Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Valamit elszámoltál. 1A- 0.01V -> 0.01ohm. De ez nem gond, készítesz egy feszültség osztót a söntről, és mehet. Előnyei: a táp működését egyáltalán nem befolyásolja a műszer, szépen tudod kalibrálni külsőleg. Feszültség osztót számoltam neked, remélem a műszer nem nagyon terheli be azt: 1k, vele sorban poti egyik szélső lába, (50ohmos poti), a másik szélős lábára 100ohm jön, ezt az osztót pedig a sönt két oldalára kösd. A műszer a jelet a poti középső lábáról és a 100ohm és a sönt találkozásáról kapja meg. Ha mínuszt mutat a műszer, csak cseréld fel a bemenetet. Pl. 100mV-ot 8,7mV és 13mV-ra osztja le, a poti állásától függően. Ha beterhel a műszer, akkor újra kell számolni az osztót.
A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
A ki-be kapcsoló az micsoda?
A DC-OFF funkció egy záró-nyitó kapcsolót kíván, amit elég könnyű tesztelni, pl. egy csipesszel rövidre zárod, akkor a kimenetet letiltja (0V-lesz), ha meg elengeded, akkor visszaáll a beállított érték. Akármilyen kapcsolód is van, annak kapcsolási mikéntjét, egy multiméterrel könnyedén kimérheted. Ezt a két tesztet követően már csak rá kell kötni a kapcsolóra a két vezetéket. A műszert szintén külön teszteld. Olyan nem létezik, hogy külön jó, együtt meg nem, kivéve ha közben valami megváltozik. Ezt a valamit kellene megtalálni. A kapcsolási rajzon próbáltam világosan ábrázolni mit és hová javaslok bekötni. Esetleg ez alapján kezdj el keresgélni.
Igen sikerült elszámolnom. Most már csak az a gondom hogy ebben a hozzászólásban lerajzoltam hogyan van a műszer összekötve, tehát a sönt a kék és fekete vezeték közt van tehát nekem is ide kell kötnöm a labortápom R14-ét (az osztó tagokkal) (a kimeneten a műszerek ne zavarjanak meg) a problémám az hogy a feszültségmérő a fekete vezetékhez képest méri a piros vezeték potenciálját tehát mivel R14 egyik kivezetése sem test ponton van így a feszültségmérőt azt sem tudom hogyan kössem be. Már teljesen bele zavarodtam a dolgokba.
A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
Idézet: „Idézet: „1 bemeneted van per merendo jel” Ennek mi a gyakorlatbeli hátránya?” A hatranya csupan annyi, hogy csak 0V agban tudsz vele merni amit korulmenyes utolag megoldani, mivel nem 0V fuggetlen. Csatoltam a kedvenc panelmerom leirasabol az arammeresre vonatkozo beallitasokat A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
Az elobb emlitett 0V fuggetlen beallitasnal nyugodtan merhetsz az aramfigyelo ellenallason egy oszton keresztul.
Jól gondolom hogy ezt a fajta árammérőt és feszültségmérőt a labortápomba nem tudom használni egy időben fesz. és áram mérésre. Talán pont az a hátrány jelentkezik amit Saggitarius írt. Nekem akkor lenne jó ha a sönt a 0V ágban lenne. Esetleg úgy is jó lehetett volna hogy a közös pont a pozitív kimenetem és ahhoz képest mértem volna a föld potenciált így a fesz. érték jó lett volna csak negatív előjellel amit meg a műszerem nem kezel egyszerűen 0 ír. Itt a rajz hogy hogyan gondoltam.
Nem kell ennyi minden, elegendo lesz R17 750R es R19 100R helipot, az R18-at el is hagyhatod. Igy is lesz boven tered +/- iranyba. Bar mint emlitettem ez a foldfuggetlen arammero esetere jo csak.
Ezzel a megoldással orvosolható a probléma. Ha nem kell túl nagy pontosság diszkrét elemekből (dupla tranzisztorok, négy különálló tranzisztor) összeállítható.
Ahogyan már leírtam, 2db 6lábú kapcsolót használok valami ilyesmit,csak kék a színe.
Megint csak nem érted, amit írtam. Amikor nem volt dobozba rakva, tehát csak az asztalon teszteltem a tápegységet, akkor rögtön reagáltak a műszerek a változásra, most viszont valamilyen oknál fogva késve reagálnak a változásra, pedig csak annyi történt,hogy be lett minden dobozolva... első élesztésről videó A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2014
Szia. Olyan nem létezik, hogy nem változott semmi, és mégis máshogy működik. Mérd meg a feszültséget a feszültség osztón, ami a tápon található. Ha itt is lassú a jelváltozás, akkor ott vagy egy kondi van rossz helyen, vagy egy ellenállás. Rakj a mérőműszer bemenetére feszültséget, és változtasd. Ha ekkor is lassan reagál, akkor a műszerrel van a baj. Szépen logikusan indulj el, hogy ki tudd zárni mi az ami működik, és mi az, ami nem! Persze hogy nem értjük, hiszen amit írtál azon nincs mit érteni. Ha most hibás, akkor valami csak történt.
Régen igen nagy meglepetés ért, mikor saját magam számoltam ki feszültség osztót mérőműszerhez. Multiméterrel mérve tökéletes volt. Aztán ezt a feszültséget tovább osztottam, hogy legyen másik méréshatárom is. Meglepődve tapasztaltam, hogy minden stimmel, de mégsem működik semmi. Persze, mert itt már terhelt feszültség osztóként kellett volna kiszámolnom az egész osztókört. Fél napig kerestem a hibát, és nem hittem el, hogy ilyen létezik. De ez már régi történet .
