Komolyabb készülékeknél még arra is lehet triggerelni hogy melyik sorra vagy kíváncsi...

Hello!
Aki ezeket a kérdéseket feltette, ahhoz nekem is lenne néhány kérdésem. Utolsóként az, hogy keresett-e már magának másik munkahelyet..

Ha pedig iskola, akkor ez már elég elavult tudomány. Érdekességnek jó, de nem sok haszna van a pixelek világában.

Sajnos az iskolákban a múltat tanítják, és nem a jelent!

Ahhoz képest, hogy a jövőt kellene . . .

Ha nem is a jövőt, de legalább a jelent.

Keresd meg azt az irodalmat ami a PAL video jelről ír.
Ez nem más mint egy PAL videojel az egyetlen sorának a kiválasztása után megjelenített
időben változó jelalakja a szkóp ernyőjén.
például ez a PDF ...

Sziasztok!

Villamosságtan beadandóban kellene nekem segítség!

A többit e-mailben!

nemeth.gyulaa@freemail.hu

SZiasztok. RLC mérővel mértem egy kondenzátort.

C: 326,8nF
f=100 Hz
Fázisszög: -79,05 fok
Impedancia: 4,96 kOhm

Ha az impedanciát megszorzom a szög koszinuszával, arra ugye kijön a rezisztancia. Itt stimmel is a mért érték, ezzel nincs gond.

Na de ha a szög szinuszával szorzok akkor ugye megkapom a reaktanciát (X), de ez negatív! Ha behelyettesítek az X=1/(j*2pi*f*C) képletbe, akkor a kapacitásra negatív érték jön ki. Mit rontok el?

Igen a kapacitás lehet negatív értékű / irányú reaktancia vektor mint ahogy a fázis szöge is mutatja.Avagy majdnem mindig negatív irányú vektor a kapacitív reaktancia Xc.
Az 1/j = -j miatt .
Ez persze annak a függvénye is miként jelenik meg a mért RLC kör.
Soros / párhuzamos komplex áramköri elemként viselkedik persze mindez a frekvencia függvényében változik a valós elemeken , Mikor, melyik szórt érték érvényesül jobban?
A fázis szöget miként mérted meg?
Avagy ez egy komolyabb RLC mérőhíd volt ami ennyi mindent elárul az alkatrészekről?
Nézzél utána a kézikönyvében is a működésének.

Sziasztok!

Alábbi feladatban kellene segítség..

Egy 1mH induktivitású tekercs végeire t=0 pillanatban 100 [V] egyenfeszültségű forrást köt.
Mekkora lesz a tekercs árama a t=100 [uS] időpontban.Mennyi energia van ekkor felhalmozva a tekercsben?

Előre is köszi!

Szia!

Szerintem hiányzik a tekercs ellenállása, mert az is befolyásolja az áram kialakulását, nem csak az induktivitása !

A képlet, ami neked kell: U_L=L*(di/dt) és E_L=0.5*L*I*I
Vagyis di=U_L/L*dt=100/0.001*100/1000000=10A
E_L=0.5*0.001*10*10=0.05J

Szia!

Köszönöm szépen, most átrágom magam rajta

Igen, de ez az áram változás. Ugyanis, nincs kizárva, hogy a tekercsen már folyt korábban áram, tehát ezzel a 10 A-rel nőni fog az áram.

Úgy van, de feltételeztem, hogy 0-ról indul, különben odaírták volna a kezdő áramot.

Valójában nem is neked szólt, hanem a kérdezőnek. Egyébként, meg attól függ, hogy ezt milyen iskolában kérdezték meg. Egy főiskolán oda kell írni, hogy azzal a feltételezéssel, hogy...stb. Különben hétszentség, hogy belekötnek. Egy technikusi suliban már egyáltalán nem biztos.

Sőt valamikor a képlet sem elég, hanem le kell vezetni, hogy miért ez a képlet

Sziasztok!

Tegnap este óta feladatokat oldok meg, hála a lustaságomnak, végezetül ezen négy feladat maradt ,amiről halvány gőzöm nincs, a maradék 76 szerencsére kész
Bármilyen segítséget meghallgatok
köszi!

Maradék feladat!

Ezeket a feladatokat ,csak szadista hajlamú embereknek javaslom, saját tanulásom céljából örülnék egy levezetésnek
CSak erős idegzetűeknek

Nem ismered az ohm törvényét?Pedig sok feladatot oldottál meg bevallásod szerint.
1. feladathoz ez kell .
görbe seregben látszik minden ... IB= 150uA esetén közel 40 mA IC folyik ...
P = U * I tehát Ptran = Uce * Ic => Ucemax = Pdmax/Ic Collector Current

2. feladat is Ohm törvény ...

R = U/I

No most Ur = Utáp-UCE tehát 12V - 6V = 6 V Ur az a feszültség ami az ellenálláson esik

RC = (Utáp - UCE ) / Ic mert az Ic folyik át az RC ellenálláson ...

6. feladat ...

rB valszín a Bázis váltakozó áramú dinamikus ellenállása.
Mivel az UT termikus feszültség meg van adva akkor már csak megint Ohm törvény alkalmazása marad vissza vissza ...

rB = Utermikus / IB = 25mV/ IB

gm ez valamilyen vezetés lesz ... valszín a Ic/Uce aránya ... görbe seregnél megnézed mekkora UCE-nél (5V) metszi a 100uA -es görbe az Ic értéket sacc/kb 25 mA .
Azzal számolsz tovább ...

De ebbe bele köthettek a gm értékének a megoldásába ...

Szia!

Az ohm törvényt ismerem, de nem láttam meg benne

Egyik fórumozótol is kérdeztem , milyen könyvet ajánlana, mert sajnos nincs egyéb forrásom mint az internet,és az egyéni tanrend miatt előadásra sem tudok járni

Persze még kellenek a kirchoff I. II. törvények és a némi félvezetős alapismeretek .
Könyvek hhhmmm ... sok sok féle van ... sok helyen elszórva ... a neten ...
OK nem tudsz előadásra járni ... de nincsen ajánlott jegyzetek listája ?

Igen... és akkor a tekercseknél kiderül, hogy mit is jelent a feszültség-idő terület, meg mi a középérték fogalma, meg hogy a trafóméretezésre csak egy képlet van, igaz, azt tudni kell használni... meg az is, hogy mindehez elég a négy alapművelet.

Vannak,ajánlott jegyzetek, de pl:volt egy háromfázisos motor teljesítmény vonaláramos feladat, azt egy erősáramúval foglalkozó emberke elmagyarázta egy kis papírfecnin, úgy hogy meg is értettem nagyjából, sajnos nem tartozik az erősségeim közé, és jobban átjön ha elmagyarázzák..Sajnos ez a tárgy teljesítendő,de nem tartozik az erősségeim közé, hiába megtanulom a törvényeket, míg egy levezetést nem látok hogy mit miből ,és miért addig csak sülthal vagyok, sok megtanult dologgal, amit nem tudok használni

7dik nél Rbe váltakozó áramú bemeneti ellenállás ...

Földelt emitteres erősítő esetén ha a meghajtó Ug generátor benéz a bázis körbe a CS1en keresztül mit lát váltakozó áramú szempontból?

Tranzisztor kis jelű helyettesítő képét kell felrajzolni + a DC munkapontot beállító RB ellenállások szerepét tisztázni.

Váltakozó áramú szempontból a tápfeszültség vezetékei egyenrangúaknak tekinthetőek, tehát a tápfeszültség forráson keresztül azok össze vannak kötve (rövidzárként viselkedik a tápfeszültség generátor mivel állandó a feszültség (ideális esetben) nem szól bele a váltakozó jelbe, tehát így a +/- föld vezetékeket össze lehet kötni) .
Ebből következik , hogy a 2 bázis osztó munkapont beállító ellenállás PÁRHUZAMOSAN kapcsolódik egymással !
Következő ellenállás pedig az rB mint Bázis Emitter dióda váltakozó áramú ellenállása (dinamikus ellenállás) .
Ez a 3 elem mind párhuzamos lesz.
Tehát RB1xRB2xrB = r bemeneti váltakozó áramú ellenállása az erősítőnek.

rB már meg ki volt számolva feljebb ...Az UTermikus feszből (25mV)

Utermikus /Ibázis munkaponti (egyenáramú bázis munkaponti áram vagy DC áram )

A csavar itt még ebben az , hogy Ic ismered és Bétát ...
Ez sem gond mert Ib=Ic/Béta ...

7dik feladat ...
Au = - S * (RCxRLxrCE)

- minusz mert a Földelt emitteres erősítő fázist forgat !!!

S meredekség = de ennek nézzél utána !!! ha már tanulni szeretnél h21e/h11e = Béta / rBE bázis bemeneti dinamikus ellenállás

RC - Colletor munkaellenállása

RL- kimeneti terhelés R load

rCE - tranzisztor kimeneti ellenállása (általában elhanyagolható mivel a külső terhelések jóval kisebbek 100kiloohmos nagyságrend (áramgenerátor szerű[végtelen belső ellenállás] a kollektor kör lásd kisjelű tranzisztoros helyettesítő képe ))
Váltakozó áramú szempontból az RC RL szintén PÁRHUZAMOSAN kapcsolódik, lásd fentebb az RB-k bemeneti állapotát.
Az x jelet a REPLUSZ művelet jelzésére használtam.

Fázis forgatás :

A növekvő bázis feszültség hatására a kollektor feszültsége csökkenni fog .
Ezért előjelet kell használni!

No ezen kívül a kondenzátorok is rövid zárnak tekinthetőek.Persze ideális esetben avagy sávközépen . Sávszéleken érvényre jutnak mert az R és Xc arányok közel kerülnek és eltolódnak egymáshoz képest lásd törésponti frekvenciák (1/2pí*f*R*C).
Ahol az Xc = R ott lesz a 3 dB-es töréspont.
Az R mnt bemeneti / kimeneti váltakozó áramú ellenállás amit a generátor lát vagy a terhelés amikor "benéz" a be/ki meneti pontokon.