Persze ez a videó kamu, ha jobban megnézed. Ettől a zongora elég sokoldalú hangszer.

Ínyenceknek.

Ebből a cikkből persze csak az derül ki, hogy melyik cég fizette a felmérést. Azt hogy melyik szalámi miből van nem vizsgálta senki.

Megmondom én neked. Ha még emlékszel rá, hajdanában egy rúd téliszalámi egy negyed fizetésnyi árban volt. Válogatott színhús, prémium minősítésű fűszerek, sok hetes érlelés.
Most is meg lehetne csinálni ugyanannyiért, de nem venné meg senki. Ezért Potemkin szalámik készülnek. Kívül hasonló, mint egy díszlet, belül a vezérelv ugyanaz, mint amit focimeccsen is szoktak skandálni: "Mindent bele!".

Igazából az sem véletlen, hogy az ilyen p**cimagazinos tesztekben a prolietetős akciós szalámi nyer, mert vagy tizenöt éve azt eszik a legtöbben, az is az etalon. 100g termékben 5g hús, 30g szója, 50g pálmazsír, vagy csirkebőr, a többi ízfokozó, meg stabilizátor, hogy ne essen szét. A legtöbben már nem is tudnának mit kezdeni a klasszikus téliszalámival. Vagy nem is éreznék az ízét nátrium-glutamát nélkül, vagy a megszokott pálmazsír helyett lenyelt disznózsírtól megfuttatnák a kisrókát.

Nem csak a téliszalámi tűnt el. Az elmúlt negyedszázad nyugodtan gasztronómiai Mohácsnak tekinthető. A világ egyik legigényesebb és legegyedibb konyháját lecseréltük a tetszetősen csomagolt ipari hulladékokra és egészségesnek beállított, de lényegében állati takarmánynak számító egyéb anyagokra.

Pl. egy érdekesség: már nem nagyon termesztünk klasszikus dinnyét (kívül zöld, belül piros), helyette csíkos van, jó nagy darabokban. De kevesen tudják, hogy ez a fajta pár évtizede van csak jelen a magyar földeken, azért hozták be, mert a disznók nem ették a takarmányozásukra szánt tököt. Hivatalosan úgy hívták, hogy "magas terméshozamú takarmánydinnye". Mostanra már minket takarmányoznak vele.
Tudok még pár ilyen történetet az élelmiszeriparból.

Ne tartsd magadban! Kérlek.

Bizony sajnos mindenben igazad van. Ezért csak a falunkban készült kolbászt és szalámit eszem, abban biztosan nincsen szója. A csíkos dinnyét sosem szerettem, de mivel a klasszikus ritkán beszerezhető szinte leszoktam a dinnyéről. Valamikor a szezonban naponta ette, manapság csak egyet egyet, eszem ha találok kedvemre valót.

Ha gondolod , mondhatsz még.
Semmi sem olyan mint régen, az élelmiszer iparban biztos nem. Hogy csak egy példát mondjak a sokból, a tej.

Nekem a sárga bélű dinnye hiányzik nagyon.

Nagy ritkán kapni felénk, én is szeretem.

Nos, ha érdekes, elmesélem, mi történt a virslivel.
A régi szép időkben, amikor még húsból volt a virsli, két dolog hiányzott a hazai élelmiszeriparból: A szója és a nagysebességű kutter. Voltak előnyei a vasfüggönynek, azon túl, hogy nem lehetett kimenni rajta, befele is megfogott dolgokat.
Régen az ehetetlennek számító dolgok (inak, kötőszövetek, csirkebőr, stb.) mentek a komposztba. De aztán leomlott a fal és megérkezett a nyugati technológia új vívmánya, a turbó kutter, ami egy mammutból is képes volt májkrémet csinálni pillanatok alatt. Közben érkeztek az új szabályok, amik alapján a nem feldolgozott vágóhídi hulladék veszélyes hulladék kategóriába került és olykor többe volt az elhelyezése, mint amennyi profit a húson keletkezett.

Tehát adott volt a szükség, a hulladékot el kellett valahogy helyezni a fogyasztókba, úgy hogy még fizessenek is érte. A hazai arcbőrnek ez persze kissé sok volt, de a privatizáció a hazai arcbőrt is leváltotta külföldi, sokkal piacorientáltabb arcbőrrel bíró menedzsmentekre és tulajdonosokra. És lőn, megnyílt az új világ. Húsból nem lehet százforintos virslit csinálni, ez világos. Na de ott vannak maradékok és ott a turbó kutter, ami úgy feldarabolja ezeket, hogy maga a Jóisten se mondja meg, mi volt előtte.

Egy baj volt csak az eredménnyel, az, hogy a csirkebőr zsírmasszává változott a darálás után. Ugyebár a világnak nincs olyan húsa, ami ezt felszívná, a kézenfekvőbb, csontszáraz, pulykahús elég drága és rá se lehet fogni, hogy disznó, így más megoldás kellett. Amit persze jól ismertek a világ más részein. Jött a szója. Annak íze nincs, a rostjai emlékeztetnek távolról a húsra és úgy felszívja a zsírt, mint az itatós. Tehát a szemérmesen húsfehérjének nevezett ín-fül-csirkebőr pepmőt meg kellett keverni szójával és kész is lett. Íze nem volt, de mire valók a glutamátok, ha nem arra, hogy ott is ízt csináljanak, ahol sose volt. Aztán a prémium kategória kap még egy kis malacpopót és nyelvet, a többi meg csak füstízű aromát.

Közben kiderült, hogy régi műanyag burkolat már nem trendi, át kell állni a frankfurti típusú vékony virslikre (a Lajtától arrébb csak ilyen töltőgépet lehet kapni, a vastag virsliket még a hazai géppark tömi). Ezeknek egy bajuk volt. Juhbélbe kéne tölteni őket. Ennyi birka persze a földön nincs és ha volna is, sápadt bele van a dögöknek, amit drága pénzen füstölni kéne. És lőn a vegyipar újabb csodája, az emészthető műanyag virslibél.

Ez tényleg a technika csodája. Ínycsiklandozó füstbarna színben készíthető, szépen virít a csomagban és eladja a sápadt maszatot, ami alatta van.
Szépen roppan a virsli, nem kell utána környezetvédelmi pénzeket kicsengetni, hiszen ami már lement egy torkon annak a gondja, akinél az output van. Nálunk.

/Tényleg akartok még ilyeneket hallani? Jobb mint a fogyókúra, az biztos, de ad majd némi szóbeszédre okot, ha valaki a hipermarketben lecsandázza a virslipultot, mert épp akkor jutott eszébe, mit is olvasott a témáról. /

Szerintem jobb is, ha nem tudjuk mit eszünk!

Szerintem meg jobb ha tudjuk. Ezért van a konyhakert, meg a baromfi udvar.

A majonézról nem tudsz ilyen történetet? Nekem nagy szívfájdalmam az új öszetétalű Globus majonéz, omege3 izével. A régi mesés volt a rántott tökkel, de mostanság csak az egyenízű kapható... Nem csak a tartalom hasznos, de a stílusod is élvezetes!

Már ahol van. Nekem egy 8x5 m-es kertem van. Rajta 6 tőke szőlő, egy 15m magas vörösfenyő, és nyáron 2 tő földieper, 3 tő paradicsom. Barom a szomszéd.

Valamikor magam kevertem a majonézt. Amióta megy az agymosás a szalmonellás tojásról le vagyok tiltva. Pedig ha zongorázni tudnám a különbséget és volnék Beethowen.

Konkrétan nem, de hát elég egyszerű kikövetkeztetni, hogy mi történt, csak végig kell gondolni pár alaptételt, plusz beleillik a folyamat valamibe, amit régen figyelek. Ugyebár a majonéz azzal az egyszerű módszerrel készül, hogy tojássárgájába olajat csöpögtetünk és habosra keverjük. Régebben a Globus széles termékskálával dolgozott. Ezért meg tudták oldani, hogy rendes tojást használjanak, fejkendős droidsorral szeparálták a sárgáját és a fehérjét, az utóbbit felhasználva más termékekhez. Na ilyen egy multinál szóba se jöhet. Gyártásracionalizálás, profiltisztítás, hatékonyság-növelés, ezek a varázsszavak.

Emiatt az iparban gyakorlatilag megszűnt a tojás feldolgozása. Helyette a tojásüzemek tojásport készítenek, ami jól szállítható, ezer évig eláll, könnyen feldolgozható. Egyetlen baja van, nincs szeparálva a tojás két része és egy csomó vizet kell hozzáadni, amit nem mindig szeretnek a termékek. Általában keményítő jellegű adalékokkal szokták megfogni.

Na de mire való akkor korunk egyik legnépszerűbb élelmiszeripari terméke, a pálmazsír? Iszonyatos ipari hulladék, minden ma ismert élelmiszeripari anyagnál olcsóbb és minden cseppje extraprofitot termel. Valami marketinges kitalálta, hogy úgy kell beadni, hogy nem átverés, hanem hősies eljárás a gyártók részéről, ami csakis a mi érdekünkben történik. Óriási hírverést csaptak az OmegaX zsírsavaknak. Korántsem tisztázott, hogy van-e egyáltalán pozitív hatásuk a szervezetre, de hát ez volt az egyetlen reklámozható tartalma a pálmazsírnak (a többi inkább az ipari titok kategóriájába tartozik ).

Közismert lett a név és az átlag fogyasztó úgy tudja, hogy az Omega a csúcs (mit kaszálhatnának most Kóbor Janiék ). Tudni kell, hogy ha valahol Omega3-at látunk, az 99%, hogy pálmazsírt jelent.
Vagyis amit mostanában kapsz majonéz gyanánt, az valójában híg margarin, egy kis tojásporral. Nem csoda, hogy nem passzol a rántott tökhöz.
/Nem tudom biztosan, hogy így van-e, de azért elég sok pénzzel mernék rá fogadni./

Sziasztok! Hová tünt a finom füstőlt marhanyelv?

Hová tűnik a finom marhahús. Marad itthon a selejt.

Hát igen.

Húsz egynéhány éve megettem az utolsót. Az iparban szerintem már füstölő sincs, így esélytelen, hogy vala újra legyen. Füstölt dolgot is csak a faluban veszek háztól, ahol van még füstölő az udvarban.

Lehet, hogy rendelek kínából az ebay-en.

Ott biztosan van, a tőlünk elszállított elektronikai hulladékból gyártják.

Á! PET palackon hizlalják.

Az a szemét az egészben, hogy kiviszik az élő marhát x áron (mert bénák vagyunk) és mivel náluk a kutya sem eszi meg, ugyanennyiért visszahozzuk a lábszárat. A marha java ott marad ingyen.

Más:
Miért vagyok fáradt?

*A fáradtság oka *
*Eleinte a kevés alvásra és a sok stresszre fogtam, de most végre megtaláltam az igazi okát!
Azért vagyok fáradt, mert túl sokat dolgozom!
Tudniillik 10 millió lakosa van Magyarországnak. Ebbõl 3,5 millió
nyugdíjas,ami azt jelenti, hogy a maradék 6,5 milliónak kell elvégezni
MINDENT!
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5,8 millióra
marad az összes munka, de 800 ezren a kormánynak dolgoznak, így marad
5millió.
Félmillió embert alkalmaz a katonaság. Lenne még 4,5 millió aktív.
600 ezren még iskolakötelezett kor alatt vannak. Ha számba vesszük az
összes munkaerõt, aki a parlamentben, polgármesteri hivatalokban,
állami támogatású intézményekben, dolgozik, megkapjuk ugyebár azt a
maradék 1,5 milliót, akire a tényleges munka elvégzése hárul.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van
táppénzen, hozzájuk jön a félmillió munkanélküli, s máris
láthatjuk:pontosan hétszázezer ember osztozik a terheken.
Ja... és most olvastuk a legújabb statisztikát:jelenleg 699.998 ember
van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt
minden munka:
Rám és Rád.
@ meg!!! Te meg pont internetezel!*

Nem füstölnek, mert drága és lassú. Gyorspácolás van. Többszáz injekciós tűvel megbökik a húst, pácsó oldatot és füstaromát nyomnak bele szép lassan. Amikor kész, kicsöpögtetik, forró füsttel lezárják a lyukakat és mehet a fóliába.
Csak azt lehet eladni, amit a hipermarketek átvesznek és a sok "árérzékeny" olcsójános megvesz.

Egyszerűen nem maradhat életben az, aki a pénzét olyan húsban tartja, ami hosszú ideig füstölődik (kamatok) . Aztán ha belegondolsz, a hagyományos füstölésnél a hús elveszti a nedvességét és ezért kilója kétszer annyiba fog kerülni, mint a vízzel jól telenyomott, gyorspácolt "füstölt" húsé. Ki veszi azt meg, amikor a másik ugyanolyan barna és bár ehetetlen, de sokkal jobban néz ki?

Hogy hol a marha? A jó minőségűt kiviszik, a többi meg vásárolni jár a különböző olcsógazdaságosokba.

Én nem! Te írtad ezt is a netre. Amúgy nekem a munkám nagy része a net üzemeltetése. Annak tesztelése meg ugye a próba.

Ez csak vicc volt. Régebben kaptam.

Na, még egy utolsó, aztán mára elég az étvágygerjesztésből.
Nézzetek világító csirkét: Bővebben: Link
Nem kamu. Csóró csirkék annyi foszfort kapnak csonterősítőnek, hogy ne rogyjanak össze a gyors hízlalástól és a vegyszerektől, hogy olykor világítanak már a sötétben. Jobb mint a led.

A világító birkákról már nem is beszélve: Bővebben: Link