Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
Lapozás: OK   17 / 20
(#) kissi hozzászólása Nov 22, 2013 /
 
Sziasztok!
Lányom kapta feladatnak a Kirchhoff törvények ismertetését, de 3. törvényt is emlegettek Neki, illetve írnia kellene az elektrokémiai vonatkozásáról ! Én ilyenre nem emlékszem és a neten sem találom, kellene egy kis segítség !
Köszönöm előre is!
Steve
(#) pucuka válasza kissi hozzászólására (») Nov 23, 2013 /
 
Esetleg a 3. nem az egyesített törvényről szól?
Bővebben: Link
(#) janikukac hozzászólása Nov 23, 2013 /
 
Sziasztok!
Keresek személyeket, akik tudnának segíteni nekem elméleti feladatokban a hétvége folyamán! További info Bővebben: Itt
(#) kissi válasza pucuka hozzászólására (») Nov 23, 2013 /
 
Köszi, ezt láttam, de ha megnézed ez igazából semmi új, csak az alkalmazása szerintem ( egyenletrendszer megoldás ). Sajnos én se láttam semmi mást ... !
Mégegyszer köszönöm !
(#) mrobi hozzászólása Feb 3, 2014 /
 
Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy kétállásos szabályozásnál, van-e értelme a PID szabályzónak?
(#) proli007 válasza mrobi hozzászólására (») Feb 3, 2014 /
 
Hello! Természetesen van és használják is. A PID a bekapcsolási/szünet időt arányát változtatja. Ez lesz arányos a végrehajtó vezérlésével. (Mint a PWM-nél.)
Pld. szelepek nyitásánál használható. Természetéből fakadóan a működése lassú. De azt nem is lehet "rángatni" ide-oda gyorsan.
De a kétállásos és a PID alapvetően két dolog. Hiszen a tényleges "kétállás", a határérték körüli ki-be kapcsolgatást jelenti.. üdv!
A hozzászólás módosítva: Feb 3, 2014
(#) mrobi válasza proli007 hozzászólására (») Feb 3, 2014 /
 
Értem!
Igen tudom, rosszul fogalmaztam. És hogy tudom, a PID-el szabályozni a bekapcsolási/szünet idő arányát? Mikrovezérlőben gondolkodok, de egyszerűen nem látom át hogy kellene. A PID ugye - végtelen és + végtelen közt mozoghat. Hogy tudom én ezzel beállítani az arányt?
(#) proli007 válasza mrobi hozzászólására (») Feb 3, 2014 /
 
Hello! A PID szabályozás működését magadnak kell megtanulni, mert az nem varázsszó, hanem egy szabályozási elmélet/eljárás. (Ilyen nincs, hogy a +- végtelen. Valóságban minden valamilyen fizikai vagy számhatár között változik.) A PID szabályzó kimenti jelével (számított értékével) vezéreled a PWM fokozatot. Akkor a PWM kimenti jele (kitöltés) arányos lesz a szabályzó kimenti értékével. Egy PWM frekvencia lehet lassú és gyors. attól függően hogy milyen szükséglete van a végrehajtónak. üdv!
(#) mrobi válasza proli007 hozzászólására (») Feb 3, 2014 /
 
Szia!
A PID matematikai részét értem, le is programoztam. Hőfok szabályzóhoz kellene lassú PWM. Igazából azt nem értem, hogy hogyan tudnám én ennek a PWM-nek a kitöltési tényezőjét a PID által számított értékkel arányosan állítani.
(#) proli007 válasza mrobi hozzászólására (») Feb 4, 2014 /
 
Hello! Akkor gond egy szál sem.. Vagy hardver PWM-et, vagy szoftver PWM-et használhatsz.
- Az elsőnél felkészíted a PWM generálására A PIC-et majd töltögeted a kitöltési tényező számát a regiszterbe.
- A másodiknál programot írsz hozzá. Pld. valamelyik TIMER-el időzítesz, elindítod és számlálsz egy számlálót a megszakításban. Bekapcsolod a kimenetet, lenullázod a számlálót, és ha eléri a PID kimeneti értékét, kikapcsolod a kimentet. Ha végére ért a számláló, akkor nullázod (vagy eleve nullázódik) és újból bekapcsolod a kimentet. Kész is a lassú PWM.
- Természetesen mind két esetben a PID kimenti értékét hozzáállítod a PWM bementi tartományához, egyszerű számítással.
De ez a téma nem az én asztalom és nem is ide való. A PIC-es topikban viszont kapsz a szakértőktől konkrét választ, vagy programrészletet.
üdv!
(#) mrobi válasza proli007 hozzászólására (») Feb 4, 2014 /
 
