Sziasztok!

Én egy mechatronikai mérnök asszisztens hallgató vagyok, dolgozatot kell írnom az ultrahangos motorokról, piezoelektromos aktuátorok, léptetőmotorok, de sajnos eddig semmilyen forrást nem találtam róla. Tudna nekem valaki segíteni. Nagyon szükségem lenne a segítségre!

Szia!
A hálón sok információt találsz ebben a témakörben.

Elég jó kérdés!
Kis távolságokon elég nagy a levegő szilárdsága, mert kevés elektron van.
Azonban még elektrosztatikus terek is átütik a levegőt, azok pedig ritkán nagyon erősek. Itt az erősséget a teljesítményre értve.
De 327 V (csúcs) alatt ugye nincs átütés.

Sziasztok!

Van néhány elméleti kérdés, amikre még nem jöttem rá teljesen. Az egyik, hogy a gyakorlatban háromfázisú generátorokat alkalmaznak az elektromos energia előállítására. Az első, ami erről eszembe jut, hogy miért pont 3 fázisút? Nyilván azért mert a legjobb hatásfokú a legjobb. De mondjuk egy 4 fázisú generátor nem lenne hatékonyabb?
Egy másik kérdés a transzformátorok földelésére vonatkozik ( amik 230 V-ra transzformálnak le). Mivel 3 fázisú rendszerről jön az energiaellátás, ezért a csillagpontot(nullavezetőt) leföldelik. Ennek két oka van. Az egyik az érintésvédelem miatt azt értem is. A másik az üzemi földelés. Erről ezt találtam:


Ezt nem értem. Mi történne például, ha nem lenne földelés(és nem számítana az érintésvédelem)? Ingadozna a feszültség, vagy mi történne és miért? A választ előre is köszi.

Üdv, mate_x

Szia!
A második kérdésedre az a válasz, hogy praktikusságból van nulla. Így két féle feszültséget, egy vonali feszültséget (400V) és egy fázisfeszültséget (230V) lehet előállítani.

A kétféle feszültségen túl több előnye is van a 3f~ -nek. A legfontosabb, a forgó mágneses mező, ami váltakozó áramú motoroknál igen jól jön. A négy fázis, már nem hoz létre forgó mágneses mezőt, mert 2 - 2 mindíg kioltja egymást. 6 már igen, de minek annyi tekercs, meg vezeték. A távvezetékeken szállított energia szimmetrikusan eloszlik a 3 vezeték között, így vagy a keresztmetszet lehet kisebb, vagy a szállított áram nagyobb. Elég fontos gazdasági tényező.
Ha pl. egy szimmetrikus távvezeték semilyen pontja nem lenne a föld potenciálhoz rögzítve, akkor pl statikus feltöltődés miatt a hálózat valamely pontja a statikus feltöltődés potenciálja (ami akármekkora is lehet, mivel csak az átütési feszültségek korlátozzák) + a vonali, vagy fázis feszültség lenne. Ez azért elég durva lenne, ha bevinnénk a szobába a villámokat.

Nagyon köszönöm a választ neked is és kadarist-nak is. Nem gondoltam volna, hogy a statikus feltöltődésnek ilyen jelentős hatása lehet.

ELEKTRO - valaki letudna ellenőrizni, hogy jel e van leírva differenciális egyenlettel a kov. Aramkor?

http://i.imgur.com/UzTQP.jpg

Bocsánat, de két dologban ellenvéleményem van.
Ezek a négy és hat fázis, valamint a statikus feltöltődés viselkedése.

Akkor kifejtenéd a véleményedet te is?

Nálunk az "oskolában" a galvánelemmel kezdték. Aztán jött a telep -> több elem sorban: battéria
Majd jött a "váltóáram" mint evolúciós ugrás. Na ezzel elvoltunk egy darabig, mire pár vonatkozását kielemeztük. Háromnál több fázisra az én agyam szerinetem már nem is képes
Bocsánat: Kettő fázis azért fontos lehet. Pédául úgymint segéd vagy indító...

A segédfázis a szó szoros értelmében nem kétfázis, mert akkor 360/2=180 fok lenne a kétfázis. Az csak maradjon meg segédfázisnak.

Szeretnék vásárolni egy 6 kW-os villanykályhát és az adás-vétel előtt szeretném leellenőrizni a fűtőszálakat. A kérdésem az lenne, hogy egy jó fűtőszál esetében mekkora ellenállást mérhetek a két végpontja között? Milyen értékek minősülnek már nem megfelelőnek?

Az esetleges javaslatokat szívesen fogadom. Az interneten sehol sem találtam erről leírást és bízom benne, hogy segíteni tudtok. Köszi.

Egy fűtőszál általában elég! Azaz ha rossz akkor szakadás.
Nem hinném hogy zárlatba is tud menni.

Szia! Annyival had egészítsem ki Borvendéget, hogy mér egy ellenállást a test felé is, itt közel végtelennek kell leni. (Mondjuk a korrekt méréshez nagy feszültség kellene.) Valamint a kapcsoló (már ha van ) minden állásában mérj.

~ 8..9 Ω.
Jó combos betáp kell neki 26A (1 fázis esetén, ha gyártanak ekkora teljesítményben 1 fázisra).
Három fázis esetében több (ellenállás)/kevesebb (áram).

Általában 3 darab 2kW-os van benne. Pont a háromfázisú működtetés érdekében. Persze lehet kötni egy fázisra, csak értelmetlen.

Ebben 6 darab található és természetesen három fázisról fog üzemelni. Ami akkor azt jelenti, hogy egyenként 1 kW-os teljesítménnyel üzemelnek.

Akkor meleg állapotban 50 ohm körüli egy betét, hidegen persze kevesebb.

Köszönöm, én is erre jutottam. Privátba írta valaki, hogy hogyan lehet kiszámolni. Egyszerű dolgoknak akkora feneket tudok keríteni, pedig csak kicsit kellett volna még rágni rajta magam.

Vagy be kell kapcsolni és lakatfogóval megnézegenti a fűtőszálak áramát (asszimmetrikusság mértékéből következtetést lehet levonni az egyes betétek életképességéről )...

Köszönöm az ötletet. A számítások szerint egy fűtőszálnak 4,4 Ampert kell felvennie papíron. Akkor előfordulhat hogy az elhasználódás miatt ez a szám 5 Amper fölé is emelkedhet?

Az elhasználódástól nem nő az áram.

Az öregedéstől a fajlagos ellenállás növekszik.

De azért ezt egy lakatfogóval nyilván nem lehet nyomon követni.

Ha minden rendben akkor nem lehet semmi érdekeset mérni, de ha valamelyik érték mégiscsak messze esik a többitől, akkor nem modnható hogy minden rendben.
Megmérni, felírni nem tart semeddig (és nem kell lekötni, bekörni se semmit, lakatfogó hasznos találtmány), ha jó jó, ha nem nem...

Szia, Med! Szerintem a számításokat ne is vedd figyelembe. Az árammérés tényleg jó, de szakadást is kellene mérned nem, pedig ellenállást. Véleményem szerint sem döntően az áram értéke a lényeg, hanem az, hogy közel egyenlő legyen. Amennyiben valamelyik 0, akkor tényleg szakadt. Itt mindenképpen lényeges, hogy a fűtőszálhoz vezető csatlakozók is tönkremehetnek. Egy ilyen fűtésnél igen gyakran tönkremehet, az idő elteltével. Nem tudom, hogy milyen elektromos végzettséged van, amennyiben semmilyen, mindenképpen fordulj szakemberhez. Az "elméleti" elektromosság végzetes következményekhez is vezethet.

Szia, gulyi88! A lakatfogó tényleg jó ötlet, de teljesen mindegy, de itt pár 100m-es különbség nem nagy probléma.

Üdv.: Yoe

A villamosságtanban jártasak segítségét kérném.
Tegyük fel, hogy van egy egyszerű áramkör, amiben van egy sorba kapcsolt ellenállás (U1), és ezzel párhuzamosan kötve egy ellenállás és egy kondenzátor (U2).
Minden elem értéke 1, a mértékegység itt nem számít.
A képlet ellenállásokra vonatkozó részében 1-et kell beírni, kondenzátoroknál (és pl. tekercseknél is) 1/s-et.
Így a képlet:
1+1/s / 1+1+1/s = 1+1/s / 2+1/s = s+1 / 2s+1 = 1/2 * s+1 / s+1/2.

Az lenne a kérdésem, hogy a képlet legelső részéből (1+1/s / 1+1+1/s) hogy jutunk el a képlet végére? Mit hogy kell egyszerűsíteni? Pl. az "1+1/s"-ből hogy lesz "s+1"?

Szia!
Írd fel emeletes törtnek:
(1+(1/s)) / (2+(1/s))
A számlálót és a nevezőt is szorozd be s -sel:
((s+1) / s) / ((2s+1)/s) = (s+1) / (2s+1)
Emeld ki a 1/2 /t...

Értem, köszönöm.

Hello!

Arra lennék kíváncsi, hogy a műholdas telefonok hány W-al tudnak adni?
És, hogy hány V-on hány A-t vesznek fel ilyenkor?

Azt írják, hogy 2-3 óra folyamatos beszélgetést bír az akku. Nekem viszont volt egy rádióm ami 4W-ot tudott, és kis antennával (amilyen a műholdas telefonokon van) max. 40-50 km-ig volt jó.
A műhold meg ugye sokkal messzebb van.