Szia csak ötletelek, mértél tápfeszt amikor nem mutat jol illetve a feszültségoszto végén mértél feszültséget (nem cserélted fel a két ellenállást?

Próbáltad másik potival?

Ugye, tudod, hogy az ADC-vel nem lehet 5 V-ig mérni? Max. a tápfeszültségig, vagy a referenciáig (amelyik kisebb!).

Kapcsolási rajz is jó lenne (kondenzátor van az ADC bemeneten).
Programrészlet is jó lennea (az ADC konfigurálása és a mérések lebonyolítása).

Szia! Azért írtam utána, hogy van feszültségosztó, melynek értéke össz 250k. A bemenetre 3,3Vnál nem jut több, az a referencia is. A kapcsolás próbapanelon launchpaddal működött, de a kontrollert kivéve nem megy.
A program: (eredetileg 4511-e használtam volna, de csak közös anódos kijelzőm volt, ezért az elején a sok //) k1,k2 a két kijelző közös pontja, a p1.1-re van kötve egy fesz osztó, P1.0, P1.1-1.7 a kijelző lábai, + van egy tizedespont kimenet.

Bővebben: Link

Eddig ilyen szépen működött. A poti értéke azt hiszem 10k. Lehet hogy túl nagy a fesz. osztó értéke?

A videóban sem ment 1.9 fölé, biztos, hogy működött 2.0 és a felett?

Bocs az a videó még 0-1,9 ig volt beprogramozva azóta lett átállítva 2,5-ig, és akkor került ki a próbapanelról, akkor került rá a feszültségosztó, ami 5-ről 3,3-Vra csökkenti a feszültséget. De a lényeg, hogy látod, 0-1,9ig szépen lehet "tekergetni"

Minek akkora fesz osztó?
A képen látható osztó paraméterei:

I = ~340 mikro A
osztás = 1,47:1
osztás = ~ -3.3 dB
ell. = 1/4W
Vcc = 5V

Sziasztok.

Egy kis matematikai segítség kellene.

Van egy változóm, nevezzük X-nek, amit kettesével növelek 0-tól 0xffff-ig.
Figyelve az X változót, egy olyan feltétel kellene, ami 256-val teljesül, tehát 256, 512, 768 .... 65536-ig. Hogy lehet ezt a legegyszerűbben megoldani?

Szia!
1. if ((x%256)==0) a feltétel akkor is igaz ha x=0. Ha az x=0 -ra azt akarod hogy ne lépjen be a feltételre akkor ki kell egészíteni x>0 -val a feltételt.
Így: if (((x%256)==0) && (x>0))

Talán ez is jó:
if (int(xx/256)==xx/256)

feltéve, hogy xx nem integer változó.

Köszönöm szépen!

Három napja gondolkodom ezen, de nem esett le a megoldás. Igaz ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy két hete, minden másnap 24 órát kell dolgoznom.

Ne zavarítsatok már meg! Miért kellene a számot elosztani 256-tal, amikor már gyárilag "el van osztva"? A felső bájt a 256-tal való osztás hányadosát, az alsó bájt pedig az osztás maradékát tartalmazza. Elég tehát megnézni, hogy az alsó bájt nulla-e, vagy sem.


is jó, de ha optimalizálni kell, akkor a típuskényszerítés vagy a 8- és 16-bites stuktúrák úniójaként definiálva, közvetlenül is vizsgálható X alsó bájtja.

Én elsőnek ugyan ezt csináltam, csak nem 255-öt írtam, hanem 256-ot, és csodálkoztam, hogy miért nem működik.

Ez mekkora ötlet, magamtól sosem találtam volna ki ilyet... Én is köszönöm!

Nem kellett kitalálni. Csak alkalmaztam a 100-zal való oszthatóság szabályát. Elvégre a 256 is 100 a hexadecimális számrendszerben.

Általánosítva: ha egy x számnak a számrendszer r alapjának n-edik hatványával való oszthatóságát vizsgáljuk, akkor az oszthatóság feltétele: x szám r számrendszerben felírt alakjának n darab nullát kell tartalmaznia a végén (a legkisebb helyiértékeken).

Például: a 3-mal, 9-cel, 27-tel való oszthatóság feltételét is megfogalmazhatjuk úgy, hogy a 3-as számrendszerben felírt x szám a végén 1, 2 vagy 3 nullát tartalmazzon. Csak az a bökkenő, hogy 3-as számrendszerben dolgozó mikrovezérlőt még nem láttam...

