Sziasztok, ha tudnátok segíteni, megköszönném. Van egy 230 V-os villanymotorom, adattábla szerint 0,13kW, 1.2A 1350 1/min. Meg lehet oldani valahogy a fordulatszám szabályozását? Köszönettel : zsalesz

Szia!
Pontos típus, leírás kéne. Ha szimmetrikus 3 fázisú a motor tekercselése - pl. kerek mosógép kis motorja - akkor frekvenciaváltóval könnyen, de nem olcsón.
Olvass bele ebbe a topicba.

Szia. Igen pontosan. Egy kerek mosógép kis motorja. Kb. 30 éves. Akkor más megoldás nincs? Nagyon nem szeretnék költeni rá, akkor marad az áttétel. Üdv. Zsalesz

Még egy fontos kérdés lemaradt : a forgásirányt meg tudom változtatni?

Természetesen, a segédkondi másik végére kell tenni az egyik szálat a hálózati kábelből, illetve lehet egy átkapcsoló a kettő közt.

Köszönöm szépen a gyors választ. De van egy kis gond. Nem igazán vagyok otthon a villamossági dolgokban ezért lehetne egy olyan kérdésem, hogy kicsit szájbarágosabban elmagyaráznád nekem?

"Mi az, hogy! Nagyon is!
Jelenleg a motor kapcsain egy egyedülálló bekötést találsz, ahova a hálózat bejut és egy másikat, ahova egy kondenzátor egyik vége is be van kötve, valamint egy olyat, ahova csak a kondenzátor van kötve.
Ha a kondenzátor+motor eddigi szabad bekötésére helyezed át bejövő vezetéket, ezzel megváltozik a motor forgásiránya.
Nagyon fontos: Az a bekötés, ami csak a motorba megy kondenzátor nélkül, az mindig maradjon változatlanul ott.

Köszönöm! Na akkor eddig okés is, de nem volt túl egyértelmű és pontos a kérdésem. Szóval mi van akkor ha nekem bizonyos időközönként kell a forgásirányt megváltoztatnom? Elég fárasztó lenne folyamatosan átkötözni a vezetékeket. Valami kapcsoló félével ez kivitelezhető?

Persze hogy.
A kétállású kapcsoló közepére, ami ide-oda vált jön a hálózati vezeték, a kondi két vége bekötést kell elvinni a kapcsoló két szélére.
Ha három állású a kapcsoló, akkor középen lesz az állj állás, ilyenkor egyikkel sem ér össze a kapcsoló mozgó része.

Kétállású kapcsoló. De sajnos nem világos számomra amit írsz. A kondi zavar be...

Szerintem ha nincs kivezetve a segédfázis mindkét vége, akkor nem lehet megfordítani a forgásirányt (de nem vagyok tévedhetetlen).

Mindenesetre lerajzoltam az én értelmezésemet és adott javaslatokat...

Ajjaj, ez tuti megzavarja.
3 pontot kell rajzolni, ez jön ki a motorból.
Kettő közé van kötve a kondi.
A fázis az egyedülálló pontra megy a nulla a kondi egyik végére.
Ha a másik végére kötöm, akkor megfordul az irány.
A 2 állású kapcsoló két szélére mennek a kondis kivezetések, a kapcsoló közepére a nulla.
Én le nem rajzolom...

Fentieknek az a feltétele, hogy a majdnem nyitott, kisméretű, 3 fázisú tekercseléssel ellátott motorról van szó. Ez még arról is ismerszik fel, hogy 3 eres MTL kábel jön ki belőle, nincs kapocsdeknije!
Ha nem, irány a villanyszerelő ismerős.
Amiket én ismerek régebbi mosógépmotorokat is, mindnél ki van vezetve a segésfázis is, de abba nincs időm belemenni.

Hú, hát most már nem tudom mi van...

De azért köszönöm a segítséget...

Fénykép vagy legalább rajz azért segítene...

Ahhoz, hogy a segédfázison is áram folyjon, potenciálkülönbség kell annak a körében is. A javaslat 1-nél azonos potenciálon van a tekercs és a kondi is. Egy (azonos potenciálú) ponton csatlakozik a főáramkörhöz. Hatása: mintha ott sem lenne.
Javaslat 2-nél a kondenzátornak áramkörben kellene lennie, hogy a segédfázis tekercsben áram folyhasson. Hatása: mint javaslat 1-nél. Mindkét javaslatnál állni fog a motor, tehát forgásirányról nem beszélhetünk.

Így kell bekötni ahhoz, hogy kapcsolóval lehessen forgásirányt váltani. Remélem érthető a rajzom, bocs a vastag filcért.

Ez mind szép, és jó, de hol van a fordulatszám szabályozás? Legalábbis a téma címe szerint.

Így elvileg akár működhetne egyfajta forgásirány váltás, ami akár sebességszabályozásnak is felfogható. (Lassítás, leállás, ellenkező irányban felgyorsulás ).
Bár, nem vagyok nagy motorszakértő, de úgy rémlik, a főfázis és a segédfázis terhelhetősége (keresztmetszete) nem azonos, a kondenzátoros csatolású vezeték keresztmetszete kisebb. (Tudomásom szerint a teljesítményt a főfázis indukciója adja le, a segédfázis csak az indításhoz és a helyes forgásirány kialakulása érdekében végez aszimmetrikus mezőeltolást, melynek jellemzően csak az induláskor van szerepe.)
Megköszönném, ha a motoron belül a fő-és segédfázis tekercsvégeket feltüntetnéd, a rajzodhoz kapcsolódóan.

Ezt Te sem gondolod komolyan.

Már mit?

Nem volt szándékom viccelődni, s bár nem vagyok lexikon, Tudom, az egyszerű "hétköznapi" egyfázisú motorok általában állandó segédfázis-áramú motorok, de nagy számban olyanok is, amelyeknél a segédfázist csak időszakosan (pl. relével) kapcsolják induláskor rövid ideig a hálózatra. (A relét pl. a tekercsáram működteti, a motor felpörgésekor az áram lecsökken, a relé lekapcsolja a segédfázist.)

Az egyfázisú motorban a még álló forgórész esetén két szemben forgó vektorral lehet érzékeltetni a mágneses mező pillanatnyi állapotát, melyek eredője minden időpillanatban zérus. A segédfázis indukciója az egyik irányt támogatja, mechanikus eredő keletkezik, hatására a forgórész elfordul, ezután a mező már aszimmetrikus lesz segédfázis nélkül is, aminek eredője határozott irányú mechanikus hatás, azaz elfordulás, ill. forgás. Ezért nincs szükség a segédfázisra beállt üzemmód (forgás) esetén.

Hibás kondenzátor esetén ezek a motorok alkalmilag kézzel is "beránthatók", ráadásul mindkét irányba egyformán, csak igyekezni kell ezt haladéktalanul megtenni a feszültség ráadását követően, mert az álló motor áramfelvétele meglehetősen magas, viszonylag rövid időn belül akár a tekercselés leégését okozhatja! A "kézi" indítás persze nem ajánlott, mert balesetveszélyes.

Ez a topik nem arról szól, amiről beszélsz.
Szerintem a fordulatszám szabályzás arról szól, hogy beállítok egy tetszőleges fordulatszámot, és a gép azt terheléstől függetlenül tartja. Persze bizonyos határok között. Az nem fordulatszám szabályzás, hogy lekapcsolom a motort a hálózatról, és megvárom, míg leáll.
15 villanymotoros topik van, ezek között van amelyik pont az egyfázisú asszinkron motor irányváltásával foglalkozik.

Igazad van, ebben egyetértek. Miután a hozzászólás (a "vastag filces" ábrával bent maradt, én arra reagáltam. Vettem a lapot, ezt a diskurzust ITT a magam részéről lezártam. Üdv.

Sziasztok!
Adott egy ilyen ventilátor Vents VKO 1
A ventilátornak mindösszesen két vezetéke van, és többet nem tudok róla.
Ezt ha a csatolt kapcsolással szabályzom, akkor nyugodtan aludhatok, nem lesz baja a ventinek?
Egyébként szabályozni szabályozza a motort, csak olyan helyen lenne a végén a motor, hogy nem lenne kedvem kibányászni ha idővel megmihánylik a kapcsolás miatt.
Léteznek gyári szabályzó kapcsolások hozzá, de ott azt írják, hogy tirisztoros a kapcsolás...igaz angol nyelven, ők meg nem tudnak magyarul rendesen...
köszi

Ehhez kapcsolódóan eszembe jutottak még kérdések...
Mivel lehet szabályozni úgy a motort, amitől alacsony fordulaton nincs az a bizonyos frekvencián lévő "búgó" (mágneses hang?) hangja a motornak? Mondjuk szabályozható trafó és frekvenciaváltó nélkül?
Lehet-e egyáltalán?
És ezekbe a szabályzókba mik vannak, hogy ilyen drágák? fordulatszám szabályzók

A fenti kapcsolással szerintem nincs hiba, de szerintem kár fáradozni a megépítésével. Villanyboltban kaphatsz fényerőszabályzós kapcsolót, ami a ventilátorodat simán vinni fogja. Elvileg ugyanaz a triakos kapcsolás.

A hivatkozott fordulatszám beállítóknál a transzformátoros az transzformátoros. Olyan trafót raknak bele, aminek több leágazása van. Ezek általában autotranszformátorok, ami azt jelenti, hogy nincs külön primer és szekunder tekercs, hanem a megfelelő tekercsszámoknál van egy leágazás.

Wiki autotrafó

Az elektronikus fokozatmentes szabályzóknál a triakoshoz hasonló megoldásokat alkalmaznak.

A frekvenciaváltós módszer is működhet, de annál a magasabb kapcsolási frekvencia lehet zavaró a motortesten, hasonlóan az általad is említett alacsony frekvenciájúhoz. A nagyfrekit tekerccsel talán el lehet nyomni jobban, de a búgást nem tudom, mivel lehetne orvosolni.

Köszi az infót.

Helyesbítenék. A frekvencia váltós módszer nem működhet, hanem működik. Üzembiztosan. A triakos, és az auto transzformátoros módszer működhet, de ha nagyon leszabályzod a fordulatot, sokkal kisebb feszültséget kapcsolsz a motorra, az megállhat, és akkor leég.
Asszinkron motornál ez a módszer szlip szabályzást jelent, ami eléggé kényes dolog, a billenő nyomaték miatt. Mindazonáltal működik, és használják is kisteljesítményű ventilátoroknál, de csak kb. a névleges fordulatszám feléig.

No igen ez bennem is felmerült, hogy vajon mi lesz akkor a motorral, amikor annyira kicsi a feszültség, hogy nem tudja már mozgásba hozni a forgórészt, és valami hasonlóra gondoltam. Jobb híján valami korlátozó tagot teszek a poti köré, hogy ne lehessen akkora értékre tekerni a potit, hogy megálljon a venti, és bekapcsoláskor is biztonságosan induljon.
Esetleg tudnál mutatni relatíven egyszerűbb frekvenciaváltó kapcsolást, hátha kedvet kapok a megépítéséhez, egy olyat amihez nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy meg tudjam építeni? Mindösszesen 20W-ot fogyaszt a ventilátor, így nagyon kis teljesítményt kellene szabályoznom.

Kell építeni egy egyszerű PWM erősítőt, ami ki tud adni 320volt is. Ehhez kell egy mikrokontroller ami generálja a megfelelő frekvenciájú és feszültségű szinuszt..
És kész a frekiváltó.

Nézz át a frekvenciaváltós topikba. Tudomésom szerint kadarist már épített ilyet cél IC -vel, de azért nem annyira egyszerű.