Egyszerű kivitelben nincs jó megoldás. Az erősítős lepke nagyon jó kompromisszum a legtöbb esetben (szélessávú, nagy nyílásszögű), de nagyon távoli adók esetén már nem. Az a baj, hogy a lepke nyeresége önmagában nagyon kevés. A legjobb megoldás az, ha mindegyik adóra rá van állítva egy méretezett yagi, nem kell nagynak lennie, 6-9 elemes már elég. Ezek sávszűrőkön keresztül közösítve, majd erősítve. Ezzel csak az a baj, hogy ha arrébb teszik valamelyik muxot, cserélhetsz antennát.

Esetleg ebből kettő? EVOLVE DOLPHIN 12dB
Közösítve egy osztóval majd erősítve ezzel? 107U5 5V

Egy 12 db-s passzív dvb-t antenna jobb mint egy erősítős lepke, mármint távolabb lát?

MO-n a lefedettség ilyen. Frekiket is ellenőrizd, nem lehet azonos az osztrák irányba néző frekikkel.
http://mindigtv.hu/lefedettseg
http://www.dvbtmap.eu/mapcoverage.html

A leírtak helyes értelmezéséhez :
A dBuV feszültség szint amely alapja 1uV. A teljesitmény szint a dBm amely viszonyítási alapja az adott terhelésen 1mW . Ma már elfogadott ,hogy a dBuV a 75 Ohmos rendszerekben vételtechnikai eszközöknél ,a dBm -et pedig 50 Ohmos renszdszerben, adástecnikában használatos , természetesen logaritmikus formában. Minden esetben a névleges értékkel lezártan. Amennyiben nincs lezárás (nagyimpedanciás mérőeszközzel a mért szint a duplája (+6dB) Ezek képletek vagy táblázatos formában találhatók meg.
Az egy másik kérdés hogy az adott TV érzékenységi adatát milyen formában adják meg. Pld az analóg Tv esetében (lassan már el fogjuk felejteni) a képminőséghez tartozó (az is specifikált) minimális bemenő jel szintje. Fekete fehér esetében 50dbuV szines esetében 60dBuv (1mV).
Az analóg kábeles rendszerekben a szomszéd csatorna zavartatás elkerüléséhez követelmény (szabvány) írja elő mennyivel különbözhet. A földfeletti műsorszórásban ezt egyszerűen a frekvencia megfelelő kiosztásával intézik el. A digitális sugárzásnál általában az egy telephelyről sugárzó adóknál 3 csatorna különbség elegendőnek bizonyul.
Sajnálatos de tény, hogy a mai digitális tunerek szelektívitása nem közelíti meg az analóg tv-ben használtakat. (a gyártás technológia nem tűri el a nagy időráfordítást)
Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a közeli csatornán sugárzó analóg jel "leülteti" (AGC )a digitálist. A zavartatás inkább fordított. A szomszédos ,vagy 2-vel melette lévő digitális okoz kellemetlen tünetet az analóg csatornában. (látszatra az analóg csatorna zajos, fóleg a fehér képek sugárzása alatt látszik. (jelhiányra lehet következtetni, holott minden rendben van. Ez esetben csak egy kellően meredek oldalfalú külső szűrő segít. )
Amennyiben a digitális szintje ugyan azon csatornán már 10dBuV-val nagyobb az analóg jelnél a digitális kép teljesen összeáll, nem kockásodik. (miután az analóg megszűnik a probléma nem probléma.)
Ami a gyakorlati mérést illeti, jó közelítéssel -feltételezve az analóg műszer 250-300kHz-es sávszélességű - az analóg értékkel azonos értéket mér dBuV-ban. (Ezen sávszélességre eső "zajteljesímény "-t mér) Sajnos a BER értéket nem méri de a tájékozódáshoz elegendő. A box majd elárulja, hogy kb. milyen értékű.

Kösz a kiegésztést.

Egy dolgon azonban érdemes elgondolkodni, irod " legyen a digitális jel 10dBuV-l több az analog jeltöl, mert ez már hibátlan vételt garantál". Nos ez az extra 10dBuV valojában 16dBuV (jelszintben) igen komoly szintugrás!
Az adokon a digitális jel alapbol 4-6 dBuV-l kisebb szintben van kisugározva ( lásd korábban) mint az analog jel. Igy nem olyan egyszerü az adott antennábol 10-16 dBuV magasabb szintet kivarázsolni. Ha igy kezelik a TV gyártok a kérdést, akkor valoban komoly bajok szoktak lenni - mert ennyi jelet nagyon nehéz "összehozni".

A te irásodbol kiindulva - a fekete fehér TV-nek elég volt 50dBuV, a szinesnek 60 dBuV kellett a digitálisnak 70 dBuV kellene? ( ami ráadásul 76 dBuV-nak felel meg analog mérési technikával)

Ezt nem ismerem, de a 12dB nekem erősen reklámadatnak tűnik.

Azon nincs mit gondolkodni hogy az analóg műsor szintje felett +10dBuV-al digitális jel már nem kockásodó képet ad. Ez gyakorlatban az alsó határ és kb. 10-a -4.-en BER-nek felel meg ,azaz minden 100000 képből 1-et dob el. Általában van Q mérési kijelzés, akkor értékelhető legalább a nagyságrend. Az igazán jó érték 10-a -7-en és ez fölötti már igen stabil, kellő biztonságot ad az átviteli út paraméter változásainak kiküszöbölésére. Ez a bemeneten 10x-es szint növekedés.
A gyártók vevőberendezésre (legyen az bármilyen AM, FM csak a legklasszikusabbakat említve) megadott érzékenységet mint alsó határt adnak meg. Hogy az alsó határhoz milyen feltételeket kell teljesíteni azt pedig standard. ( egy példánál maradva műsorszóró FM vevő esetében megadják a löket mértékét , és a hozzá tartozó Jel/zaj viszonyt 26dB. még az is belefér, hogy azt milyen frekvencián mérték. ) Ugyan ez az elv vonatkozik a DVB-T eszközökre is. Arra mégsem lehet specifikálni ,hogy mekkora az adó teljesítménye, milyen távolságra van , mekkora a levezető kábel hossza stb.
A részletekbe menő adatok pedig szükségtelenek. ( egy pohár tej elfogyasztásához nem feltétlenül kell tudnom hogyan működik a tehén. ) Ezek az adatok a felhasználónak semmit nem mondanak. A felhasználókat kiszolgáló "hozzáértők " pedig nem valószínű ,hogy több tíz (esetleg száz) ezer forintos eszközre beruházzanak azért .hogy mérjenek BER értéket.
Azt tény kérdés, hogy az azonos csatornán sugárzó analóg műsor szintje felett +10 dB-el nagyobb szint nem kockásodó képet eredményez. (ennek egyszerű a mérése, légtérből vett digitális jel és TV jelgenerátor színsáv ábráját összegezve a DVB-T vevőre küldeni. Ahhoz hogy a vevő lineáris tartományában történjen a mérés az analóg adó jelszintjét célszerű 60dBuV-ra beállítani. Csupán a teljesség kedvéért ugyan ez fordítva , ahol az analógnak kell zavar mentesnek lenni, legalább 60dBuV-al kell nagyobbnak lenni. (ez már inkább csak érdekesség, mert a dolog okafogyottá vált. )
Ami a DVB-t veveők érzékenységi adatára vonatkozik az illendő érték 45-50dBuV, ha ebben a mértékegységben adják meg.
Az egyszerű mérési metódus:
-a kábel és a vevő közé csillapítót tenni . a kockásodás határáig csökkenteni. BOX típustól függően a térerő jelzés és a Q is követhető. Utána megmérni térerő mérővel az értéket.
Arra vonatkozóan mennyi is a +6db csak akkor van értelme beszélni, ha az alsó tartomány, hiszen a 70dBuV-os tartományban a vevő AGC fokozata működik, a kimeneten képromlásban nem jelentkezik.
Remélem sikerült néhány vonatkozásban elősegíteni a tisztánlátást.

Nem is azon akarok elgondolkodni, hogy 10 dBuV-l nagyobb digitális jel nem kockásodik , hanem a forditottján. Van egy jo antennám ami jelenleg 65-68 dBuV jelet ad az utolso analog adoból. Ha majd átállitják akkor ugyanerröl az adorol jo esetben 60-62dBuV DVBT jelet kapok, akkor honnan vegyen az ember további 10 dB-t, hogy megfeleljen a te elvárásodnak? Erösités nem probléma, de attol csak romlik a zajszint! Azaz végül megkapom a kivánt jeletszintet, de az nem lesz jobb!
( az erösités feladata amugy is csupán a kábelezés veszteségeinek a kompenzálása lenne.)

Szoval nem tudom mi alapján irod, hogy a digi jelnek 10 dB-l többnek kell lennie a jo müködéshez. Az én házi hálozatomban az analog jelek 70 dBuV-ra vannak állitva szelektiv erösitökkel ( még 3 analog adom van) és 65 dBuV-re állitottam a 4 digi Muxot, és kifogástalanul müködik.

Köszi a segítséget a térképekkel, rég kerestem ilyet.
Azt hiszem maradok egy lepkénél.
Még egy kérdés, lepkéhez, ez:
link
vagy ez:
link
illetve ez:
link
lenne jobb választás.
Bár másodikat és utolsót én egyformának látom.
Az első van most benne.
Másik kérdés, kb. 60-80 km-re vagyok az adótól, és 25-30m kábelon jön a jel az antennától, erősitőből elég egy 15-22db vagy inkább a 17-28db?

NEM javaslok lepkét 80km-re...

Valami elkerülte a figyelmedet. Az analóg jel és a digitális folyam jelének összegzése során jelentkező helyzet bemutatása volt a cél. A mellékelt PDF erre egy kis magyarázat. Ez a probléma nem jelentkezik földfelszini sugárzásnál hiszen nem azonos csatornán van elhelyezve az analóg és digitális jel. Miután fölfelszini analóg megszűnik a proléma is megoldódik.
Tanulmányaim során (elég régen volt) azt megtanultam, hogy az első fokozatot kis zajúra kell tervezni, a továbbiakat pedig nagy dinamika tűrésre, hogy alacsony szinten legyen tartható az intermodulácios érték . A ma használatos eszközök könnyen lehetővé teszik a 100dBuV-os kimeneti szintet 60dB-es IMA értékkel. Az"leg alacsony zajú fokozat " maga az antenna, a saját nyereségével. Ezt nagyon is igazolja a mindennapi gyakorlat, még akkor is ha erről nem jel/zaj összefüggésben gondolkodunk. Ugyan ide vezethető vissza az is,hogy az antenna erősítő legjobb helye magán az antennán van. Az analóg adásnál C/N fogalom volt használatos a a digitálisnál a BER. ( bithibaarány BER: bit error rate)
Miután a normálisan működö BOX 45-50dBuV-os jelnél teljesíti az alsó határt , a 60-65 dBuV-os szint 15-20dBuV-al magasabb, ami bőségesen elegendő a térerő változások kompenzálásához, ha az antenna kapcsokon vagy annak közelében mérhető. A baj akkor van ha az antenna kapcsokon csak 25-30 dBuV-os szint van. Az ilyen célú mérő eszközöknél nem véletlen az alsó méréshatárt 30 dBuV-ra specifikálni.
Végül csak annyit összegzésül, hogy a digitális jel vételéhez az analóghoz viszonyítva nem magasabb jelszint, hanem éppen az ellenkezője , kevesebb szükséges.
Ez is egy adalék a téma kissé jobb megismeréséhez.

Nem értem, hogy hogyan kerül ide most a kábeljelhez valo kevereés?
Meg azt sem, hogy korábban 10 dB-llel több jelröl beszéltél, most meg azt mondod, hogy a digitális jel vétele alacsonyabb szinten megy.
Ugyanezt mondtam én a kezdet kezdetétöl ( mégha a modik bele is avatkoztak).

A TV műsor vétel lehetősége nem kizárólag a födfelszíni ( MINDIG TV, HELLOHD) vételre korlátozódnak. Jelen esetben a kábeles szolgáltatók azon ágáról van szó - akik nem internet platformomon működnek. A kábeles szolgáltatók különböző frekvencia kiosztással vegyesen analóg és digitális formátumot is használnak. A mellékelt PDF mutatja hogy van igény ezek egyidejűségére. Ennek vizsgálgatása keretében (más irányú összefüggésben is) történtek mérések, ezek sommás összegzése a mi beszélgetésünk. Részemről- több előzményekkel megvilágitva - mint egyszerű közlése annak ,hogy alacsonyabb szint is elegendő a DVB-T -nek.
( fekete fehér 50, szines 60, a DVB-T 45-50 dBuV. Az egy másik kérdés, hogy a kábeles szolgáltatók a felhasználói ponton ettől többet( minimum 70dBuV-ot ) állítanak be.
Továbbra is szükséges emlékeztetnem arra, hogy a általad hivatkozott 10dB-vel több az azonos frekvencián lévő két jelforrásból származó jel esetében mit eredményez. Megismétlem: ha az analóg jel szintje felett +10dBuV-al van a DVB-T jelszintje akkor már nem kockásodó képet eredményez. Ugyan ez fordítva , a jó analóg lépminőséghez a DVB-T jelszintjéhez képest az analógnak +60 dBuV-al kell magasabbnak lenni. Ebből a két rendszer kölcsönös zavartatottságára lehet levonni következtetéseket. Mind ez addig volt érdekes amíg párhuzamosan történt a műsor sugárzás.( Ekkor derült ki az is milyen szelektív a TV vevő tuner. Az analóg műsorban megjelenő -főleg a fehér képek alatti zaj azt látszatot keltette, hogy kevés a jelszint, holott az 65dBuV. )
Remélem közelebb kerültek az álláspontok, ugyan azon probléma több oldalú megvilágításból adódóan, még akkor is ha helyenként nem azonos fogalmak kerültek használatra.

Azonos frekvencián??? pl. mindkettő az UHF25. csatornán egyszerre?
Elhiszem hogy ekkor a DVB az szép és nézhető, de az analóg nézhetetlenné válik.. így semmi értelme egy frekvenciára keverni (pl.ktv) őket.

Soha nem volt szó arról hogy azonos frekvenciára kerül keverésre. ( számomra keverés fogalma kissé mást takar) . Ajánlom elolvasni a felvetett problémát a korábban csatolt ANALÓG_DVB-T pdf -et.

Ezt írod a PDF-ben:
Foglald össze mit akarsz kérdezni...
Azért kérdezel így hogy a moderátorok ne lássák?


Pedig még ki is emelted vastag betűvel...

Akkor összefoglalom mit akarok kérdezni, ha minden áron erre van szükség. (nem gondolom ,hogy a moderátort ki kellene kerülni.)
Megértésre került a barátom által pdf-ben vázolt probléma?

privát mail ment

Hali!
Ha beírom, hova állítsam az antennámat Gyomaendrődön, kiadja Kecskemét, Szolnok, Karcag,Komádi, Békéscsaba. Az adók táblázatában a szentesi adó a legerősebb, igaz, távolabb van az előbb leírtaktól. Itt Gyomaendrődön általában innen (szentes) vettük az adásokat. Mit kell inkább előnyben részesíteni? Az adó távolságát, vagy teljesítményét?

Mindenképpen a kettö eredöjét. Ha ilyen lehetöséged van, akkor forgasd az antennát és meglátod honnan kapod a jobb jelet.

Használd inkább a http://mindigtv.hu/lefedettseg oldalt ezen célra.
Békéscsabán holnapután frekit cserélnek --> további javulás várható.

Az a baj hogy ezzel nem sokra megy, tapasztalatból mondom. Meg kell mindegyik adót nézni, ahogy azt egy hsz-el előbb is javasolták. Vannak olyan helyek ahol 3 gerincadó jelének is jónak kéne lenni, ennek ellenére 1 jó, 1 majdnem, egyet meg meg sem talál a box. Ennyit a térképekről.
De mondok mást, hogy még ennyire se legyen egyszerű. Falusi vételi helyek (tehát nincsenek magas épületek),rálátás ugyanolyan, a 2 ház egymástól 50m-re. Az egyik házban csak az egyik gerincadó jele jó, a másikban meg csak a másiké, ugyanazzal a box-szal és antennával.

MAssawa, privát nem jött! üdv.

Pedig kettöt is küldtem itt a HE-n -azaz nem mailben, hanem a jobb felsö sarokban kellene látszania

Hol olvastál olyat ahol azt írom hogy ne forgassa ?? Ilyet nem írtam!!

Szerintem azért jobban jár ha tudja merre érdemes próbálkoznia, nem úgy hogy fel kell vinnie az árbócra a TV-t és iránytű és helyismeret nélkül próbálkozni 360°-ban 1°onként találomra.
Térképről legalább látja hogy a legdivatosabb irányra (Szentes) nem érdemes sok időt pazarolnia ha sok (30+) csatornát akar fogni..

Hali!
Nincs szándékomban kisebb/nagyobb tudatlanságomnak hangot adni, de ez az antenna állítás egy körös holtág partján lévő telkemen történ(ne)ik, ahol egy kicsit meg vagyok kavarodva az égtájakkal. Képtelen vagyok egy olyan magyarország térképet találni/letölteni, ahol határozott nyíllal be lenne jelölve É. Egy ilyen térképpel, iránytűvel pontosabban be tudnám határolni az adó irányát.

Szia! A Google térkép miért nem jó?

Feltelepíted a google earth nevű programot. Rázoomolsz a toronyra, kattintasz, majd megkeresed azt a helyet ahol éppen vagy(leszel) és újra kattintasz. Gyakorlatilag méterre pontosan megadja neked a távolságot, és nagyon pontosan az irányt is. Ezután már csak egy jó iránytű kell.
Másrészt antennától függően van nyílásviszony is, tehát semmi baj nem lesz ha nem tudod pontosan ráállítani. Sőt. Egy yagival jártam úgy nemrég, hogy be lett állítva iránytűvel pontosan az adó. Így csak 73% jelszint volt a boxon, de ha kb. 20 fokkal elforgattam akkor meg 82%. Ezek is a szakma szépségei.

Azért szeretnék egy olyan térképet, ahol egyértelműen nyíllal jelölve van észak, mert ezzel iránytűvel beállnék, és akkor térképen látnám pontosan, hogy melyik adó merre esik.

Lajos mi lenne ha elfáradnál valamelyik benzinkuthoz. Ott biztos kapni autoatlaszt amiben minden lapon merölegesen felfelé van észak. Ezzel meg az iránytüvel mindent bemérhetsz.