed.(már 100n kerámia esetén is) Ezért is építettem egy RC tagot ahogy az AM1705 referencia kapcsolásában láttam, bár igaz az is, hogy ott csak a PLL lábakat táplálták RC szűrőn keresztül. Mi a baj ezzel?

Akkor lehet, hogy valamit elrontottál, mert az adatlapban is 10 µF van a kimeneten. Előfordulhat, hogy nem megfelelő minőségű alkatrészeket használtál, vagy rossz a PCB huzalozása. A DC-DC konverterek általában érzékenyek a PCB kialakítására.
Az RC szűrő pedig azért problémás, mert kiszűri a nagyobb frekvenciájú komponenseket, ami egy feszültség referencia esetén jó dolog, de egy digitális áramkör táplálása esetén már nem. Ugyanis gondolj csak bele: Ha egy processzor 100 MHz-en ketyeg, akkor pontosan ilyen frekvenciájú (illetve ennek felharmonikusai) áramot igényel. Ha Te ezt korlátozod egy szűrővel, akkor eleve nem lesz képes felvenni a megfelelő áramot a megfelelő tápfeszültség mellett. Az egy tévhit, hogy a tápnak tükörsimának kell lennie. Ez nem így van. A táp maximális hullámossága akkora lehet, amekkorát a gyártó megenged a tápfeszültség tartomány ingadozására. Ezt az adatlap leírja.

Addig szerintem fölösleges mással foglalkoznod, míg a bekötetlen CVDD/DVDD lábakat be nem kötöd. Hidd el, ha nem kellenének, a gyártó nem vezette volna ki őket. TQFP/LQFP toknál 2 rétegen is megoldható, csak nagyobb területet fog elfoglalni az áramköröd.

Értem, köszönöm, akkor kiveszem az LC szűrőt. Egyébbként meg elírtam mert, hogy LC tagot használtam, csak túl gyorsan akartam gépelni, elnézést, hogy mindenkit megzavartam.

Egyébbként most meg ismét csalódtam. Még bíztam benne, hogy valami a számítógép körül nincs rendben, de sajnos egy másik gépen is ugyanez a hiba.

Honnan jöhet az a 0x0000000F id?
Furcsa, mert már napok óta googlezek, és semmi hasonlót nem olvastam sehol. A TAP beállításokhoz 1 6 és 1 4-et állítottam be, mert az adatlapban szereplő leírást nem tudtam értelmezni.

Akkor viszont gyárthatok új nyákot, ezt a végére szeretném hagyni, de köszönöm, előbb utóbb valószinüleg ezt fogom tenni.

Az az LC szűrő kell oda. RC szűrő meg nem - nagyon nem mindegy.
A mintakapcsolásban egy-egy 10µF kerámiakondi van mindegyik tápkimeneten (az 1.2V-oson meg még egy 2.2uH is). Ezek mind kellenek oda, mégpedig a táp IC kedvéért. Talán elmegy tantálkondival is, talán nem, de elkóval tuti biztosan nem fog!
A másik dolog, hogy a CPU (meg gyakorlatilag minden más digitális IC) minden egyes tápbemenete közvetlen közelébe a 100nF-os kerámiakondik is kellenek. Mégpedig lehetőleg úgy, hogy a tápvonal és az IC lába közé essen a kondi lába (azaz a kondin "keresztül" érkezzen a táplálás). 2-oldalas panelnál én azt mondanám, hogy ezek a kondik jórészt a másik oldalra mehetnek, az IC láb mellé meg egy furat (ha bevállalja a panelgyártó, mehet akár pad közepébe is - persze lyukgalvános panel esetén.
Érdemes mások terveit is megnézegetni, és ha olyasmi van rajta, ami elgondolkodtató, akkor azon elgondolkodni:
Bővebben: Link
A kapcsolás 13. oldala csak a CPU végtelen mennyiségű tápszűrőkondijával van tele...

Igen, az nem mind1...

A 100nF-os kondikkal nincs gond, minden Ic minden tápbemenetére tettem egyet. Kivéve az 1.3V-ra, mert attól a DC-DC begerjed...Én magam szoktam gyártani a nyákokat, ezért kicsit problémás a furatgalvanizálás, meg ugye nem is lehet átvezetés pl az IC-k alatt, mert magasak a forrasztások. De egyébbként szívesen rendelnék nyákot, csak nem igazán vagyok tisztában az árakkal, és így nem merek.

A TAP-beállításokban kaphatnék egy kis segítséget? Találtam valamit az adatlapban, de az nem egyezik meg a H-jtag által várt mezőkkel. Valószinüleg nem ez a legnagyobb hiba, de ezzel is kiszűrhetnék egyet.

A legtöbb NYÁK gyártó honlapján vannak árkalkulátor applikációk, azokkal nagyjából meg lehet állapítani azt, hogy mennyibe fáj egy PCB gyártatása. Leginkább a PCB méretétől, rétegszámtól és a rajzolatfinomságtól függ az ár. 100x150 mm kétoldalas, furatgalvános PCB nagyjából 10e HUF körül mozog, de természetesen ez gyártótól függ.

Sziasztok
lenne egy hülye kérdésem:
van egy félig szarul forrasztott(kicsit oldalra csuszott)
Nuvoton M54 microcontrollerem
szeretném tudni hogy menyire életképes
természetes-e az hogy LDO_CAP-on 2.5V mérek
(core feszültség 1.8V) illetve minden lába alapesetben nagyimpedanciásként viselkedik (tápfeszültség nagyon kis kimeneti árammal) ?

A data sheetben levő rajz szerint az a láb a core tápjára van belül kötve, ami 1.8V lehetne...
Szkóppal vagy multiméterrel nézted? Milyen fajta a szűrő kondi?

nincs szkópom csak alsó kategóriás multiméter
elektrolit kondi bár elsőnek elnéztem és 10µF volt rákötve

Akkor megvan a probléma forrása. Az elkó oda nem jó. A multiméterrel meg nem látod, hogy az LDO begerjedt, és föl-le jár.
Tantál vagy kerámia.

akkor valamikor megpróbálok venni mert most nincs szerintem itthon ilyen kapacitású
köszi a tippet

Akkor ha már arra jársz, vegyél egy 10µF-os tantálkondit a Vdd bemenetére is (mert a megjegyzésedből azt vettem ki, hogy most nincs ott ilyen), meg ha esetleg nem lenne a tápbemeneten egy 100nF-os kerámia is, akkor olyat is.

tápfeszültség szűrésére elektrolit van, eddig a pic-eknek megfelelt

Azok a pic-ek valószínűleg elfutkostak volna az elkó nélkül is. Ha nem csak dísznek akarsz kondenzátort használni, vagy éppen a lelkiismereted megnyugtatására (ezeken kívül ugyanis MHz fölött az elko másra nem jó) akkor használj tantált vagy kerámiát.

Üdvözlet mindenkinek!

Eszközöltem pár változtatást az AM1705 nyákomon.
-Minden CVDD és DVDD láb bekötve.
-A proci jó sorrendben kapja meg a feszültségeket (1.3V utánna 3.3V)
-A RESETn láb sokkal tovább marad lehúzva bekapcsoláskor.

Sajnos semmivel sem lett jobb a helyzet, ugyan azt az eredményt kapom.

Szkóppal lemértem a JTAG kommunikációt. A TCK láb rendben, A TDO lábon is történik valami, töbször látom a kijelzőn ugyan azt a 32 bites adatcsomagot.

A nyákon van még egy 512Mbites NAND flash és egy 32MB-os SDRAM. A BOOT lábak NAND bootra vannak bekötve, de ha DEBUG EMULATOR-ra kötöm be őket, akkor se jobb a helyzet.

Egyébb ötlet, amin javíthatnék?

Szia,

Megnéztem a h-jtag manualt, de TI kontrollereket egyáltalán nem támogat.
Próbáltad már más AM1705-re épülő áramkörrel?
Végső esetben soros portról is bebootolhatsz ( http://www.ti.com/lit/an/spraba4c/spraba4c.pdf )

Köszi a fáradozást!

A manualt én is néztem, és írtam egy emailt a H-JTAG fejlesztőinek, akik azt írták, hogy minden ARM926ej-s magos áramkört támogat, csak be kell állítanom a TAP beállítást. Még nem próbáltam más áramkörrel, először használok ARM-ot.

Ok, fogadjuk el amit írtak a h-jtag fejlesztői. Az errata doksi szerint bizonyos verziójú kontrollerek fennakadhatnak a boot processzen, ez okozhat JTAG problémákat. Lehet hogy nálad is ez a probléma? Csak találgatok, TI kontrollereket még én sem használtam.

Ha jól olvasom, akkor az errata doksi szerint a probléma megszüntethető egy második RESET jellel. Kipróbáltam, sajnos ez sem segít.

Jobb ötletem nem lévén cseréld le a 30MHz-es kristályt 24MHz-esre és próbáld meg soros porton bebootolni (ehhez kell a 24Mc-os kavics)

H-Jtag nagyon sok procit támogat, ami nincs a listájában.
Nekem eddig mindegyik TI ment vele. Még olyanis, aminek nem publikus az adatlapja. (TMS980 automotive) De kezelte.

Minden VDD VDIO láb bekötése "kötelező"
De mivel belül össze vannak kötve, néha kimaradhat 1-1. A nagy teljesírtményfelvételnél a tápok igénylik a "vastagabb kábelt" ezért be kell kötni minél többet és rárakni 100nF-t

Csináltam pár panelt, de még sose okozott gondott a tápsorrend vagy a reset rövídsége/nem léte.
Én azt gondolom itt más banális hiba lehet, ami ha megoldódik a homlokodra csapsz

sztm

Én is ilyesmire gondolok, biztos vagyok benne, hogy nagyon közel járok a megfejtéshez, csak épp van valami a szemem előtt, amit nem veszek észre, most már lassan 2 hete egy helyben toporgok.