Bocs, félre értettél, a válaszod tökéletes, én reagáltam pontatlanul. Úgy értem, miért nem lehet az ilyen fontos szabályokhoz ingyen hozzáférni? De a kérdés csak költői.

" miért nem lehet az ilyen fontos szabályokhoz ingyen hozzáférni? "
A kérdés valóban költői, de a válasz egyszerű: mert azokat az embereket is fizetni kell,akik a szabványokat lefordítják, illetve honosítják, ha már egyszer az EU-ban vagyunk. Valamint a Szabványügyi Testület sem jótékonysági intézmény, az ott dolgozók bérét is valamiből finanszírozni kell.

Azt is figyelembe kell venni, hogy amikor elektronikus formába öntenek egy hivatalos írást, akkor már könnyű észrevétlenül módosítani. Ezt a veszélyt pedig nem vállalják fel a szabványírók.

Háromféle elektronikus formátumú szabványvásárlás is lehetséges (nem a formátum háromféle, hanem az út, lemezen, emailben, vagy saját letöltéssel).

Üdv.
A következőkben kérném a segítségeteket. Adott egy 220V 1200W-s búvarszivattyú. Ennek milyen érintésvédelmet javasoltok? Elég egy FI relé?

Az épületben nincs? Inkább oda tegyél/tetess, így a teljes hálózat nagyobb biztonsággal fog üzemelni.

Szia. Ez a cégnél van, locsolásra használják. Ezért gondoltam, külön védelmet neki. Odatennénk a locsoló vezérlő egysége mellé. Ott van a szivattyú reléje. Köszönöm

Szia!
A búvárszivattyú saját érintésvédelme miért nem elég? Milyen speciális szempontok vannak az érintésvédelem tekintetében?

Egy Fi-relé (típustól függően) akár 10 mA-es hibaáramra is kiold (ezt pl. nulla-föld zárlat is elő tudja már idézni), nagyfokú biztonságot nyújt. Annyira, hogy egyes áramszolgáltatók megköveteleik az új bekötéseknél.

Sendi, ha az épület, ahonnan működik a szivattyú, nincs külön Fi-Reléval védve, tehetsz elé egyet. Viszont, most is azt mondom, inkább az épület betáplálására tegyetek egyet, így minden biztonságosabb.

A szivattyúnak elég egyfázisú, az épületnek valószínűleg háromvázisú kell. A kettő között nem sok árkülönbség van.

A FI relé nem érintésvédelmi megoldás. A helyesen kialakított védőföldelés az. A FI relé pusztán tovább növeli a helyesen kialakított védőföldelés nyújtotta biztonságot. De nem helyettesíti azt.
Tehát a javaslat: korrektül kialakított védőföldelés PLUSZ FI relé.

Ezzel tisztában vagyok én is, de egy búvárszivattyút nem tapogatnak állandóan. Viszont ha van pénz az ilyen fejlesztésekre, akkor építsen be áramvédőkapcsolót, attól nem lesz rosszabb, de az elsődleges érintésvédelmet így is a készülék saját rendszere határozza meg.

Természetesen van védőföldelése a szivattyúnak. Az épületben is van kialakítva, és rendszeresen ellenőrizve. De gondoltam, növeljük meg a biztonságot egy FI relével is.
Ha megtehetjük, akkor miért ne? Nincs igazam?

Annyiszor van igazad, ahányszor csak akarod! Nem? De! Ha dugalzatról működik a szivattyú, akkor külön köthetsz arra a dugaljra ármvédőkapcsolót.

Mivel nagy általánosságban a vízvezeték hálózat fémből (horganyzott vas, réz cső) épül, és maga a víz is vezeti némileg az áramot, közvetve ugyan, de igen hatásosan tapogatod a szivattyú házát. Úgyhogy mindenképpen érdemes FI relét IS használni. Az áramvédő kapcsoló, és a kismegszakító, csak zárlat esetén működik, kisebb szivárgó áramok esetén nem.

Az áramvédő-kapcsoló nem más, mint a FI-relé. Bővebben: Link. A védővezető (földelés) jelenléte pedig azt biztosítja, hogy az esetleges vízcső és a föld között nem alakul ki veszélyes feszültségkülönbség.

Pontosan erre gondoltam, és mindenkinek köszönöm a hozzászólását.

Sziasztok!
Sokszor előfordul munkánk, hobbink során, hogy kisebb-nagyobb baleseteket szenvedünk el. Ezek jó része megelőzhető lenne, ha jobban figyelnénk, vagy tudnánk arról, hogyan lehetünk balesetek elszenvedői!
Ezt a topicot azért szeretném elindítani, mert már párszor személyes érintkezésbe kerültem én is Amper bácsival, és láttam már olyankor is füstöt, amikor nem kellett volna.
Szóval akinek van olyan története, vagy kérdése, ami hasznos lehet mindenkinek az írjon ide!?

Én pl nyák maratáshoz vaskloridot használok, ami jó párszor rácseppent a kezemre. Eleinte nem foglalkoztam vele, pedig olvastam róla, hogy mar. Annyi a lényeg, hogy ma már kesztyűt hordok. Viszont a gőze eléggé irritálja a torkom, az ellen mi jó, valami speckó maszk, mert a festők által használt nem igazán jó!?

Ha árammal dolgozol csak olyan embert állíts a kismegszakító mellé akiben megbízol !
Esőben dolgoztunk egy hűtőkamrán (kompresszor csere) és a részeg gazda 5 percenként felkapcsolta a megszakítót ! A kollégámat kétszer ütötte meg az áram mire észrevettük mit csinál . Ezután ott ültem a gazdával szemben és figyeltem a kezét , amíg a kollégám dolgozott a vezetékeken ..

A gazdák már csak ilyenek. Bocs,hogy új témát nyitottam, nekem nem dobta fel a kereső, ezért próbáltam

Én úgy tudom, hogy a hálózaton végzett munka esetén a megszakító készülékre figyelmeztető táblát kell helyezni. Ezen kívül a hálózatot földelni kell a munkavégzés helyén. Ha ez megvan, a kismegszakítót fel sem tudja kapcsolni.

Nagyon jó megoldás a dologra, földelés. Amin dolgozol összezárod, és leföldeled. A gazda meg csak nyomkodjon amit akar, majd lemegy az összes biztosító. Lakásokban nem kivitelezhető, oda valami lakat kell.
Trafóállomásokon is lakatolni kellene a lenyitott szakaszolókat, így lehet elkerülni a "véletlen" visszakapcsolást. Aki hálózaton dolgozik, szintén kellene, hogy földelje a drótokat. Csak hát, ez a való világ.

Ezt nem tudtam ! Köszönöm .. Szerencsére ez egyedi eset volt azóta sem történt ilyen ..

Létezik olyan, hogy feszültségmentesítés ötparancsolata. Abban világosan le van írva, hogy mit kell tenni.

Sőt, a kismegszakító le is plombálható felkapcsolás ellen. Alapesetben az áramszolgáltató plombálja le a nem fizetőknél, de a véletlen felkapcsolás elleni "lakatolás" helyett is jó. Persze ezt is "megerőszakolhatja" a gazda, ha illuminált állapotban van. Max fizet egy kismegszakító cserét is. Ha olyan helyen dolgozik valaki, ahol a "véletlen" felkapcsolás esete fennállhat, de nem egyszerű a földelés, pl nincs központi sínrendszer, vagy nem hozzáférhetők a kötések az álmennyezet miatt... akkor az egyszerű földelésre az a nagyon jó megoldás, hogy fogsz egy földeléses villásdugót, s mind a három pólusát összekötöd egy 2,5-es kis dróttal, aztán rá a dekli. Kinézetre nem is látni semmit. Miután lekapcsoltad a kismegszakítót a villanyóránál, fogod és a munkaterülethez legközelebbi konnektorba beledugod. Ez egy egyfázisos családi házban elég biztos megoldás.

Sziasztok!
Arra lennék kíváncsi, hogy egy laptop töltő milyen érintésvédelmi osztályba tartozik? A töltőbe megy védővezető is, de a burkolata mégis műanyagos, kettős szigetelésűnek tűnik. A választ előre is köszi.
Üdv, mate_x

Köszi a választ. Tehát akkor főként zavarvédelmi szerepe van.

Megesik, hogy a töltő kimenete (negatív) földelve van.

A PC táp kimenete is ugyan így földelt. Kapcsolóüzemű tápot ritkán hagynak teljesen lógó kimenettel. Ha nem földelt, akkor is vannak varisztorok általában, eltekintve az egész kis teljesítményű adapterektől.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem ezzel kapcsolatban. Skori a honlapján azt írja, hogy :

Ebből csak egy dolgot nem értek. A kondi miért kell? Mi lenne, ha közvetlenül lenne rákötve? Lehet, hogy nagyon amatőr kérdések, de csak most ismerkedek az elektronikával, és eddig csak 5-9 voltos áramköröket építgettem. Ezért is kezdtem el utánaolvasni az érintésvédelemnek.