Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Sziasztok!
köszönöm a válaszokat és a segtíséget. Meg méregettem, a cuccokat, amit képekkel is illusztrálok, és a következőkre jutottam. Az egyszerűbb táp amiben kevesebb alkatrész is van ellentétben az ajánlással, minnél nagyonn R értéknél ad le nagyobb feszültséget, így a nagyobb R értékkel méregettem. Az eredeti tápból meg én is elhagytam már a 12Kohm ellenállást, mert én sem láttam értelmét, csak még régen megépítettem, aztán ment a süllyesztőbe és felejtésbe a dolog, de nem hagyott nyugodni, mert előkerült mostanság, és meg szeretném oldalni a dolgot. Szóval a végeredmény kimenő feszültség terén forma-forma, talán tized voltos eltérések vannak. De azt a dolgot még sem értem, hogy egy 100VA-es trafónak 1,4A terhelés mellett 26V sec. feszültségnél miért kell ennyit esnie a feszültségének. Ezt akárhogy számolom, nálam csak 36,4W. Az meg mégse 100 Szóval beszúrom a két táp rajzát a beírt mért értékekkel. Ha valaki tud okosat mondani, miért esik le olyan alacsonyra a feszültségem akkor az nagyon szívesen elfogadom és meg köszönöm. Még annyi, hogy a üresjáratban a több alkatrészes táp feszültsége 35,6V ami 1,13A terhelés mellett 30,8V-ra esett le, az egyszerűbb kevesebb alkatrészes táp üresjárati feszültsége 35V ami 0,93A terhelés mellett 30,8V-ra esett vissza. Azért 0,93A itt a terhelés, mert a végfok nyugalmi áramát nem állítottam át, mindent hagytam ugyanúgy, bár moast itt ezen a ponton elgondolkodtat a tény, hogy ha ugyan két különböző tápból szedem ki a delejt, amiknek ugyanakkorák a feszültségeik, akkor az egyikből miért jön ki ugyanolyan beállítások mellett kevesebb amper mint a másikból....hát ez is egy kérdés számomra és azoknak is akik tudnak erre válaszolni. Szóval mégegyszer megköszönöm azoknak a segítségét aki eddig segített és most is tud ebben.. üdv.: Zoli Idézet: „Az egyszerűbb táp amiben kevesebb alkatrész is van ellentétben az ajánlással, minnél nagyonn R értéknél ad le nagyobb feszültséget, így a nagyobb R értékkel méregettem.” Ha ez tényleg így van, akkor ott valami nagyon nagy gond van! Pl. gerjedés. Jobban megnézve a rajzodat, R=1000 ohm mellett, és 1 A körüli terhelésen teljesen képtelenség, hogy ilyen feszültségek alakuljanak ki. Szerintem az nem 1000, hanem inkább 10 ohm a valóságban! Idézet: „üresjáratban a több alkatrészes táp feszültsége 35,6V ami 1,13A terhelés mellett 30,8V-ra esett le” Ja, hogy úgy esik?!? Jól félrevezettél! Idézet: „kb 5V-ot megeszik csak úgy.” Nem eszik 5 V-ot, a rajzodon is látható, hogy csak 2,2 V-ot eszik! (Ez egy teljesen jó eredmény, nem is szabad lejjebb menni!) A többi a trafón, greatzen, és pufferkondi miatt "tűnik el"! Mi ezzel a gond? 3...3,5 V feszültségesés a nyers tápon teljesen normális! Úgy kell méretezni a trafót, hogy ezzel együtt is meglegyen a szükséges feszültség! Idézet: „De azt a dolgot még sem értem, hogy egy 100VA-es trafónak 1,4A terhelés mellett 26V sec. feszültségnél miért kell ennyit esnie a feszültségének.” Azért, mert 1.: a trafóból az áram 100 Hz-es impulzusokban távozik (akkor, amikor a feszültség a csúcs környékén van), így rövid időkre nagyon nagy áramok folynak (kb. 4...5 A lehet nálad!), ami a trafó belső ellenállása miatt tisztességesen "behorpasztja" a szekunder feszültség csúcsát. 2.: A puffer kondi ugyan feltöltődik a behorpadt szinusz csúcsfeszültségére (mínusz a graetz nyitófeszültsége), de utána 8...9 ms-ig magára van hagyva, és elkezd csökkenni a feszültsége. Pl. ha 10000 µF a kondi, akkor 1 A terhelésnél 0,8...0,9 V-tal csökken a következő töltőimpulzus kezdetéig. 3.: a graetzen eső feszültség is egy picit több terhelve, mint terhelés nélkül. Idézet: „tápból szedem ki a delejt, amiknek ugyanakkorák a feszültségeik, akkor az egyikből miért jön ki ugyanolyan beállítások mellett kevesebb amper mint a másikból....hát ez is egy kérdés számomra és azoknak is akik tudnak erre válaszolni.” Valóban ez egy fogós kérdés, de a magyarázat valószínűleg olyan dolgokban van, amikről nekünk nincs információnk! (Pl. rossz műszer, bemelegedett erősítő, gerjedés, stb...)
Szervusz!
A 100 VA ebben az esetben 60-70 W. A trafó nem tehet arról, hogy a tranzisztorokon mennyi feszültség esik. A tranzisztor előtt még van 35V, ami nem rosz. A tranzisztorokon kell valamilyen feszültségnek esnie, hogy egyáltalán tranzisztorként működhessenek. Szerintem nem rossz 30 - 31V ebben az esetben. A bázisáram eltérő a két kapcsolásnál (több okból is). A kimeneti feszültség pedig a bázisellenáláson eső feszültség plussz a bázis emitter (az egyik esetben két bázis emitter vonodik ki) feszültségével kevesebb a bemenetnél. A két kapcsolásban mért feszültség értékek nagysága egymáshoz képest tényleg érdekes.
Sziasztok!
köszönöm a válaszokat. Elgondolkodtató számomra. Általában rájövök, hogy tanulnom kell még, így történt ez most is. Nos ha szerintetek ez így normális, akkor belenyugszom, és azt is nyugtázom, hogy a trafó méretezését el...asztam. Az a pár volt feszültség hiányzik, de most így jártam. Ez viszont nem teljesen világos nekem: "A 100 VA ebben az esetben 60-70 W." kérlek magyarázd meg, hogy egy faipari szakember is megértse. köszönöm. üdv.: Zoli
Egyszerűsitve:
A trafót a vasveszteség (most elhanygoljuk) és a tekercsek ohmos belső ellenálásán átfolyó áram értékének négyzete melegíti: Pveszteség= U*I = R*I*I A névleges teljesítményt a trafó egyenirányítás nélkül ohmos terhelésen tudja leadni. Az egyenirányító után kötött kondi csak a váltófeszültség csúcsértékénél tölt igen nagy csúcsárammal, ebből következik hogy az áram effektív (a veszteségi teljesítmény áramtól való négyzetes függése miatt) értéke nagyobb lesz az átlagáramnál (minnél kisebb a folyási szög annál nagyobb a különbség) a trafó melegedése pedig az effektív értékkel arányos. Tehát egyenirányítás és pufferkondi után nem lehet kivenni a trafóból a névleges teljesítményt. A kondenzátortol is függ, de általában 1,5 - 1,6 szoros szorzót szoktak használni kétutas egyenirányítás esetében a trafó névleges teljesítményének kalkuláciojához. Lehet hogy egy kissé pontatlan voltam, nem mostanában tanultam ezekről a dolgokról, de a lényeg benne van.
Ha nagyon hiányzik pár (2 - 3) volt akkor hagyd el a tranzisztoros szűrőt és tegyél nagyobb elkókat a tápba, ahogy már írták is az előbb!
Ha a tranzisztoros szűrő nélkül sem hallasz búgást az hangfalakból, akkor szerintem teljesen felesleges is.
Hát igen. Ha pedig van búgás, akkor lehetne CLC szűrőt használni.
Sziasztok!
belenyugodtam abba, hogy ennyi a feszültség és kész. Viszont egy érdekesség ismét előjött, ami kérdésként meg is fogalmazódott, mégpedig, egy tök síma egyszerű tápegység (graetz+10.000µF kondi) A tápot szkóppal nézve tökéletesen lineáris, szép kisímított, ahogy ráteszem a végfokot, a feszültség képe megváltozik egy fűrészfog lesz belőle. Gondolom ez valamigerjedés lehet, ami búgás formájában nyilvánulhat meg a végfok kimenetén. Persze javítsatok ki ha nem így van. Szóval a kérdésem, hogy ez miért lehet? Ja meg ha egy bármilyen stabilizált tápot akasztok a végfokra, akkor marad a jel szép síma egyenes. Valamit a végfok nyákon nagyon elszúrhattam? üdv.: Zoli
Szia Pafi!
Elnézést, de elnéztem azt az ellenállás értéket (kb.1kohm) szóval huzalpotit raktam be oda és csak hátulról ránéztem hogy melyik oldalára van majdnem teljesen kicsavarva, és pont rosszul állapítottam ránézésre, nem nagy hanem kicsi ohm értére volt tekerve, ezt most vettem észre. Szóval teljesen igazad volt, és majdnem 10ohm értékre volt beállítva a poti.. jól számoltál. üdv.: Zoli
Ez az, amiről írtam! A pufferkondi másodpercenként 100-szor feltöltődik, aztán elkezd kisülni, újra töltődik, és így tovább... Minden egyszerű pufferkondis táp így működik! Viszont ha nem terheled, akkor nem sül ki a kondi, ezért sima a feszültség.
Ha ez az erősítő kimenetén is hallhatóan megjelenik, akkor kell betenni a plusz szűrőket. Szóval, hallatszik a hangszórón? Idézet: „jól számoltál.” Köszi, megnyugtattál!
Szia!
Akkor azt hiszem már értem ezt a puffer kondis dolgot, legalábbis azt a részét amit magyaráztál. Kérdésed az volt, hogy hallhatóan is megjelenik-e a végfok kimenetén. Igen. CRC tápot készítettem, 10.000µF 1,5ohm 10.000uF, halkabb volt a búgás, de nem szünt meg, viszont jelentős volt a feszültség esés. Próbáltam 0,47ohm-mal, de azzal sokkal kisebb volt a táp szűrése búgás ügyben, mint nagyobb testvérével. azért pont ezek az értékek mert épp ezeket találtam itthon. Egyébként ha már itt tartunk, hogy kell kiszámolni, hogy egy CRC szűrőbe mekkora ellenállás kell? Vagy csak berakok akármekkorát amitől már nem búg azt jóvan..? Egy szimpla tápba mindkét ágba teszek ellenállást? mert a szimmetrikusnál ott világos, hogy igen, csak a test ágra nem. üdv.: Zoli
Elnézést hogy beleszólok a diskurzusba, de az, hogy búg-e az erősítő a tápfesz szűretlenségétől, múlik valamelyest az erősítőn is. Én is anno mikor JLH erősítőt építettem, azt labortápról élesztettem. Ugye tiszta, egyenletes táp. Majd mikor beletettem a dobozába trafóról, éktelen búgás, pedig volt puffer rendesen. Hiába növeltem a puffert, nem szűnt meg, soros tekercs-szűrőktől sem, majd a végén az segített, hogy variáltam kicsit az erősítő bemeneti részén, a bemenő jel felhúzó ellenállásaihoz beépítettem egy 1000µF-os elkót, és megváltozattam a jelre a fesz rávezetésének a módját.
Ha szükséges, lerajzolom hogyan jött be a legjobban nekem. Ez a kis változtatás sajnos azt eredményezte, hogy még tápfesz kikapcsolás után is sokáig recsereg az erősítő basszusokra ha rajta hagyom a bemenő zenét, de mindenképpen jobb mint a masszív brumm. Üdv, Tom
A CRC szűrés egy kompromisszumos megoldás, nem lehet pontos képletet megadni rá. Csak a pozitív ágba kell ellenállás, de ha a negatívba teszed a felét, attól sem lesz baj.
Aha...
értem. köszönöm a segítségét mindenkinek. üdv.: Zoli na most meg kiöntöttem a sörömet..
