Szerinted így jó lesz? A szimulátor szerint így csak 200mA körüli az egymásra nyitás árama. Ezt csak Pesten tudom kipróbálni kb. két hét múlva.

A moderációt megkérem, hogy a hibás rajzot cserélje ki és köszönöm katt-nak a lektorálást.

Valóban egyszerűsödik a meghajtás, de olyan kis teljesítményeknél meg már léteznek mondom integrált megoldások, amik az említett zavarokat pont az integráltsággal csökkentik.
(csak egy példa: a FETek Source induktivitása a TAS5630.ban <0,1nH szemben egy 7nH TO220 és egy 12nH TO247-hez képest)

Az új IRF P-FETek is sajnos harmatgyengék az N-cstornás társaikhoz képest, és még jó drágák is...
Akkor már inkább a jó és drága IRFB4227 és társai.>

Nekem pont ez a kihívás benne, hogy egyszerűen meg tudom-e oldani a feladatot.

Na eggyel korábbi mentett rajzot tettem fel, amiben még nem volt benne a dióda. Esetleg még a "B" osztályú erősítő tranzisztorok kollektorába kell egy-egy 30ohm-os, hogy az induláskor korlátozza a szinteltoló kondik töltőáramát. A szimulátor szerint nem kell, de tudjuk az élet az más...

Ez a jó rajz!

Elvileg jó lehet, de a két rövidrezáró tranyó bázisáramát korlátozni kellene valamivel. És az sem lenne baj, ha ez a két tranyó nem analóg üzemben szállna ki a bekapcsolás után a működésből, különben előfordulhat, hogy megsülnek a FET-ek, miután egy ideig nem kapják meg a a normális 10 V körüli gate feszt. Az 1 µF-oknak is be kellene valahogy korlátozni az áramát, mert az rendben van, hogy elindítod egy áramkorlátos tápról, de ugye a valóságban, különösen jó nagy teljesítményen lesz ehhez egy nagyon kicsi belső ellenállású táp. Mindjárt kiájulnak a zenerek bekapcsoláskor...

A holtidő megvalósításához meg két db dupla emmitterkövető kellene. Egy-egy külön mindegyik FET-hez. A holtidőt beállító RC-t ( két darab ) meg illene valami billenő áramkörrel fogadni, hogy az pontos legyen. Mondjuk schmitt triggerek... Mindjárt annyi alkatrész kell hozzá, hogy nem éri meg megcsinálni... Ebben a kondenzátoros szinteltolásban egyetlen jó dolog van: nagyjából nincs holtideje, vagyis nagyon gyors. Viszont, ha azt akarod, hogy valóban korrektül működjön, akkor még nagyon sok mindennel fel kell tupírozni. És akkor már rögtön be lehet látni, hogy ennek nincs értelme... Egyébként, meg lehet ezt csinálni két darab N csatornással is, de az sem lesz sem egyszerűbb, sem jobb. Inkább felejtsd el, ez jó néhány wattra, szemléltetésnek, de igazából nem jó komolyabb célokra.

Ez a jó? És ez működik a szimulátorban? Merthogy fordítva vannak benne a diódák... Egyébként, minek kellenek bele ezek a diódák?

Katt részletesen kifejtette azt, amiért én az elején is azt mondtam, hogy nincs értelme.

IMHO: Kísérletezni jó, játszani, de igazi erősítőnek nem.

Ebben az áramkörben tökéletesen működik a holtidő beállítása így, ahogyan rajzoltam.

mutatom:

A fordított diódák:
Ugyanazt a hibát követtem el ismét, a fordított diódák miatt a "lágyindító" mintha ott se lenne. Ismét köszi a hibajavítást. Dolgozom rajta. Ennek ma készen kell lennie.

Tényleg? Számolj utánna, hogy mekkora időállandót ad az az RC, ettől hogyan fog nőni a gate-source feszültség, meg nem ártana azt is figyelembe venni, hogy vannak olyan esetek, amikor nagyon keményen kell egy FET-nek bekapcsolnia. Mondjuk akkor, amikor egy felette ( vagy alatta ) vezető diódától ( ami a FETbe van integrálva ) kell átvennie az áramvezetést. ) Ehhez az áramköröd túl lassú, lévén, hogy egy emmitterkövetőnek nincs komparátoros jellege, tehát az előbbi RC-n emelkedő feszt látják a tranyók is. Ez kisebb teljesítményeken elmegy, de nagyobbaknál már többletveszteséget okoz.

A holtidő elégséges mivoltát, vagy azt, hogy a tranyók nem vezetnek e együtt úgy tudod szimulátorban megnézni, hogy beteszel a rajzba egy áramvezérelt feszgenerátort. Vagy valami áramérzékelést, aminek a jelét a szkóp megmutatja.

Ezt ti tudjátok, nektek van tapasztalatok, én csak most szálltam be a kapcsoló üzembe. Viszont amit tavaly feltettem, a pafi féle módosított kapcsolást, azt azóta sokan megépítették ( állítolag). Persze ott már az alapkapcsolást pafi kikísérletezte.

Még ma? Hosszú éjszakád lesz... Hajt a tatár? Vagy holnap világvége lesz? Megjósolom, ha két hónap múlva tudsz egy műküdőképes példányt produkálni, ami tényleg jó nagyobb teljesítményekre is ( tehát nem hi-fi-re gondolok ), akkor már nagyon elégedett lehetsz...

Pont ezért adunk tanácsokat, hogy mivel érdemes foglalkozni, és mivel nem.

Ezzel nem nagyon érdemes foglalkozni. Az állításaid nagy része nem igaz. A kapcsolóüzem pont az, aminél a szimuláció sok mindent elbír (az általad említett 200V és több száz W), de a gyakorlatban az felrobban.

Maga az hoy a P-FETekkel nem érdemes foglalkozni egy szerintem elég trivi dolog.

Nagyon sok midnen van, amivel lehet foglalkozni, és lehet ötletelni. Pl hogy önrezgő-e vagy nem. Hiszterzésis, UcD vagy egyéb önrezgő. Ad vagy BD moduláció. Az áramkör emlyik része diszkrét és melyik része integrált. Esetleg teljesen MCU vezérelt...
Van tárház bőven, te pont oylat fogtál ki, ami nagyon gyorsan behatárolódik.

Ha jól emlékszem, akkor az egy opamp volt, aminek a tápfeszvezetékeiből nyert áram hajtotta a végfeteket. Sajnos, az is csak egy szemléltetésre jó, igazán PA célokra nem jó. Nincs holtidő, az opampok nem erre a célra valók, bár lehet, hogy lehet találni idevalót. Ez volt az, amibe javasoltam az emmitterkövetőket a gate-ek elé? Egyébként, nem lehet felmenni eléggé a kapcsolási frekivel, legalábbis nem tudok igazán odavaló opampot.

De azért elgondolkoztató, hogy van egy határmezsgye az analóg és a pwm között...

Ugyanazt hibát követtem el még egyszer tényleg fordítva voltak benne a diódák, azaz, annyi már a mentett rajz, hogy összekeverem. Természetesen a jól kötött diódákkal megy a szimuláció.

De a diódák nélkül az egész működés leáll, mert a plusz zener nem tudja kifejteni a hatását.

Szóval, most már akkor teszem fel, ha már tökéletes. Időt kérek.

Nézd, a gyakorlatban a kapcsoló freki felment 400kHz-re és pont a te javaslatodra belekerült emitterkövető komplementer "B" osztályú csinálja meg benne a holtidőt. Szóval van benne holtidő.

Hát, idő az van... de inkább ezt a kondis izét felejtsd el. Kezd el az elején az egészet. Fogsz néhány ideális modellt. Matematikait, nem kell FET, meg tranyó, elég bele a kapcsoló is. Csinálsz egy szimulációt matematikai modellekkel. Ha már érted a működést, akkor az egyes ideális elemeket kiváltod valódiakra. Ha mindent értettél, akkor rá fogsz jönni, hogy miért is olyan bonyolult ez a dolog. tehát: irány a kályha...

Akkor nem értem, hogy miért nem olyat csinálsz? Vannak nagyfesz opampok, még gyorsak is. Sokkal egyszerűbb, mint a többi elrendezés...