Érdeklődni szeretnék, hogy C-ben, hogy tudom az EEPROM tartalmát írni és olvasni. Valamint, hogy tudok neki "kezdő értéket" adni. Azaz ez legyen az adott memóriacím tartalma alpból, amikor áttöltöm a programot a vezérlőbe azért, hogy ne foglaljon plusz területet a programmemóriából.

Üdv. Találtam a neten egy LM35-el felépített MSP hőmérőt LCD-vel. Megtaláltam a source code.ot de rengeteg hibát ír ki az IAR. A program eredetileg is az IAR nevű programmal volt égetve. Tudtok nekem segíteni..nem nagyon tudok rájönni.

Nem indítottam IAR-t soha, de az nem C-nyelvű fejlesztéshez való?
...mert ez a kód Assembly.

Tehát vagy valahol át tudod állítani benne vagy mégsem IAR kellene szerintem.

Hali!

Nem tudom pontosan, hogy hol tehetném fel ezt a kérdést, már több fórumot is megnéztem, de vagy nincs benne mozgás, vagy nem erről van szó benne. szitko fórumtársunk hatására kezdtem el foglalkozni ezzel és az általa megépített segway-t magam is megalkotni. Sokat segített eddig is. Persze próbálok magam is utána nézni a dolgoknak. Viszont minél többet olvasok, annál nagyobb a zavar a fejemben erről.

A kérdés: Miért kell a segway-be feltétlenül giroszkóp?
Már akkora a zűr a fejemben, hogy már kész vagyok tőle.

Szájbarágós választ kérnék, ha valaki tudja.

Én eddig úgy gondoltam, hogy nem giroszkóp, hanem gyorsulásmérő kell bele. De nem vagyok szakártője a témának. Azért kell bele, hogy tudja, hogy merre van a lefele. Ehhez képest kell ugyanis egyensúlyoznia.

Pont ez miatt nem értem. Hiszen a gyorsulásmérő megmondja merre van a lefelé. Ami nekem van az a másik két irányt is. Ezért nem vágom.

Igen,megvolt a gond ASM.be kellet volna írni és most már jó. Köszi!

Helló!
Én sem vagyok szakértő, de szerintem a gyorsulásmérővel nem tudod érzékelni a függőleges tengely körüli elfordulást, ellentétben a giroszkóppal ami viszont mind a 3 tengelyre érzékeny.

Arra miért van szükség?

Szerintem a jobbra, balra forduláshoz.

Az elsődleges feladat: Függőben tartani. A többi már másodlagos. Hát ez az amiért nem értem. De több helyen is láttam, hogy a gyorsulásmérőt és a girot is beépítik. Csak nem látom át az okát. Jó lenne megértenem.

Esetleg ez segíthet: Bővebben: Link
De szitko is épített ilyet, hátha ő tudja a választ vagy szkrep fórumtársunk.

A gyorsulasmero abszolut szogertekeket ad, de csak akkor, ha a robot viszonylag nyugalomban van. Amint a robot dolni kezd, akkor mar nem csak a gravitacios gyorsulas, hanem a doles miatt forgo mozgasnal fellepo szoggyorsulas is van. A gyorsulasmero nem tud kulonbseget tenni a 2 gyorsulas kozott, ezek osszeget meri. Ezert a robot doleset a giroszkop jelenek integralasaval szoktak merni. Mivel a giroszkop relativ szogertekeket mer csak, jellemzo ra hogy idovel lassan elmaszik az egyensulyi helyzete, ezert folyamatosan korrigalni kell egy abszolut szogertekkel, erre hasznaljak a gyorsulasmero altal mert szogerteket (ha a giroszkop altal adott szogsebesseg pl. egy adott erteknel kisebb, akkor vehetjuk ugy hogy a robot viszonylag nyugalomban van es a gyorsulasmero altal mert dolesszog a robot valodi dolesszoge).

Sziasztok! Kicseréltem a fesz. osztó értékeit, egész jól áll a dolog, csak egy gond van. Összeszed mindenféle zavart. Csináltam pár képet.
A 61-es kép 1V/osztás, 2usec/osztás. Ez az ADC bemenete.
A 62-es kép a tápfeszültség, ha jól emlékszem az is 1V/div, de a gnd nem a középvonalnál van, mert lejjebb kellett tekernem.
100n fólia kondi van közvetlen a vezérlő Vcc és GND lábain, valamint 10 n a föld és az adc bemenete közt. A tápkábel kb 30 cm, a jel kb 8. Minden ki van kapcsolva körülötte, de semmit sem ér. Ötlet?