Egy erosito kimeneten megjeleno brummfeszultseg nagysagat nem csak a tapbol erkezo brummfesz. nagysaga befolyasolja, hanem a bemenetre ill. az egyes fokozatokra bejuto brumm nagysaga is (ami elofordulhat szerencsetlen fizikai elrendezes miatt is - tul kozel van a nyak a trafohoz, nincsenek arnyekolt vezetekek, stb.) ill. az erosito brumm elnyomasa is. Ha most konkretan az A osztalyu JLH-rol beszelunk, akkor javaslom hogy a bemeno fokozatot ugy alakitsd ki ahogy a 2000-es valtozatnal lathato. Ezen a linken megnezheted, vagy a HE-n levo JLH cikkbol is kilesheted ezt a kis valtoztatast az eredeti 69-es valtozathoz kepest.
Igaz, pont ez a bemeneti elrendezés ami bejött aztán nekem is, az ágoston-könyv szerintivel szemben, csak a kondi 1000 mikrós. Lehet kisebbre kéne cserélnem, és akkor nem is recsegne kikapcs után.
Tegyél be egy koppanásgátlót és egyből leválasztja a hangfalat kikapcsoláskor és nem fog recsegni.
Persze, nem nagy gondom, a kész erősítőbe be is tettem, de mégis talán nem így kellene ennek lenni..
Sziasztok volna egy gondom valakinek nincs 400W-os erösitőhöz clip indikátor rajza várom válaszaitokat üdv:SACA
Szerintem probáld meg ezt talán még müködik is. Gondolom a te tápod nagyobb mint +-55V talán egy poti beigtatásával be tudod majd állitani hol kezdjen villogni a led.
Hali!
nézd meg ezt. nem építettem meg, szóval nem tudom jó-e, de ránézésre igen. http://sound.westhost.com/project23.htm egész plusz minusz 80V-ig használható egy az ismertetőben található táblázat tanúlsága szerint, de szerintem tovább is... :awink: üdv.: Zoli Használd az URL gombot! :awink: Javítva. szabi83
Sziasztok!
Meg tudnátok mondani, hogy a képen látható táp földjénél miért van a test és közötte az a pár alkatrész, és mit célt szolgálnak ott? http://sound.westhost.com/p04_fig1.gif köszi üdv.: Zoli
Gondolom azert mert az egyik a test es a masik a doboz test,.. v nem?
Sziasztok, volna egy kérdésem a clip-ekkel kapcsolatban, azt nem tiszta nekem, hogy ha a kapcsin nincs poti amivel azt a határt lehet állitani ahol még nem torzit a végfok, akkor honnan tudja a kapcsi hogy mikor kell villognia a lednek?? ezt jó lenne ha valaki elmagyarázná nekem.
Köszi!: Doncso
Az aramkor azt figyeli, hogy a kimeneti feszultsegszint mikor eri el a tapagakat, ezert nem kell hogy barmi is beallithato legyen.
Egeybkent pont ez a profi clip-jelzo, nem az ami a kimeneti feszultsegszintet figyeli csak es egy adott erteknel egy LED-et villogtat. A lenyeg az, hogy a kimeneti szint es a tapagak kulonbseget figyelje.
Foldhurokmentesit a 10 Ohm, a 100nF zavarszurest vegez, a ket dioda pedig vedi a 10 Ohm -os ellenallast.
Ja akkor már értem!! Köszi!
Nem értettem mi alapján müködik de mostmár világos! Thanx!!!!
Szia Dzsoni!
A két diódát leszámítva világos nekem is a dolog, de ebben azt nem értem, hogy miért kell védeni az ellenállásunkat? üdv.: Zoli
Szervusztok!
Nem az ellenállást, hanem az ellenálás gazdáját védik a diódák! A két dióda megakadályozza a nyitófeszültségüknél nagyobb feszültség kialakulását az ellenálláson pl. transzformátor zárlat esetén. Földzárlat esetén esetén már majdnem 230V-on lesz az áramkör. A lakás kismegszakítója pedig a 10ohmon átfolyó kb. 20A-től nem fog azonnal leoldani. Főleg ha 20A-es vagy nagyobb. |
Bejelentkezés
Hirdetés |