Szia!
Oké, majd méregetek akkor (de azért továbbra is várom a jó tanácsokat ), viszont az biztos, hogy nem a táp résszel van a gond, mert a banánaljzatokon szépen változik minden, ha azon mérek a multiméteremmel.
Mérd meg, amit mondtam, és már be is határoltad, hol van a hiba. Én nem a tápról beszéltem, hanem a tápon levő feszültség osztóról, már ha van ilyen.
Méregettem!
Alkotóhoz még 1 szavam lenne: igazad van, a kapcsoló van valamiféleképp elkötve, mert ha jumperral rövidre zárom, akkor szépen 0V-ot jelenik meg. Különben a másik kapcsoló mire is szolgál? Nem az egész áramkör kikapcsolására? A mérésem azt igazolják, hogy a tápegység osztójával biztos nincsen semmilyen gond sem, mert a multiméterem zárlatjelzőjének 1,7V körüli feszültségének mérése során is ugyan olyan lassú reakcióidővel reagált az áramkör. Természetesen a méréseim során a tápegység panelról eltávolítottam a műszereket. Ja, és még valami: ha eddig nem szépen működött, alkatrészeket (kondenzátort, ami erre ki tudna hatni) nem cseréltem, akkor mi lehet a gond???
Helló!
Csak egy tipp ha fém dobozba van beépítve esetleg azon keresztül, vagy csavaron keresztül záródhat valami és ez okozza a hibát. Ha fémből van a doboz próbálj meg a csavarok és a panel közé valami szigetelő alátétet tenni. Üdv Petjaa!
Valóban fém a doboz, pontosabban aluminium, de nincs érintkezés a ház és a panelok között, csak a távtartók vannak a lemezre felcsavarva...
Csak egy tipp volt. Ha asztalon ment dobozolva viszont nem és közbe semmi módosítás nem történt ez az egy ok jutott eszembe.
Szia szerintem kéne egy jó látható kép hogy is néz ki a szerkezet , milyenek a forasztások ,a beültetésed és te hogy képzeled el a bekötéseket. Így talán könyebben el tudunk indulni.
Igazad van, itt vannak a képek. A két be nem kötött csatlakozó a 2 kapcsoló...
Üdv!
A kapcsolási rajzon nincs olyan kapcsoló, ami kikapcsolja az áramkört. Ezt a trafó primer oldalán célszerű megtenni.
Van egy DC-OFF kapcsoló, ami a kimenetet tiltja le, és van egy másik, ami a műszer árammérés határát váltja át. Ezeket fel is írtam a rajzra.
Tudsz velük mérni áramot is meg feszültséget is, de ezek is közös nullát használnak szintén 5 vezetékkel. Tehát ha labortápba lesz akkor gondold át nem e befolyásolja a működést nehogy úgy járj mint én.
Helló. Nem tudom értelmezni azt amit írtál.
Tehát két ponton kell mérni: egyik: mérőműszer bemenetre raksz 200mV-ot,majd gyorsan elveszed, odarakod, stb. Ekkor a mérőműszernek rendesen kell reagálnia. A másik pont: a labortáp nyákján van egy osztó, erre rárakod a multimétert. Csavargatod a feszültség potit a tápon, és nézed mV-os állásban a feszültség változását. A két mérésből csak az egyik lehet hibás, ott kell korrigálni. Eléggé elbeszélünk egymás mellett.
Köszi ! Akkor ezek szerint célszerűbb lenne két külön műszert rendelni ?
Helló! a feszültség és az áram erőséget célszerű külön műszer használni, persze nem kötelező de hiba lehet a mérésbe és kicsit kerül többe mégegy műszet mevétele mint a hibát keresni hogy mit kötötél el! Alkoto forunmtárs eröl is írt elméletett hogy lehet helyessen be kötni 1 db műszert feszültség és áramerőség mérésre!
Raadasul az elso linken jot nevettem. 4 bites akkor a max megjelenitheto szam 16 lenne. Helyesen 4 digites. Utana meg az Ammeter Kulonben ahogy eszrevettem mind egyforma, csak a hattervilagitas szinen valtoztatnak esetleg.
A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2014
...no igen, az tényleg baki...
Hány voltról járatod a műszereket? és hogyan kötöted be a műszerek tápját? Galvanikus leválasztásról gondoskodtál de helyesen ?
A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2014
Ez jó
Igen ezek nagyjából egy sémára épülnek, két nagy csoport van, egy amiben egy 32 lábú chip van meg ami nekem van abban 20 lábú. Működésre kinézetre ugyan az csak a led színén változtatnak. Moderátortól kérdezném nem off ez itt, mert ha az akkor nem szeretném tovább bombázni ezzel a áram, feszültségmérő bekötősdivel, esetleg ha nincs ilyen téma létre lehetne hozni egy hogyan mérjünk áramot, feszültséget occó műszerrel. A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2014
Szerintem meg fölösleges a topik teleszemetelése olyan kérdesekkel amire van egyből megoldás és helyes válasz is.
Persze egyet értek. Csak nekem annyi a gondom hogy sokan segítettek, tanácsot adtak, köztük te is, ezúton is köszönöm mindenkinek hogy próbál(t) segíteni. Viszont konkrétan nem mondták hogy tessék itt van, így csináld esetleg itt a egy rajz ha így csinálod tudod használni a műszert az elvárásodnak megfelelően vagy a másik véglet: hagyd ne szenvedj vele old meg mással. Tehát a lényeg annyiféle lehetőséget írtatok hogy tényleg nem tudok elindulni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |