Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   182 / 378
(#) erbe válasza granpa hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Nekem nincs 13 ujjam. De 3 kezem sem.
(#) pucuka válasza pucuka hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Persze, mindez gyakorlattal, és szabványos vasak használatával áthidalható. De ha az ember alkotni akar, és nincs sok gyakorlata, akkor ez van. Nomeg ha mindenhol keresztmetszetek vannak . . .
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2012
(#) Jax válasza pucuka hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Köszönöm! ezzel most rengeteget segítettél, hónapok óta keresek egy leírást a tekercselésről és számításokról!
Nekem is megvolt régen, 9.ben még tanultam transzformátor méretezést, de a fene se emlékszik rá 6 éve volt, és a papírjaimat sem találtam meg..
(#) erbe válasza Jax hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Magyari Béla Rádiótechnikai zsebkönyv (1975). Akkor rászántam a kemény 85 forintot.
Volt előzménye, biztos utánnyomása is, de más könyvekben is megtalálható a lényeg. Sok trafót kiszámoltam az útmutatása alapján. Mostanában már ritkán tekercselek, ha mégis, bizony elő kell vennem, mert már ROM-okban van bennem a RAM.
(#) erbe válasza pucuka hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Huzalkeresztmetszetnél jó közelítés, ha az ember a rendelkezésre álló területet elossza a menetszámmal, a kapott pici négyzet gyökét majd az ennél eggyel kisebb szabványos huzalátmérőt választja. Biztosan elfér.
Képletben ez borzalmasnak tűnik, miközben számolásnál az ember nem is gondolkozik rajta, csak leírja a kis négyzetecske méretéhez legközelebb eső gyök értékét. Volt nem egy eset, hogy kiszámoltam és megtekertem a trafót, közben nem is láttam papírt, tollat vagy számológépet a közelemben (nem is volt még akkoriban ).
(#) pucuka válasza erbe hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Nekem ne mond, számoltam, tekertem eleget akkorát is mint a kisujjam körme. Bár rég volt.
(#) erbe válasza pucuka hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Idézet:
„tekertem eleget akkorát is mint a kisujjam körme”

Jaja! Zsebrádióba KF tekercs.
(#) pucuka válasza erbe hozzászólására (») Dec 4, 2012 /
 
Nem, nem, vezetékes átviteltechnika.
(#) Bonanza02 válasza pucuka hozzászólására (») Dec 5, 2012 /
 
Pupin csévét tekertél???
A praktikusság és a rutin sokszor felülírja a "számolgatásokat". Én sem szeretem, ha valaki belemagyaráz nagyon komoly számítási dolgokat a trafó tekerésbe, közben azzal sincs tisztában, hogy az EI vas anyaga nem mindegy. Vannak jobb lemezanyagok, és vannak sima vasak. Nem mindegy egyáltalán, hogy miből van. A lemez minősége is meghatározza a gerjesztés maximumát. A "számolgatósok" pedig nem értik, hogy miért van 0,8T és 1,2T között szabadon választható a képletben az adat. Rutinból ránézésre meg lehet állapítani, hogy az a vas 0,8 és 1,2 között mit tudhat. Régen a 125W-os, 250W-os Hg gőzlámpák fojtójának EI vasanyaga pl. nagyon jó volt. Aki kezdő, annak jobb, ha hiperszil trafót teker, mert azt szétszedni egy pillanat és akkor szekunderen is lehet le/fel tekerni, hogy a kívánt fesz jó legyen. Az EI az sok melóval jár, ha nagyon pontos feszt akar valaki.
(#) granpa válasza erbe hozzászólására (») Dec 5, 2012 /
 
Bocsi, bátorkodtam az azonos (átrendezett, egyszerűsített) gyökvonásokat egynek számolni.
(#) pucuka válasza Bonanza02 hozzászólására (») Dec 5, 2012 /
 
Még csak azt sem. Vezetékes analóg (FDM 24, 48, 96 csatornás) és digitális (PCM E1) illesztő és hibrid trafóit. az analóg átvitel trafóit 0,3 - 106 kHz 3/- 1,5 dB átvitellel, és a digitális átvitel trafóit 2,048 MHz impulzusátvitelre, a legkülönbözőbb vasanyagokra. Jó sok számolás, mérés. tele is lett a búrám a sok baromi vékony huzallal, meg szigetelő, árnyékoló anyagokkal.
Persze, ha van már az embernek gyakorlata, akkor már nem sokat számol, de egy kezdőnek nem árt ha átküzdi magát a folyamaton, különösen, ha speciális trafót akar készíteni.
(#) Bonanza02 válasza pucuka hozzászólására (») Dec 5, 2012 /
 
Nekem némi közöm volt a CMS60-as(CMS120) sorozathoz. Analóg vivő, pilot, csatorna erősítők.Egykor ez volt a munkám. Használnak még valahol analóg 24/48/96 csatornás dolgot digitális korszakban? PCM P2cs átvitel trafók a 2 M-ás digitális?
Ha ezt csinálod minden nap, akkor biztos kézzel már sorozatban lehet gyártani. Holnap én is impulzustrafókat fokok tekerni 0,1-es huzallal. Az sem egyszerű.
(#) Szabi1 hozzászólása Dec 8, 2012 /
 
Helló! Ei trafót vettem erősítőbe (500W), van egy olyan toroid lágyindító kapcsolásom mint ami az oldalon van közölve, ugye ide nem kell lágyindító?
(#) mindenes válasza Szabi1 hozzászólására (») Dec 8, 2012 /
 
Ez a teljesítmény még az a kategória ahova nem kell lágyindtó. Próbáld ki. Üdv.
(#) kalvi hozzászólása Dec 12, 2012 /
 
Szevasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy van egy:
Osram Halotronic HTB 105 12V -os transzformátorom. A teljesítménye 35-105W. Idáig 35W-os halogén izzóhoz használtam.
A kérdésem az, hogy rá lehet kötni egy 10W -os led izzót ? Nem is igen értem ezt a "35-tól" értéket.
Köszi
kalvi

A LED mozaikszó, ezért nagy betűvel írandó. Action2K
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
(#) Szabi1 hozzászólása Dec 13, 2012 /
 
Sziasztok! Találtam egy trafót a neten Bővebben: Link állítólag 8.5x9x5 cm
Kb. 200...250w os és a szekunder az 24-0-24v Szerintetek kijön belőle ekkora teljesítmény?
(#) Action2K válasza kalvi hozzászólására (») Dec 15, 2012 /
 
Szia! Direktben nem kötheted rá, mer a halogén váltóáramról megy a LED egyenfeszről. Tehát, egyenirányítani kell, simítani (pufferkondi), majd a keletkezett magasabb feszültségről egy áramgenerátorral már meghajthatod.
A 35-105W-os határ azért van megadva, mert ha 35W alá viszed a terhelést, a kapocsfeszültség károsan megemelkedik, így hamarabb, vagy azonnal kiéghet a normál izzó. Pl. az 5W-os. A 105W-ot gondolom nem kell ecsetelni.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
(#) Action2K válasza Szabi1 hozzászólására (») Dec 15, 2012 /
 
Szia! Szerintem csak olyan 100W körüli, de azt biztonsággal.
(#) mindenes válasza Action2K hozzászólására (») Dec 15, 2012 /
 
Rá lehet kötni. Egy lednek teljesen mindegy hogy egyen vagy váltó áramról van szó, a sönt a fontos de váltónál is ugyanúgy világítani fog.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
(#) Jax hozzászólása Dec 15, 2012 /
 
Sziasztok!
Annyi kérdésem még lenne, a tekercseléssel kapcsolatban, hogy milyen szigetelést alkalmazhatok? Valami, amit minden háztartásban meg lehet találni, mert nem igen van időm, se pénzem venni ilyesmit.
Szigetelőszalag esetleg jó? Vagy cellux, esetleg festék védő ragasztó csík?

Előre is köszönöm!
Üdv.: Jax
(#) kocsgab002 válasza Jax hozzászólására (») Dec 15, 2012 /
 
Én szigetelő szalagot használtam, de előtte körbetekertem festésnél használatos szalaggal, mert állítólag a szigszalag ragasztója megeszi a réz lakkrétegét.

ILYEN lett
(#) Jax válasza kocsgab002 hozzászólására (») Dec 15, 2012 /
 
Szép!
Én pont egy ilyen toroidról tekerem le a rezet egy másik M vasmagos pici trafóhoz. Villanypásztor lenne belőle.
De akkor merem feltételezni, hogy te kitudod számolni, a toroid magból, hogy mekkora maximális teljesítmény, amit elbír?
Illetve, konkrétan minden. Drót keresztmetszet, menetek száma, teljesítmény..
Nem tudom mi a különbség az EI, az M, és a toroid magok között, számításban.
Gondolom, az EI, és az M vasmag ugyan az, elvégre alakjuk egyforma, de a toroidról sose tanultam.
Ebben tudnál nekem segítneni?
Köszi a választ!
Üdv!
(#) Ge Lee válasza Jax hozzászólására (») Dec 16, 2012 2 /
 
A trafó az trafó, ugyanúgy számolandó, függetlenül attól hogy milyen a formája vagy az anyaga (tehát akár ferrit is lehet). A különbség a gerjesztésben van, a toroid jobban gerjeszthető, az EI vagy M mag kevésbé. Erről rengeteg elméleti illetve tapasztalati információ van szerintem még itt a fórumon is. Azt pedig most akkor leírom tizenötödszörre is, hogy nem a mag határozza meg az átvihető teljesítményt (csak közvetve). Az áram a huzal(ok)ban folyik.
(#) silent15 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 16, 2012 / 1
 
Ez így igaz, és most értem mind kettőtökre, egy 100W os trafót csak vastagabb huzallal áttekerve nem lesz 1000W , ahhoz növelni kell a vasmag méretét is, hogy normálisan elbírja a terhelést, ez ugyanígy igaz a huzalokra is, minden huzalnak meg van adva, hogy mekkora az a maximális terhelés, amit egy adott átmérővel elbír.
(#) CHZ válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 16, 2012 1 /
 
Idézet:
„Akkor ha jól értelek, egy 100 W os toroidot letekercselek és vastagabb huzallal visszatekerve, máris 1000 W lesz.”

Igen jól érted.., ha ráfér a vastagabb huzallal a megfelelő menetszám. Persze nem kellene azonnal végletekben gondolkodni. Ge Lee meg is jegyezte: hogy nem a mag határozza meg az átvihető teljesítményt (csak közvetve)
Közvetve lényeges! Vasmag keresztmetszete egy dolog, az ablak keresztmetszete is számít.
(#) Alkotó válasza CHZ hozzászólására (») Dec 16, 2012 / 1
 
... a másik "Zolinak" is ajánlom figyelmébe ...
Én magam is berzenkedtem befogadni a tényt, de valóban így van. A vasmag keresztmetszete nem része egyetlen teljesítménymeghatározási módszernek sem, csak a menetszámot befolyásolja.
Egy transzformátorgyártó cég tervező mérnökével kellett elbeszélgetnem, hogy ráébredjek a dolog nagyon egyszerű, de mégis logikus magyarázatára. Kulcsszó a gazdaságosság.

Egy kicsi keresztmetszetű vasmaghoz nagy voltonkénti menetszám tartozik. Ha sok menetet vastag huzalból akarnánk megcsinálni, hiába rövidebb egy menet hossza, akkor is durván sok réz kellene ehhez.
Óriási vasmaghoz, kicsi voltonkénti menetszám tartozik, ami kevesebb rezet igényelne, de a vasmag brutális tömege miatt a vasból kellene indokolatlanul sok.
Ezt a két szélsőséget optimalizálják a gyártók, és így alakultak ki a szokásos keresztmetszet-teljesítmény táblázatok (és még van néhány egyéb gyakorlati kompromisszum is).
Ha ezt megértjük, akkor mondhatjuk, hogy a keresztmetszet és a teljesítmény között igenis van összefüggés, de az gazdaságossági okokra vezethető vissza.
(#) szabics válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 16, 2012 /
 
Régi tapasztalat szerint a sima trafólemezekkel készült transzformátorokat 7 - 8 W / négyzetcentiméter terhelhetőséggel számoltuk.
(#) _vl_ válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 16, 2012 1 /
 
Idézet:
„a kimenőnek miért is teszik akkora vasra? Hiszen nem számít a mérete ..”

A mérete nem, de az ára, az nagyon is számít. Tetszik, nem tetszik, a gazdaságosság kérdéskörét nem lehet megkerülni.

Viszont ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg ugyan létezik az a szám, hogy adott vasmagból kb. mit lehet kihozni maximum, de nincs egy konkrét érték, hogy 472-t még igen, 473-at meg már nem.
(#) CHZ válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 16, 2012 1 /
 
Idézet:
„Zoli! Csak egy mellékes kérdés, a kimenőnek miért is teszik akkora vasra? Hiszen nem számít a mérete ..”

Senki nem mondta, hogy nem számít a vasmag mérete! Idézem ismét:
Idézet:
„csak közvetve”

Kimenőt kár ide hozni. Ott 20Hz átvitelére méretezünk. Nagyobb vasmag, kevesebb menetszám, jobb frekimenet, jobb hatásfok, stb... Itt vasmag anyaga, lemezvastagság is fontos. Kisebb vasra is meg lehetne tekerni, hosszabb, vékonyabb huzallal, sajnos az átvitel drasztikus romlásával. Neked magyarázzam...?
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2012
(#) CHZ válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 16, 2012 /
 
Látom, sajnos nem nagyon értem. Kimenő azért sem megfelelő hivatkozás, mert ott nem csak teljesítményre méretezünk, megfelelő frekvencia átvitel, alacsony torzítás is fontos.
Következő: »»   182 / 378
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem