Melyik szolgáltató melyik készüléke? Csöppet sem mindegy hogy geoszinkron vagy LEÓ...

A műhold a fejed felett van, a földön meg határt szab a föld görbülete meg a tereptárgyak árnyékoló hatása. Ezeket is vedd figyelembe.

- Nos engem elsősorban csak úgy általánosságban érdekelne, de ha választanom kéne, akkor: valamelyik Iridium telefont mondanám. Pl: Iridium Extreme 9575
- Tudom, hogy a műhold a fejem felett van, de a rádióval is úgy értem el a 40-50 km-t, hogy nem volt semmi a két készülék között. (Hegytetőről hegytetőre.)

(Amúgy elképzelhető, hogy műholddal hallgassák azt aki egy egyszerű walkie talkie rádióval beszél?)

Ezen kívül a légkör víztartalma is csillapít, ami a felfelé irányban hamar megszűnik. Egyébként ha optikai rálátás van két pont között, akkor jóval 100 km feletti összeköttetéseket is meg lehet oldani.

Iridium az LEÓ.
Igen, elképzelhető.

Valamikor rádióztam, ott néhány W-al nx100 km-t, akár 1000 km-t is el lehet érni --> Ez azt jelenti, ha a terjedési viszonyok kedvezőek, akkor maga az energia bőven elég ( a műhold felé meg sokkal kedvezőbbek a viszonyok )!
Steve

Ha jó de mégis, kb. hány W-os lehet egy műholdas telefon?

A keresés alapján azt lehet mondani, hogy 0,7 W-tól 5W-ig terjed a kimenő teljesítmény.

Gondolom kissi Te nem olyan frekvencian radioztal mint a muholdas telefon, ergo igy nem igazan relevans az athidalt tavolsag, vagyis megteveszto az athidalt X kilometer. Maskeppen mondva Te foldi kapcsolatot hoztal letre amibe besegit a legkor (visszaverodik), a muholdas telefonnal meg pont gatolja a hullamterjedest.

Oké, értem.

Amúgy melyik frekvencia terjed jobban?
Az kicsi pl: 70 Mhz, vagy a nagyobb 480 Mhz?

A műholdas telefonok adóteljesítménye néhány 2 - 4 W körül mozog. Az akkuból ennél nagyobb teljesítményt vesz fel, jó ha a felvett teljesítménynek 50 % -a az adóteljesítmény. Ezt a teljesítményt az akkunak is szolgáltatni kell, ezért van az időlimit, egyszerűen egy hordozható készülékbe nem lehet egy bizonyosnál nagyobb akkut tenni. Nem írtad, hogy milyen kis rádiód volt, de biztos, hogy nem olyan antennája volt, (talán csak küllemileg), mert a műholdas telefonon helikális antennát használnak, a méretei miatt a nyeresége sem túl nagy, mindössze 3,5 dBi. A helikális antenna a fő sugárzási iránya a tengelyének az iránya. Így ha kezedben tartod, pont felfelé sugároz. Ez egy földi rádióhoz nem éppen megfelelő karakterisztika. A működési frekvenciája nem túl magas, 1600 MHz körül van, itt még a levegő csillapítása nem számottevő, így a kb. 35,000 km magasan levő műholdakkal is jó a kommunikáció. (nem 50 - 60 km)
Lehallgatásról csak annyit, hogy nyilvános rádió telefon hálózatokat (a műholdast is) nem nagyon lehet a levegőből lehallgatni a többszörös frekvencia felhasználás miatt, viszont nagyon egyszerű a feladat a központjukban, bár ennek jogi feltételeik vannak.
Az egyszerű Walkie-talkie -kat viszont a levegőből lehet lehallgatni, de lehet a működési frekvencia függvényében műholdról is. (már akinek van műholdja erre a célra) Léteznek rádió iránymérő rendszerek, amelyeknek vannak műholdas állomásai is. Ezek általában csak a kisugárzott jelek pontos helyét határozzák meg, de szerintem nincs műszaki akadálya hogy az információt is lehallgassák. Ezek azonban műholdon csak kb. a 100 MHz -es tartomány felett működnek üzembiztosan, mert az ez alatt kisugárzott frekvenciák többnyire nem hagyják el a földfelszínt. Kb. 20 - 100 MHz között van átmeneti tartomány, ahol vagy kimegy vagy nem, a felső légkör állapotától függően, de ez a határ nem éles.

