Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Idézet: „A mért adatok helytállóak?” Így már igen. Idézet: „Az áttekercselésnek semmi akadálya, akár úgy is, hogy megkeresed a tekercs közepét és kihozol egy megcsapolást. A 47 V-osnál meg ez után hozzátekersz végenként 2-3 menetet. Ennyit még be is lehet fűzögetni. ” Még valami? A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Értem. Ha jól értelmezem, akkor most a 47V-os ágat megfelezem, így 2x23,5V lesz a feszültségem. És a többivel mi legyen? letekerjem, vagy meghagyjam segédáramkörnek?
Még annyi kérdésem lenne, hogy hogyan tudom kiszámolni azt, váltóáramból mennyi egyenáram lessz?
Beszorzod a feszültséget 1,41-gyel (gyökkettő), majd kivonod belőle a diódákon eső feszültséget. Középmegcsapolásos tápod lesz, így áganként 1 diódát kell levonni, ~2V. Ezután még a hatásfokot is számolni kell. Elég nagy a trafód, kicsik a tekercsellenállások, a trafó hatásfoka 90% körül van, azaz minden kimenő feszültségből 1/10-et kell még levenni.
Minden tekercsre külön-külön el kell végezni a számítást, mert nem mindegy, hogy a 2 V 25-ből vagy 8-ból jön le. Terhelés nélkül a kimeneteken közelítően levonások nélküli érték fog megjelenni, a terhelés állítja be a számítottra. A 16 V-ost is megfelezed, de ahhoz nem kell hozzátekerni. A felesleges tekercsek nyugodtan rajta maradhatnak a trafón, csak el kell szigetelni a végeket.
Értem. Nos eljutottam a47V-os tekercshez (le kellett fejtenem a többit...) Kéteszer is 154 menetet számoltam a kezdettől a végig, elméletileg akkor 77 menetnél kell a megcsapolást elkészítenem és mehet vissza a többi?
Igen.
Olvass figyelmesen, gondold át és akkor nem kell minden apró lépésre rákérdezned!
Még annyit kérdeznék, hogy akkor lett pont jó a csapolás, ha mind két oldalnak ugyan annyi az ellenállása? Vagy van valamennyi tűrés?
Köszönöm válaszod.
A bolti inverter jó, de mint írtad, kis teljesítménynél 12V 1A, ki 6W. Ezen lehetne javtani. Toroid és 555(most tűimpulzus, majd próbálom hosszabb impulzussal is): 12V-ról trafó nélkül 10mA, tarfóval 40ma, 230V 25W izzóval 150mA(közel lehet a 100%-hoz hatásfok.) Az alkotás élménye és a sikerélmény endorfin termelését eredményezi. Kapcsolóüzemű töltő: 2W teljesítményfelvétel üresjáratban, 14,4V 0,78A-nél 15W a 11,23W helyett. 74,86% hatásfok. Lehetne jobb. "Rádióadó" (50HZ-)200kHz-ig: RF generátor kísérletezéshez a trafókkal, vízbontással. Műterhelés, izzó mellett minimális a sugárzás.(Kis rádiókhoz 24V 10W szofitaizzó elfogadgató SWR-t ad) Egy 1000VA vagy 4db 250VA trafó: 1000VA üresjárat 10W, 250VA 2,5W. Kis terhelésnél jobb a kicsi, nagyobbnál párhuzamosan kötni a fullra egyforma építésű tarfókat. A másik ok: 250VA-t valszeg tudok kedvező áron, 1000-es drága pénz a boltocskában. 1000VA 230/230V-os leválasztó ideális kísérleti alany lenne. Pluszban rátekercselhetnék 1:4-4,5 nyi menetszámű tekercset 48V-ra. Érdekes effektus: tegnap toroid kis menetszámú tekercsének egyik vége antennaszerűen fel, másik vége akku pozitívon. A másik kis menetszámú tekercs két vége majdnem összeér, közte egy sorkapocs oldala(kondiként felfogható). Akku plusz és minusz hálózati kapcsiüzemű töltőn(nem töltött). Az áramkör nem zárt. IRF540-nel sorba kötött hangszóró,és 12V 10W izzó. A kezemmel megérintve a vezérlő lábat vezetni kezd, negatívhoz nyúlva kikapcsol. Különféle gerjedések, frekik a hangszóróból 50HZ-től több kHz-ig. Egyszer a mellette lévő NYITOTT áramkörű tarfó akku pluszra menő vezetéke elkezd füstölni az akkunál. Lekaptam, és azóta sem sikerült megismételni. Talán belenyúltam a tarfó-vezeték vége alkotta kondi rezonanciába, és mégsem kitaláció Tesla ötlete, az áram a légkörből. Próbálom ismét előidézni az effektust.
A huzalok és avasmagok melegedésének áramként kellene inkább megjelenni aszekunder oldalon.
Primerem: nem tudom, 1000menet körül. Szekunder: 2 huzal együtt feltekerve 45 menet, 2-2 tekercsvég. Hol párhuzamosan(10,2V), hol sorosan (20,5V) használom. Érdekes, párhuzamban magasabb áramfelvétel, a 230V 25W izzón nem látszik változás(pedig magasabb feszt kellene adnia), sorosan kötve kisebb áramfelvétel, és parázslik az izzó. Úgy tűnik, ebben az üzemmódban a normálnál sokkal több menetet célszerű alkalmaznom 1V-ra vetítve. Ezért is jó lenne a leválasztó toroidtarfó.
Van belőle tartalék.
Elméletben az 555-nek vezérelnie kellene az IRF-et, de csak nagyon halkan hallatszik a hangszóróban a sípolás(1000Hz körül).
- Egyszeri autós vagyok, és nem lassítok a jobbkezes utcáknál, minek, hiszen tegnap se jött ott senki.
- De akkor előbb-utóbb összetöröd az autódat. - Nem baj, van belőle tartalék. - Az is össze fog törni ezzel a mentalitással...
Köszi a linket.
A vasmag kb. 3x3cm lehet. 9cm2, 50Hz , 3A/mm2 és 0,5K-nál 60,75W-ot ad a számoló. Elég kevésnek tűnik, vagy az esetemben a kappa inkább 0,9- 0,95 lehet?
Bár Erbétől kérdezted, de ugyanannyi menetnek és ugyanannyi huzalhossznak kell lennie mindkét oldalon.
Én a huzalt a felénél behajtottam, és a dupla huzalt együtt tekertem fel.
Óóó... szóval így is lehet! Ez igen jól jött ugyanis valamit elrontottam mert nem lett egyforma a két tekercs... Úgyhogy ógy döntöttem, hogy feltekerek egy oldalt mondjuk 20V-ra, aztán leszabok hozzá egy ugyanolyan hosszúságú vezetéket, majd visszatekerema kettőt egyszerre... így biztos hogy ugyanannyi fesz lesz mind két tekercsen... Hosszú ideig tart, de biztos hogy jó lessz.
A hozzászólás módosítva: Márc 30, 2013
Kitűnő hasonlat.
Kár, hogy az autó nem olyan olcsó, mint az IRF.
A célom végeredményül egy 2.1-es erősítő létrehozása, és ehez szeretném áttekerni a trafót... Csak még meg kell találnom a szükséges végfokotkat, mert annak függvényében tudom kiszámolni hogy hány voltos szekuderekre lessz szükségem. Nagyot nem akarok építeni, bal és jobb oldalnak 50-60W körülit, subnak pedig egy 80-120W-nyit.
Lehet, hogy épp ezért vesz drága, nagy tömegű terepjárót. Ha csatt van, nem sérül benne, vesz másikat, ha lé van rengeteg. Bár a vonatszerelvény és a kamion kemény ellenfél.
A Kappa, mint Skori is leírja, vagy hasraütéses adat (ehhez már értesz), vagy néhány perc számolás, esetleg mérés eredménye, ahol megállapítjuk, mit bír a vasmag, a rendelkezésre álló keresztmetszetbe mennyi huzal fér, milyen szigetelést fogunk alkalmazni,... De még a hasraütés sem úgy működik, hogy beírom a 0,5 helyett a 0,9-et.
Idézet: „12V-ról trafó nélkül 10mA, trafóval 40ma, 230V 25W izzóval 150mA(közel lehet a 100%-hoz hatásfok.)” Ehhez ugyebár pontosan mérni kellene a 230 V 25 W-os égő által felvett teljesítményt. Egyelőre a leírásodból csak annyi derül ki, hogy 12 V-ról 150 mA vesz föl, ami 1,8W. Hogy ebből hogyan számoltál hatásfokot, az talány. Idézet: „"Rádióadó" (50HZ-)200kHz-ig: RF generátor kísérletezéshez a trafókkal, vízbontással. Műterhelés, izzó mellett minimális a sugárzás.(Kis rádiókhoz 24V 10W szofitaizzó elfogadgató SWR-t ad)” Sajnos, ehhez már túl öreg vagyok (vagy túl sokat tudok?). Mindenesetre trafókísérleteknél és vízbontásnál nem szokás SWR-t mérni. Idézet: „Ehhez ugyebár pontosan mérni kellene a 230 V 25 W-os égő által felvett teljesítményt. Egyelőre a leírásodból csak annyi derül ki, hogy 12 V-ról 150 mA vesz föl, ami 1,8W. Hogy ebből hogyan számoltál hatásfokot, az talány.” Mellé másik ugyanolyan izzó. 230V, PWM dimmer, tekergetés. Mikor a két izzó szálai egyforma színűek/fényűek, leolvasom a hálózati teljesítményfelvételt. Ugyanazen táplálásnál a hiperszil trafóra kapcsolt izzó nem parázslik-> a toroidnak jobb a hatásfoka(a hiperszil 4W körül kér üresjáratban a 230V-tal megtáplálva nrml trafóüzemben. a 695VA 33V-os szekunderű pedig 20W felett. azt kissé sokallom. Mint az 1000VA 36V-os szünetmentes 1A feletti készenléti áramfelvételét is ) A szofitaizzó 100MHz-nél is működik. Kipróbálva. A hozzászólás módosítva: Márc 30, 2013
Mivel méred a teljesítményfelvételt? Bóvliáruházban vett 1999.-Ft-ossal? Fázishasítás, nagy cosFi, kis teljesítmény esetén még a 16000.-Ft-ossal is komolytalan a mérés. A trafók működéséről meg leírásod szerint nem sok fogalmad van.
