Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Nagyon jó! Gratulálok! A kivitelezéshez is. Valami hasonlónak kellene a tavasszal, nyár elején nálam is forogni 6 lapáttal, kb. 3 m átmérővel, 3-4 m magassággal (~10 m2). Emiatt borzasztóan kíváncsian várom a terheléses tapasztalataid: Tényleg ~0,6 az opt. TSR különösen a 3-5 m/s-s tartományban is? Hogy viseli a vihart? Kell-e mechanikus vészfék? Irodalmi források, pl. Daswindrad fórum szerint az 50x50 cm-s mérések ezt mutatják, de valóságos körülményekről, 3 m körüli átmérőnél sehol nem találtam adatot. Az én 80x80 cm-s modellemmel még csak a 6 lapátos C-rotorig jutottam el. Ennek bizony az opt. TSR-e csak 0,2-0,3, terheletlenül ~0,4. A megindulása már ennek is remek, 1,5-2 m/s-s széllökéskor határozottan, bármiféle "lengedezés" nélkül forgásba kezd.
Köszönjük, rengeteg munka van benne.
Mi is kíváncsiak vagyunk a terhelhetőséget illetően. Egyenlőre 5kW-os műterhelésre fog dolgozni inverter híján. A szombati 6-8m/s-os szelet jól viselte, igaz csak egy 100W-os izzó volt rajta terhelésnek éjszakára, ami szépen be is világította a hátsó kertet Mivel nem gyors járású rotorokról van szó, túlpörögni nem tud, így szerintem nem szükséges vihar védelem. Viharban elméletileg károsabb lefogni a szélgépet, mint hagyni terhelés nélkül pörögni, ugyanis kisebb lesz a rotorok légellenállása ha felveszi a rotor a szél sebességét. A széllökések persze még ott vannak, de azok is kevésbé károsak, mintha az álló rotorok kapnák. A mi tesztrotorunk (2db 1m-es C-rotor, D=1,7m) a legkisebb fuvallatnál is megindult. Terheletlenül a tsr-nek 1-nek kell lennie elvileg. Minél több a lapát, annál kevésbé fog rángatni.
Nekem egy 4,5m2-es függőleges rotor van a tetőmön már több mint egy éve,tehát tudom értékelni a sok munkádat,a rotor szárnyak első osztályúak.A szárnyak felrögzítését viszont nem tartom elég merevnek,sokkal nyugodtabb lennék,ha a tartórúd felérne a szárnyak tetejéig és ott lennének sugárirányban rögzítve,még ha csapágyazni is kell.Sok mérési adatomat feltettem már a széllökésekről,a károkat soha nem a folyamatos szél okozza.Komolyabb vihar esetén 20m/s-os periódikus széllökésekre számíthatsz amik 10-30sec-ként egymásután 3-5-ször is ismétlődhetnek és rezonanciát is kelthetnek(emiatt kell a merevség).Ha még egy sor szárnyat raksz alá,nem árt a köteleket méretezni és utána öttel megszorozni.
Valaki készített már működő Darrieus szélkereket? Én kíváncsiságból csináltam két kicsi kétszárnyú H rotort, de nem akarnak felpörögni.
Működőt nem, de hasonló "kíváncsiságból" jó két éve egy 2 lapátost igen. Csak a lapátokról találtam képet (a lapátok még meg is vannak).
Félre tettem a "projektet". Arra jutottam, hogy a mi talajközeli kis (<5 m/s) szeleinknél az 5-6 lapátosnál kevesebb lapátú Darrieus-H típusoknak megindulás, különösen terhelhetőség szempontból nincs nagy esélyük. Arra én is kíváncsi lennék, hogy egy megépített 5-6 lapátos hogy viselkedik a GYAKORLATBAN (terhelten, nem szélforgóként).>
Az első tervem szerint a rotorok tetején volt a merevítés és az összekötés. A rotorok orr részében egy félkör is van belül ami az orrkúppal összekötve nagy merevséget adott az egész lapátnak, amit én sem gondoltam volna. Ezért került lejjebb az összekötés. Talán hasonló ehhez, de itt elég kis szögben állnak a merevítő rudak. Ami még hihetetlen számomra a 6 lapátos felállítása. Nem tudom milyen magas lehet a torony, a szélgép súlyát 470kg-ra írják.
Pont ezt figyeltem ki a neten, hogy nem nagyon van hasznosan működő Darrieus.
Az áttételezés és az automata tengelykapcsoló szinte elkerülhetetlen a generátor miatt. Ezért ha elindul 2-3 m/sec széllökésre és felpörög, már használható. Szerintem ez a kerék elég jól megközelíti a Betz limit szerinti szélsebesség csökkentést. A szárnyprofil felhajtóereje adja a forgási nyomatékot, így ennek működése nem is hasonlít pl. a Szavoniuszéhoz. Ezért is érdekel. A folytatás nálam: megkeresem Hindet, és pár, a szárnyprofillal kapcsolatos számítást megkérdezek tőle. Aztán megnézem, tudom-e számolni ennek a keréknek az indulás utáni átmeneti szakaszát. Mert a hagyományos szélkerék is a szél torlónyomására indul el, majd gyorsulva egyre inkább a felhajtóerő forgató ereje kezd működni. Ha ez leírható Excelben, akkor foglalkozom vele.
Gondolom Te is a talajközeli, házi Darrieus-okra utaltál a "nem nagyon van"-al. Az üveg-, szén-szálas technológia iparszerű elterjedése (az 50-200 m átmérőjű rotor típusok) előtt bőségesen építettek működő 3-400 kW-sokat, csak a nagy tömegű H-szerkezet anyag szilárdsági gondjai miatt nem lehetett tovább növelni a teljesítményt. Bár az amerikai szélenergia kutatás ismét kezdi elővenni a Darrieus-H-kat is. Sokkal sűrűbb raszterbe telepíthetők szélerőmű parkokban, mint a HAWT-k. De ezek nem a mi eseteink, ezek a "nagyok".
Amire még felfigyeltem a neten és általában, mintha tabu lenne házi szélerőműveknél 3 lapátszám fölé menni akár HAWT, akár VAWT esetén. A számítással óvatosan: A VAWT-knál nem csak az érkező oldalon, hanem a henger belsején áthaladó, igen örvényes kilépő áramlást is figyelembe kell venni. A lapátok Cl, Cd tényezőit pedig nyilván a teljes 360 fokos tartományban, és minden egyes lapátot az összes többire ható forgó terelő lapátként is. Az általam is kedvelt excel erre szerintem kevés lesz, de ez semmiképp nem lebeszélés. Jó és kitartó belemerülést! Szép, érdekes téma a téli estékre.
A számolásra vonatkozó instrukcióidat igyekszem észben tartani. A Cl és Cd tényező az mi lehet? Vagy csak külföldiül van írva? Akkor tudom, hogy mi. A használatukkal van gondom egyenlőre.
A Darrieusnál a kerületen a relatív szélsebességek meghatározhatók (erről tettem is fel képet régebben). Ez rámutat arra, miért kell itt szimmetrikus szárnyprofilt alkalmazni, valamint miért kell az érintőhöz képest lapát beállításán azt az 1-2 fokot változtatni. A lapátszám és a lapát szélesség az nem tabu, hanem a megfelelő képletek alkalmazása. Most néztem meg a Hind és a saját rotor számításomat amerikai vízhúzó kerékre. A számolt érték a kifele szélesedő lapát, mint ahogy azt a gyakorlat kialakította. Érdemes megnézni
Ha megnézed az én képemet,a Savonius alá tervezek egy 6m körüli 6 lapátos hasonló rotort mint a tied.A három rúddal összekötött két tárcsa függetlenül forog a felső rotortól.Még nem döntöttem el milyen fajta szárnyakat használok,ezért érdekel különösen a munkád.Eredetileg sima szárnyprofilt gondoltam,de megvárom a terhelt méréseidet,feltehetően könnyebben fog elindulni,bár mindennek ára van.A szárnyak biztosan elég merevek,már ránézésre is,de nekem az összekötéssel van gondom.Értem a konstrukció előnyeit(kevesebb csapágy,feljebb lehet vinni a kikötést).A szárnyak sugár irányban egy háromszöggel vannak merevítve,de csak egy ponton csatlakozik a tengelyen lévő tárcsához(ez egy "forgáspont"),felül a négy szárny össze van kötve.Ha az egyik szárny teteje sugárirányban kimozdul,a szemben lévő is tartja,de az is csak egy ponton van alul rögzítve,a másik kettő oldal irányban nemigen tart.A rotor terhelve feltehetően nem fog 60-nál többet forogni,de ilyen átmérőn és tömegnél kis excentricitás is gondot okoz.Ráadásul a kikötött oszlopok dinamikus terhelésre lengésre is hajlamosak,ezeket összevetve a viharállóságban vannak kétségeim.Nagyon szeretném,ha csak vészmadár lennék és nem jós.
Esetleg szempontokhoz, adat halászathoz: Link
Külön érdekesség a 8. sorszámú. A két grafikont meg talán tudod használni valamire.
Elkészült a generátor. Ki is próbáltam, 195 ford/percnél terhelés nélkül adott 6 voltot, 12 V, 5 W-os égővel terhelve maradt 3 volt. 600 ford/percnél szépen égett a 12 V, 21 W-os égő. Levettem a terhelést és rákötöttem a multimétert. Kezdtem pörgetni egyre jobban. Felment úgy 50 voltig és a generátor meghibázott. Most már csak 30 V -ot képes termelni. de az égő fénye is lüktet. Majd valamikor megnézem, mi a hiba.
Egyenlőre ötletem sincs, hogy a Darrieus témát hogy folytassam. Látszólag azzal küszködnek, hogyan lehet elindítani. Ez szerintem nem probléma, forogni fog egészen kis szélben is. De hogy fog felpörögni egy nagyobb gyorsjárásra?
Lehet hogy még készítek egy-két rotort.
Szegény embert az ág is húzza!
Amikor ismét összerakva nyúzható lesz, megmérhetnéd, hogy pl. 600-s fordulaton mekkora a terheletlen fesz, valamint ugyanekkora fordulaton a 21 w-s izzóval hány V-ra esik vissza és ekkor hány Amper folyik. Kellene a pontos áram is, mert az izzók ellenállása borzasztóan hőmérséklet függő. Ezekből az adatokból (pláne ha két fordulaton mérnéd ezeket meg) és a tekercselés adataiból jól behatárolható lenne, hogy milyen fordulat és terhelési körülmények lennének a legjobbak (fordulat - belső ellenállás - terhelő ellenállás függvényében hogy alakulna a fesz. és a terhelésen ténylegesen kivehető teljesítmény; a max. terhelhetőség is). Ki lehetne okoskodni, hogy kell-e, mekkora áttétel kellene, ha legalább a rotorod terheletlen fordulat/szélsebesség (ebből a megsaccolt optimális tsr) adatát is ismernénk. A dióda akár a szénkefék miatti véletlen nagyfesz. impulzustól is elszállhatott. Lehet, hogy be kellene tenni védőkondit. (Más feladatot nem is adnék egyenlőre. A maradék idődben, éjfél és hajnali három közt azt csinálsz, amit akarsz. - Ez persze vicc.)
Találtam a szélgéphez szimulátor programot. Én ezt még nem láttam. Letölteni nem próbáltam. A weblap:Bővebben: Link
Még egy weblap, amin a lapát szinte azonos azzal, amit Btoti készített. Most már kíváncsi vagyok rá, hogy működött. Tippelem, hogy kis szélben úgy állt meg, hogy a szél a lapát tartókra merőlegesen fújt.Bővebben: Link 2
Magad írtad, hogy terhelés nélkül felment 50 V-ig és onnantól kezdve hibás. Később írod, SB340-es Shottky csak 40 V-os.
Autógenerátornál is első figyelmeztetés: Terhelés nélkül nem szabad járatni!
Igen, a szegény embert az ág is húzza. Hozzá tenném még, hogy még megfejeli egy nagy adag tapasztalatlanság is. A legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy több mint 40 voltot képes kiadni. Most azon agyalok, hogy ha megjavítom, mire lesz jó. Szerintem egyértelmű, hogy a Shottky dióda az 50 voltot nem bírta ki.
Az SB340 határozottan 40 V-s dióda. SB340 A mért effektív ~50 V csúcsai simán lehettek akár 80-100 V-k is plusz a szénkefe hibák miatti több száz akár ezer voltos tű-impulzusok terhelés nélkül. De ennek már annyi, csak a jövőbeli kiválasztás miatt érdemes kicsit agyalgatni rajta.
Ha az előző hozzászólásom szerinti adatokat begyűjtenéd, azokból már saccolható lenne, hogy esetleg mire lehet használni. Nyilván nem egy nagy teljesítményű generátor lesz (0,4 mm-s tekercsek jóindulattal max. ~1 A körüli terhelhetőség néhány 10 V mellett), de talán méricskélni, kísérletezni jó lesz.
A free szimulációs programok óvatos következtetései mellett hasznos lehet. Ki kellene tanulmányozni, hogy is működik Windows alatt, mert LINUX-ra írták. Link
Az én lapátjaim FX 83-W-160 profilok. Link Mivel akkor még nem volt szélmérőm csak szemrevételezéssel nézegettem egy hevenyészett 2 m körüli átmérővel. Elképzelésem egy 2x2 lapátos mérőmodell volt. A másik két lapát bordái is láthatók a képen, de a Canstein-re találás és a 2x2 lapátos tévút "megvilágosodása" után félretettem. Terheletlenül a 2 lapátos 4-5 m/s-s lökésekkor indult el szinte kivétel nélkül ide-oda lengedezés után felpörögve, majd egész kis (~2 m/s) szélsebességik forgásban maradt. Hogy terhelten mit művelt volna az nem derült ki.
Köszönöm, hogy figyelmeztetsz, de én mégis úgy szeretném megépíteni, hogy a terhelés nélküli pörgetést is bírja ki. Azért akarom úgy, mert ha véletlenül terhelés nélkül marad, amíg fogyasztót cserélek, ne menjen tönkre. 100 méter távolságra lesz a generátor, az áram felhasználás helyétől, így a levezető kábelt is érheti baleset, vagy lopás. Más diódát ha nem találok, a kiégett helyére, teszek 3-4 db. 1N4007-et párhuzamosan kötve.
Teljesen felesleges párhuzamosan kötni az 1N4007 eket. Ha van 10 darab, akkor az összecset cseréld ki.
Osztom az álláspontod. Ehhez a generátorhoz 5 fázisú kétutas hídban bőven elég lenne az 1N4007 egyesével. Ez 1000/700 V-s, 1 A-s dióda, a túlfesz. impulzusok se nagyon bántanák.
Az összeset nem szívesen cserélném ki, mert be vannak dolgozva, hogy a centrifugális erő ne mozgassa. A másik dolog az, hogy a 12 V, 21 W-os égőt működtette. Az 1,75 amper, Míg egy 1N4007-es csak egy amperes. Az is igaz, ezt ti tudjátok jobban, hogy öt fázisban hogyan vannak terhelve.
Lenne még valami, amiben nagyon jól jönne a segítségetek. Van két ilyen generátorom Bővebben: Link készitettem rá ilyen propellert . A szél ritkán indítja el, mert irgalmatlanul nagy a ragadása. Amikor átlököm a holtponton, a következőn már simán átugrik és felpörög. Kellene neki egy indító áramlökés, hogy a tekercsek ugyan olyan mágnesességet állítsanak elő, mint a velük szemben álló mágnes sarok. Így két ugyanolyan pólus állana egymással szemben és könnyen átbillenne. A többi már menne lendületből és a szél hatására. Az impulzus iránya se mindegy. Valami el kellene döntse, hogy a generátor melyik sarkára kapcsolja a pozitív impulzust. Ne adjon tovább áramot, mint kell és még forog a propeller ne is adjon többet. Legfeljebb addig adjon, míg a lapát forog 50 fokot. Honnan kapna áramot az impulzusgenerátor, ha 100 méterre a lakástól lesz a szélgenerátorok felállítva? Lenne egy használható mechanikus indítási mód, de az elektromos jobban tetszene. A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2012
Sziasztok!
Szélkerék kiegyensúlyozásakor, a felmerülő súlyeltérést a lapáttőben a rotoragy vasrészére csavarozva oldom meg, az ugyanolyan jó lesz mintha a lapát végén próbálnék korrigálni? A lapáttőnél jóval nagyobb súly kell mint a lapát végére kéne, de nincs szívem összevésni csavarozni a lapátot.Az agyrésznél pedig szinte észrevehetetlen lenne.
Az összes cseréjének mellőzése világos, csak mellesleg, általában:
Elég kockázatos vegyes diódákat hídba tenni (nem egyforma a nyitó feszültségük, a fesz/áram karakterisztikájuk - így a rajtuk disszidálódó teljesítmények se!). Különösen öngyilkosság schottky és sima szilícium vegyes használata. Végszükségben minimum oldalanként (5-5 db) egyformákat illik betenni. Öt fázisú hídban az egyenáram kb. 1/3-át kell az egyes diódák terhelhetőségénél figyelembe venni, és az 1N4007 1 A-s terhelhetősége tartós egyenáramra vonatkozik. Impulzus üzemben, mint egy egyenirányító hídban ennek többszöröse a megengedett max. áram. A képről ítélve ez egy 3 fázisú állandó mágneses szinkron generátor. Ha így van, akkor hirtelen felindulásból egyértelműen helyes, egyirányú áram impulzusos meglökése pl. a léptető motorok mintájára 3, vagy 6 fázisú impulzus sorozattal lehetne. Egy megfelelő irányú áram impulzus használatánál minden egyes megindításnál ismerni kellene a pólusok és tekercsek szögét, minimum az irányt. Ezt persze valami mágneses jeladóval, pl. kétirányú hall-érzékelővel lehetne mérni. Végig kell gondolni, hogy az indító áram impulzus(-ok) csak a generátor felé follyanak. Biztosan van még sok egyéb lehetőség is. Az egy másik kérdés, hogy néhány 10 W-nál érdemes-e ezzel bajlódni. Lehet, hogy egyszerűbb lenne nagyobb, vagy több lapátos szélkereket feltenni. A 100 m (200 m vezeték hossz) veszteségét mindenképp kalkuláld be!
Kedves btoti
A kiégett dióda helyett tettem egy másikat, MR 506. Rákerestem a Google-n és azt az eredményt kaptam, hogy 600 volt és 3 A. Holnap lesz a nagy próba. Megpörgetem 1800-al terhelve és terhelés nélkül is. Ki kell bírja, mert ha nem, jön a B terv, amin még nem gondolkodtam. A kép, amit feltettem, nem motor, hanem egy réges-régi traktor áramfejlesztője, amelyik csak kétszer hat voltot termelt. Már át van tekercselve nagyobb feszültségre. Hat mágneses sarok, hat vasmag, amin van tekercs. A hat vasmagot egyszerre fogja a hat mágnes. Egyszerre kell eltépni a hat mágnest a hat saroktól. Én is a hall érzékelőre gondoltam, de már egyszer befürödtem vele. Szélirány jelzőt akartam készíteni, de nem sikerült, pedig rengeteget dolgoztam rajta. Érdemes-e? Hát nem, de szabadidő eltöltésére igen alkalmas. A végén, még némi áram is összejön. Vagy az elmélet jó lesz egy nagyobb szélgéphez. Ezt a motort is azért tekercseltem nagyobb feszültségre, hogy valami jöjjön le a dombtetőről.
Én a szimulációs programot nem akarom használni (nekem az Ubuntu pendrive-ról megy a gépemen).
Egy átmérő 40x23 cm-es 4 lapátos Darrieus rotorom van (ez jött össze két óra alatt). Remélem választ ad arra, hogy forgásból hogy pörög fel kb. 4-es gyorsjárásra. A Te lapátjaid is elérték a kb. 4-es gyorsjárást? Beszélsz itt a Canstein rotorról, meg hogy 6 m-es átmérőt tervezel. Azt megnézted, hogy 3-6 lapáttal mi lesz a lapát méret és kb. a kezdő 40-50 wattnál a rotor fordulat?
Felkerültek az alsó rotorok is, kb 1,5m/s-nál forgásba kezd.
Igaz, hogy egy forgáspontban van a rotorok felfogatása, de a szél a felső és az alsó rotorokat is egyforma erővel nyomja, így nem tud kilengeni a rotorok vége a sugárból. Nem a csapágy spórolás miatt lett így megoldva, ezek voltak a lehetőségek és az adottságok mind az anyagbeszerzésre, mind pedig az anyagmegmunkálásra. Újabb generátor építésén töröm a fejem. Minimalizálni szeretném a légrést vasmagos tekercseket készítve a toroid generátorhoz hasonlóan axiális elrendezésben, de a teljesítmény átvitel nem világos. Vasmagos tekercsre is igaz a transzformátoroknál használható teljesítmény számítás képlet, hogy P=A^2*f*4? (A a vasmag keresztmetszete)
Remélem a B-terv nem a csukott szemmel, nagy ívben a bozótos felé?
Pl.: Külső kommutátorral kefés egyenáramú motorként indítani, vagy impulzus sorozattal "forgó" mágneses mezőt létrehozni. A bekapcsolási szélsebesség feletti gyakori széllökések (és utána "semmi" szél) felesleges indítási kísérleteit, felesleges energia fogyasztását is ki kellene küszöbölni pl. időtartam alatti figyeléssel. Újabb áramkörök a diódahíd, terhelés indítás alatti leválasztásán túl. Nem tudom - jó időtöltést! Kíváncsian várom az 1800-s megpörgetés eredményét, főleg a megmért fesz., áram értékeket. |
Bejelentkezés
Hirdetés |