Ezen nem lepődtem meg. Mérj érzékenységnél(50mW a műterhelésen), meg mondjuk 5W-on. Úgy már reálisabb képet lehet kapni.

2-3W közelében még teljesen szép volt a 20Hz-es átvitel. Sőt, ha nagyobb (10K-s) visszacsatoló ellenállást tettem be, még némi mély kiemelés is keletkezik. Az előző ECL86SE-ben lévő pirinyó Grundig kimenők 20Hz-en mérve sokkal szörnyűbb jelalakot produkálnak, fülre mégis csodaszép a hangjuk a mély tartományban. A négyszögátvitelről ne is beszéljünk
Bár őszintén szólva én személy szerint elég ritkán hallgatok négyszögjelet

szerk: erről még az jutott az eszembe, hogy anno, amikor a Videotonnál elkezdték gyártani a Preludium hangfalakat Wifa hangszórókkal, az a Hifi Magazinnál mérve jobban teljesített az eredeti konstrukciónál, de hangra mégis az eredeti szólt jobban

Idézet:
„erről még az jutott az eszembe, hogy anno, amikor a Videotonnál elkezdték gyártani a Preludium hangfalakat Wifa hangszórókkal, az a Hifi Magazinnál mérve jobban teljesített az eredeti konstrukciónál, de hangra mégis az eredeti szólt jobban”

Ennek ellenere toronymagasan verte az osszes akkori magyar hangfal hagjat. Legalabbis a B31. Ma is megallja a helyet.

Már elég jól hangzik. Tehát úgy fél hangerőnél is jól visz át. Nekem van itthon ugyanezekkel a kimenőkkel egy deszkamodell, de semmi visszacsatolás nincs benne a kimenőről. Van, aki szereti, van aki nem. A HFM szerkesztőinek megint más ízlése van, mint másoknak. Sokszor megtéveszt a hallott anyag. Sokszor úgy van, hogy ami nem tetszik, az a jó, kiegyenlített.

Visszacsatolásra szerintem (ehhez a kimenőhöz) mindenképp szükség van, anélkül jól hallhatóan megnő az alapzaj is, meg minek az 50-100mV érzékenység egy vonalbemenethez?

Láttátok mennyiért ment el az a hiányos BEAG? 120eFt!!! AE-211

A Preludiummal sajna az a baj, hogy mára porladnak a peremei Ha lett volna pénzem, anno vettem volna én is, csodaszép hangja volt/van

Persze, ha vonalbemenetet akarsz, az más. Nálam nincs alapzaj, pedig nem is végleges.
Van az, aki csak úgy megveszi ennyiért, majd rájön, ha van hibája. Sosem hallottam EAG erősítőt, állítólag mai szemmel/füllel is megállja a helyét, akár mindennapi használatra. A VT hangszórókat meg Fehérvárott javítják.

Nekem is van a szóban forgó eag-ból egy működő darab. A magam által épitett el34 erősitőnél jobb hangja van. Persze ez lehet, hogy az én munkámat minősiti

Ez az erősítő már csak a gyűjtőknek ér sokat. Én nem adnék érte 20 ezernél többet. A hálótrafó az jó de a kimenőket át kell tekerni 8 ohmra. ECL86 szinte csak horror áron szerezhető be. Esetleg EL84-el lehet próbálkozni új nyákon.

Az ECL-ek helyett be kell rakni 6L6-okat. Máris nem kell tekerni, és 8 ohmra fog illeszteni a trafó. A két EF86 helyett két kettős trióda, ez adja a meghajtást, ekkor a doboz és a hangszin is megmaradhat. Vagy csak a 3 trafót használod, új nyákkal.

Vagy kell bele GU 50, az nem kényes az illesztésre. Akkor viszont lehet, hogy a doboz méretét változtatni kell.

A szó a szó, gyűjtőnek jó. De én inkább építenék egyet, mert ennyiből ki lehet hozni.
BEAG 'lejvényem' meg van itthon 2db.

Sziasztok!
Készül az ECL 86 SE. Úgy tudom, 50 µF-os kondinál nem szabad nagyobbat betenni a táphoz. Nekem 100µF-os van. Ez gond? Illetve mi ennek az oka?

Az egyenirányító típusától függ. Egyenirányító csöveknél meg szokták adni a használható puffer kondenzátor értékét, félvezetősnél neked kell kiszámolni a félvezető eszköz maximális egyszeri impulzus áram értékének, és a trafó szekunderének egyenáramú ellenállásának figyelembevételével.

Tehetsz bele nagyobbat csak csöves egyenirányítás mellett nem. Az oka az, hogy amikor töltődik a puffekondi akkor elég nagy áramot vesz fel és ez nem tesz jó az egyenirányító csőnek. Az egyenirányító adatlapján megvan adva mekkora lehet a legnagyobb kondenzátor érték. Esetedben gyanítom EZ80 lesz az áldozat. Ott 50µF van megadva, szóval a cső után közvetlenül ne legyen ennél nagyobb. A puffer után kell egy ellenállás, az ellenállás után köthetsz már nagyobb kondenzátort is, mert az ellenállás korlátozza a töltőáramot.

Ennyiből (ha igaz a történet) kapsz 2 kimenő és 1 hálózati trafót, márkásat. Még talán a csőkészlet is kijön belőle...És már HI-END-ről beszélhetünk!!

Kár volt belinkelni, mert eret vágok magamon. Fogadok, ha nem lett volna hiányos, akkor csak 25000-ért megy el. Komolyan, mindjárt szólok Gábornak, hogy adja el és vegyünk belőle (vagy építsünk az árából) valami normális cuccot...

Kérdésem az lenne, hogy egy csöves egyenirányítás jobb, vagy ha igen mennyivel mint egy félvezetős?

Mivel régen a "csőkőkorszkban" nem nagyon volt félvezetős egyenirányító még, az egyik oka hogy ma is alkalmazzák az az, hogy aki épít, meg szeretné őrizni a retro feelinget.
A másik oka, hogy bizonyos körök, akiknek állítólag nagyon kifinomult füle van, még azt is kihalani vélik a hangzásból, hogy mivel egyenirányítottak.
De van egy gyakorlati előnye (a többi szerintem csak hátrány), hogy megkíméli a táplált csöveket attól, hogy megkapják az anódfeszt azelőtt, mielőtt felfűtenének. Egy félvezetős egyenirányítás azonnal odaadja a villanyt a csöveknek, és ez nem éppen előnyös az élettartalmukat tekintve.
Ezt a problémát különféle késleltetésekkel szokták megoldani félvezetős tápoknál, vagy egyszerűen egy "standby" kapcsolóval (lásd csöves gitárerősítők).

Tapasztal építők tanácsa, hogy kisebb (ca. 300-350V) előnyösebb a félvezetős, felette pedig a csöves és esetleg feszültség kétszerező kapcsolások pl. Delon feszültség kétszerező.
Utóbbi esetben nem kell középleágazású trafó sem.
Az alaposak a középleágazású trafók DCR szimmetriájára is felhívják a figyelmet egyenirányítás esetén.
Félvezetőkből a lágy, ámde gyors feléledésű (Scottky) diódákat preferálják. Ezen diódákból vannak kifejezetten olcsó típusok, így nem kell félni extrém kiadásoktól.
Mindezek a magas szintű építkezéseknek az ajánlásai, köznapi használatban, eszközökkel nem igazán érzékelhetőek a különbségek.

Azért a képlet nem ilyen egyszerű. Mondjuk csak vizsgáljuk meg a hőtranziens torzítást mindkét eszköznél. Meg egyebek is vannak.

Bocsánat, hogy belekérdezek, ez elmagyaráznád?

(Erről még nem hallottam.)

Ezt én sem egészen értettem, mert a csöves vs. félvezetős táplálásról volt szó. Aminek gyanítom megint csak valami misztikumba hajló mellékhatása lehet ez a hőtranziens torzítás.
Mert az effektusról már hallottam, de azt a félvezetős végfokoknál szokták emlegetni.

Nos:
Lehet hogy rosszul gondolom, de egy jól megtervezett, ráadásul kicsit túlméretezett félvezetős (diódás) táp, nem hiszem, hogy bármiféle tranziens dolgot előidézhetne.
Az természetesen evidens, hogy az anódfeszt indítás után később, külön kell kapcsolni
(Lásd az összes komolyabb hangosítási rendszereket.)

Ja és Orbán József hozzászólásához:
50Hz-es tápegységbe teljesesen felesleges SHOTTKY diódákat építeni (szerintem).

Ezt majd azért az audiofil emberkék igyekeznek cáfolni ha erre járnak. Azzal szokták magyarázni, hogy a gyorsabb lezárás miatt a schottky diódák kevésbé termelnek Dv/Dt zajokat mint a sima szilicium diódák - a hálótrafó szekuderrel összedolgozva. Viszont termelnek ők is valamennyit, és az magasabb frekvenciaspektrumú. Amit ugye plusz szűrőkkel lehet csak eltávolítani.
Ugyanezzel magyarázzák a csöves egyenirányítás kisebb zajongását, mivel a csőnél nulla a visszáram, visszafelé nem dolgozhat a szűrőkondi a trafó tekerccsel.
De ez úgy gondolom csak a magasabb régiókban, a "white-fülűeknél" számít.

Minden félvezetőnek van hőtranziens torzítása a diódának is, a csövek ettől csaknem mentesek. Mégcsak nem is misztikum, majd előkeresem a Sípos Gyula cikket, és felrakom. Amúgy meg egy kis belső ellenállású, gyors diódákkal csöveshez épített táp ideális zavarforrás, kimérhető!!

Valahogy nem igazán jó a link.

Teljesen mindegy, ott a kutya se olvassa... A hőtorzítás igazából a félvezetős erősítőket érinti és nagyon kevéssé a csöves erősítős technikát. Én is olvastam a cikket, még amikor megjelent a cikk és a csöves erősítő építés egyáltalán nem érintett meg. Persze, most újra elolvastam... ... és látom, a csövesekkel jó lóra teszek.

Készül a mű. Plexi előfok, ECL 86-al. Minden észrevételt, kritikát szívesen fogadok. A következőt már alacsonyabb dobozba építem, mivel nincs hosszú, hőálló ujjam. De ez már így marad. Az asztalos munka nem a legszebb, de ez az első ilyen munkám, (ráfogom hogy deszkamodell) Lenne egy kérdésem. A Plexi master potméter 1M, de az ECL-hez nem kell ekkora. Kiválthatom kisebbre?

Nem búg ez egy kicsit? 1M potméter után csatolókondenzátor és rácslevezető ellenállás, nem tudom, hogy épül fel az erősítőd, de ennyi elég kell, hogy legyen.