Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
Témaindító: highand, idő: Aug 12, 2009
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Erre már nem tudok mit lépni... Valóban itt kezdődik a sznobizmus.Max 1-2 ezrest adnék egy-egy speciálkondiért.
Egyet kell értsek, de kis fenntartással! Én gitár erősítőkkel foglalkozok, nem éppen a hájend, tudom, de egy valami feltűnt. Ha valamilyen "digitális" forrásról adtam jelet az erősítőnek és úgy próbálgattam a csatoló kondenzátor cserét, akkor nagyon- nagyon elenyésző vagy éppen megkockáztatom, hogy semmi változást nem hallottam. De, ha rádugtam a gitárt, játszottam és cserélte valaki ,akkor hallani lehetett. 10db Wima 10nF MKP4 között nehéz volt 2 ugyanolyan "hangút" találni, mindegyikben volt valamilyen karakter. Fejem nem mozdult el, gitár ládám nagyon érzékeny, fülem is érzékeny ilyesmire, pengetni is ugyanúgy pengettem amennyire lehet, torzra volt állítva a cucc, a kapacitások 300pF -nyi maximális eltérésűek voltak. Párba szerveztem őket, amennyire lehet eltérő "karakterűt", egyet kineveztem favoritnak a párok közül és cserélgettük. Én nem láttam a kondit,más cserélte. 100% -al ki tudtam választani a favoritot mindig,pedig sokat kísérleteztünk vele,a tipikus "ugyanazt teszem bele ,aztán azt mondom, hogy a másik van benne" "vizsgán" is átmentem, tehát a változást biztos nem bebeszéltem magamnak vagy éppen másképpen pengettem vagy húztam le egy akkordot. A kapacitással sem korrelált a dolog, szóval nem volt törvényszerű, hogy a 10,11nF -os mélyebb tónusú lenne, mint a 9,98nF-os. Arra akarok ezzel célozni, hogy egy "élő", nem konzerv hang esetében ezek a dolgok igen is számíthatnak, hiszen egy rögzített jelforrásnál már a forrás eleve tartalmaz mindenféle "hibát" , csatoló kondenzátort és még ki tudja milyen "ördögtől való" dolgot!
 Nem beszélve, hogy a jel (mondjuk épp egy gitár) már eleve átment egy felvételi láncon, ami szintén tartalmazott ilyen dolgokat....Ez az én véleményem , lehet vele egyet érteni vagy azt mondani, hogy képzelődök, nem tudom, próbálok mindig nagyon tárgyilagosan közelíteni mindenhez. Persze 10 ezreket nem adnék ki szerintem én sem egy csatolóért, de szívesen kipróbálnám! Zs. :wave: Idézet: És nagyon jó a meglátásod. Hogy miért?„Ez az én véleményem ...” Idézet: „hiszen egy rögzített jelforrásnál már a forrás eleve tartalmaz mindenféle "hibát" , csatoló kondenzátort és még ki tudja milyen "ördögtől való" dolgot!” Én ezt inkább úgy fogalmaznám meg, hogy a rögzített anyag elveszít az élő jelhez képest több dolgot. Az első és leghallhatóbb (feltűnőbb) az a természetes felharmonikusok. Ennek a hiányát halljuk meg a leghamarabb, s olyan tompának érezzük tőle a hangot. A másik, ami veszhet, az a dinamika. Ez már nem mindig olyan szembetűnő, de zavaró lesz. Mindkét veszteség a digitalizálás fokától függ. Persze lehet "szinte veszteségmentesen" digitalizálni, vannak is a DOLBY labornak nagy mintavételezésű, nagy bitfelbontású rendszerei, de ezek nekünk, halandóknak megfizethetetlen. Ezek mellett, persze bejönnek a digitalizálásból adódó zajok az olcsó rendszereknél. De ezekért nem a drótok a felelősek, ez már más téma.
Igazából be akartam járatni a kondenzátort, hogy megnézzem mi változik. Erre kerestem egy kontroll darabot, amivel semmi nem történik, meg egy másikat, amit "bejáratok", ahogy itt -ott olvasni neten,100-200 órákkal, de a kísérlet onnan indult volna, hogy legyen 2 ami ugyanúgy szól, mert csak úgy lehetne jól kiértékelni a végén a bejáratás eredményét. Csak azért írtam le az "élményeimet" (senkit nem akarok én erről győzködni, mert szerintem ez nem hit kérdése, hanem ,hogy hallja e az ember vagy nem) mert meg vagyok győződve, hogy számítanak ezek a dolgok, de egyszerűen sokan kijelentik, hogy nincs különbség csatoló és csatoló között, ha ugyanaz az értéke, de ennek lehet az az oka, hogy a rendszer maga gyenge ehhez, valahol a lánc...Ahogy írtam, konzervvel nem tudtam jól detektálni a dolgot, de gitárral igen. A gitár felfogható egy olyan generátornak, ami elég széles felharm tartománnyal rendelkezik és nem sáv korlátolt! Amúgy nem mondtam le a bejáratásról, csak kell találjak 2 olyan értéket, ami megegyezik "karakterre". De még az jutott eszembe erről a kísérletemről, hogy az olyan kifejezések, mint ennek meg annak a kondiknak ilyen meg olyan a hangja, lehet ,hogy egy kicsit erős kifejezés, mert esetemben 10-ből nem volt 2 ugyanolyan, mi van, ha én csak egyet húzok ki (pl volt egy ,ami kifejezetten idegesített, tompításkor fura hangja volt, azt a 10 -ből is megtaláltam, nem csak a párokból) és kijelentem, hogy ez ilyen meg olyan és ezt örök érvényűnek könyvelem el és punktum! Szóval amit tanultam ebből az az, hogy nem szabad mindent eldöntő következtetést túl hamar levonni, főleg nem általánosítani! A kondenzátor bejáratásáról mi a véleményed? Zs.
Akik mereven kitartanak a "semminek nem lehet más hangja" rögeszme mellett azok azért teszik, mert egyszerűen lusták utánajárni a dolognak. A személyes tapasztalat hiánya pedig nagy úr, döntően meghatározza az adott illető véleményét a témáról, de erről már írtam egyszer. Ezért nem kell őket elítélni, egyszerűen nem kell vitába szállni és kész. Valaha olyan voltam én is...
Nem kell ehhez egyébként semmilyen "különleges" eszköz, egy gagyi rendszeren is lehet hallani pl. a 2 végfok vagy két kondi hangja közt a különbséget, csupán az összehasonlítás feltételeit kell biztosítani. A másik, a "mindent halló" csoport a másik véglet, arra most nem térnék ki.
Van den Hul Revelation 22 800Ft/m
És ha azt hiszed nincs tovább, AudioQuest Volcano - 3m szerelt kábel: 769 980 Ft. /pár Vagy.AudioQuest K2 - 3m 2 292 100 Ft. /pár Idézet: „Van den Hul Revelation 22 800Ft/m” Dobtam egy gyors számolást a kábel paraméterei alapján. Szigetelés átütési fesz. 300V Tehát, ez lesz a Vpp. A hangsugárzó legyen 8 ohm-os. Ez esetben az Imax 37,5 A. Ezt simán bírja az 5,2 mm2-es ér. Ebből adódóan a maximálisan ráadható teljesítmény 11,25 kW. Egy ilyen teljesítményű, A osztályos erősítő és hangsugárzó árához képest ez a kábel reális áron van. 
Nézd mán azt az olcsóbbikat. Ha a rajznak hihetünk, akkor egy dióda, meg egy nagyfrekis zavarszűrő van benne. Az AC ágon ez rögvest féltápot fog okozni.
Vazze, oszt tényleg!
 De ezért kell a drágábbikat venni, mert annak nincs ilyen hatása. 
Ismét egy olcsó csodaketyere.
Valaki elmagyarázhatná közérthetően, nem enyec nyelven végre, hogy mégis mi a fizikai magyarázata a kábelek beégetésének?
Azt hittem rosszul látok 200 ezer pénz. Ez nem semmi, viszont jól fel tudjuk vele frissíteni a 40 éves fali hálózati kábeleket, és akkor fürgébben jönnek az elektronok. Vagy mi.
Látod, ilyeneket kéne kitalálnunk, ezek szerint van piaca az ilyen dolgoknak. És ennyiért, elképesztő.
És ez még csak a kezdet!
Olyanokat olvasok manapság, hogy arra már a voodoo főpapok is csak a fejüket vakarnák. Idézet: „"Nem szabad a dugókat, aljzatokat forrasztani, ha jó hangú csatlakozót szeretnél! A régi huzalok hangjának nyugalmát nem lehet eléggé dicsérni. Ugyanis ez a hosszan hallgatható hang alapfeltétele. Az audió technikában használt hajszálvékony vezető ereket gyártáskor brutális mechanikai hatás éri, amikor egyre csökkenő átmérőjű kúpos gyürűkön való áthúzással alakítják ki a végleges átmérőt. Ez a művelet részint felkeményíti a fémet, másrészt az anyag kristályszerkezetében is változást okoz, amely csak több évtized(!)-nyi pihentetés után tud visszarendeződni. Saját tapasztalatom szerint minél régebbi egy huzal, annál nyugodtabb a belőle készült kábel hangja. ” És még lehetne sorolni milyen dolgokat olvashat a földi halandó a NET-es fórumokat olvasva.
Erről nekem a régi vásárokban árult életelixír jut eszembe. De tudod, amíg lósz* van, veréb is lesz. (bár manapság egyre kevesebb fordul elő az előbbiből. Ebben a körben viszont a mondás cáfolódni látszik.
Ezért jó, ha valaki az internetről tájékozódik, és innen származó ilyen, és hasonló infókkal bizonyítja az igazát.
A huzalok és szigeteléseik triboelektromos hatása, vagy a 6-10mm2-es un. külön tápösvények kiépítése a villanyórától a készülékekig, a kismegszakítók, dugók aljzatok, a forraszanyagok, a szigetelőlakkok, stb. hangra gyakorolt hatásáról is sokat olvasni, csak a miérteket ezen körökben nem illik feszegetni.
"Támassz egy igényt, és elégítsd ki!" - Murphy törvénykönyvében találod a magyarázatot
... és burkold misztikumba. Minél nagyobb a köd, annál jobb.
Hát igaz lehetne, amennyiben a fémeknek időben változnak a tulajdonságai...
Tud valaki olyat, hogy mondjuk a kardok kilágyulnak, és újra kell edzeni őket egy bizonyos idő után? Persze lehet, hogy a törökök agya lágyult ki a csatában inkább, nem a kard... Mindenesetre amennyiben rádióaktív anyagból készítenék a csatlakozókat, akkor az éppen aktuális felezési idővel, jó sok időt kellene várni. Viszont a sötétben is világítanának!
Külön Neked ajánlom ezt az ötletes izét.
 http://www.vandenhul.com/p_IXXX.aspx
Nagyon jóóó (zavar neutralizáló)
A hozzászólás módosítva: Szept 9, 2012
A csodadoboz. 470 EUR-ért, megváltoztatja a CD hangját.
Idézet egy fórumról, a vezetékekről.
 Idézet: „Az elemi szálakat, változó átmérővel, de jellemzően 0,1mm átmérő közelében húzzák, lényegesen több fázisban mint a 0,5-2mm átmérőjű tömöret. Feltételezhető az elemi szálak kristály szerkezete jobbam meg van gyötörve, visszalágyítást meg ha mégis végeznek, nem eleget. Az elemi-szálas vezetők viszont sokkal jobban bírják a használat közbeni hajtogatást, a tömörek még el is törhetnek. Az elemi szálakból párhuzamos csavarással képzet köteg áram-feszültség-mágneses mező szempontjából alig különbözik a tömörtől. Amiben különbözik, hogy az elemi-szálak egyedi palástfelülete mint vezető köpeny érintkezik a mellette futó szálakkal nagyjából henger palást szerűen, vonalmentén, ideálisan maximum 6db szomszédos elemi szállal, valóságban ennél kevesebbel, hossz mentén haladva változóan. Az áram nagyobbik része az elemi-szálakban halad követve a csavarási vonalat, viszont a szomszédos szálak érintési pontjain is átlép, ezzel rövidíti az "úthosszat" de mondhatnánk azt is abban irányban így rövidebb a réz vezető hossza, és kisebb az ellenállása de a paláston eltérő a kristályszerkezete is. Igen ám, a vezető határfelülete a műanyag szigetelésen belül nem vákuum-zárt, valamennyi