Sziasztok!
A nagy teljesítményű invertereknél van egy másik gond is. Igaz én trafós 20kW-ost adtam el (600kg), de annak már a veszteségi teljesítménye is óriási, kb2kW volt! Azzal már önmagában is fűteni lehetett (AEG).

90% hatásfok, nem olyan rossz az.

Érdeklődnék, hogyan lehetne megvalósítani DC-DC konvertert 500 V körüli feszről 220 V-ra, 3-4 kW teljesítménnyel.
Hogy érthetőbb legyen, napelemekről szeretnék tartalék áramforrást működtetni, úgy hogy egy selejtes benzinmotorú áramfejlesztő generátorát egyenármú motorral hajtanám meg.
Az én képességeimmel ez egyszerűbbnek tűnik, mint egy szinuszos invertert építeni, mert ilyen feszre még nem láttam boltit.
Akkumulátorokat mindenképpen kihagynám a képből, mert áramszünet ritkán van, de ki tudja, mit hoz a jövő? Egy motor-generátor páros meg elvan mint a befőtt, és ha nincs áram de van nap, akkor a visszatáplálós rendszerről csak átkapcsolnék generátorra.
Ahogy a hirdetésekben írják, minden megoldás érdekel!

Hello!
"..minden megoldás érdekel! " Ha tényleg csak az a szándékod, hogy a motorgenerátort hajtsd az inverterről, akkor én a helyedben áttekercseltetném a motort. Mert 3-4kW-ra készíteni inveretert, már nem a mulatság kategória. Egy motor nem igényel precíz átalakítót, viszont cserébe kapsz egy kényes alkatrészekből álló szerkezetet, ami még hatásfokot is "rongálja". Lehet az is egy megoldás, hogy két motort használsz soros kötéssel. Mondjuk a tengelykapcsolatot nehezebb kialakítani, de erre a kialakításra amúgy is szükség van egy motor esetén is.
üdv! proli007

Jó az ötleted, bár egy kommutátoros motor áttekercselése sem egyszerű (olcsó) dolog.
Egy másik kérdés, hogy valamilyen szinten jó lenne stabilizálni a feszültséget, mert a DC motorok fordulatszáma erősen függ a feszültségtől, így a freki is ingadozna, bár lehet, hogy egy határon belül ez nem érdekes (de hol a határ?).

Nem akartam eddíg hozzászólni, mert alapból rossz helyen van a kérdésed, és ebből itt csak offolás lessz, amivel magunkra vonhatjuk a modik figyelmét.
Először a rendszertechnikát kellene tisztázni, tehát a kérdésedet eleve ebben a topikban kellett volna feltenned, és csak akkor itt folytatni, ha egyértelmű, hogy milyen paraméterekkel rendelkező DC/DC átalakítót kell csinálni. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ilyen konverterre van szükséged. De tárgyaljuk meg a helyén.

Ezt nem értem igazán mert én is napelemről használom a DC-DC konvertereimet, de olyanról nem hallottam hogy napelemről 500voltot kapjál és motorral meg generátorral akarnál belőle 220Voltot csinálni. A napelemek feszültségét úgy variálod ahogy kedved van sorba kötni a cellákat Si-nél 0,5Voltonként egyszerűen... és úgy csinálsz belőle panelt...
Az se mindegy minek neked 220Volt AC, amikor majdnem minden háztartási készüléket át lehet már alakítani 5, 12 vagy 19volt DC-re, kivéve a mikrosütő, mosógép, hűtőt meg max. átalakítasz egyet peltieresre és megvan a lakás fűtése.


Jó lenne jobban érteni hogy jön ez a napelem meg 500volt meg benzinmotoros generátor motor hajtása a képbe... hogy lehessen egyéb megoldásokat ajánlani mint motorokat hajtani.

Alapvetően hálózatra visszatáplálós a rendszerem, talán hó végére lesz beüzemelve, ehhez viszont 16 db 240 W-os napelem lesz sorbakötve. Üresjárási feszültségük 37-38 V, terhelve 30 V körül darabonként. Max áramuk 8 A. Az nem megoldás, hogy áramszünet esetén megyek a tetőre, párhuzamosítani a paneleket, ezért gondoltam inkább a nagyobb feszültségre.

Ha visszatáplálós (lesz) a rendszered, akkor abban kell lenni inverternek. Az inverter és a napelem közé szükséges az akkumlátor, mert a napelem igen szélsőséges teljesítményt szolgáltat. Nem csak áramszünet a probléma, hanem az éjszaka, a borult idő is,
De mindennek semmi köze a DC/DC átalakítóhoz, és csak offolás lesz. Át kell menni a megfelelő topikba.

A visszatáplálós rendszer nem tartalmaz akkumulátort. Kevered a szigetüzemű rendszerrel.

Lehet, de akkor a hálózat az energia tároló, és a szabályzást az inverter végzi. De mindegy is, rendelkezésedre áll a hálózat vagy a szolgáltatótól, vagy a napelemeidből. Akkor minek a napelem --> DC motor --> generátor konfiguráció. A napelemedből az inverter előállítja a 230 V os hálózatot, akkor is, ha a szolgáltatótól áramszünet van. Ha pedig áramszünet van, és a nap sem süt, akkor a gépcsoportos áramfejlesztőd sem fog működni.
Ha már gépcsoport, akkor a megoldás a Proli007 által javasolt egy tengelyen 2 db 200 V -os motor soros kapcsolásban, és azon a generátor. Ehhez olyan gépeket kell választanod, aminek a névleges fordulatszáma passzol a generátor fordulatszámához. Az egyenáramú gépeket is ragyogóan lehet szabályozni állandó fordulatra, gerjesztés szabályozással persze bizonyos határok között, De ez érvényes a DC/DC konverterre is. Ha a napelem nem ad elég teljesítményt, nincs miből szabályozni. A DC/DC konverter azon túl, hogy a nagy feszültség, és nagy áram miatt méregdrága lesz, még a hatásfokot is jelentősen rontja. Ezért nem értettem, miért ragaszkodsz a DC/DC konverterhez.
Az akkumlátor pedig nem azért kell a rendszerbe, mert az szigetüzemű, (bár ha gyakori a hálózatkimaradás, rögtön szigetüzemű lesz a rendszered) Hanem a napelemek által egyenlőtlenül változóan szolgáltatott teljesítményt kiegyenlítse. Ezért kell minden ilyen rendszerbe energia tároló is, vagy akkumlátor, vagy visszatáplált hálózat, de legjobb, mindkettő.

Te tényleg kevered a két rendszert, A visszatáplálós rendszerbe NEM KELL akkumulátor.
Az inverter nem is tudná kezelni, azon kívül túl széles határok között mozog a napelemek feszültsége bármilyen akkumulátor feszültséghatáraihoz képest.
Hálózatkimaradás esetén az inverter is letilt, tehát nem termel akkor sem, ha 1000-el süt a nap.
A szigetüzemű rendszer teljesen más tészta. A kettő nem keverhető.

Nem szeretnélek kioktatni, de nagyon járatlannak tűnsz ebben a napelemes témában!
A probléma pontosan az, hogy a visszatápláló invertert az ELMŰ hálózat vezérli. Ha nincs hálózat, leáll az inverter! Azaz teljes az áramszünet. Az invertert nem lehet arra "kényszeríteni" semmilyen ügyeskedéssel, hogy hálózat nélkül működjön. Nehogy véletlenül agyonüsse a feszmentesített hálózaton dolgozó szerelőt. Vagy én próbáljam ellátni az egész falut áramszünet esetén. Párhuzamosan fenntartani egy akkus rendszert viszont rendkívül gazdaságtalan lenne. Ezért keresek valami más megoldást, ha már a napelemek termelnének, csak nincs mire. Persze úgy hogy az áramszünet idejére leválnék a hálózatról. Leginkább több napos áramszünetre gondolok, mikor télen megfagyhatok, nyáron leolvadhatnak a mélyhűtők.

Sajnos nem. A visszatáplálós rendszer egyik lényeges pontja, hogy nem boríthatja fel a szolgáltató rendszerét, emiatt folyamatosan a szolgáltató rendszeréhez kell igazodnia. Azt még csak-csak meg tudnák oldani, hogy áramkimaradás esetén menjen tovább mankó nélkül, de amikor visszajön az áram, akkor összeütközésbe kerülne a két rendszer. A szolgáltató pedig nem óhajt kockáztatni: a típusjóváhagyás egyik feltétele, hogy áramkimaradás esetén le kell kapcsolnia a visszatáplálós inverternek.

Lehetne kombinálni egy szigetüzemű és egy visszatáplálós rendszert, viszont a típusjóváhagyással rendelkező invertereket szerintem nem lehetne mindkét célra felhasználni, ergó ehhez két független inverter fog kelleni, plusz egy vezérlő/átkapcsoló elektronika. Én azt mondanám, hogy nem éri meg a dolog - ami fogyasztóknak mindenképpen kell menni, azoknak beraknék egy klasszikus szünetmentest.

Megelőztél

Megelőztelek

Lehet hogy így van, valószínűleg biztosan, de ennek így nem sok értelme van a felhasználó szempontjából. A szolgáltató szempontjából érthető. Az is lehet, hogy nem kell akkumlátor, hiszen mint írtam, az energia tároló a hálózat, és ha az nincs, és az inverter is letilt, és ennek így a saját szempontomból semmi értelme. De ha ez így van, és sűrű a hálózat kimaradás, akkor ennek nem sok értelmét látom. Ha nincs hálózat, az inverter is letilt, én meg egy drága beruházással hoppon vagyok.
De ha sűrű a hálózatkimaradás, akkor talán érdemesebb szigetüzeműt (is) csinálni, és egy másik inverterről használni a háztartást, oda sem kell feltétlen akkumlátor, de ha hasznosítani akarjuk a napelemeinket saját célra, akkor bizony szükség van rá. Tulajdonképpen eredetileg is így szerette volna átalakítani a hálózatát erősáramú kolléga, csak éppen villamos forgógépekkel. Erre kellett volna egy DC/DC konverter, ami lehet hogy többe került volna a speciális igények miatt, (meg a motor, meg a generátor bár ezek lehet hogy meg vannak) mint akár egy másik, de ugyanilyen inverter, mint amivel visszatáplál, de erre már egy olcsóbb is megfelelhet.

Több napig a "klasszikus" szünetmentes sem bírja a mélyhűtőket, talán a kazánelektronikát+ keringetőt.

Én nem a sűrű, rövid kimaradás miatt aggódom, hanem a ritka, de hosszú miatt. Hadd ne politizáljak! Most, hogy csökkentik a rezsiköltségeket!

Akkor meg kell a sok akksi, pláne, ha éjszaka is van. Akkor pedig sziget üzemre van szükséged, nemde? Én is aggódnék.
Családi házba én biztosan gravitációs fűtést készítenék, hogy ne kelljen feltétlen keringtető szivattyút használni, plusz átkapcsolhatóan vegyeskazánt. De nekem már ilyenem nem lesz.

Akkor inkább a benzines áramfejlesztő, meg egy benzinkút.

Többnapos áramszünetre szünetmentes + diesel aggregát. Nem véletlen, hogy a kritikus helyeken (kórházak, számítógép központok, stb.) ezt a kombinációt használják. A napelemmel az a gond, hogy külön akku nélkül kezelhetetlen, hogy mekkora teljesítményt tud magából éppen kitolni; ha ennél több lenne éppen a fogyasztásod, akkor a rendszered "összeomlik". Ha tudod menedzselni az összes fogyasztódat (teljesítményfigyelés, fogyasztók valós idejű ki-bekapcsolgatása valami mikrokontrollerrel), akkor talán működőképes rendszert lehetne faragni. Több napra elegendő akku meg irreális zsetonba kerül (és X évente lehet kukázni).

Az is megoldás, de ha már befektettél (ahogy látom nem keveset) egy napelemes generátorba, én azért azt kihasználnám. Esetleg még egy szélgenerátort is integrálnék a rendszerbe. Aztán ha sem a nap nem süt, se szél nincs, az akkuk lemerültek, jöhet a benzinmotoros aggregátor. Ha a benzin is elfogyott marad a gyertya, világít is, fűt is.

Én sem értem a kérdést, mert ha alá akarod támasztani a visszatáplálós rendszered, akkor miért nem egy olcsón megkapható használt szünetmentes áramforrásban gondolkodsz (230~/230V~), ami csendes, miért egy zajos motor+ generátor opcióban....? Hatásfokban és zajban is jobban járnál, ráadásul gyári megoldásod lenne, ami csereszabatos. Add el a motort és vegyél rajta UPS-t...

Gugliztam, lehet hogy én vagyok szerencsétlen, de erről nem találtam semmit. Erről a réz és vaspálcás dologról tudnál mesélni? Csináltál már ilyet? Láttál már működés közben ilyet? Marha nagy kert meg udvar van. Meg ehhez nem kell drága töltésvezérlő, meg nem kell cserélni sem (gondolom). Furcsán is nézne ki ha munkagépek elhordanák a földet az udvarból és hoznának helyette másikat....

Én csak visszaemlékeztem serdülő korom kísérleteire, amikor fogtam egy-egy szál réz és acél hegesztőpálcát és leszúrtam a földbe, aztán megöntöztem. De Itt is van egy megoldás . Sajnos nekem kicsi a telkem az ilyen kísérletekhez. Én biztosan valami műanyag edénnyel izolálnék néhány talajtípust a jellemzően előfordulókból, aztán kezdődhet a méricskélés, kapacitásvizsgálat, elektródacserék. Persze a galvánelektromos jellemzők táblázatos formában is elérhetőek, így könnyebb a keresgélés. Az biztos, hogy sokszor nem a nagyobb hatásfokú telepek kialakítása a célszerűbb, hanem az ami könnyen "összedobható" és olcsón beszerezhető. Maradék fűtéscső, vasháló stb. Fűtéscső . Horganyzott csődarab . De elgondolkodnék az egyébként már nehezen értékesíthető élelmiszer alapanyagok ilyen célú felhasználásán is : Burgonya elem. Hiszen nem csak vodkát vagy pálinkát lehetne készíteni, hanem energiát is ... Tulajdonképpen krumplipüré lesz hétvégén - lehet, hogy izolálok valamennyit ....

Ez szerintem így galvánelemet fog "kiadni", nem pedig akksit.
Ahogy a székely mondta a viccben: "azért így se rossz", hiszen még napelem se kell hozzá, csak jön belőle az energia

Egy kicsit had vitatkozzak. Éppen a mi cégünk hozott be elsők között solar generátort, a diesel generátorok helyett. Igen - sok napelem, sok akkumulátor, de nem szabad elfelejteni a műszaki problémákat és azok újfajta megoldásait sem. Eddig miért nem használtak nagyobb akkukapacitást a szünetmentes áramforrásokhoz? Miért max 1 óra volt az áthidalási idő? ..... Egyszerű: Mert a szünetmentesek töltőkörei is 1-2A-esek! A mi berendezésünk képes akár 60A-el is tölteni 400V-on. Sőt ha nincs nap - megy hálózatról is - akár egy normál szünetmentes, csak előnyben részesíti az "ingyen" energiát. Így nem drága generátor+ üzemanyag+ füst + zaj az eredmény, hanem csendes működés. A másik probléma, amit sokan elfelejtenek, hogy a diesel is csak úgy tud rendesen indulni, ha üzemmeleg. Ehhez folyamatosan 54-55 fokon kell tartani - villamos fűtőszállal. Lehet számolgatni.... Nem beszéltem még, a szinkronizálásról, a fordulatszám stabil 1500, vagy benzinesnél 3000 fordulaton tartásáról, bypassról, túlterhelésekről stb. Az akkuk pedig ebben az üzemmódban nagyobb élettartamra képesek, mint a klasszikus szigetüzemben. Főként, hogy akár cellákból "épített" akkumulátort is lehet alkalmazni, ahol egy egy cellát kell csak cserélni adott esetben. Az tény, hogy baromi erős födém kell hozzá...

Közben megtaláltam a szükséges táblázatot is: Wikipédia

Ez a megoldás talán a jövőt jelenti az intelligens energiahálózatok terén, Cink levegő (Zn Air) cella.
http://www.eosenergystorage.com/custom/utility-2

Egy település összefog kiépít egy benzinkúthoz hasonló energia tároló platformot, a lakosság a tetőn telepített napelemekkel tölti és szükség szerint merít belőle. Ha tud 75-80%-os hatásfokot akkor szerintem már elfogadható. A felesleget eladják vagy ha hiány van töltik a külső hálózatról. De el tudom képzelni családi ház szinten is csak akkor már magasabb a telepítési költség. 2013-ban talán elérhető lesz, meglátjuk lesz -e piaca.