A kérdést így nem lehet feltenni, minden frekvencia jól terjed, csak másképp. Minden frekvencia sávnak vannak terjedési tulajdonságai, ezek figyelembevételével tervezik meg egy egy frekvencia sáv felhasználását. Pl. nagyon hosszúhullámon a terjedés miatt ami a föld felszínét követi, egy adott frekvencián csak egy, max két adóállomás helyezhető el az egész földön, egymás csekély zavarásával. Hosszúhullámon már 3 - 4, középhullámon 5 -10, rövidhullámokon már régiók is vannak, ahol egy régióban 20 30 állomás is működik azonos frekvencián. (a földön 3 régió van) URH-n ez a távolság még gerinc adó esetén is kb. 200 km -re csökken, közvetlen földfelszíni rádiótelefon bázisállomásnál is csak 50 - 100 km körül van. Itt már az egyenes vonalú terjedés ami korlátoz, csak a látóhatárig van terjedés, 30 - 30 MHz nél még elhajlik valamennyire, 100 - 200 MHz estén már csak különös meterológiai események esetén terjed a látóhatáron túlra, 300 MHz felett már semennyire. Ezek a tulajdonságok alapvetően meghatározzák a frekvencia felhasználásokat.
Ez mind az ún. szabadtéri terjedésre vonatkozik, ezeken túl figyelembe kell venni az akadályok okozta csillapítást, ami abból fakad, hogy az akadályok szekunder sugárzóként viselkednek, és a "kapott" energiát újra szétszórják.

Így van, jól látod, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem a légkör a "fő ellenség" (az el is fogy azokban a magasságokban !), hanem a terjedési viszonyok, az esetleges zavaró elektromágneses sugárzások, stb. ! Ezeket viszont nem igazán tudjuk befolyásolni, hanem alkalmas frekvenciát kell az összeköttetésre keresni ( lásd Pucuka kolléga leírását ), illetve kihasználni a digitális technika adta hibajavítási lehetőségeket !
Steve

A levegő állapotától függő járulékos csilapítás 20 GHz felett kell egyre jobban számításba venni. 20 GHz -en csak a nagyszemű záporeső hoz zavart, csillapítás növekedést az összeköttetésbe, 50 GHz körül már a köd (vízpára) is. A 100 GHz es tartományban már előfordulnak távközlésre használhatatlan frekvenciák, az igen magas elnyelődés miatt, olyan spektrum vonal szerűen.
Amit hozzátennék még a szabad térben a terjedési csillapítás szimmetrikus négypólusként viselkedik, tehát ugyanannyi innen - oda, mint onnan ide. Mivel a műholdak teljesítményei is hasonló nagyságrendűek, mint a földi berendezések teljesítményei, a földi állomásoknál sincsen szükség nagyobb teljesítményre.

Nos, ami az egyiket illeti, a négy fázisban ugyan vannak ellentétes irányú vektorok, de olyanok vannak a hat fázisúban is. Ha a hatnál forgó mezőt hoz létre, akkor a négynél is (no, egyébként a 3 fázis vektorai is kinullázzák egymást). De mindez nem baj, mert ugye a forgó mező definíciója, ahogy én tanultam a technikumban régen: térben eltolt tekercselés, időben eltolt villamos mennyiség. Vagy idéznék egy, szintén régebbi alapműből: "Forgó mezőt bármilyen többfázisú áram is létrehozhat. Ennek csak az a feltétele, hogy az egyes fázistekercsek közötti villamos szög megegyezzen a fázisáramok közti időbeli fáziseltolással." Ez a Frigyes-Tuscháknak becézett Elektrotechnikában van benne.
Ami a két fázist illeti, a két fázis az 180 fokra van, azt, ami 90 fokra van, azt neves szerzők félbevágott négyfázis-félének hívják (pontosan nem tudom már, de akár meg is nézhetném, ha megtalálom a könyvet, ez a Liska-Retter-féle Egységes Villamosgépelméletben van, alighanem), a most idézett könyv meg aszimmetrikus kétfázisnak.
Ami a szállított teljesítményt illeti, ha egy egyfázisú és egy háromfázisú rendszert nézünk, ami ugyanakkora teljesítményt szállít, akkor ugyan a 3 fázishoz kevesebb áram és kevesebb veszteség kell (mindkettő gyökháromperkettő-ször kevesebb), de a földhöz képesti feszültség nagyobb, bár nem sokkal - egypergyökháromszoros. Ez a kijelentés azért becsapós - vagy legalábbis nem egyszerű, mert földeletlen egyfázisú rendszerre vonatkozik, ahol a földhöz képesti feszültség ugye a két madzag közöttinek a fele.

A forgó mező az egyik lényeges előny a 3 fázisnál, a másik meg az, hogy a három fázisú teljesítmény állandó érték (az egyfázisú lüktet), s a villamos gépek vas- és réz méretei is kisebbek ugyanakkora teljesítmény esetén 3 fázison. És jól írják, egyszerűen a három a praktikus, mert a többihez több vezeték kell. Bár vájt csavarhúzójú villamos szakember megjegyezhetné, hogy több vezeték több előny, például a fázisfeszkón kívül többféle vonali feszültség is levehető.

Sziasztok!

Egy kicsit belezavarodtam egy egyszerű példába. Most nem írom le hogy mit gondolok megoldásnak, mert esetleg titeket is kizökkentelek.

Szóval így szól a feladat:

"Egy kisfeszültségű kisüzem háromfázisú tápkábelén átfolyó terhelő áram értéke 50A, cos Fi=0,75 (induktív) mellett. A kábel impedanciája: Z= 0,12 Ohm + 0,08j Ohm. Mekkora a fogyasztó tápkábelén a teljesítmény veszteség"...?

Oda kéne tenni még hozzá, hogy szimmetrikus-e a terhelés. Meg tudni kéne, hogy milyen iskola híve a kérdező. Sok szakkönyvben írják azt, hogy kisfeszültségen a vezeték ohmos ellenállásával elegendő számolni.

Köszönöm a hozzászólást, egyébként Kandós vagyok.
Egyébként a delej meglátásom szerint mindenkinél ugyan úgy viselkedik; nem veszi figyelembe a hitet, és az iskolai végzettséget.

50A^2 * 0,12ohm * 3
Mivel a képzetes részen nincs veszteség.
A többi megadott adat felesleges, csak az "ellenség megtévesztése" céljából van.

Az iskolai végzettség nem tudom, hogy kerül ide. A hit sem, mert a harmadik mondatomban magyaráztam saját magamat, hogy azt értem a milyen iskola híve alatt, hogy amit tanítanak a teljesítményveszteségről, abban a tananyagban élnek-e az elhanyagolással. Merthogy a teljesítményveszteség értelmezhető komplexen, és értelmezik is.
Mivel a képzetes részen nincs veszteség.
De van, ajánlom a 19. oldal alsó felét ebben.

Köszönöm!
Reméltem, hogy ilyen egyszerű lesz. A többi megadott adat a következő feladathoz kell, ott az utasítás úgy kezdődik, hogy " Az előző példában"...

Szia!

Köszönöm szépen, ez nagyon korrekt kifejtés volt. Én a veszteséget úgy értettem, hogy veszteség, ami a valóságban létrejön. Szerintem nekem csak a wattos összetevőt kell számolnom. Valamiért -és ez már az én egyéni beállítottságom- nekem a veszteség=wattos veszteség. Persze lehet, hogy ez rossz beidegződés nálam.

Ami igazán feszélyezett, az a imaginárius áram*reaktancia. Hogy abból kijöhet-e valahogy wattos összetevő. Hála nektek (és a linkelt PDF is megerősítette), beláttam hogy reaktancián biztosan nem képződhet wattos teljesítmény.

Tulajdonképpen csak gondolj a vektorokra, a komplex számsíkon. Az egyik vektor az abszolút értékével, és fázisszögével, a másik komplex alakban van megadva. Tetszésed szerint, (amelyik jobban megy) átalakítod egyformára, és számolhatod a veszteségeket, a valóst, és a képzetest is, és a végeredményt ábrázolhatod akármelyik formában.
Nem akarom túllihegni a dolgot, de tanultatok a tápvonalakról? Végső soron ez is az, generátor - tápvonal - lezárás.

Köszönöm, ennyire nem akartam belebújni hogy vektorokat rajzoljak.
Nem tudom, nekem nem rémlik olyasmi, hogy tápvonal.

Nem muszáj rajzolni, létezik vektor algebra. Ezt viszont biztos tanultátok, már ha ilyesmi feladatokat kaptatok. Sajnos az a szakma tele van forgó pörgő vektorokkal, jobb ha elsajátítod.

Meddő teljesítmény valóban keletkezik a vezetéken, de azt nem neveznem veszteségnek, és szerintem hiba is annak hívni, ugyanis nem alakül hővé , tehát nem is "vész el" sehonnan sem.
Ezzel az erővel pl. egy kondenzátorn keletkező meddő teljesítményt is veszteségnek nevezhetnénk, holott valójában a kondi vesztesége alatt az általa elfűtött teljesítményt értjük veszteség alatt. Persze lehet nyelvészkedni rajta, de ez így alakult ki szakzsargonban is, szerintem butaság lenne ezzel szembemenni. Itt jön a képbe az , hogy a tanár milyen választ vár.... és kiderül, hogy ugyanarra a kérdésre mégiscsak "iskolafüggő" a válasz. Na nem a helyes válasz, hanem az amire az oszályzatot adják...

Attól még ki lehet számolni, hogy nincs gyakorlati jelentősége. Legalább rá jön a nebuló, hogy miért nincs jelentősége.

Sőt, még csak nem is vektorok..!
Ők igazából fázorok, mert akárhogyan is bohóckodunk (vektoriális szorzat) velük, soha nem lesz harmadik dimenziójuk.

Én sosem voltam eredeti fej, nem írtam még könyveket, aminek alapján felfedeztek volna új elemi anyagrészecskéket, és így tovább. Nekem, ha olyan tudorok, mint akik írták a köznyelven Pattantyúsnak ismert sorozatot, azt mondják, hogy a veszteség az a felhasználó és a termelő közötti különbség, akkor én azt elfogadom tőlük.

Kétdimenziós vektortér...