Szia!
Köszi! Nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerű. A programozás megy, nem azzal van a gond. Inkább a két modul összeillesztése volt, ami nem akart bennem körvonalazódni. De akkor így már értem.
(#) szaffo555 hozzászólása Feb 19, 2014 /
 
Sziasztok!


Azt szeretném megkérdezni "tanult" fórumtársaktól, hogy miként lehet egy spektrumanalizátor mérési eredményéből a jel összteljesítményét meghatározni? Például ha van 2 modulált vivő a spektrumban pl. 0 - 0 dBm el, akkor az eredő teljesítményt hogyan kapom? Gondolom számít atz elfoglalt sávszélesség is a vivők körül, valamint a moduláció spektrális alakja is. A mért értékek a vivőfrekvencián mért teljesítmények.
(#) linx hozzászólása Márc 6, 2014 /
 
Most tudtam meg, hogy a W nem azonos a VA-rel, ami fizikus nevelésem eddigi tanaival erősen ütközött.
Megpróbáltam utánanézni, de sajnos csak angol magyarázatot találtam, mait - megvallom - nem értettem meg:
http://www.solarthermalpower.com/SolarThermalPower/html/power_gener...n.html
El tudná nekem magyarázni valaki, hogy mi a különbség a kétféle teljesítmény között?
És igaz, hogy a kWh <= kVA?
(#) eSDi válasza linx hozzászólására (») Márc 6, 2014 /
 
Üdv!

A VA nem watt (W), hanem Voltamper (VA), mert a Watt az a hatásos teljesítmény, a Voltamper pedig a fesz és az áram egyszerű szorzata, eredménye pedig a hatásos és a meddő teljesítmény összege. A Wh és a VA sem azonos. A Wattóra(Wh) azt jelenti, hogy ha valami egy órán keresztül 1 watt teljesítménnyel üzemel, akkor ezalatt 1 wattóra munkát végez.
(#) Collector válasza linx hozzászólására (») Márc 6, 2014 / 1
 
Egyenáram esetén beszélünk csak wattról, váltóáram esetén 3 féle teljesítmény mértékegységünk van, hatásos (W), meddő (VAr), és látszólagos (VA). A meddő teljesítmény miatt van erre szükség, ugyanis kapacitív és induktív terhelés esetén + illetve - 90 fokkal eltolódik az áram és a feszültség fázisszöge egymástól. Emiatt vektorosan szükséges eredőket számolni váltóáramú körökben.
A kWh az egy energiamennyiség, a kVA az teljesítmény! Más a két mértékegység.
(#) kissi válasza linx hozzászólására (») Márc 6, 2014 / 1
 
Ahogy Collector kolléga is írta, egyenáramnál semmi gond , váltakozóáramnál jönnek be ezek az érdekes dolgok, de ott is csak akkor, ha az áramkörben induktivitás, ill. kapacitás található ( ezek viszont mindig jelen vannak kisebb-nagyobb mértékben!). Azért kell ezekkel foglalkozni, mert a tekercsek és a kondenzátorok a felvett teljesítmény egy részét ( ami nem emésztődik fel a belső veszteségeiken !) a felvétel után következő negyedperiódusban "visszatáplálják" a hálózatba, azaz generátorként viselkednek! Ez a teljesítmény a meddő teljesítmény, amelynek a mértékegységét megkülönböztetésképpen VAr-nak jelölik. Az a teljesítmény, amit a hálózatban lévő ellenállások felvesznek ( ezt tudjuk hasznosítani! ) lesz a hatásos teljesítmény és ennek a mértékegysége lesz a W. Az induktivitást és kapacitást tartalmazó elemek "úgy tudnak" időnként generátorként viselkedni, hogy olyankor rajtuk fáziseltérés van a feszültségük és az áramuk között ( közel 90 fok is lehet ! ), így a feszültség és az áramszorzatok hol pozitív ( fogyasztó ), hol negatív ( generátor ) előjelűek! Ha nem csak a kondenzátor vagy tekercs feszültségét, ill. áramát nézzük, akkor a teljes hálózat feszültségére, ill. áramára is igaz, hogy nem biztos, hogy a feszültség és az áram fázisban van egymással, így hol generátorként, hol fogyasztóként viselkedik ( valamilyen arányban! ) ! A szolgáltatóknak ( pl. E-ON ) az az érdeke, hogy mindig csak fogyasztás legyen, mert a generátor üzem jelentős energialengéseket jelent, amihez nagy áramingadozások társulnak, ezáltal nagyon túl kell méretezniük a hálózatukat ( kompenzálás kulcsszóra keress rá ! ) ! Ha egy váltakozóáramú hálózatban nincs fázisban a feszültség és az áram, akkor 3 féle teljesítményt számolhatunk:
1. Látszólagos S= U*I
2. Hatásos P=U*I*cos fi ( a fesz. és az áram közötti szög!)
3. Meddő Q=U*I*sin fi !
Az egyes teljesítmények közötti viszonyra igaz, hogy S^2=P^2 + S^2 !
Bocs, ha kissé hosszúra nyúlt, de még így is nagyon "zanzásítva" van !
(#) (Felhasználó 46585) válasza kissi hozzászólására (») Márc 6, 2014 /
 
Nem az energialengésekkel van problémája a szolgáltatóknak, hanem a meddőárammal. Ugyanis, ha nem cosfi=1 a szög az áram és a feszültség között, akkor több áram folyik a távvezetéken és ez több veszteséget is jelent, mert a távvezetéknek is van ohmos ellenállása. Tehát, a meddőáram komoly veszteségeket okoz, amit a lakosságnál egyenlőre nem fizettetnek meg, de a nagyfogyasztóknál igen. És akkor még nem beszéltünk a teljesítménytényezőről, ami az alapharmónikus tartalommal függ össze. ( ha nem szinuszos a felvett áram ) De ennek, - ha jól tudom, - van külön topikja.
(#) kissi válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 6, 2014 /
 
Én is ezt írtam: a meddőáram az pont az az energialengés (töltésáramlás oda/vissza !), ami felesleges, nem mért a teljesítménymérők által és a szolgáltatónak ezért feleslegesen kell túlméreteznie a vezetéket. Nem azért folyik több áram a vezetéken, mert cosfi < 1, hanem ebben az esetben a felvett áramnak csak egy része hasznos/hatásos áram ( amit mér a fogyasztásmérő és fizetünk !), a többi része meddő (oda-vissza áramlik és nem fizetjük, miközben az átfolyó áramot növeli!). Tudomásom szerint a meddő áramot a nagyfogyasztók sem fizetik közvetlenül, hanem kötelezik őket, hogy kompenzálják és amennyiben a cosfi-t nem tudják kellően 1 közelében tartani, akkor büntetést fizetnek (amit persze mondhatunk kifizetésnek, de ez az elszámolás nem olyan, mint a hatásos teljesítmény fizetése, ahol minden egyes kWh-t számláznak, itt egy bizonyos mértékig nem fizetnek!!)
(#) (Felhasználó 46585) válasza kissi hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Ha erre gondolsz energia lengés alatt, akkor igen. Csak egy kicsit zavaró a megfogalmazás.
(#) kristikoma válasza kissi hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Ami még feltétlenül idetartozik, főleg cos fi javítás számításánál: az induktív fogyasztók "termelik" a meddőt, ez + előjeles; a kapacitív fogyasztók "fogyasztják" a meddőt, ezt meg ki kell vonni. Csak nagyon ritkán jön ki negatív meddő teljesítmény. A nagy üzemekben levő fogyasztók jórészt induktívak(motor, trafó). Sajnos a cos fi erősen függ a terheléstől. Egy 3F aszinkron motornál üresjárásban 0.1 körül, míg névleges terheléskor az adattáblán megadott fázistolással működik, ami rendszerint 0.6 és 0.9 között van. Induktív fogyasztóknál meddő teljesítmény a felmágnesezés miatt szükséges, míg kapacitív fogyasztóknál a polaritáscsere miatt.
(#) kissi válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Szerintem ezt így hívják, amire Te gondoltál ( az én megfogalmazásom alapján ) az nem az energiafelvétel ingadozása ?!
A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2014
(#) (Felhasználó 46585) válasza kissi hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Nem tudom. Én inkább a "meddőforgalom" elnevezést ismerem, bár ritkán kerülök ezzel a dologgal kapcsolatba.

Az ingadozás esetén én inkább arra asszociálok, hogy hosszabb idő távlatában, - tehát nem 20 ms-onként, - ingadozik az energiafelvétel. Ez azért sem jó, mert te magad mondtad, hogy az energia ide-oda áramlik. Akkor ez nem ingadozás, hanem hullámzás... Ez 20 ms távlatában rendben is van, de nekem az ingadozásról mondjuk a víznyomás ingadozása jut eszembe. Legalábbis nem a 20 ms-os időtartam a szignifikáns.

Egyébként, tök mindegy, hogy nevezzük, ahány ház, annyi szokás. Ha leírjuk, hogy mit értünk alatta, akkor a másik is fogja pontosan érteni.

Már nem tudom, elhangzott e, de ezek a dolgok szinuszos jellemzők feltételezésével igazak csak. A valóság kicsit bonyolultabb, mivel ritkán van szinuszos hálózat...
(#) Bakman válasza kissi hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Nagyobb üzemeknél a szolgáltató egyszerűen olyan mérőórát szerel fel, ami a meddő teljesítményt is képes mérni, ennek is díja van.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Bakman hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Biztos van olyan is, amit én láttam, ott külön 10 kV-os betáp van egy alállomásról és külön óra van a meddőre is. Furcsa mód, még nem büntetik őket, pedig a 3. harmónikus akkora, hogy kilóg az utcára... ráadásul egy fázisban terhelnek ohmosan. A másik két fázisra van valami kompenzáló izé, ami szerintem nem működik...
A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2014
(#) mrobi válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
A Dy vagy Dz kapcsolási csoportú transzformátor nem elég az aszimmetrikus terhelés megoldására? Vagy hogy érted, hogy egy fázisban terhelnek ohmosan?
(#) (Felhasználó 46585) válasza mrobi hozzászólására (») Márc 7, 2014 /
 
Már nem emlékszem, hogy milyen kapcsolású a trafó, de az egyfázisú terhelést úgy kell érteni, hogy van egy 3 MVA-es 3F trafó és egy szekunder van terhelve kb 1,5 MW-tal. Ezen ugye semmilyen kapcsolású trafó nem segít... ráadásul tirisztoros szaggatóval.
(#) Kera_Will válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 10, 2014 /
 
Idézet:
„akkora, hogy kilóg az utcára...”

Persze hogy kilóg ... mivel onnan lógatják be dróton az energiát !
(#) cross51 hozzászólása Ápr 7, 2014 /
 
Sziasztok!

Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy van egy rezgő kör melynek meg van adva a jósági tényezője Q = 60 és az, hogy 5V-al tápláljuk a rezgő kört, és az lenne a kérdés hogy a rezgő kör kondenzátorának mekkora üzemi feszültségűnek kell lennie.
Én arra jutottam, hogy Q*U lenne mert így Umin= 300V és ez van a javító kulcsba, nem tudom, hogy ez így jó-e és, ha jó akkor miért is így van?
Köszönöm előre is a segítséget!
(#) Ss hozzászólása Ápr 26, 2014 /
 
Sziasztok!
Lenne egy kép és hozzá pár kérdés amiben a segítségeteket szeretném kérni.
Előre is köszönöm a válaszokat.

WTF.png
    
(#) kadarist válasza Ss hozzászólására (») Ápr 26, 2014 /
 
Szia!
Egy szabványos színes videojel oszcillogramja, ahol egy képsor felrajzolásához alkalmas feszültségváltozást ábrázolták. A sorszinkron-szintekkel és a színszinkron burst-rezgéssel együtt lett ábrázolva a sortartalom.
Videotechnika: Bővebben: Link.
Színes technika.
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2014
Következő: »»   17 / 20
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem