Az valószínűleg a vezetett zavarok miatt bolondult meg.

Hajrá-hajrá. Alakul ez a proto.
Eddig csak a powerboardot néztem meg. Van pár számomra értelmetlen rész:
- Minek a három darab bootstrap dióda (ellenállással sorba kötve)? A bootstrap dióda árama csak induláskor nagy, utána mindig csak a bootstap kondiból kiürült töltést kell pótolnia, ami nem sok.
- Maga a FET meghajtás fura nekem. Használsz egy IR2101-et szinteltolásra. Ennek a baja nyilván az, hogy kicsi a meghajtóárama, de eleve a rise fall time is sok. Ezért beraksz MCP1407-et.
Igazából szerintem a rise/fall time azért rossz az IR2101-nél mert 1nF a korlátolt meghajtárama annyit tud. Biztos olcsóbb és egyszerűbb lenne, ha az IR2101 kimenetét NPN+PNP párral bebikáznád. Egyrészt van a Zetexnek jópár SOT23-5 vagy SOT23-6 tokú integrált párja, aminek elég lenne az IR2101 árma, és harmadannyiba sem kerülnek, mint az MCP1407.
Másrészt szerintem egy jó PNP tranyó (FMMT549 LOMEXben) vagy egy PNP darlington SOT-23-ban nagyon olcsó és jó megoldást nyújtana. Az NPN tranyó annyira nem kritius,s zerintem egy xMBT2222A már nyújtana >1 felett, ami bekapcsolásra elég (gyors kikapcoslás, közepes sebességű bekapcsz az ideális).

- Nyákterv sem a legjobb. Nyílván most már látod, hogy akkora borda felesleges. Ezek alapján msot már közelebb tudod a puffer/szűrő dolgokat rakni. D-osztály tervezeésénl a könnyű hűthetőség ne legyen az első három szempontban. Egy jó d-osztálynál eleve nem kell sok hőtől megszabadulnod.

Mikor még próbapanelen csináltam a modulátort akkor valamiért mindig kifeküdt a bootstrap diófa. Felmelegedett és kifeküdt. Most egy van beültetve a 3ből és nem melegszik veszélyesen.

A fet meghajtó része valóban 2101 szint tolás miatt van. Mondom ki tudja milyen fetet fogok bele tenni. Ez legalább meghajtja. Ez a fet elég nagy meghajtó áramot követel már. Source Gate között 5-6nF-ot mértem. Hűtő tényleg nem kell ekkora. Ez csak az első proto, még sokat fog fejlődni. Köszönöm a tanácsokat infókat.

Az integrált FET meghajtó helyett nem csak azért jobb a diszkrét vagy pározott BJT, mert olcsóbb, hanem mert itt a FETeket keménykapcsolód, és a Millerplató körénykén kell maon tlejesíteni.
Persze lehet az integrált FET meghajtóban is BJT van, de gyakran MOSFET van benne. A MOSFET ellenállásként viselkedik, és lehet jól tud 0V-ra kisütni, de a lényeg itt, hogy a miller-plató kisütése történejen meg gyorsan. EKkor a MOSFET-en 3-5V fesz van, vagyis fele anyni a kisütőáram, mint az indulási (amikor még 10V van rajta).
Egy BJT-nél a rajta lévő 3-5V pont jó arra, hogy a maximális kisütő áramot produkálja.

Nézz be a tápos topicban, én ott az FMMT549 olcsó kis tanyóval több mint 5A kisütő áramot mértem! 100nC feletti gate töltésű FETeket sütögetek ki bele, és a limitáló tag már a nyák, a láb induktivitása és a Gate belső ellenállása volt. (szimulációban 9A volt a max, ha a gate ellenállás közelít a nullához).

"... ha a gate ellenállás közelít a nullához)."

Na de nem közelít. Kellene neki egy kis negatív feszt adni, mindjárt jobb lenne... meg bonyolultabb.

Nem is gyengén...

Én BC337-327-el próbáltam, az is elegendő meghajtóáramot produkált a fethez. Az MCP foglalatába bele lehet dugni a lábait igaz nem a leg elegánsabb de, mérésekhez kielégítő.

Van egy találós kérdésem:

Rákötöttem a végfokot a 2x80Vra. Hangszóróval kihajtottam csutkára. Levettem róla a hangszórót és úgy akartam mérni rajta szkóppal és egyszer csak zárlatos lett mind 2 fet, torroid bizti kilő. Mitől volt ez?

Én gondolok valamire, hogy ennek a típusú végfoknak csökken a kapcsolófrekvenciája táp közelében, nem lehet hogy annyira lecsökkent hogy a kimeneti LC szűrő tag esetleg mint rövidzár funkcionált?

Az UCD verziónál ugye nem csökken a kapcsolófrekvencia táp közelében sem?

Miért funkcionálna az LC szűrő rövidzárként?
A holtidőt mi állítja? Ha jól nézem akkor SD1? Én azt sejtem inkább, hogy a holtidőnek erős frekvenciafüggése van és/vagy nem stabil.

De, csökken, mondjuk a harmadára, negyedére. De nem emiatt szálltak el a tranyóid.

Azt kipróbáltad, hogy mit csinál kisebb feszültségen terhelés- illetve hangszóró nélkül? Ugyanis simán lehet, hogy a frekvencia nagyon lemegy terhelés nélkül, persze, csak ha van bemeneti jel. Emiatt sem szabad csak műterheléssel mérni. Ha már nagyjából megy műterhelésre a szinusz, akkor mondjuk 2/3 kivezérlésnél meg kell nézni, hogy négyszögjel bemenetnél mit csinál? Ha lengésekkel áll be a négyszög fel- és lefutó éle, akkor biztosan be fog gerjedni hangszóró nélkül és annyi áram fog folyni a kimeneti szűrő felé, hogy hazavághatja a tranyókat. A terhelés nélküli esetet is alacsony tápfeszről, óvatosan feltekerve kell megnézni. Pici túllövése lehet a kimeneti jelnek, de sok nem, mert az már gerjedési hajlam, csak nem ott, ahol kellene... Ha a kimenetre teszel Boucherot cellát, az is segít egy kicsit, kevésbé lesz gerjedékeny, hisz az is egy kis terhelés neki, pont a magasabb frekvenciákon.

Aztán az is lehet, hogy nagyok a kütyüben a zavarok, amik 80 V-on azt eredményezték, hogy mindkét FET egyszerre vezetett.

SD1 az ki/be kapcsolás pl védelemnek. A holtidő ettől nem is lehetne stabilabb és egyformább a magas és alacsony jelben is. Szimuláld le

Igen kipróbáltam. Jelentősen csökken a kapcsolófrekvencia. Megnézem 4szöggel. Mekkora frekvenciájú legyen? Ekkor kell terhelés vagy terhelés nélkül kell vizsgálni?

A fetek elvileg nem vezethetnek egyszerre a logikai kapuk nem engedik.

1khz szinusz terhelés nélkül, +/-30V tápfesz full torzításig kivezérelve.

Dehogynem. Pont ezért kell holtidő a vezérlésbe! Kell egy olyan állapot, amg mindkét FET vezérlőjele (gate fesze) 0 (threshold alatti). Lazán egymásra nyitnak.

Ha egy kétcsatornás szpon ábrázolod modnjuk az IR2101 bemenetét akkor lennie kell egy 10-100ns szakasznak,a hol mindkét jel 0. A FET gate jeleket nehezebb ménri, bonyolultabbak.

Ha nincs is holtidő, figyelni kell arra, hogy a kikapcsolás gyorsan (dióda, vagy nálam PNP tranyó) történjen, a bekapcsolás lassan (ellenállás).

4szöggel

Meg is van a holtidő a 2 jel között. Lefotózom azt is.

Uhh, hát ez retek. Itt látszik a szűrő előtti visszacsatolás nagy hiánya. Semmilyen kontroll nincs a szűrő felett!
Terhelésnél nélkül ha megnézzük bode-ját az LC- szűrőnek akko szép kis dolgokat kapunk, és ezt látjuk most itt. Szép kis tullövések, ronda jel. Mondhatnánk, hogy de úgyis van rajta 4-8 ohm, igen, csak az nem annyi, hanem változó impedancia, lásd rezonanciafrekvencia, éspersz enagy frekvneicáknál megint megemelkedik az impedancia. Szóval szűrő előtti visszacsatolás esetén ez sajnos retek marad.
Javítani lehet rajta úgy, hogy ráraksz egy ellenálálst, ami mindig terhelje mondjuk 100 Ohmmal, így annyira ronda nem lesz.
Persze azt is mondhatjuk, hogy négyszögjel nem létezik a zenében. Ez igaz, de az pont a küszöbfrekvencia körüli kiemelését mutatja a topológiának.

Gate jelek. kb 300ns a holtidő

Hmm 300ns az sok is, azért 200kHz-nél úgy illene 100ns alá vinni
De legalább van, szóval egymásra nyitás elvileg kizárt.

akkor a találós kérdés még mindig találós kérdés... Miért szállhatott el?

ui: A holtidő csökkentése egy ellenállás csere, a rajzon R14 értékének csökkentése

Látszólag, nem vezethetnek egyszerre a FET-ek, de a valóság más. Az, hogy papíron hogy működik egy kapu, meg hogy működik a valóságban- pl egy rossz nyák miatt - az két különböző dolog. Simán lehet egymásranyitás. Láttam olyat is, hogy egy flip-flop mindkét kimenetén ugyanaz a jel volt... és a kapcsolási rajz jó volt.

szóval sz@r az egész magyarul

Az a baj, hogy én nem látom át, hogy a kapcsolási rajzodon mi, hova megy, mert vagy kicsi a monitorom felbontása, vagy valami más baj van, tehát nem nagyon tudok hozzászólni, hogy miért ilyen a négyszög. Ha nincs a kimenetről visszavezetés, akkor üresjárásban elég fura dolgokat tud csinálni. Azt még értem, hogy műterheléssel be lehet állítani egy nagyon szép frekvenciaátvitelt, - ha jó a kimeneti RLC viszony, - de a hangszóró ugye nem sima ohm. Aztán mindenféle furcsa dolgot tud művelni...

Esetleg tegyél fel egy olyan rajzot, amin egybe van rajzolva minden, mert így nem tudok eligazodni. Megpróbálhatsz még egyszerűen rátenni egy UcD jellegű visszacsatolást, hátha stabilizálja az egészet. A kapcsolási frekire ügyelj, mert nagyon fel is mehet, aztán felfornak a tranyók.

Sajnos, a Lacinak igaza van, ez így nagyon gyenge dolog és nem is nagyon lehet igazán jóra megcsinálni. Miért nem jó nelked az UcD?

Hát, van még rajta mit gyakorlatozni...

Pedig direkt PDF formátumba raktam fel hogy minden látszódjon. Ha megnyitod a modulator pdf-et akkor az adobe readerben lehet nagyítani. Balról jobbra kapcsolódnak össze a fokozatok de, ezt a net nevek elárulják.

Az első opamp egy előerősítő 4,7x erősítéssel (U1), a második opamp egy integrátor(U4), utánna komparátor (U2), ezután komparátorral a szint illesztő (U3) ennek van levelshift nevezetű kimenete ami megy a holt idő generátor részre. U5 XNOR kapu: HEF4077 és U6 AND kapu HEF4081. Innentől már ellen ütemű kimenet van. Hout és Lout néven.

Pont ez lett volna a következő amit mondtam volna, hogy a modulátor részt átalakítom UCD-re

Még annyit szeretnék kérdezni hogy UCD-nél ha túl magas a kapcsolófrekvencia akkor hogy célszerűbb csökkenteni? A komparátor hiszterézisét növeljem amivel növekszik a kimeneten a feszültség hullámossága is vagy a komparátor után célszerű betenni egy RC késleltetést?

Össze is raktam. A kapcsolófrekvencia 99.44khz. Nem lesz baj ebből a kis kapcsolófrekiből?
Ha igen hogyan lehetne növelni?

Lerajzolom amit összeraktam a próbapanelen.

Felhasználva az eredeti előerősítőt, szint tolót és holt idő generátort is.

Tennem kellett hiszterézist a komparátorban mert be és kikapcsoláskor nagyobb frekin előbb ki/be kapcsolt egy magasabb frekvencián.

Sikerült 150khz-ig növelnem a frekit csak a visszacsatolás alkatrészeinek értékeinek módosításaival. További növelést érek majd el a holtidő kisebbre vételével. Aztán jönnek a főpróbák.