Fórum témák
» Több friss téma |
Erre viszonylag könnyü lessz ,,, gombot varni,,, a recéket a diodahid ,pontosabban a diodák okozzák,vedd le a diodákat,oszt mindjárt kisimul.És okozzák akkor is ha nincsenek terhelve.
Megpróbálom szemléltetni:
paintba berajzoltam (vagyis próbáltam berajzolni) az alapharmónikusokat, minden helyen ahhol metsződik a három görbe (közül 2db), ott kommutáció van, azaz egyik dióda átadja az áramot egy másiknak, de ez nem ideális, egy ideig egyszerre vezet mindkkettő dióda (aki elötte vezetett és aki utána fog). EZ a FEDÉS jelensége. Így 2Fzárlatot okoz egy pillanatra (És zárlati áram folyik a diódákon!). Ezekben az időpillanatoknban jönnek be a zavarok. Terheletlenül nem jelentkezik a hatás mert egyik dióda sem vezet illetve minimális az áram. Magasabb áramok felé hosszabb ideig tart a kommutáció (az áram és a generátor szórási induktivitása határozza meg az idejét.). Ha teszel fel képet a csak ohmosan (puffer nélküli) terhelt egyenirányított feszültség jeléről, akkor abban is látszódni fog a fedés.
Ah, ez az. (De be tud gyepesedni az ember agya évtizedek alatt.)
Erre céloztam a 6 szoros frekvenciával, csak eddig nem jutottam el. A puffer nem volt rajta (a 17:05-n). Épp a zavarforrások kizárása felé törekedtem. Viszont ennek elfogadásával (szerintem is helytálló) nem árt minimum 500 V-s diódákat berakni a végleges hídba (a mérőhídban 700 V-k vannak, lehet, hogy szerencsémre). A 3,3 Ohm-s terheléskor 90-s fordulaton már ~10-szeres a "tüskék" p-p-je az alapjelhez képest!!! Kiszámoltam a hatásfokokat a táblázathoz, az egyéb veszteségekkel kb.: Rt=33 Ohm - ~80 % Rt=10 Ohm - ~72 % Rt=3,3Ohm - ~66 %
Lenne egy kérdésem, hátha kapásból tudod, és nem kell agyalnom rajta:
Vajon hogy befolyásolja a hatásfokot, ha FET-s PWM terhelésszabályzás van a 3f-ú híd és ohmos fogyasztó közé téve? (Változik a látszólagos Rt, ezt a terhelő áram és feszültség effektív értékének változása okozza. A hatásfok meg ugye Ut/Uo = Rt/(Rt+Rb). Ráadásul az Rb is dinamikus, áram függő a diódák miatt.)
Egy kicsit összetettebb a helyzet.
A generátornak van belső szórt induktivitása meg belső ellenállása is! Ha figyelmen kívül hagyjuk a dinamikus eseteket, vagy olyan alacsony kapcsolófrekit választunk, hogy a kapcsolások utáni jelátfutások elhanyagolhatóak, akkor: éta = Pki/Pössz Tbe ideig éta = Ut/U0 = n1 Tki ideig éta = 0 ennek az átlaga: Tbe/T*n1 = b*n1 b pedig 0---1 étrékeket vehet fel... Szóval így "sz@rnak a pofon". Ha még kiegészítjük ezzel-azzal akkor sokkal jobb lesz: terhelés ohm és egy elég nagy induktivitás sorba vele (ha számít az ohm áramhullámossága, akkor az ohmmal még lehet tenni párhuzamosan kondit). PWM fetjében ott a paralell dióda, más félvezető mellé tenni kell ha nincs! Így az áram már, akkor is folyik ha a kapcsolóelem kikapcsol, mert a soros induktivitás kikényszeríti, a diódán keresztül. Megfelelő paraméterek esetén (freki, Lsoros), az áram hullámossága figyelmen kívül hagyható, illetve elegendően kicsi. Így a generátor azt fogja érezni, hogy rá gyakorlatilag egy tolópotenciométert tettek, aminek értéke végtelentől a terhelés értékéig vezérelhető a kitőltési tényező értékével. Így a hatásfok bármelyik a fenti tartományba eső Rt értékhez tartozó értéket felveheti. A rajzon az első eletet szemlélteti a zöld görbe, a hatásfok biztos kisebb, mint az Rtmin értékhet tartozó. A második eset egy lehetőségét a piros szemlélteti, Ha Rtmin kisebb mint a max hatásfokot adó Rt. (lehetne pl illesztés, azaz Rt= Rb, ekkor 50% hatásfok és maximális Pki lesz (Pki=Pbelső=Pössz/2)) és ettől a ponttól a terheletlen pontig szinte bármelyik munkapontot létre lehet hozni a b megfelelő értékével. A hozzászólás módosítva: Jan 3, 2013
Így helytállóbb az ábra.
De ha már belefolyik valaki ebbe, akkor igazán dobhatna hozzá egy TSR tartó szabályozást. Nem egy nagy dolog...
Kösz!
Jelentősen meggyorsítottad a gondolkodási irányt. Majd ennek megfelelően ásom bele magam a részletekbe. A soros fojtó különösen jól hangzik. Az induktivitását talán még ki tudom majd számolni a rozsdásodásnak indult agysejtekkel (illene). Természetesen TSR tartó szabályzásban gondolkodok (ha már mindenkinek ezt javaslom, furcsa lenne, ha én nem ezt csinálnám), a PWM a beavatkozó elem. Alkalmilag belegondolva (hajnalban a reteráton) vetődött fel az aggodalmam, hogy nehogy a virágnyelven írt első eset forduljon elő. Fejben blokkséma szinten és az alap áramkörök nagyjából megvannak. Analóg, digitális rendszerben gondolkodok. A PIC-t az én esetemben elfelejtve (lehet, hogy szebb lenne a dolog, akár már feleslegesen szép) - nincs lelki erőm kitanulni. Tudom róla, hogy mi és hogy működik - ennyi, de megtanulni megtervezni, programozni, beégetni most inkább nem.
Talán kár volt ezt a PWM ügyet felvetni, mert az haggyán, hogy senkit nem érdekel, de engem meg nem hagy nyugodni. Számomra egyre aktuálisabb lesz.
Pl. az "összeesküvés elméletem": Ha csak fojtóval van értelme, akkor miért alkalmazzák szerte a világban a méregdrága fojtó nélkül sikerrel? A másik: A PWM szaggató a terhelésen eső feszültség és áram effektív értékét (MINDKETTŐÉT) változtatja a kitöltési tényező (b) arányában és együtt. Így ezek hányadosa, a látszólagos ellenállás változatlanul állandó marad (nem "potméter"). A villamos hatásfok c=Pt/Pö=Pt/(Pt+Pb)=Ut/Uo=Rt/(Rt+Rb) is állandó marad, mert ezek közül bármelyik tört számlálója és nevezője azonos arányban, a kitöltési tényező arányában változik. (Amikor a PWM zár, nem folyik áram: az eredmény nem nulla ebben a matematikai formában, hanem nem értelmezhető, mert a nevezőben nulla van! Egyéb iránt a nagybetűvel alapértelmezésben effektív értékeket jelölünk, legalábbis az én őskori tanulmányaim szerinti értelmezésemben.) ...???... A hozzászólás módosítva: Jan 4, 2013
Ha áram nem folyik, akkor a hatásfok nem lehet más mint 0, bármiféle matematikai hokuszpókusz nélkül (továbbá rövidzárban is 0!, és Rt = Rb nél 50%, ezek fix értékek).
Rt a PWM kikapcsolásakor nem 0, hanem végtelen értéket vesz fel! Így matematikai végtelen / végtelen setet áll elő, ami megoldható csak már nemtudom megcsinálni és nulla kell legyen! (Ugye a 0 ohm a rövidzár, itt meg szakadás van ami a végtelen ohm.) Teljesen más lesz a helyzet, ha nem csak az ohmot kapcsolgatjuk hanem van még elötte puffer is (Induktivitás is illene, de anélkül isműködik.) A PWM és a generátor frekvenciái között nagyságrend beli a különbség, a puffer ezt szűrni igyekszik a generátor felé nézve (induktivitással átlagol). Adott helyzetben a PWM kapcsolgatás helyett lehet, hogy érdemesebb egy feszültségátalakítást végezni, PL a szállításhoz vagy a fűtőszál feszültségszintjéhez.
Differenciál egyenletek, határérték számítás - "simán" osztunk, szorzunk nullákkal, végtelennel. Inkább én se forszíroznám a mikéntjét - egyébként is mellékvágány!
Ragaszkodom az eredeti kérdésemhez: Hogy befolyásolja a hatásfokot a PWM, a kitöltési tényező? A mostani leírtjaiddal egyetértek én, részemről se végleges még blokkséma szinten se, nemhogy áramkörileg a teljes szabályzó. Az L, C szűrőkör teljesítményt (kellően hosszú idejű effektív értéket) nem befolyásol, csak jelalakot! (Leszámítva a saját veszteségét, hacsak a fesz-áram fáziseltolódást nem tekintjük annak.) Ha a kimenetről vesszük az egyik összehasonlítandó jelet - máshonnan nem is vehetjük, akkor bizony figyelni kell rá. Ráadásul frekvencia függő is. Fesz. átalakítás? - Ha növelni is akarunk, akkor impulzus trafó is kell. A fojtót is igyekszem elkerülni, nemhogy az imp. trafót. A véglegeshez több tíz, akár 50-100 A-kről lesz szó. Csak csökkentéshez meg PWM, vagy PPM szabályzást tudok elképzelni. Mindkettő csak effektív értéket csökkent. Gondolom te se áteresztő tranyóra gondoltál?
Tisztázzunk valamit.
Eddig csak a generátor egyéni hatásfokát vizsgálgattuk. De a rendszert tekintve ez csak egy tényező és nem a legfontosabb! Az a legfontosabb, hogy a szélkerék fordulatszáma a TSR opt és a szélsebesség által meghatározott értéken legyen. Ezt kell biztosítani a terheléssel. Hogy ezt miként oldjuk meg, az leginkább a rendszer egyéb körülményeitől függ. A megoldások között szerintem csak a generátor hatásfokában (és az esetleges plusz átalakítások hatásfokában) lesz különbség, viszont a mechanikai teljesítmény, amit a szélkerék csinál ettől független (mivel a TSR je határozza meg, az meg tartva van szabályozással, hogy mennyire pontosan az a minkénttől függ, de hogy mennyire muszáj pontosan az eldöntendő kérdés). Egy pofon egyszerű 2pontTSRszabályzós kibe kapcsolgatás jó, de nem a legjobb hatásfokú. A jobb hatásfoknak ára van (bonyolultabb, drágább, nagyobb), nem biztos hogy megéri. Gondolkozva: Tbe alatt van hatásfok (annyi amennyi..), Tki alatt meg nincs, de ez a nincs nem egyenő a nullával (ez lesz a kucs). Szóval a hatásfok átlaga mi is? Végig marad ugyan az mint a Tbe alatt?! Csak a Pki változik a kitöltéssel. (generátor szórt induktivitása frekvenciafüggővé teszi a hatásfokot, de a kitöéltés nem hat rá?! mit gondolsz? ) A hozzászólás módosítva: Jan 4, 2013
Hasonló töprengéseken én is átestem, nincs is pont téve a végére. Megpróbálom vázolni a pillanatnyi elképzelésem:
Szélsebesség mérő - Szélkerék (fordulat mérővel) - 3f PMgenerátor (bicikli hub) - 3f 6p egyenirányító (~10000 mikro pufferrel) - PWM (beavatkozás TSR opt. alá csökkenéskor - fölé akkor megy, ha nincs igény az opt. max. teljesítményre, a vawt inkább pörögjön, mint söntön füstöltessem el a felesleget, ráadásul akku töltéskor könnyebben eléri a lemerültségtől függő akku feszt ami majd visszafékezi az opt. TSR-ig, a szabályzás tovább nem engedi; illetve túlterhelés veszélyekor terhelő áram figyeléssel) - Fogyasztó (mérésekhez ohmos sönt, egyéb esetben akku túltöltés és túlsütés védelemmel) A PWM frekvenciája 10 kHz körül. Max. It,eff~10 A (későbbinél ~50 A). A PWM NE551 FET-el és fesz. vezérléssel. A vez. fesz. a Szélmérő - Szélkerék analóg ford. összehasonlítása és áramfigyelő sönt feszültségeinek összege (szintillesztéssel, konvertálással, ha kell). Olcsóság, egyszerűség mellett a már kellő hasznosság a cél - így számok nélkül magam is "imádom" az ilyen jelmondatokat. Semmiképp nem világcégekkel kívánok versenyezni. Tki alatt (elhanyagolásokkal és PWM utáni fojtó nélkül) áram se folyik, semmilyen teljesítmény nem értelmezhető, így szerintem hatásfok se. Úgy gondolom, hogy az átlag hatásfokot ebből a megközelítésből a Tbe ideje alatti adja. Én effektív teljesítményekkel számolgattam végig a generátor-egyenirányítóhoz képest kellően nagy szaggatási frekvencia miatt állandó feszültségű forrást (Uo) és gen-egyenir. közös és állandó Rb-t feltételezve. Elég durva elhanyagolás, de a generátor fogyasztói oldalán a puffert leszámítva ohmos viszonyok lesznek. Ez a számolás egyértelműen azt mutatta, hogy a hatásfok nem függ a kitöltési tényezőtől. Hogy a szórt induktivitás, generátor és PWM frekvencia milyen hatással van a kitöltési tényezővel együtt a hatásfokra - őszintén nem gondoltam bele, de bevallom ez fejből nem is nagyon megy.
Btoti!
Jó úton jártok a TSR tartással és a PWM közbeiktatásával, de figyelembe kell majd venni a szélkerék és a szélmérő dinamikáját is. A generátor hatásfokát nem befolyásolja a kitöltési tényező, sem a PWM frekvenciája, de a szabályzó közbeiktatásával mindenképp javul a rendszer hatásfoka. 50-100A-ekben szerintem semmiképp se gondolkodj, cél a minél kisebb veszteség (áram) elérése. Mi egy kicsit más irányba indultunk el a TSR szabályzással, Remélhetőleg 1-2 héten belül lesznek mérési adatok. Egyenlőre 100 ohm-os fűtőbetétre dolgozik a szélkerekünk, tegnapi legnagyobb kivett teljesítmény 800W körül volt. A házak rettentően leárnyékolják a szelet.
Jó olvasni a gyakorlatban is hasonló szabályzással foglalkozóktól megerősítő szavakat. Mint említettem eléggé képlékeny állapotban van még ez, csak egyre aktuálisabb lesz. A fő cél a tavasz folyamán szabályzás nélkül elvégeznem még néhány ellenőrző, optimalizáló mérést a Canstein lapát arányokra és utána bele a sűrűjébe. Ehhez úgy tűnik találtam egy jó mérőgenerátort (a BLDC-hub bicikli motort, amit egyébként 4-5 m2-nyi, ~300 W/8 m/s, tetszőleges célú szélgenerátorhoz bátran javaslok bárkinek). Az egész váza igencsak ez marad, de a finomítások (max. áram, szélmérő/szélkerék tehetetlenség összefésülése - teljesen jogos, lehet hogy egyszerűen a szélmérő fesszel párhuzamos kondival megoldható az itt elvárható pontossággal) hátra vannak. Ezért is kíváncsian várom a majdani beszámolótokat. Még azon is agyalok, hogy a szélkerék opt. TSR meghatározása után szélmérő helyett nonlineáris visszacsatolással (pl.: potival beállítható munkapontú tranz. a visszacsatolásban) szabályozni opt. TSR alá csökkenésre. Megspórolható lenne a szélkerekenkénti plusz szélmérő. Egyébként azt hiszem, hogy a kereskedelmi típusok egy része ilyesmit használ.
A legvégső cél a hálózatba táplálás. Az inverterrel együttes rendszerbe igazán még bele se gondoltam. a mostani szabályzási váz egy köztes, ha végeztem a mérésekkel, akkor valamire, pl. akku töltésre használható legyen a kész szélgenerátor. Ne keljen hulladékba bontani. Az elmúlt évek "ütemterv" csúszása miatt már egyre óvatosabban álmodozok.
Az e-bike BLDC-hubra pillantva egy ötletadó javaslat. Hátha mégis érdekel valakit?
PWM nélkül is megépíthető, csak akkor ettől se, mint bármelyiktől 4-5 m/s alatt ne reméljünk használható teljesítményt.
A szélmérő feszültségével párhuzamos kondi jó megoldás lehet, de ha jobban belegondolsz, az egész szélkerék maga egy szélmérő, ami egyenesen arányos feszültséget ad a szélsebességgel. (ideális esetben, a veszteségekkel nem számolva) Ehhez a feszhez némi számítás után hozzárendelhető az adott feszültséghez egy adott terhelőáram. Ezt persze mikrokontroller nélkül szinte lehetetlen megoldani.
Az ötlet jó, de a hatszoros áttétel sok! A mi toroid generátorunk is nagyjából 0,5-0,6Nm-nél indul, de a 4x-es áttétel miatt relatíve sok teljesítmény elveszik a 3m/s-os szél teljesítményéből, amit pedig már lehetne hasznosítani. Valószínűleg tavasszal visszakerül az eredetileg is tervezett kétszeres áttétel, ha csak nem a következő generátorral sikerül elérni a 0,5Nm-nél is kisebb indítónyomatékot. Érdemesebb (ha lehet) kisebb áttételben gondolkozni, nem baj, ha a generátor eléri a névleges áramot, a feszültsége attól még megy feljebb, így a teljesítmény is, és ezzel együtt javul a generátor hatásfoka. Persze ehhez is elengedhetetlen legalább egy PWM-es áramkorlát.
Ezt a szélmérő nélküli TSR szabályzást gondolataimból lassan előásva, azt hiszem egyszer már végig agyaltam és arra jutottam én is, hogy fapados analóg módszerrel nem járható. Csak mikrokontroller, PIC jöhetne szóba jobbra-balra lépegetéssel, amelyik irányban jobb a helyzet oda nagyobbat lépni ... . A terhelő áram spontán és épp a PWM miatt is változik a szélsebességtől függetlenül is - azt nem használhatom összehasonlításra, legfeljebb lépegetős mintavétellel. (?)
A szélmérőre lehet, hogy futok még egy kört a tavaly félbehagyott hőérzékelős szélmérővel. Diódást csináltam, a pontossága is elfogadható lenne, de hirtelen szélváltozáskor (ami elég gyakori) könnyen beleng (nagy a hőtehetetlensége), így néhány másodpercig hülyeségeket mutat. Ilyet szabályzás-vezérlésre nyilván nem szabad használni. A termisztoros állítólag sokkal stabilabb, meg kellene néznem mennyivel. Sokkal egyszerűbb szélmérő készülhetne így, mint az általánosan ismert kanalasok. (Két félvezető hídban az egyik szélben, a másik szélárnyékban akár felfűtve, kis ofszetű erősítő és a kimenetén máris ott van a szélsebességgel arányos fesz.) A feltett kép csak gondolat ébresztő. Az épp befejezett hub bemérés adatrendezésének terméke. Mielőtt bárki nekifogna pontosítani illik. Az áttételezési tapasztalataitok nagyon hasznosak. Igazán nem tudom a Canstein terheletlen TSR-ét. Méréssel eddig még nem jutottam el, a Daswindrad-s leírások meg összevissza 0,8-1,3 közti értékeket mondanak, ráadásul ők 3 lapátosokkal méregettek, én meg eleve 6 lapátosban gondolkodok. (Az elvileg 1 maszlagot meg felejtsük el - itt forgásban levő szárnyprofil szerű lapátokról van szó.) Egyenlőre az a célom, hogy terheletlenül felpörögve ~3 m/s-nál elérje a ~12 V-t, az akku kezdő töltési feszültségét. Ezt meg a terheletlen TSR-ből lehetne saccolni. Bármelyik út végén én is mindig oda jutok, hogy PWM minimum terhelés szabályzás, korlátozás nélkül reménytelen a helyzet. Ha a kis szelek energiáját még veszni is hagynánk a TSR szabályzás mellőzésével, a generátor ára nagyjából egyenes arányban van a névleges teljesítményével - akár vesszük, akár csináljuk. Márpedig "csak" 12 m/s korlát helyett 8 m/s-t használva 1/3 teljesítményű generátor kell alig 5 %-nyi éves energia veszteség mellett.
A te esetedben, ha analógban tudod megoldani és egyenlőre 12V akkut szeretnél tölteni, kell egy olyan PWM-es step-down tápegység, aminek a teljesítmény (töltési áram) szabályzását a TSR állítja. A referencia feszültség szintjét a szélsebesség mérő adja, az egyszerűség kedvéért 1m/s-os szél jelentsen 1V-ot. A szélkerékre kell egy fordulatszám mérő és egy frekvencia-feszültség konverter, amit úgy kell bemérni, hogy 1m/s-os szélben szintén 1V legyen. Ki lehet számolni adott fordulatra is, de ismerni kellene a végleges teszt rotorod átmrőjét. Ezt a feszültséget kell felerősíteni a TSR reciprokával és összehasonlítani a szélsebesség mérő referencia feszültségével egy egyszerű műveleti erősítővel. Ha nagyobb a szélkerék feszültsége mint a szélmérőé, akkor növelni kell a PWM-et, ha kisebb, csökkenteni. Ezt már egy egyszerű TL494 is tudja.
Ha a kisebb feszültséget is szeretnéd hasznosítani, ki kell egészíteni a tápot egy stup-up konverterrel, ami a kisebb, 5-10V-os feszültséget illeszti az akksi feszhez. Ugyan "szárnyprofil szerű"alakja van a Canstein rotornak, de nem ugyanaz mint egy darrieus. A terelőlap és az előtte lévő félbevágott cső leginkább a savonius "átömlős" elvét követi. Ha nem tudna a szél egy bizonyos része átkerülni a terelőlap másik felére, a szél inkább kikerülné a lapátokat, mintsem belekapna a félcsőbe. Ezért nem értem a TSR 1 feletti forgást. A teszt rotorunk 2 szembefordított kúpgörgős csapágyon forgott, a lehető leglazábbra hagyva a görgőket. A legkisebb szélben is forgott, a súrlódási veszteség gyakorlatilag 0 volt, de sosem pörgött fel 1 fölé. Igen, a mi tapasztalataink szerint is, házi körülmények közt érdemesebb a kis szelekre összpontosítani, 2-6(8)m/s szél közt, a veszteségeket minimalizálva. Akinek lehetősége van sík területre, legalább 15m magasra telepíteni a szélkerekét, legalább 3x-os teljesítményt remélhet, mint 6m-en házak közt.
Ilyenkor szoktunk bólogatni, de nem teszem, nehogy bárki lezártnak tekintse ezt a problémát - nagyon messze van még ez attól.
Fapados analóg-digit, ezekhez úgy ahogy értek, a programozós variációknak csak alapjait ismerem. Házi készletben vannak: 555-s (korábban ezt elírtam 551-re, storno), 74HC14 St-k, LM258-k, 741-k, néhány 40-50 A-s FET. Ezekből a nullszériás össze is jöhet. Műveleti erősítő Neminv-ra a szélmérő, Inv-ra a szélkerék egyenirányított, szűrt fesz. (itt kitalálni a megfelelő kondikat!), illesztő, tsr arány szerinti előosztóval finomhangoláshoz trimmerpoti (ha a szélmérő * TSR <=, mint szlkerék - kimeneten 0, ha > - kimeneten arányos pozitív); másik műveleti Neminv-ra ez a hibajel és a túláram sönté (0,05 Ohm-s) ellenállás-poti összegzővel és a kimenete az 555-s Cont(5) lábára. Bár ez FET függő, mert azt hiszem minél pozitívabb a Cont, annál nagyobb a pozitív kitöltési tényező - a finomítás része ez is. Az 555-s meghajtja a FET-et, és nagyjából kész. Az órajelet és a fordulatmérők jelformálását a 74HC14 6db-s Schmitt-Triggerrel. Ha a min. ~3V tápfeszigény nem elég alsó bekapcsolási limitnek, legfeljebb fesz. figyelés ehhez, mert nagyon kis fordulatokon lebeghet a szélmérő, szélkerék (gyári hall-érzékelő fordulatonként (1/sec=60 1/min) 20 Hz) feszültsége a szűrő RC tagok (tau)-ja miatt. Utóbbival számolgatni, játszadozni kell majd. Jöhet a rajzolgatás, számolgatás, finomítás és télvíz idején még el is készülhet - "talán". No meg egy plusz szélmérő, mert a mostanit nem szeretném erre fixen felhasználni. Jajj, máris csúszás és még el se kezdtem. "... sosem pörgött fel 1 fölé" - nincs mit tovább elmélkedni a Ti 4 lapátosotoknál. Hogy az én majdani 6 lapátosomnál mi lesz, az meg kiderül. Ezektől függetlenül én is csak 0,9-1 terheletlen tsr-el saccolok mindig, csak reménykedek, mert a Darrieus-ra hajlás miatt szerintem nincs elvileg kizárva az 1 fölötti tsr. A háztetők, fakoronák alatt, vagy felett - tudjuk és "hirdessük": Mindenkinek más lehetőségei vannak. Szerencsés aki fölé tud menni, az viszont menjen - higgye el, hogy megéri!
Szia!
Azért a PIC-es dolgot ne dobd el, mert közelebb lakunk hozzád, mint gondolnád! Szomszéd falu, csak számold ki a képletet, osztás szorzás stb és folyamatos mondjuk 0,1s mintavételezés után nyomja is ki a PIC a pwm-et 0-100% ig.Ebben viszont tudunk segíteni. Lacza 89 és én. Üdv. Foxi
Szia!
Lehet, hogy "rákényszerítetek" erre a PIC-s dolog kitanulására. Kösz a lehetőséget, valószínűleg élni fogok vele. Ebből csak jó származhat, de az analógot azt hiszem ettől függetlenül megcsinálom, meg a + szélmérőt, meg az akkuőrt, meg ... - mikor?, így magamtól kérdezve. De inkább tervből legyen sok, mint TV-sorozatokat bámuljak. Szomszéd falu - (Melyik?) Így már értem a gyatra szelekre panaszkodást is. Nemigen van az országban elátkozottabban szélárnyékos hely, mint a Dunakanyar. Ráadásul eleink ("meggondolatlanul") a völgyekbe építették a falukat. Talán még a PIC-től függetlenül sincs kizárva valamikori személyes beszélgetés. Úgyis itt vagyunk és az elérhetőségek ismertek. Jó munkát! Jó szelet!
Hát a dunakanyarbol ismerem Visegrádot,ugy jó tiz évvel ezelött voltam ott kirándulni,és fent a várban is,na ott fent a vár tetején,ottjártamkor nagyon komoly szél volt,mig lent a hajónál,alig lengedezett egy kicsitt.
Kedves btoti
A -meggondolatlanul- kijelentésed vitatnám, még akkor is, ha csak halkan mondtad. Igen is tudatosan is építkeztek, már akik tehették. A mi családi házunk nagyon jó lakóhely, ami a szélkárok elleni védelmet illeti. Emlékezetemmel volt olyan szél, hogy egy cserepet se hagyott egy néhány házon, de a mi házunkról egyetlen cserepet se vett le. Nem azért, mert jobban meg volt csinálva, mint más ház, hanem csak normálisan. Innen 100 méterre már elég jó széljárás van. A készülékek, amik ide a ház elé van telepítve, semmi értelme, összehasonlítva a dombtetőn az egyetlen 160 centiméter átmérőjű propellerrel. Azt tervezem, hogy mindent felköltöztetek a dombtetőre, ami a szélgenerátorral kapcsolatban van. Az információ már jön is lefele egy UTP kábelen, de csak szélsebesség és hogy a generátor megy, vagy áll. Egyenlőre csak három led jelzi.
Szeles szempontból ez az Esztergom - Vác - Buda háromszög (valóságos "Kis-Bermuda"). Különösen a patkó-öböl szerű hegyoldalak, hegylábak. És mi sajnos nem a várban, vagy Dobogókőn lakunk. Eleink ugye nem feltétlenül szélgenerátort akartak a háztetőkre építeni. A néhány százméteres anomáliák is óriásiak. Tőlünk 300 m-nyire a HÉV-állomáson van egy fiatal, 25 m-nyi magas jegenyenyár. A hegye közel vízszintesre hajlik amikor nálunk a diólevelek is alig lengedeznek. Kivételesen ritka széljáráskor meg 2-12 m/s-s lökésekkel csapkod le, mérni is alig tudok valamit. A telek meg 150 km-re. Ez van.
Jó ötlet ez a felköltöztetés. Az UTP kábelen meg máris tudsz akár feszt (teljesítményt) mérni a fűtött szobában a szélmérő mellett. A meggondolatlan persze csak a szeles humor terméke.
Hát eszerint a szelesség marad neked hobby szinten,és ha emellett áramot is szeretnél termelni,marad a napelem(ek)...............,mint szóbajöhető alternativa.
Itthon a háznál igen, de a telken reménykeltőbb a helyzet. Az a 80-90 kWó/év m2-kénti kivehető teljesítményű terület széltérkép szerint 10 m-en. A tényleges majd kiderül, remélem már a nyár eleji mérések is mutatnak konkrétumokat.
Szerintem készithenél valami egyszerübb szélméröt,akár egészen kicsit is,ami valamilyen egyszerü modon rögzitené folyamatosan az adatokat,akár esantionálva is.Igy sokkal világosabb képet alkothatnál magadnak az ottani szélviszonyokrol.( itt most nem NASA szintre gondoltam). Esetleg majd volna néhány nagyon egyszerű javaslatom,föleg a hosszabb távu adatrögzitésre.
Szívesen veszek bármi ötletet, pláne egyszerűt és olcsót. Foglalkoztat ez engem is, csak az örökös pénztelenség.
Sajnos a pénztelenség elég általánosan elterjedt ,,, betegség,,, . na de egy kis ötletességgel valamennyit lehet ezen is segiteni.Egyik kedves barátom csinált egy olyant hogy a régi morze vevök modelje alapján , készitett egy grafikus adatrögzitöt. Az adathordozó elhasznált kasszablokk papir tekercs.Erre egy vékony,és hosszura hegyezett H4-es ceruza ,,,vonta,,, az adatokat.A papir továbbitását egy nagyon nagy redukcioval rendelkező törpemotor biztositotta,olyan 24 orára,kb,1 méternyit . A ceruzát egy régi , kidobásra itélt nyomtatóbol kiszedett arány relé mozgatta a papiron oldalirányba,jobbra balra , a kinti törpe anemométer fügvényében ,egy kis erösitő után kötve..
.A papir tekercset egy üres 32-es film spulnira tekerte a gép.Egy kasszablokk tekercs(nem kell uj, jobb egy használt,kidobásra itélt darab) olyan 30 méteres is lehet,de vannak ennél joval hosszabbak is.Ahogy néztem elég macerás a megépitése,de szerintem ha egyszer megvan,nagyon sok örömet hoz.És az amatörnek ez kell.A kasszablok papirtekercset megbeszélheted bármelyik boltos barátoddal,szerintem szivesen ad néhány darabot. |
Bejelentkezés
Hirdetés |