Ezt most hogy érted?

Ha ennyire egyszerű lenne a dolog, már rég nem foglalkozna vele senki.

Sajnos mérni eddig még senki sem tudta. (egyébként is: pl. egy csövesnél mit mérsz?...torzítást, búgást, rossz freki átvitelt, ki jel átviteli sebességet stb. mégis szépen tud zenélni...) Viszont hallani...

Úgy, hogy bármilyen készülék (elsősorban CD játszó, erősítő, de még az LP is) teszten változik a hangkép, tehát nincs befolyással a trafó esetleges árnyékolása.

Dehogynem. Csak lehet, nincs tudomásod róla, (igen kifinomult mérési módszerek léteznek), és a szükséges eszközök sem olcsók. De lehet. Az más kérdés, hogy többen mindezek hiányában a fülükre hagyatkoznak, igen jelentős szubjektummal terhelve. És aztán ebből jön a jó üzlet a "hallani vélők" lehúzására. (bár én lennék ilyen ügyes(kedő)

Van itt minden mi szem fülnek ingere. Darvas doyen úr is beállt az igehirdetők közzé.

Na jó, akkor ne csináljunk semmit, mert nincs hova dugni, meg amúgy sem lesz jó. Meg az asszony takarításkor összezagyválja az én jól beállított hangképemet.

Látod Feri! Csak valami jól aládolgozott hangzatos filozófiát kellene egy dizájnos konstrukcióhoz társítani, és meg lehetne gazdagodni.
Bár manapság nagy a harc ilyen téren is a konkurens nagyságok, és a feltörekvő konyhai hokedlis feltalálók között.
A mai napig a legnagyobb "bejegyzésed" a nem mindegy miből készül az áram hozzászólásod volt. A mai napig emlegetem.
Utólagos engedelmeddel, én továbbfejlesztettem, és egy fórumtárs segítségével aki fészbúkos kirakattam a Darvas cikk alá, de töröltek, s minden hozzászólást ezután. Vajon miért?
"Az sem mindegy hogyan állítják elő (miből) az áramot! A hőerőművekben előállított árammal tompább, tömöttebb a hangzás. Az atomerőművi széles térrel, precíz hangzásvégekkel, már-már túlzott sterilitással szólal meg. A viziterőműveké lágy, kissé szétfolyós, sok, mégis kellemes középtartomány kiemelő hangzást biztosít. A házi áramfejlesztő generátorainkat felejtsük el. pattogós, széteső hangkép jellemzi őket. A napelemes megoldás viszont, hihetetlenül jó térrel, csillogó, kellemes, meleg hangzással ölel körbe bennünket. ( már ha nem kapcsolóüzemű invertert használunk) Az összekötő vezetékeket felejtsük el! Csak réz betáp.sinben, abból is legalább 50x10-es keresztmetszetben gondolkodjunk!
Milyen jó is egy olyan kaszthoz tatozni ugye, ami a többiknél különbé tesz bennünket!
( Ezekről a a dolgokról mindig a "Király új ruhája" című mese jut eszembe. Mikor fog már valaki felkiáltani, hogy, A KIRÁLY MEZTELEN!)"

Tudod min szoktuk magunkat hullára röhögni (nagyon régen egy hangstudioban dolgoztam.....), amikor elolvastuk a lemezeinkröl készült sok oldalas elemzéseket
(néhány komolyzenei LP-nk gyakran volt referencia ilyen tesztekben).
Hogy azokról a lemezekröl amit ott hallottak, sem a hangmérnök, sem a zenei rendezö, de még a karmester sem tudott, addig amig valaki ezt papirra nem vetette.....
Valoszinü, hogy azok a lemezek a lemezgyártól a gramofonig szedték össze azt a hangzást.
Megmondom öszintén csupán az sulyuk miatt nem csomagoltuk a lemezeket ólommal bélelt tasakokba, hogy azok még a kozmikus hatásoktól is védve legyenek uton a fogyasztokhoz...

Kár, hogy előítélettel vagy ezen a téren.

Ha "...sokan elhisznek sokféle dolgot, de tényekkel mérésekkel nem bizonyítható...", akkor bárki, bármilyen vezetéket, alkatrészt használhatna, de a gyakorlatban mégsem ezt teszik.
Ha valaki hangfalat használ, miért van az, az állványon, ha úgysincs különbség...szögelje oda a falra tök mindegy...miért használnak vastag kábelt hozzá (lassan már kvadrát huzalt), amikor normál hangerő mellett úgysem folyik nagy áram rajta, miért, és miért kell vékony kábel a kis szintű bemenethez, úgyis mindegy.

Annak idején egy kis Orion SE1025B hangszóró kimeneti biztosítékát cseréltük a gyári 2.5A-es helyett 1A-esre- tudomány, fantasztikum és gondolkozás nélkül, csak úgy. Van-e hallható különbség? Egyesek azonnal rávágnák: Hülyeség!...én meg:... ez egy másik erősítő...!

Egy kicsit ellent mondásos a dolog, miszerint a készülék belsejében található vezetékekkel senki sem foglalkozik, csak ami utána van. Ezt én se értem.

tehát akik gyakorlatban ezt teszik, azok mind egyfajta vezetéket, és alkatrészt használnak?
Mert a hangfal eldőlne, hiszen az csak egy lapba épített hangszóró. De ha monitor hangsugárzóra gondolsz, akkor azt azért teszik állványra, mert a magas hangok nyaláboltak a mélyek pedig minden síkkal bezárt oldallal 3dB emelést mutatnak. Magyarán ha a földre teszed döngeni fog, és kevés lesz a magas hang, felborul a hangkép. Ez akusztika.

Többnyire nem vastag kábelt, hanem manapság a trend szerint annak látszó, nagy átmérőre kör szövött, vékony szálakból állót használnak, és azért jobb a vastagabb, mert a maximumra kell tervezni egy rendszert nem az átlagra. A jelkábelekhez nem is használtak ezidáig vastag kábelt, mert nincs értelme, csak mostanság ugyanazt a csicsás design vonalat követik ezzel is az eladhatóság miatt, mint a szövött hangsugárzókénál.

Jaj dehogynem foglalkoznak! VDH-al, meg ezüst sodrattal, meg mindenféle teflon szigeteltre cserélgetik modifikálják a cajgjaikat. Sőt a forrasztóónt is kicserélik ezüst tartalmúra, a legújabb pedig, hogy a védőlakkozás, és a nyákhasználat is ront a hangképen.

Ezekben a készülékekben sehol nem találsz (sajnos) árnyékolást a hálózati trafó primer és szekunder tekercsei között! Ezért nem nem jó a példád!

[b][/b]

Akkor minden rendben. Működik a "dolog"

Én csak a saját tapasztalataimat szerettem volna megosztani Veletek. Tudomány és fantasztikum nélkül. Úgy gondolom, erre való egy fórum, megbeszélni a látottakat, hallottakat.

Bárkit szívesen látok itthon egy teszt erejére. Ha az után is változatlan a véleménye, fejet hajtok előtte.

Ha a butaságra gondolsz, az valóban működik!

Többek között Darvas Lászlónál a Hifi magazin írójánál is így van megcsinálva a Hifi rendszer, hogy közvetlen a falból jön a hálózati vezeték a Hifi bemenetéig. Útközben nincs egy csatlakozó sem. Az erősítőn sem. Az ELMŰ lecserélte a villanyóráját tudjátok, egy olyan digitális leolvasósra. Szegény jó Darvas Laci meg volt halva, mert tönkrement az a hang amiért annyit dolgozott. Aztán felhajtott egy analóg de fiatalabb villanyórát, amivel újra ugyanúgy szólt a rendszere. Egyébként egy nagyon jó Naim Audio rendszert hallgat. (Ezt a múltkor mesélte nekem egy barátom aki nála járt.)

Tudom hogy így csinálta meg, hisz amit linkeltem cikket abban leírta.
Arra azért kíváncsi lennék hogy milyen összeköttetése lehet az ELMÜ-nél, hogy a digit órát visszacserélték neki analógra.

Azért én sem venném félvállról a dolgot. Lehet benne kérdés. Igaz nem olvastam el az összes hozzászólást én most csak a saját példám írom le és semmi köze a hangtechnikához.
A gépek amiket én árulok/telepítek/üzembe helyezek stb... (amúgy klíma és hőszivattyú) előírás, hogy a kapcsolécen a N a nulla legyen az L pedig a fázis (most csak egy fázisról beszélünk). Ha ez nem így van bekötve és baj lenne ugrott a garancia. Hogy miért nem tudom én sem, de a gyártó ezt előírja.
5-6 évvel ezelőtt még voltak is gondok. Ha "fordítva" lett bekötve akkor látszólag jól működött, de gyakori hiba volt, hogy a kültéri egységben üzem után nem állt le a ventilátor ill. hamar tönkrement.
Mióta DC motorok vannak a gépekben PWM vezérlés nincs ilyen gond a garancia alapfeltétele továbbra is az NL ill. fázishelyes bekötés. Ez van

Ahogy olvastam a hozzászólásokat, utána láttam, hogy betetted az írását, amiben leírja ezt a villanyórás dolgot, bár nekem mesélte a barátom, akkor még nem olvastam el. Mindenesetre érdekes. Biztos jó kapcsolatai vannak, hiszen Ő a nagy Darvas László. Én odamennék egy ilyen kéréssel az ELMŰ-höz szerintem a biztonsági őrrel kísértetnének ki engem, szépen csendben, diszkréten.

Tudod nálam van itthon Somogyis, piacos orosz vezetéktől, a Kácsáson keresztül a QED-en át a Catharsis kábelig elég sokféle, de én nem hallok szinte semmilyen különbséget, nemhogy az iránycsatolás, de egymás között se. Ami hallható elsősorban, az a hangsugárzók, majd az erősítők, és műsorforrások, és felvételek közötti különbség, A többi olyan kevés hangzásbéli változást hoz, hogy objektíven megítélni nem tudnám.
Olvastam egyszer egy cikket, miszerint Angliába végeztek egy kísérletet, mely szerint a 320kbs mp3-as, és a PCM formátum között, a hallgatók mindössze 20%-a tudott különbséget tenni biztosra. Ami azonban meglepő, az az volt, hogy a hifisták mindösszesen 5%-a volt képes a megkülönböztetésre.

Olvastam, láttam. Nem értem ezzel mit szeretnél mondani. Én nem kötekedni szeretnék csak saját ködös tapasztalatom írtam le. Én mivel én is kételkedve fogadtam a csere ezért leírtam. Én sem hiszek az N-L csere gondban. Ahogyan te is írtad ez egy harmónikus jel mi a fene lenne a különbség.

Gondolom hogy nem hálozati dugorol kapod a villanyt ilyen esetben.

Ugyanis minden más esetben teljesen nyilvánvaló, hogy a L a fázis, az N meg a nullás..


Ez alapvetö szabály a villamos gépeknél...

Tudom, hogy alapvető szabály, de lakossági klímák esetében sokszor nem tudod fixen bekötni a tulaj meg hülyén néz rád mikor mondod neki, hogy nem mindegy, hogy hogyan dugja be azt a villásdugót. És mikor megkérdezi miért nem mindegy akkor nem lehet okos választ adni.

Bővebben: Link

Amennyiben egy készüléken nincs villásdugos kábel, már akkor megsérted a szabványokat, ha mégis villásdugoval kötöd be a berendezést.
(Ilyen esetben a fali stekkert ki kell szerelni és egy fix csatlakozással helyettesiteni (mint pl. a villanysütöt stb. ahol garantálni lehet hogy hol a nullás meg hol a fázis)

De ez nem zavarvédelem, hanem érintésvédelem. a kettőnek semmi köze egymáshoz. (csak a villany)

Világos, csak a koléga hozta a téves infot, azt illik rendbe tenni.

Az "...én nem hallok szinte semmilyen különbséget..." még nem jelenti azt, hogy ne lenne.
Egy bizonyos "alap" rendszer, és hallgató tér azért feltétlenül szükséges.



Ezt akár ki is emelhetném nagybetűvel, aláhúzva, piros betűkkel. Ez a minimum egy értékelhető teszthez.

Ehhez bizony át kell kicsit alakítani a szobát (ha csak nem elvetemült zenehallgató ember vagy).

Lehet igazad van, csak én ezen vélt hangzáskülönbségek meghallhatóságáért, nem fogok egy lehallgató helyiséget építeni, kialakítani. Ismételten az ár érték arány az aminél kilyukadok.
Ha egy (aktív)komponenst a hangláncban kicserélek, azonnal hallhatóvá válik, a lehallgatóhelyiség akusztikájától függetlenül a változás. De egy kanóc, vagy csatlakozó csere ugyanakkor nem okoz semmit. Tehát jogos e a kérdés hogy, miért áldoznék kanócra ha nincs lehallgatóhelyiségem hozzá hogy meghalljam az ezek szerint nüansznyi változást?
Amikor a HTA30-ast építettem csöves illesztővel, akkor Imi65-től kaptam vagy öt féle triódát, hogy próbáljam ki melyikkel szól jobban. Nos cserélgettem őket, és semmi nem változott. Pedig ezek aktív elemek. Ugyanakkor egy alkalommal meghallgattam egy Alces primerszűrőt, s bár nem tudom hogy mi van benne, (ez azóta is érdekel mondjuk) de az rögtön hallható volt.
Tehát nem vagyok fanatikus tagadó, csak amit nem hallok, nem fogom rámondani hogy hallom.

A "jó öreg" QUAD 405-öt nagyon sokan után építették. Ha ezek közül jó párat alávetnénk egy professzionális bevizsgálásnak, és kiválogatnánk a tökéletesen egyforma műszaki paramétereket mutató példányokat, melyek egyforma félvezetőkészlettel és passzív elemekkel készültek, akkor -ezek szerint- tökéletesen egyforma hangjuk lesz.

...nem szeretnék "szélmalomharcot" folytatni,- az általam igen tisztelt fórum társakkal- csak az észrevételeimet, tapasztalataimat vetettem papírra...úgy érzem lassan én leszek itt Jeanne d'Arc.

Én sem szeretnék "szélmalomharcot" folytatni, de: Az általad kivitelezett dugóforgatós teszt teljesen hibásan lett kivitelezve. Az, hogy egy akusztikailag jól berendezett szobában végzed, rendben van. Viszont az, hogy hallgatózok, leállítom a zenét, fordítok, majd újra indítom, ez így nem jó. Zenehallgatás közben kell többször is forgatni. Azt meg hogyan? Kérded? Egy speciális erre a célra készített nullátmenetes polárváltóval. Az sem árt, ha ezt egy PC csinálja random. Aztán hasonlítsd össze a PC által adott listát a Te általad leírtakkal. NAGYON meg fogsz lepődni. Hogy miért KELL így vaktesztet csinálni, az már 1000-szer le lett írva, csak azok, akik fanatikusan hisznek a misztikumban, nem merik alávetni magukat ennek, nehogy kudarcot valljanak.

A QUAD 405-ös példádra pedig azt tudom mondani, hogy ha valóban minden mérési eredmény egyezik, akkor hallani is egyformának fogod. Az egyformára történő utánépítes nemcsak maga a végfokpanel "klónozásáról" kéne, hogy szóljon, hanem a tápegységnek is nagy szerepe van. Már két találkozón végeztem PC-s méréseket, amik elég fapadosak voltak (hisz nem költöztethetek ki egy labort), de ennek ellenére is értékelhető eredmények születtek. Ha az erősítőknél csak a frekvenciaátvitelt, meg max a zajszintet méred, lehet, hogy sok egyformát fogsz találni, de mégis más lesz a hangjuk. Miért? Mert ezeken a tényezőkön kívül még mérni illik a: Dynamic range, Total Harmonic Distortion, InterModulation Distortion, Stereo crosstalk. Ha ezek a mérések is egyformák és nem csak az átlagolt (százalékos) értékük, hanem a sprektumos viszonylatban is, akkor garantáltan ugyanazt fogod hallani mindkét erősítőnél. Ha egy erősítő két oldalát megtudod egyformára csinálni, akkor miért ne lehetne még többet egyformára?