MI az a B osztály benne? Az csak egy dupla emmitterkövető volt, impedanciaillesztésre, hol van ott B osztály? Láthatnánk egy kapcsolási rajzot a végleges alkatrészekkel?

Köszönöm a jó tanácsokat, de a kályhától már eltávolodtam egy ideje.

Te milyen különlegességet fejlesztettél ki az utóbbi időben?

Természetesen felteszem, ha pafi hozzájárul. Számomra csak utólag derült ki, hogy ugyanazt találtuk ki, de ő pár évvel korábban. Így ez az ő joga.

Stoplámpát járművekhez. Ledes. Áramgenerátoros. Zetex ic van benne. Nincs benne semmi különleges, rutinfeladat mérnököknek. Viszont jól megfizetik és ugye meg kell valamiből élni.... Én ebből élek. Az erősítő csak hobbi, ezért nem is érdekel a PA, az lejárt lemez. Az, hogy el tudnék belőle adni évente 10...20 db-ot, pont az éhenhaláshoz lenne elegendő. Tehát, mást kell csinálni. Az erősítő megmarad hobbinak. És ugye a high-end-ből sem lehet eladni annyit, hogy ne legyenek anyagi problémáim... Tehát, ebből a szempontból is marad csak hobbi. Ha valaki zenélget, bulit rendez, az csináljon magának erősítőt, ha van türelme és affinitása hozzá. Egyébként pedig nagyon drága hobbi...Egyszerűbb megvenni. Fogyasztói társadalomban élünk, de én nem szeretek gagyit csinálni... Tehát, maradnak az egyedi berendezések, amiket más nem tud megcsinálni, vagy más nem szerzett rá "opciót".

Tehát, nem a különlegességekből élek, mert abból nem lehet... ezért nekem is csak hobbiszinten marad meg az ilyesmi. Mint ahogy az AKAI magnóm, lemezjátszóm, stb. Vagy másnak a horgászás. Most épp hi-fi állványon törpölök... ez viszont lakberendezés.

Akkor ne tedd fel, nem vagyunk éppen kellemes viszonyban. Annyira nem érdekel a dolog, ha mégis, akkor ki tudom magamnak találni...

Miért kellene elfelejtenem a "kondis izét"? Rámutattál a hibára, kijavítottam, így már tökéletesen működőképes. Akár egy D osztályú fejhallgató erősítő is képes meghajtani ( abban készen megvan a modulátor és a kimeneten ott a PWM jel), így 80V tápfeszültséggel simán jön belőle 120W.

A lorylaci által megjósolt felrobbanáshoz nem szólok hozzá, nem látom be miért robbanna fel 200V-ról, ha 60V ról nem tette, egyszer talán kipróbálom, biztosan nem ok nélkül mondta.

Mutass rá a hibára, ha még látsz benne, de attól, hogy egyszerű még működőképes és semmivel sem rosszabb, mint a gyári full technológizált modulok, amit otthoni eszközökkel csak az tud kivitelezni, aki már évek alatt felkészült rá.

Pont ez a gyári fejlesztés célja, hogy ne tudjanak az otthoni buherátorok lépést tartani a gyártókkal.

Kérdezted, megy-e szimulátorban. Megy és már ugye el is tud indulni. Van holtidő, könnyedén állítható, a tápfeszültséggel beállítható mekkora teljesítményt akar valaki, stb. Szóval készen van.

Hasonlíts össze 60V, 100V, 150V, 200V, 250V és 400V FETeket. Míg 1990 előtt 100V-150V között volt a lépcső, ezt a lépcsőt elvitték 2000 körül a 150V-200V köré. Itt még most is van egy ugrás, elsősorban antiparralel diódában. És persze ott az ugrás 250V-nál. Amit az IRF vitt fel 200V-ról az IRFB4229 meg társaival.
Nagyon kevés 200V-os N-csatornás FET van, ami igazán életképes 200kHz-től nagy teljesítményen.

P-csatornás FEtből nincs olyan 100V feletti, ami használható lenne 100kHz felett. Ez egyszerű anyagtudomány, és hozzátartozik a villamosmérnök alapműveltséghez is (valahol 1. févlezetők alapjai), nem csak a vegyészhez.


Adtam fél tucat indokot, hogy mennyi mindennel roszabb. De elég lenne egy: P-FET. Ez két évtizeddel hazavágja a dolgot.



Milyen torzítással? És nézd valós terheléssel, meg egy valós táppal. Hangszóró nem csak egy 8 ohm ellenállás. Rendes visszacsatolás nélkül annyi hiba lesz.

Hányszor hangoztatod egymás után ezt a HAZUGSÁGot? Csak nekem nyomja a csőrőmet?
Ne táplálj ilyen hamis állításokat a sok ifjú titánba?
Eynnire nem nézegettél mér FET adatlapokat különböző fezsültségről? (lásd másik hozzászólásom)

Ne dühöngj...highand kipróbálja és belátja, hogy nem ennyire egyszerű...

Egyébként meg az ifjú titánok is mintha többet kérdeznének, vagyis nem dőlnek be akárminek...szóval, nyugi...

Jó. Tudod hogyan kell szimulálni azt, ha a tápnak belső ellenállása van? Vagyis, ha nem egészen feszültséggenerátoros? Meg azt is tudod, hogy hogyan kell modellezni, ha van neki egy jókora, - mondjuk 10 % brummja? Na akkor tedd bele azt is, aztán nézd meg mit kapsz végeredménynek... Nem akarlak elkeseríteni, de most tartasz a szimulációk 1 %-nál. Ha megtartod ezt a vonalat, akkor majd mondom, hogy mit nézzél meg és a felmerülő problémákra keresd meg a megoldást. Mindjárt mondok is egyet. Most az ( is ) a probléma, hogy gyakorlatilag nincs PSRR, vagyis nincs tápfeszelnyomás, vagyis a tápfeszen levő brumm egy része meg fog jelenni a kimeneten. Erre is van megoldás, a modulátorban kell beavatkozni, valamiféle előrecsatolással, hogy a modulátor már olyan jelet generáljon,ami tudja, hogy a 100Hz-et ki kell valahogyan küszöbölnie a kimeneti feszből. Néhány éve láttam erre egy amerikai szabadalmat, keresd, meg erre lett kitalálva. Sajnos nem mentettem el, mert zöldségnek tartottam az egészet, de neked most jól jöhetne.

Bocsánat, természetesen elnézést kérek, és jogos lesz ha kapok egy moderálást.

Én is azt hittem, hogy könnyen megy majd az ugrás 250V-ig, de beláttam, hogy nem. Ezért kísérletezek msot teljes híddal, hogy lehessen 100V-os FETeket használni.

Az IRF új P-FETjei is annyira jó csak, mint az új 300V-os FETei. Én azt vártam, hogy kitolják a 250V-os FETeket 300V-ra, tartva az <1uC diódát, de nem >

Majd lesz jó is. Vagy nem. Sic-ből nincs ilyen?

A teljes hidas megoldás biztosan jó, nekem is nagyon tetszett, meg tetszik most is. Egy baj van csak vele, a többi megoldható: ha van egy dobozban két full bridge, azokat már nem tudod hidalni... Vagy már nem olyan egyszerű...

A másik probléma, melynek az elnevezését tőled tanultam: BD moduláció... és persze legyen önrezgő... szóval, lehet nekiállni...

Egyébként, kék LED-et sem tudtak sokáig csinálni. Most mégis van.

A SiC-ek 600V-tól jönnek be igazán, a 300V pont olyan lenne, hogy nincs igazán előnyük.

Lehetséges, például: ha a két félhíd független tápon van, a bementtől galvanikusan leválasztva

A BD moduláció valóban nagyon kecsegtető, mert a vívőmaradék nagyon lecsökken, valamint a kimeneten csak fele a swing. Te megcsináltad már,a kkor mondtam hogy le a kalappal, igazából erre kellene egy oylan egyszerű-de-nagyszerű ötletet kitalálni,mint az UcD.
(voltak előtte fázistoló önrezgő erősítők, ahol RCRCRC cuccokal hozták létre a fázistolásos oszcillációt,és nem az LC szűrőt használva)