levegő van a szálak között, vékony felületi oxidáció fedi, szóval az áramnak ez a része ezen az eltérő, oxidációs felületen halad át. Viszont ha a határpontok relatív ellenállása nagyobb mint a csavar vonal menti elemi-szál belsejében futó, akkor az áram mégsem akar kilépni az elemi-szál belsejéből, vagy az árammegoszlás a belső és felületen átlépő között változik. Ez az árammegosztás a vezető köteg mentén nem konstans, kábelhossz menté változó. Ha hajtogatjuk a kábelt majd ismét kiegyenesítjük, akkor megváltoznak az elemi-szálak érintkezési pontjai, tehát megint másképpen halad az áram. Nagyon valószínű, ez határponton való "átugrálás" frekvencia és áramterhelés függő is. Az elemi szálak párhuzamos csavart elrendezése egy kissé növeli a vezető induktivitását is, a tömörhöz képest. Még hozzátenném, az áramjárta vezető saját és környezete mágneses terében rezeg, frekvencia, de jobban áramerősség függően, ez a rezgetés meg az elemiszálak mentén dörzsöli a szálakat egymáshoz, "zizeg", nagyobb áramoknál vergődik és kopog. Ez a rezgés Lorenz törvénye szerint modulálja a vezető belsejében haladó áramot is. A mérték mekkora? nem nagy, viszont az audifile hallás erre is érzékeny. A tömör vezető is mocorog az áram hatására, de az eleve merevebb és nincs az elemi szálak egymáshoz dörgölődési mechanizmusa. Ez az áram/rezgetés hatás természetesen a hangfal és hálózati kábeleknél dolgozik jobban, kis jelűnél nem. Mindebből az okfejtésből önmagában nem következik az hogy a többszálas rosszabb audió áramvezető, viszont jellemző áramviselkedési eltérés nagyjából ez.”
Aki írta, az is biztos
Idézet: „vergődik és kopog”
A kábelgyártásba is rendesen betört a spórolás. Jó minőségűnek látszó 4 eres, erenként árnyékolt sodrott rézkábel. Csak a mágnes ne vonzaná...
Sziasztok
Pár fórumon olvastam már tápkábel készítésről Sok pozitív vélemény miatt úgy döntöttem én is kipróbálom Az alap elképzelés teszteléshez 1,5-es rézhuzal kilágyítva teflon szalaggal betekerve majd esetleg 1 réteg szigetelőszalag rá zsugorcső ebből 3 eret összetekerve ismételt zsugorcső réteg erre egy árnyékoló harisnya majd mindezt szilikon csőbe húznám 3. ér és az árnyékolás csak hálózat felől lenne közösítve bekötve. Az lenne a kérdésem ezzel, hogy valaki csinált-e már ilyet? Olvastam hogy kilágyítás után -hálózati kábelnél keresztirányú -hangfalkábelnél hosszirányú csiszolás ajánlott erről mi a véleményetek? illetve hajtogatás után vissza merevedik a kábel, ez befolyásolja-e a kábel minőségét? Állítólag kilágyítás után megváltozik a réz rácsszerkezete ennek köszönhető a minőség javulás Leírtak szerint első pár óra alatt nagyon rossz a hangja majd kb 2-3óra elteltével kitisztul Én Hiraga erősítőmhöz csinálnám ezt a kábelt Kicsit hosszúra sikerült, de szerettem volna ha egyből érthető lenne az elképzelés Alap ötlet
Ezt én a homeopátia, ezoterika, kuruzslás kategóriájába sorolnám.
Azt a pár ezer méter kábelt meg majd a villamosművek fogja lágyítgatni meg tekergetni ami a fali csatlakozóig megy? Az erősítő pedig közvetlenűl a hálózati feszültségről megy? Mert ha nem akkor inkább építs megfelelően szűrt és stabilizált tápegységet.
Szia! Ne polírozd a brikettet, nem lesz belőle Swarovski. Minden kábelt a megfelelő terhelésre kell méretezni és az alkalmazási helyének megfelelően kell védelemmel ellátni. Attól, hogy a kocka ladát kikalapálom áramvonalasra, és lefestem pirosra, még nem lesz ferrári. Remélem érted a lényeget.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