Tudod egyáltalán, mi van egy szünetmentesben? Az nem CSAK egy inverter. Egyébként gyártó, évjárat, kivitel szerint ég-és föld a külömbség közöttük.
Bóvliáruházban vettel+ villanyórával(egyforma értéket adnak). Nem ruházok be tízezreket, azokat más célra használom fel.
Tudom, mi van benne, de számomra jelenleg érdektelen. A lényeg 12-48V-ról 200-230V a lehető legjobb hatásfokkal.
Sziasztok,
M102B és SM102B trafók cséve mérete azonos lehet? Hipersylhez van tekercselési tervem, de M magos trafóra szeretném kivitelezni. Köszönöm
Szia!
Úgy kezdődik, hogy a hypersilnél 1.5-2T a gerjesztés; ennek megfelelően kisebb menetszámok vannak (vastagabb huzallal), ami normál trafó-lemezűnél komoly melegedéssel, stb. járna, mivel a normál trafólemez gerjesztése 0.9-1.2T lehet, nagyobb menetszám és kisebb teljesítmény adódik (vékonyabb huzalok). Az 'M' méreteit tedd fel, és 'saccolunk' Neked tekercselési adatokat; de itt van fenn több trafós témában is a kiszámítás módja, kiszámolhatod magad is. Azzal számolj, hogy a lehetséges teljesítményhez kiszámolt huzal nem fog beleférni az ablakba(többnyire). A cséve méretek sem azonosak, mivel az M lemez befűzéséhez több hely kell.
Köszönöm a választ. Abból indultam ki, hogy push-pull kimenőtrafónak 60W-ra éppen elég a "sima" M102, de SM-re vannak megadva a menetszámok. Még átgondolom, hogy mit is akarok és jelentkezem. Köszönöm mégegyszer!
Nem tudtam, hogy kimenőtrafóról van szó. Ott is igaz a differencia a gerjeszthetőségre, de mivel nem teljesítménytrafó, alul is van méretezve a gerjesztés (Hys:1-1.4T; 4%-os Si:0.5-0.8T. Ebben az esetben nem annyira fontos a helykitölthetőség, úgy szokták kiszámolni, hogy az ablak tele legyen. Több menet kisebb gerjesztés (alacsonyabb frekire, jobb mély-átvitel); vagy vastagabb huzal, kisebb áramsűrűség. Mindkettőnek van pozitív hatása a hangátvitelre. A kimenőtrafós topicban pontosabb válaszokat kaphatsz. A téma elején ott a méretező!
Szevasztok!
Nincs valakinek elfekvőben, 0.5x135x25-ös 'I' trafó-lemeze? Az 'E' megvan (kb. 1.5-2kg, nem mértem meg a pakett vastagságot, sacc. 60mm), de az 'I'-ket nem találom. Van nagyobb lemez-csomagom; ~50x250-300), de macerás leaprítani. A hozzászólás módosítva: Ápr 1, 2013
Ha valaki segítene! Látok olyan komoly erősítőket ahol a hipersil-magból csakegy van, egy O, és a két szélén két külön csévetest, ezek miért jók, hogy kell méretezni. Majnem olyan mint a képen csak négyszög keresztmetszettel.
A tekercselt vágott magból (amire ráragadt hogy hiperszil) alapból mindig egy van, és az általad csatolt kép szerint néz ki. Inkább abból a fajta trafóból van kevesebb ahol 2 magot összeraknak egymás mellé, így készítve belőle trafót. A méretezése ugyanaz, csak ugye ahol összeraktak kettőt, ott 2x akkora lesz a vaskeresztmetszet. A mag pedig ugyanúgy készül mint a toroid, csak nem kör, hanem téglalap formájúra tekerik fel a szalagvasat, amit a végén elvágnak és síkba köszörülnek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |