Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műveleti erősítő
 
Témaindító: petrik, idő: Júl 31, 2005
Lapozás: OK   38 / 107
(#) Hp41C válasza FPeter hozzászólására (») Máj 2, 2013 /
 
Ha az eredeti kapcsolásban a második fokozat + bemenetéhez kialakítanál egy referencia feszültséget, és beállítanád a hiszterézist, akkor már rég készen lenne a feladat...
(#) FPeter hozzászólása Máj 2, 2013 /
 
Az pusztán a vak szerencse műve hogy a következő kapcsolás működik, vagy nagyjából rendben lehet?

Megtaláltam a PIC-es mozgásérzékelős wav lejátszó projektem pre-alpha próbanyákra gányolt változatát és tökéletesen működik. Remélem sikerült jól feltérképeznem minden átkötést és használt értéket. A PIR érzékelő ezen egy D203B, az opamp egy MCP6002, és akár 2V-ig le lehet ejteni a tápfeszt - jelen projektnél ez nem szempont, mert 5V-os környezetbe kerül. Egy BC548-al rákötöttem a CM109 hangkártya egyik hangerőszabályzó gombjára (belül fel van húzva, a gombnyomás földre húzza) és máris lehet olvasni a /dev/input/event* eszközfájlon a mozgásérzékelőt...

PIR3.png
    
(#) elektros90 hozzászólása Máj 11, 2013 /
 
Sziasztok.
Elkészült a kapcsolás amivel az elmúlt pár hétben foglalkoztam. A nyák 2 oldalas lett ezért legyártattam inkább. Nem baj, legalább a suli "profibb" kinézetű cuccot kap. Csatoltam pár képet, az egyik maga a cucc a másik meg mérés közben.(+ tápfesz kicsit lecsúszott)
De lenne kérdésem is. Az LM741 adatlapban a 4. oldalon a schematic diagramban mi a szerepe az R7, R8 által körülölelt jelöletlen tranzisztornak? Esetleg ellenállás szerepét tölti be?
A hozzászólás módosítva: Máj 11, 2013
(#) reloop válasza elektros90 hozzászólására (») Máj 11, 2013 /
 
Szia! Az egy fix feszültséget ad Q14, Q20 előfeszítéséhez. Erősítőknél nyugalmi áram beállítónak is nevezik. Termikusan is stabilizálja ezt a nyugalmi áramot.
(#) elektros90 válasza reloop hozzászólására (») Máj 11, 2013 /
 
Köszönöm.
(#) elektros90 hozzászólása Máj 15, 2013 /
 
Sziasztok.
A feljebb említett műveletis 2 utas egyenirányító mérésekor a csatolt átviteli görbét kaptam. Mindegyik görbe egy-egy visszacsatoló ellenállás. A pozitív rész hamar törik. Miért?
A ME TL084, +/-5V táplálás mellett. Még azt szeretném megkérdezni, hogy miért van az, hogy a fügvénygenerátoron beálítottam 1V Vpp-t és az oszcilloszkóp 0,7... Vpp-t mért.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2013
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Máj 15, 2013 /
 
Végül is szimulációban is csak kicsikét jobb a helyzet. Miért törik hamarabb a pozitív oldal?
(#) _vl_ válasza elektros90 hozzászólására (») Máj 15, 2013 /
 
Mert ez egy ilyen műveleti erősítő. A kimenete nem tudja megközelíteni jobban a tápfeszt. Az a csoda, hogy csak a pozitív táppal műveli ezt, mivel a doksija szerint a negatív tápnál sem garantált ennél jobb működés.
Amúgy valószínűleg a különbség a kapcsolásból adódik: ha a kimenetet visszakötöd a bemenetre valamilyen módon, akkor nem elég a kimenetnek tudnia a tápot megközelíteni, de a kapcsolástól függően a bemenetre is érvényes lehet ugyanez az elvárás. Ez a műveleti erősítő a bemenetén aszimmetrikus: a negatív tápot bármennyire megközelítheti a bemeneteken levő feszültség (azt tudja követni), de a pozitív tápot nem.
A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2013
(#) elektros90 válasza _vl_ hozzászólására (») Máj 15, 2013 /
 
Köszi. Ez az asszimetrikus viselkedés megvan valahol az adatlapban? Mert akkor írhatnák róla a szakdolgozatba magyarázatként.
(#) _vl_ válasza elektros90 hozzászólására (») Máj 15, 2013 /
 
Common-Mode Input Voltage Range címen. A Maximum Output Voltage Swing meg a kimenet hasznos tartományáról mesél.
Amúgy megnéztem, és rosszul emlékeztem: a TL084-nél pont fordítva van, a bemeneten a felső tápfeszt tudja kezelni, és az alsó tápfesz közeli értékeket nem (gondolom invertáló kapcsolásban használod, azért okoz gondot a bemeneten az alsó tápfesz). Az LM324/LM358 pl. ennek a fordítottja, azok az alsó tápfeszt tudják kezelni, és a felsőt nem.
(#) elektros90 válasza _vl_ hozzászólására (») Máj 15, 2013 /
 
Igen, invertáló szumátor a kapcsolás. Ezt a kapcsolást használtam fel: http://sound.westhost.com/appnotes/an001-f4.gif
(#) proli007 válasza elektros90 hozzászólására (») Máj 16, 2013 /
 
Hello!
A "hiba oka" abban áll, amit _vl_ írt. De egyszerűen fogalmazva ez van!
- Mert +-5V alkalmazása esetén, az IC kimeneti feszültsége maximum +-3,5V lehet. (Adatlapon látható, hogy 10kohm terheléssel és +-15V tápfesszel a kimeneti feszültség tipikusan 13,5V lehet. Vagy is a kimenet nem tudja 1,5V-nál jobban megközelíteni a tápokat.)
- A CMRR bementi jel tartománya a +-15V tápfesz esetén +15V és -12V között lehet. Vagy is a bement a plusztápot megközelíthetné, de a negatív oldalon 3V-al el kell maradnia. Így a meneti feszültség +-5V esetén +5V..-2V-ig terjedhet.
- Az első fokozat kimenti feszültsége , még a -3,5V-ot sem érheti el, mert ott van még a dióda kb. 0,5..0,7V nyitófeszültsége is. Vagy is annak kimeneti feszültsége 0..-3V körüli lehet csak (egyenirányítást is figyelembe véve). Mivel az erősítése a fokozatnak egyszeres, bementi feszültsége eleve maximum +-3V lehet.
- A második fokozat erősítése bemenet felől nézve egyszeres, viszont az első fokozat felől nézve kétszeres. Ha ezt a +-3,5V kimeneti feszültségre nézzük, maximális bementi feszültsége első fokozat felől 3,5V/2=1,75V. ez bele fér az első fokozat kimeneti-bemeneti jeltartományába, de alapvetően ez határozza majd meg a maximális bemeneti feszültségét a teljes áramkörnek.
- A karakterisztikáidon látható is, hogy a +-1,75V jeltartományig nincs is semmi gond.
Ha "fokozatosan" szimuláltad volna, vagy is elsőként elhagytad volna a hátsó összegzést és a diódákat és mind két fokozat kimenetére feszültségmérőt tettél volna, valamint fokozatosan építenéd be az alkotóelemeket, akkor láthattad volna hogyan alakul a dolog, és miért olyan a karakterisztika amilyen.. üdv!
(#) elektros90 válasza proli007 hozzászólására (») Máj 16, 2013 /
 
Köszönöm a válaszotokat. Már érthető a dolog. Megyek kipróbálom szimulátorban is.
(#) PetAd hozzászólása Máj 23, 2013 /
 
Hello
A műveleti erősítők mennyire viselik el a - tápfesznél negatívabb bemeneti jeleket?
Szeretnék használni egyet aszimmetrikus tápfeszültséggel, gyárilag tudja az aszimmetrikus táplálást.
Adatlap szerint 0,3Val tud a VSS alá menni a bemenet. Nekem ez pont jó is lenne, mert kb -20mV-os DC jelet akarok erősíteni invertáló kapcsolásban, tehát a nem invertáló bem. a földre van kötve.
Kérdésem az, hogy lehet-e pontos erősítésre használni ilyen tartományban?
200x erősítést akarok, invertáló módban és 0..-20mV bemeneti feszültséggel.
Azért akarom így használni, mert ha pozitív feszültség kerül oda, akkor szimplán lemegy (majdnem) 0-ra, egy felhúzó ellenállást szánok oda +5V-ra, a bemenet megszakadása ellen.
Erről az ic-ről van szó, egyébként rail-to-rail be és kimenettel rendelkezik.
Bővebben: Link
(#) pucuka válasza PetAd hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Van némi szóértési probléma.
Idézet:
„Adatlap szerint 0,3Val tud a VSS alá menni a bemenet”

Nem tud, mehet. (károsodás nélkül) Azért ez nem üzemi állapot, csak elviseli az IC. Óriási különbség. Ha negatív jelet is kell erősíteni, tessék használni kettős tápot, és akkor semmi akadálya. Nem feltétlen fontos szimmetrikus tápot használni, de ha a kivezérlés nagy, akkor ajánlatos.
(#) PetAd válasza pucuka hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Azért nem akarok negatív tápfeszt használni, hogy a kimenet se menjen 0 alá, mivel egy mikrokontroller lesz utána és ott is GND-0,3 lehet a minimum bemenet, soros dióda nem megoldás, mert feszültséget akarok mérni, párhuzamos se, mert eddig nem találtam ilyen kicsi nyitófeszültséggel diódát. Invertáló kapcs. azért van, mert szükségem van arra hogy az egyik műv. erősítő bemenet földre legyen kötve közvetlenül.
(#) fordkapcs válasza PetAd hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
A TLC277-et nézd meg, hogy jó-e neked. Annak a bemenetei szimpla táp esetén is tudnak 200mV-al a "táp alatt" működni. (tehát nem csak kibírja, hanem működik is) Annnyiban rosszabb a Microchip IC-nél, hogy tipikusan 200uV-os offeszethibája van (max 500uV)
(#) fordkapcs válasza PetAd hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Persze az IC mehetne asszimmetrikus kettőstápról is pl. +5V , -0,3V és a probléma meg is van oldva, a kimenet biztosan nem megy -0,3V alá....
(#) fordkapcs válasza PetAd hozzászólására (») Máj 23, 2013 1 /
 
Még valami: a kisfeszültségű schottky diódák között találhatsz 150...200mV-os nyitófeszültségű tipusokat, ezekkel megvédhető a uC bemenete akkor is ha kettőstápról megy az opamp (ilyen megoldást már készítettem).
(#) _vl_ válasza pucuka hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Szerintem az adatlapból nem ez derül ki...
Ha a Common-Mode Input Range Vss-0.3V-nál kezdődik, akkor bizony annak az IC-nek a Vss-0.1V-os bemenet üzemi állapot. Az Absolute Maximum Ratings megint más, az itt Vss-1V.
Egyébként a problémához visszatérve: az invertáló kapcsolásnál - emlékeim szerint - a műveleti erősítő "+" bemenete egy fix feszültségre van kapcsolva (ehhez képest invertálunk), és üzemszerű működés esetén a "-" bemeneten is pont ugyanez a feszültség áll elő. A fix feszültséget >=0V-ra kell választani, és a probléma meg van oldva.
(#) PetAd válasza fordkapcs hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Sajnos az nekem túl sok, max 100-150uV alatt akarok maradni az offszettel, amit még néztem az szintén Microchip, MCP6V06, ennek még kisebb az offszetje, Bővebben: Link de még körbenézek milyent találok ami belefér a keretbe és be is tudom szerezni.
Köszönöm a tippet, akkor még jobban körbenézek a schottky-k között, hogy van-e smd tokban, majd eldöntöm, hogy a tápra vagy a kimenetre rakom.
_vl_: A "+" bemenetet mindenképpen a földre kötöm.
Úgy tervezem a nyákot, hogy utólag is tudjam variálni, de először kipróbálom, hogy működne VSS-nél kisebb feszültséggel.
A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2013
(#) Peter65 válasza PetAd hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Szia!
Invertáló kapcsolásban nyugodtan használhatod. Invertáló kapcsolásnál, ha a neminvertáló bemenetet a földre kötöd, aktív tartományban az invertáló bemenet is a földpotenciálon lesz, ahogy _vl_ is írta. A bemeneti ellenálláson fog esni a feszültség, ami a bemenő negatív jel és a földpotenciálon lévő invertáló bemenet között van.
A bemenetre azért érdemes védő diódát tenni, ha valamiért kikerülne az aktív tartományból, védve legyen a bemenet.
(#) PetAd válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 23, 2013 /
 
Köszönöm a megerősítést, a mikrokontroller bemenetére mindenképpen rakok egy zener diódát ez védi a pozitív túlfeszültség ellen, negatív pedig nem lesz.
(#) buci009 hozzászólása Máj 26, 2013 /
 
Üdv mindenkinek!

A csatolt képen látható rajzzal kapcsolatban lennének kérdéseim.

Az alapkoncepció a 2. és a 3. műveleti erősítő közt levő equalizer volt (ezt külön csatoltam). A hangerő és az eq potijait digitálisan szeretném szabályozni. A digitális rész már működik (ds1801,ds1803,pic16f677).
A cél az, hogy úgy módosítsam az eq kapcsolást, hogy egyik poti se kapjon 0-nál kisebb feszültséget.
A cél elérése érdekében előfeszítettem a tápfesz felével második műv. erősítő nem invertáló bemenetét. Így a kimenete is beállt a táp közepéhez. Ez miatt került be c7, hogy ne legyen ohmos terhelés (10u-val nem hiszem hogy beleszól a frekvenciaátvitelbe). így véleményem szerint az eq kör potijai és az egész eq rész elő van feszítve 2,5 voltra (a tápfesz 5v).
A második Műv. erősítő előtt levő két poti hangerőt állít és nekik is kell az előfeszítés. c8 és c9 azért kell hogy a hangjelet ki tudják nullázni a potik, az előfeszítés megmaradásával.

Hogy a bemenet ne terheljen (főleg az előfeszítés miatt) odatettem még egy fokozatot. Ezzel a visszacsatolással (12k,47k) és az eddig említett előfeszítésből végülis 2,6 volt adódik, tehát ennyin fog állni a a következő fokozat bemenete és az egész eq rész.

A tl047 esek helyett a hestoreban kapható 5 voltról is működő rail to rail vezérelhető lmv 358 erősítőket szeretném használni ugyanis nincs szükség nagy erősítésre viszont nagyon praktikus lenne az 5 voltos tápfesz.

Mivel eddig nem igazán kísérleteztem még műveleti erősítőkkel, az lenne a kérésem, hogy nézzétek meg a rajzot meg amit írtam és szóljatok ha van hiba/hiányosság a gondolatmenetben vagy ha tudtok ésszerűbb megoldást a problémára.

Köszi
(#) buci009 válasza buci009 hozzászólására (») Máj 26, 2013 /
 
itt egy javított verzió.

sch2.png
    
(#) reloop válasza buci009 hozzászólására (») Máj 26, 2013 /
 
Szia! Már az első IC-nél (OP2) kezdődnek a bajok. A neminvertáló bementet 1/2 tápfeszültségre kéne tenni és a kimenetről DC visszacsatolni az invertálóra. Ettől máris létrejön a kimeneti 1/2 tápfesz is. Ugyan ez a hiba tér vissza a végén OP1-nél.
(#) buci009 válasza reloop hozzászólására (») Máj 27, 2013 /
 
Szia!
Köszi a választ!
A javított verzióban az első ic szerepe gyakorlatilag az, hogy az áramkör bemenete ne terheljen a feszültségosztóval. Ez az első fokozat még nem kell hogy 1/2 tápfeszen álljon mert el van csatolva c16 al. Ennek fényében is hibás?

Egyébként lenne egy random kérdésem amit nem értek: Alapból ha nincs semmi egy múv erősítő bemenetén akkor hova áll be a bemenete és miért?
(#) _vl_ válasza buci009 hozzászólására (») Máj 27, 2013 /
 
Idézet:
„mert el van csatolva c16 al. Ennek fényében is hibás?”

Alaptétel: ha a műveleti erősítő egyik bemenete DC-ben szakadt (= csak egy kondi csatlakozik oda), akkor az a kapcsolás biztosan hibás.
(#) buci009 válasza _vl_ hozzászólására (») Máj 27, 2013 /
 
Á
Értem.
Akkor viszont ha az első verzió első fokozatának csatolását használnám akkor jó lenne?
ott az ivertáló bemenetre vissza van csatolva a 2,5 volt amivel így lejjebb húzza az egészet, de ezt is beleszámolva kihoztam ilyen 2,6 volt. csak gondoltam, hogy minek fűtsön a műv. erősítő ha el is lehet csatolni? dehát akkor ilyet nem szabad
(#) _vl_ válasza buci009 hozzászólására (») Máj 27, 2013 /
 
Mi lenne jó? Az első verziódban is csak egy szál kondit látok a legelső műveleti erősítő egyik bemenetén...
Következő: »»   38 / 107
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem