Értem, köszönöm. Tehát hosszabb ideig nem használtad... A hibás hangszórót nem cserélted / javítottad, inkább az egész projekt nem a levesbe? Jó volt, jó volt, de annyira azért nem, hogy még még fektess bele egy kis munkát? Milyen rendszerű volt a láda? Zárt? Esetleg az RT-ben akkortájt megjelent subwoofer volt az alapja?

Tehát izobar hangsugárzó –a bőrönd formából következtetve– esetleg tölcsérként kialakítva? Használja még ma is? Nem annyira a hangerőre fókuszálnék, hanem arra keresem a választ, hogy hangminőségben van-e különbség? ...vagy valóban csak annyi a különbség, hogy fele akkora térfogatú doboz kell neki, és pont?
Első sorban a zárt rendszerű dobozos, nem sávszűrő jellegű dobozok (sub) tapasztalatok érdekelnének, vagy ha valaki már készített esetleg bassreflex rendszerűt... Ez utóbbi mozgatja leginkább a fantáziámat. ...és széles sáv esetén (<700-800Hz) esetén mit produkál?

Ugye nem azt akarod kérdezni hogy, hogy szól a bassreflex doboz?

Zárt rendszerű, viszonylag nagy doboztérfogata volt, ha jól emlékszem 80l környéke. (2x40l)
Abban az időben nemigen cserélték volna ki a hangszórót Miskolcon. Javítást sem csináltak arrafelé. Aki tervezte, (egyébként passzív HE fórumos) annál hallottam először ilyen máj, és belsőszervmozgató basszusokat.
Utána én is megépítettem, az ő javaslatára kicsit nagyobb térfogattal. Egy aktívszűrős, Elektoros 120W-os erölködőt építettem hozzá. Sajna a vidi hangszórók betettek a projektnek.

Részben.
1. Pontosan azt szeretmén megtudakolni, hogy van-e valami sajátos hangzása egy olyan zárt doboznak (vagy / de leginkább bassreflex doboznak), amely izobarikusan elhelyezett hangszórókkal készült. ... vagy egyszerűen csak fele akkora a doboz, és pontosan ugyanúgy szól-e, mint egy szimpla hangszórós doboz, "dupla" térfogattal?
2. Van-e tapasztalat az izobarikus elrendezéssel nem sub (<100-120Hz) hanem e feletti tartományokban?

Értem. Köszönöm a segítségedet. Tehát nem a rossz hangzása miatt került a "fiókba" a projekt (sőt...), hanem ilyen prózai oka volt.
Sajnálom, hogy így alakult. Most mennyivel több tapasztalattal lenné(n)k gazdagabb...

No, erre a pár szóra vártam: Ez megint ad egy lökést. Köszönöm.

Sziasztok!
Érdeklődnék hogy nem-e tudtok furnérozással kapcsolatos oldalt vagy olvasmányt ajánlani, ami elég jól elmagyarázza a lépéseket, mert láttam aki vasalja ragasztásnál van aki szorítóval de van aki vákuummal oldja meg a szorító erőt.
Esetleg töltőalapozókról gondolatok meg lakkozásról ,polírozásról.
Most fogok elsőre furnérozni ezért ennyire hiányos a tudás.
De legfőképpen hogy süllyesztve lesznek elhelyezve a hangszórók és hogy ott esztétikusan megcsinálni a furnér megmunkálását.
Válaszotokat és segítőkészségeteket előre is köszönöm!

Nem semmibe vágod a fejszédet! A vákumozást a profik csinálják, és nem véletlenül. A lakkozás, polírozás sem egyszerű művelet. Műhely, felszerelés, és a hozzá való anyagok igencsak tetemes összeget emésztenek fel, és ott van még a gyakorlat megszerzése, amit el kellene lesni a mestertől.

Természetesen nem vákuumozni szeretnék egyből hanem a szorítókkal való megoldás lesz.
Ezért is tettem itt fel a kérdést mert igazából nem sok a tudásom ezen a téren, viszont ha valaki tud valamilyen videót könyvet ajánlani szívesen utánaolvasok vagy utánanéznék.
Természetesen nem várom el hogy mestermű legyen elsőre de azért a lehetőségeimhez képest szeretném kihozni a legszebb végeredményt.
A jövő héten veszem majd meg a furnért ha szerencsém van kapok is vörös mahagóni-t akkor nem is kéne pácolni csak a töltő alapozás bár ha ez elég költséges anyagok szempontyából akkor talán ha a furnért elég finom csiszolópapírral megcsiszolom szép egyenletesen akkor
az elég lesz, és jöhet a lakkozás és közben a csiszolás bár ezt sem tudom hogy milyen lakk jó hozzá, és hogy ecsettel vagy pisztollyal fújjam mert láttam mind a két verziót interneten.
Ezért szeretnék tapasztalatokat hallani vagy olvasni a témában tapasztalt emberektől.

Izobár elrendezésnél számít az, hogy egymásnak háttal vannak a hangszórók ellentétes polaritással, vagy ugyanolyan polaritással egymás mögött?
Kép B vagy C eset.
Volt régebben szó a Sony 909-ről. Ha jól emlékszem 15 literes bass reflex dobozról volt szó hozzá. Izobar rendszerrel akkor 7,5 liter, illetve ha 6-7 centire elfér a külső mögött a belső, akkor ott lesz még 1,5 liter, így 9 literes térfogattal meg lehetne úszni. Ehhez elég lehet 12 mm falvastagság is.
Így teljesítményt nem sajnálva lehetne egy aránylag pici dobozt csinálni olcsón. Már csak az a kérdés, hogy érdemes-e 5 litert spórolni.

A vákumozás kisebb dobozoknál könnyen megcsináltató. Láttam az e-bay -en olyan vákumzsákokat amibe azért eléggé nagy doboz is beleférne.
Vac-pac a neve ha jól emlékszem.

A fényezés művelete, egy szakembertől.

Az igazán tükrös zongoralakk felületet csak több évi gyakorlattal lehet megtanulni.Régen ez egy külön szakma volt az asztalosok között. És így elméletbe pár sorba le se lehet írni.Ahány mesterrel találkoztam annyi féleképpen is csinálta.

Ahogy én csinálom.
A felületet 150-es papírral felcsiszolni,majd nedves ronggyal áttörölni,száradás után 320-assal lefinomítom.
Első lépésként finom műszer olajjal kell beereszteni a felületet,ezt egy kis rongy labdával célszerű csinálni.
Vigyázni kell,hogy csak annyit tegyünk rá amennyit a felület jól láthatóan beszív,pár perc múlva papírtörlő kendővel áttörölni,hogyha mégis maradt kis olaj azt leszedje és egységes legyen a felület.Ilyenkor a fának a színe rajzolata megélénkül,mélysége lesz.Majd félretesszük száradni 3-4 napra.
Jön a pórus tömítés.Rongylabdákat készítünk 3-4 darabot,jó nedvesség áteresztő pamutrongyokból akkorát,hogy még a markunkba jól meg tudjuk fogni,.Minden labdát külön jól elzárható edénybe tegyük és írjuk rá melyik művelethez használjuk majd.A labda közepébe tehetünk vattát is,az jól tárolja a nedvességet.Megfogjuk a labdát úgy,hogy a külső vászon mindig feszes legyen.Asztalhoz ütögetve kialakítunk egy pogácsa formát.Ez az egyetlen és legfontosabb szerszám.Pórustömítéshez a labda külsejére rakjunk még egy durvább lenvásznat ha nincs jó a pamut is,mert ennél a műveletnél hamar elkopik az anyag.Itassuk fel labdát alkonekkel(ezt lehet kapni minden festékboltban)annyira,hogy ha nagyon megszorítjuk akkor cseppenjen csak ki belőle.Csak jól beállított labdával lehet dolgozni.
Kezdjünk neki.Szórjuk meg a felületet habkőporral,úgy mintha enyhén megsóznánk az ételt,majd fogjuk az elkészített labdánkat és eleinte enyhén rányomva a felületre,körkörös mozdulatokkal elkezdjük bedolgozni a pórusokba a habkőport.10-15 centis köröket csinálva folyamatosan haladunk a felületen.Soha ne álljunk meg egy helyen,mindig folytonos legyen a mozgásunk,ez majd később lesz fontos,de jobb ha most megszokjuk.Ha már csináltunk egypár fordulót a szélekre és sarkokra külön rámehetünk hosszanti mozdulatokkal,mert ott nehezebben töltődik fel.
Ha már kezdjük érezni,hogy nem olyan neves a labdánk akkor jobban rányomhatjuk.Amikor már érezzük,hogy már üres a labdánk és nem dolgozik(erre kell jól ráérezni)akkor újra feltöltjük a labdánkat és ismét megszórjuk a felületet és folytatjuk ugyan úgy ahogy az előbb.Habkövet ne tegyünk túl sokat egyszerre,mert inkább fehér pöttyönként fog beülni a pólusokba.Ezt a műveltet megismételjük 3-4-szer egymás után,majd félre tesszük száradni pár napra.
Legközelebb ugyanígy folytatjuk mindaddig amíg a felületünkön már eltűntek a pórusok.Ez fáktól függ,hogy hányszor kell megismételni.Száradási időket hagyhatunk többet is a nagyobb pórusú fáknál,ez később fogja meghálálni magát,mert nem fog a politúr vissza száradni.
Készítsünk politúrt,ezt lehet kapni nagyobb festék boltokban.Szórjuk a politúrt egy edénybe,majd öntsünk rá annyi alkoneket ,hogy ellepje teljesen.Hagyjuk egy napig,hogy feloldódjon,majd szűrjük le valamilyen finom vászonnal vagy papírszűrővel.Ez egy erős politúr,amit majd lehet hígítani.Tegyük jól zárható üvegbe,mert az alkohol hamar párolog.
Vegyük a második labdánkat és öntsünk bele politúrt,annyira,hogy jól átitatódjon.Be kell állítsuk a labdánkat,erre használjunk egy tiszta sima deszkát.A deszkára nyomkodva, ütögetve eloszlatjuk a politúrt.
Kezdjük el a grundolást.Először hosszanti irányba száliránnyal párhuzamosan menjünk rá a felületre,bentről kifelé a szélekre,mintha ecsettel csinálnánk.Elején óvatosan nyomjuk rá nehogy kifolyjon a labdából a politúr.Lendületesen csináljuk,soha ne álljunk meg egy helyben.Menjünk végig a felületen 4-szer 5-ször ,majd tegyük félre száradni és addig csináljunk egy másik felületet.Figyeljük mennyire fogy a politúr a labdából, ha kell utána töltünk vagy alkoneket öntsünk bele ha túl besűrűsödött,lehetőleg a labda közepébe,majd nyomkodjuk meg a labdát ,majd fojtatjuk . Ha már felvittünk egy kis alapot minden felületre,akkor mehetünk újra az elsőre megint,most már kis körkörös mozdulatokkal menjünk végig a felületen,lendületesen dinamikusan csináljuk,nehogy letapadjon a labdánk.Ha kell majd használunk pár csepp ricinus olajat letapadás ellen,ezt jobb minél később használni az első grundnál.Habkövet is szórhatunk a felületre,az enyhén csiszolja és tömíti a felületet.
Addig csináljuk ameddig már egy jól látható felületünk van.Majd félretesszük száradni 4-5 napra.
Jöhet a második grund.Itt egy picit megcsiszolhatjuk 1000-es papírral,ha új a labdánk akkor szöszöl még az elején és beleragad a felületbe,idővel bejáratódik majd,ezért vigyázni kell rá.
A második grund ugyanaz mint az első,most vastagítjuk fel a réteget,a labdára mindig figyeljünk.Most kezdéskor is tehetünk pár csepp olajat a labdára.Használhatunk megint habkövet is .Akkor csináljuk jól,ha körözgetés közben ahogy húzzuk a labdát enyhe kis felhőket hagy maga után,ami rögtön el is illan.Ilyenkor adja le jól a labda a politúrt.Ahogy fogy a politúr a labdából egyre jobban nyomjuk rá a felületre. Ha túl sok olajat használunk ,csak csúszkál a labda és nem húz,nem dolgozik.Ahogy Memme fórumtárs is írta,fontos,hogy meleg legyen,az alkohol így jobban tud párologni,a párásabb levegőtől meg jobban kötődnek a rétegek egymásra.
Egy grundot addig csináljunk,hogy a labdában lévő politúrt kidolgozzuk.Két grund között hagyhatunk 3-4 napot.
Grundok száma lehet 2-3-4-5 ki milyen vastag réteget akar.Az egymást követő grundoknál használjunk egyre hígabb politúrt.
Jöhet a felfényezés.Itt megint veszünk egy új labdát,ezt csak erre használjuk.Készítsünk nagyon gyenge,híg politúrt egy külön üvegbe és ezzel itassuk fel a labdát.Olajat itt már nagyon keveset használjunk.Állítsuk be a labdát kis ütögetéssel,aztán kezdhetjük.Itt is addig csináljuk amíg kidolgozzuk a politúrt,közbe alkoneket is tölthetünk a labdába,hogy ne száradjon ki.Most csinálhatjuk nagyobb körökben és nyolcasokban a munkát.Itt már habkövet ne használjunk,mert már csak karcolna.

Finiselés.Ezt csinálhatjuk a felfényezés után,itt igazból már csak az olajat szedjük le a felületről.Erre iberolt használjunk.Használhatjuk a felfényező labdánkat,csak a külsejére tegyünk egy összehajtogatott tiszta pamutrongyot ,pár cseppet tegyünk a rongyra az iberolból és ahogy eddig körkörösen megyünk végig a felületen.Ez leszedi a maradék olajat és finoman polírozza a felületet.
Ha mindent végig jól csináltunk most fog először felcsillanni a hőn áhított magas fény.

Remélem érthetően írtam,mélyebb részletekbe nem megyek bele.
Aki komolyabban akar vele foglalkozni az inkább menjen el egy restaurátor műhelybe,és ott próbálja meg ellesni a fortélyokat.Elméletben nem lehet megtanulni,csak sok gyakorlással,erre rá kell érezni.

És ez csak a fényezés egyik fajtája volt....

Lényegében a nagyság nem számít, ha a technológia jó, és megvan a szaktudás is.
Ennek elérése az, ami nem egyszerű.

Na ez valóban nagyobb utánajárást igényel, ahogy mondtad is a technika meg az adagok a különböző dolgoknál, de mindenképpen érdekes olvasmány amit beillesztettél köszi szépen.
Akkor a pólustömítés kimarad még egy jó ideig sajnos, ez nélkül is el lehet érni viszonylag szép felületet?
Esetleg ha a furnért jobban felcsiszolom finomabb papírral? Vagy a lakkozást végzem el esetleg 4-5 rétegben és az első 2-3 rétegnél csiszolom mondjuk 1000-1200-as csiszolópapírral?

Vannak spéci anyagok, amikkel dolgozni lehet. MILESI vizes pácok, pólustömítők, alapozók, vagy különféle Farecla és Festool políranyagok, gépek.
Az a gond, hogy ezt így nem tudod megtanulni, hogy leírják. Ezek használatának elsajátítása a mesterfogások trükkök, anyagok kavalkádja sok évi munka, gyakorlat kell egy valódi mester mellett.
Másrészről nem is szívesen teszik közzé ezeket.

Nekem csak ez a műszer olaj szúrja a szemem.
Az nyilván egy ásványi olaj. Szerintem száradó olajat kellene használni pórustömítésre amit beisznak a pórusok és ezzel impregnálják a fa felületét. Jó alapot biztosítva a következő rétegeknek. Például lenolaj , vagy vannak készen kapható műgyanta alapú impregnáló szerek.
Csak azért mert tudtommal a jó festhető felület az zsírmentes.

Ha Attila ezt írta, én elhiszem neki. Tőle jobban kis hazánkban senki nem ért a hangdobozépítéshez. A hazai hányend gyártóknak is Ő készíti a fa munkákat. (Aq1, Altern audio, Art and voice, Soner audio, Godina audio, Etalon, Parabox, Taylor acoustic, Visaton)

Előlap
Ez baromi jól néz ki.
Ki tud ilyet csinálni? Az unalmas hasáb dobozaim előlapját szívesen lecserélném erre a távoli jövőben, amikor ilyesmire is lesz pénzem.

Ezt speciel Tűű Karcsi-nak készítette. Ha Pesti vagy, felkeresheted a XV. kerületben lakik. Megkeresem a címét, mert nekem is van nála két monitorom nyersen. De a felület kialakítására még gyűjtenem kell, mert nem épp olcsó.
Majd nekem is adhatnál valami hangszóró ötletet erre a 16l nettó dobozra..

Elnézve ezeket a gyönyörű munkákat, hát még csak most megyek be a barlangba úgy érzem.
Szóval akkor ajánlásod szerint a lenolaj jobb pórustömítés előtt? Fától függően amiknek kisebbek a pórusai elég csak a lenolaj, vagy azt teljesen beissza a fa, és ajánlott használni habkőport valami szesszel?
Tudtommal a lenolaj kicsit besötétíti a fát, ez annyiból lényeges hogy akkor számolni kell vele ha esetleg előtte pácolva lenne a felület hogy egy kicsit világosabbra hagyni, bár lehet hogy elenyésző amit sötétít rajt a lenolaj.
Érdekel a téma nagyon, örülök és köszönöm hogy ilyen segítőkészek vagytok ebben a témában is!

Már jó régen volt róla itt szó, a Logotechnél kapható Sony 909 és 637 megoldással aránylag jó dobozt lehet összehozni. shalafi 15 litert javasolt, egyébként a WinISD is ennyit ajánl (shalafi mérése alapján). Aktív hangváltóban gondolkodom, 4 végfokkal. Itt a minimális ár szempont nekem.
Kvadrofon megoldáshoz lesz hátsó hangszóróknak. Sem helyem, sem sok pénzem nincs házimozizásra, viszont barkácsoláshoz van kedvem. Heti 1 max 2 filmhez nem akarok komoly rendszert venni,

Most ezeket hallgatom, itt ha jól emlékszem 20-21 liter a doboz nettó: Doboz
Ez szintén shalafi ajánlásával van, de győzött az egyszerűségével. 16 literen nem tudom milyen lehet. Mondjuk szerintem ezekkel a hangszórókkal sehogy se nézne ki, még ha fekete lenne, akkor sem.

Cím egyenlőre nem szükséges, dizájnra nem tudok most költeni.

Sala mostanság kivonult a közéletből.
A magasak ha minden igaz SEAS 27TDF-ek lesznek, csak ~6'-os mélyközepet nem nagyon találok elfogadható áron hozzá.

Mindhárom kép izobar elrendezést mutat. A szó azt jelenti, hogy a hangszórók között nincs nyomáskülömbség. (mert mindkettő egyszerre, egyirányba mozog)

Ezt a dobozt még az az ember is megdícsérte, akinek az üzletében, lakásában, hegyekben állnak a milliós árú hangsugárzók.

Azt értem, hogy nincs nyomáskülönbség, illetve, hogy egy irányba mozog. ha ellentétes irányban állnak, akkor azonos irányú mozgáshoz ellentétes polaritás kell ha jól sejtem.
A lényeges kérdés az, hogy van-e bármi különbség az izobár elrendezések között. Ha mindkettő előre néz, vagy ha az egyik fordítva.

Ezt én is szeretném tudni.
Állítólag, ha nem egyirányba néznek, akkor a kifelé illetve befelé történő mozgásokból adódó torzítások kioltják egymást. Igaz, nem igaz, jó kérdés...
Én ennek ellenére úgy tervezem, hogy egyirányba álljanak. (egyéb megfontolásból)

Én is gondolkoztam ilyesmin, de ha meg onnan nézzük, hogy milyen helyzetre tervezték, milyen a rendeltetésszerű használat, akkor meg azt mondanám, hogy nézzenek egy irányba, úgy is az a dolguk, hogy egymást segítsék a feleakkora dobozban.

Amihez nekem kellene, oda valószínűleg tök mindegy

Neked van ötleted 16l V_b, SEAS 27TDF magashoz két útban mélyközép hangszóróra?

Sziasztok. Segítségeteket kérném egy hangláda tervben. Vásároltam 3 db hangsugárzót. Szükségem lenne egy tervrajzra. Alól lenne a 30 cm es mély hangszóró középen a 13 cm es közép, és felül a csipogó. Ehhez kellene egy komoly megbízható terv. Aktív lesz. Így a szűrést egy aktív változtatható törésfrekvenciájú lesz. Mindhárom hangszórónak külön erősítő . Linkelem a három hangszórót remélem az erősítő térfogata nem fogja nagyon bezavarni a a doboz akusztikáját. Nos igen még az a kérdés hogy levegőzővel vagy anélkül ? Nos ha van egy igazán precíz komoly rajz akkor jöhet a levegőzős. Ha pedig bizonytalan akkor nincs mit tenni maradunk a zárt doboznál.
MélyKözépMagas Sajnos a 30 cm s nek nem írja a frekvencia átvitelt. Az 500 Hz még kell hogy bírja.