Szia. Köszönöm a jókívánságokat és a tanácsokat. Az utolsó próbáknál én is csak egyesével raktam bele a fet-eket. Ha elindul akkor már szkóppal lehet méregetni mielőtt bekerülnek az IGBT-k. Addig újra tekerem a gate-trafót és a főtrafót is. Viszont egy valamire még nem igazán reagált senki sem. Mielőtt eldurrantak a fet-ek az egész elkezdett hangosan sípolni. Sajnos arra nem igen volt időm, hogy kiderítsem melyik trafó volt az pontosan, de én a főtrafó felől halottam. Talán.
Üdv.: Zoli

A sípolás azért volt mert a PWM-korlátozott le a hallható frekvenciáig, vagy a 3845-frekije esett le. A főkör össze-vissza kapcsolgatott a főtrafó magja telítésbe ment és pukk. Ezért kell csökkentett tápról és izzóval indítani és mérni az áramfelvételt. Ha meghalad egy egészéges értéket akkor vagy alacsony a magnak a freki(emelní kell), vagy valami "gerjed".

Ahogy én eddig olvastam, behúz a főrelé, indul a vezérlés, és elég masszív áramfelvétel lett volna, ha nem virított volna az izzó a betápnál. Ill. ahogy olvasom, kisebb feszültségről is voltak nagy áramfelvételek.
Ne mondja senki, hogy egy két tranzisztoros nyitóüzeműben, ahol a tranzisztorok egyszerre nyitnak ekkora áram akarna folyni üresjáratban(!) azért, mert kicsit nagyobb a szórás a meghajtó trafóban, és csak 100-200mA-el tölti a gate-t. (A kisütésre ott a segéd-fet, az ad 1-2A-t) Főleg akkor, ha ilyen a jelalak a gate-n. (Ahogy már valaki említette a lefutó élt.)

Itt kifogytam, de ha üresjáratban eszi az áramot, zizeg a trafó, és fűrészjel van a priméren, akkor szerintem telít a mag!

Szia. Jelenleg a freki 29.9kHz, de ez most emelni fogom kb. 38-39kHz-re. A főtrafó áttétel 20/6 volt eddig, most lehet 19/6 lesz, vagy 19/5. Még nem döntöttem el. Utána majd meglátjuk, hogyan módosulnak a gate jelek. Holnapra érkeznek az alkatrészek, berakom őket és teszem fel a jelalakokat a fórumra. Köszönöm az infókat.
Üdv.: Zoli!

Szia. Hát az izzó a főrelé behúzása után pár pillanattal már világított is teljes fénnyel és jött a pukk. Lehet, hogy a mag ment telítésbe csak az a kérdés, hogy miért. Főleg, hogy a snubber és kisütő diódáknál minden rendben. Ezek még a legutolsó pukkot is túlélték. A bordára szigetelten vannak felrakva, kerámia lappal és pasztával! Csak az IGBT-k mennek simán pasztával a bordára, de a két oldal külön bordára került.
Üdv.: Zoli!

Sziasztok! Kész az új gate-trafó márcsak a magra várok, addig is átnézem a magasfeszültségű rész összes félvezető elemét.
Üdv.: Zoli!

Elkészült a főtrafó is 19/6-os menetszámmal. Az utolsó pukkot követően a végeredmény 2db halott 460. Átmértem minden más félvezetőt és csak ezek szálltak el.
Üdv.: Zoli

Mondd csak, a PWM IC kimenetén a kitöltési tényező mekkora? Mert ha több mint 44-45% akkor nincs az a snubber, ami lemágnesezze a ferritet a következő impulzusig. Célszerű lenne megmérni teljesítmény fokozat nélkül, és beállítani 42% környékére. Amíg ezt nem teszed meg, kár kísérletezni a géppel, mert csak a kapcsolótranyóid fogynak. Ennél a kapcsolásnál ezzel a snubber körrel a kapcsolási frekvencia 30-35 kHz környékére tehető, feljebb csak akkor lehet vinni ha a mérőtrafó kikerül a kapcsolótranzisztorok és a főtrafó közül a kapcsolótranzisztorok elé, és másfajta lemágnesezés lesz kialakítva. Pimi9 írta hogy betelít a ferrit. Igaza lehet, hiszen a primer áram nem lehetne több mint 50-80mA átlagértékben számolva. Ha viszont betelít, annak két oka lehet: Vagy magas a kitöltési tényező, vagy a ferrit nem mehet még 30kHz-en sem, bár gondolom nem porvasat használsz főtrafónak, hanem valami normális ferrit anyagot.

Utólag végiggondolva, a mérőtrafót csak abban az esetben érdemes a kapcsolótranyó és a trafó közvetlen kapcsolatából áttenni máshova, ha a mérőtrafó nem közvetlenül a trafó primer kivezetésére van ráfűzve, hanem a nyákon van erre a célra kialakított fóliázat. A cél, hogy a kapcsolótranyók és a lemágnesezést végző alkatrészek a lehető legközelebb legyenek a főtrafóhoz.

Szia. A kitöltési tényezőt már mértem és annak a maximum értéke 44.75%-44.80% között mozog. Ez volt a legtöbb. A főtrafó anyaga 3c90, míg a gate-trafó anyaga 3F3. Frekvencia most 29.9kHz. 35kHz főlé nem akarom vinni. Ha ez sikerül akkor majd szeretnék még építeni egy inverteres Co2-es hegesztőt, de azt már teljes hidas kapcsolásban és az feszültség motoros lenne. Egyébként én el is feledkeztem egy dologról, és csak most mikor újra tekertem a gate-trafót akkor figyeltem fel rá ismét. A segédtápom 12V és sokszor esett szó arról, hogy ez mennyire kritikus, hogy mindig meglegyen, mert 10V alá nem eshet a gate feszültség, mivel akkor már analóg üzembe váltanak az IGBT-k. Emiatt a gate trafóm nem 1:1-es volt, hanem 35/40-be volt tekerve. Viszont délután mikor néztem a kapcsolást akkor tünt fel igazán, hogy a gate lábakon 13V zénerek vannak. Gyors számolás után 13,75V környékére jött ki a gate feszültség aminél már a zénerek is nyitnak. Ez nem okozhatta esetleg a pukk hatást? Egyébként köszönöm az infókat, mielőtt ismét üzembe kerül megint megnézem mennyi a kitöltési tényező. Egyébként az új gate-trafó már 1:1-es arányúra tekertem és szerintem a főtrafóról is leszedek 1 szekunder menetet mert így már 100V felett lesz a szekudner feszültség üresjárásban.
Üdv.: Zoli!

Nagyon jól hegesztő inverteres Co gép, szinergikus. 180A-t simán tudja. Primer oldalon 60A-es IGBT-k, alig melegszik a hűtőbordája 1 perc 140A-es folyamatos hegesztés után.

Szia
Távol álljon töllem,hogy bárkivel is vitába szálljak.Nagy durrogtató vagyok én is és abszolút nem értek a témához.De azért van egy macim ami működik és én csináltam.Az én emlékeim közt az él hogy a macinál a kitöltési tényező az 50%-ot nem érheti el mert akkor pukk van.De ez a kapcsolás miatt nem is lehetséges.Az enyém 36kHz-en megy és 49% a kitöltési tényező üresjáratban.Amennyire én tudom a kitöltési tényező ilyenkor a legmagasabb majd ívfogáskor ha már van jel az áramváltón viszábbveszi a beállított értéknek megfelelően.Az adatok egy multival történt mérésböl származnak mert még szkópom sincs.Ha valamit nem jól tudok majd jól felvilágosítotok.Nem fogok megsértődni tanulni sosem késő

Itt egy másik, ez is 180A-es. Kiválóan hegeszt ez is, viszont ez nem tartalmaz mikrokontrollert és ez tud MMA-t is. Ja és ez kínai.

Már megbocsáss, de ha a kitöltés 49% az elméleti 51% szerinted elég a lemágnesezésre? A legtöbb gyártó 40-44% környékére teszi a maximális kitöltési tényezőt, vannak akik elhúzzák 46%-ig, persze az nem Maci kategória(nem mintha ezt pejoratív jelzővel mondanám) de a 49%-al szerintem téged a Froniusnál tárt karokkal várnának. Ha a gép teljes hidas,az más tészta, hiszen ott a lemágnesezést mindig a híd másik ága végzi, de egy nyítóüzemű gépnél a 49% csoda lenne-ha működne. Tehát vagy a műszered rossz, vagy becsaptad a fizikát. Korábban, amikor kezdtem ismerkedni az inverteres gépekkel, még én is tettem kísérletet arra,hogy nagyobb teljesítmény reményében kissé felhúztam a gyárilag 43%-ra beállított kitöltést (EP System 140A-es verzió) és a 45%-nál mindjárt rendelhettem bele 8 db IRFP450-et. Nem állítom hogy tévedhetetlen vagyok,de a 49%-os beállítással működő gépre azért kíváncsi lennék. De ha nekem nem hiszel, a melléklet 8. pontjában megtalálod az ESAB LHL sorozatú inverterének ajánlott ciklusidő beállítását. Tudnák még beollózni a nyítóüzemű gyári inverterekre vonatkozó ajánlást, de azt hiszem ez az egy is elég lehet.

Mondtam hogy nem értek hozzá és multival mértemAnnó agyaltam is itt a fórumon de azt mondta mindenki ne parázzak ezen.Én nem állítgattam semmit és nem is tudom hol kéne ehez belenyulni a vezérlésbe.De a gépem működikJah az igbt-m azért szállt el mert összecsavaroztam az u 57-es magokat.Aztán ahogy melegedett nem tudott tágulni és elrepedt.Mikor szétszedtem a 4 párbol 3 törött volt.

Szia. Az enyém 44,75% ezt mértem mindjárt az első mérésemkor és azóta is ugyanennyit mértem rajta. Nem is áll szándékomban növelni rajta, mert amire nekem kell arra bőven elég igy is. Max a frekin növelek egy kicsit, de az is max 35kHz.
Üdv.: Zoli!

Szevasztok,
jól látom hogy a folytótekercs lemezelt? Mekkora frekvencián ketyeg?
Kösz a válaszokat...

Pedig működik! Még 50 % felett is.

A visszamágnesezés kritériuma azt jelenti, hogy a trafóra jutó pozitív- és negatív feszültség-idő területek egyformák legyenek, vagy a negatív terület, - amikor a diódák vezetnek, - nagyobb legyen. Vagyis, hogy a trafó mágnesezőárama a periódus végén nullára érjen vissza.

Amikor a tranyók vannak bekapcsolva, akkor egy adott feszültség-idő terület kapcsolódik a trafóra. Ekkor, a terhelés hatására egy kicsit csökken is a betápfeszültség. ( hullámosság a betáp pufferkondin )
Amikor a tranyók kikapcsolnak, akkor a két dióda veszi át a trafó mágnesezési áramát. Egyrészt, a diódákon kisebb feszültség fog esni mint a tranyókon, tehát, nagyobb fesz kerül a trafóra. Ebből már rögtön lejön, hogy nagyobb fesz-idő terület kerül fordítottan a trafó primerére. És még a betápfesz is kezd egy kicsit emelkedni, hiszen az áram visszafelé fog folyni. Tehát, hamarabb vissza fog mágneseződni. A másik hatás, hogy amikor a tranyók be vannak kapcsolva, akkor folyik a terhelőáram. Ennek megfelelően feszültség fog esni a trafó primertekercselésének ohmos ellenállásán. Ez levonódik abból a feszültségből, ami a trafó tényleges fluxusát felépíti. ( trafó helyettesítőkép, primer soros ellenállás, Rs1 ) Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a trafó primerére nemcsak azért kerül kisebb feszültség, mert a betáp esik egy kicsit a bekapcsolási folyamat alatt, meg a tranyókon nagyobb feszültség esik, mint a diódákon, hanem a primer ohmos ellenállásán is esik feszültség. Tehát, nagyon is megy egy ilyen szerkezet még valamivel 50% felett is!

Egyébként, ha elfogadjuk azt, hogy egy kicsit bonyolultabb lesz a trafó, akkor akár 70...80%-os kitöltést is meg lehet valósítani. Ugye, azért nem lenne mindegy? Milyen jól mutatna az ebből eredő többlet hegesztőáram...

Az, hogy a gyártók hova állítják, állítatják a kitöltési tényzőt, az csak óvatosságból van. Nem hinném, hogy a kis sárgáknál olyan nagyon pontosan beállítanának egy ilyen szerkezetet. Inkább a biztonság, akkor nem kell semmit beállítani... Megy az kisebb kitöltéssel is, legfeljebb nem optimális... de hát ez egy ilyen.

Miből gondolod, hogy lemezelt? Egy ferritben is lehet luk... És lehet lemezelt, csak vékony lemez kell...

Szia. Megérkeztek az alkatrészek! Beraktam hamar az új meghajtó trafók és íme a szkóp képek. Elég meredek lett a felfutó és lefutó él is. Közben folytatom a beépítést.
Üdv.: Zoli

Nem gondolom,hogy nem működik 50% felett, de ezzel a snubber körrel bizonyosan nem mágneseződne le a trafó. Az 50 % feletti kitöltésnek pedig abszolút nem látom értelmét, hiszen a szekunder tekercsben indukálódott feszültség a primerben bekövetkező indukcióváltozás hatására jön létre, és hiába növelnénk a primer oldalon a kitöltést a szekunderen akkor sem keletkezne nagyobb feszültség, ebből következően nagyobb terhelőáram sem tudna folyni. Én úgy gondolom, kivehető teljesítmény tekintetében a neves gyártók nem ok nélkül alkalmazzák a 44-45% körüli határt. Egyrészt a biztonságos lemágnesezés miatt, másrészt az üresjárási teljesítményfelvétel miatt sem célszerű fölé menni. Ha ugyanebből a ferritből közel 2x akkora teljesítményt akarunk kivenni, akkor teljeshidas vagy rezonáns konvertert kell építeni. Természetesen megköszönöm a lényegre törő leírást, ismét gazdagabb lettem néhány információval.

Meddő vita, az UC3845 maximális kitöltése katalógus alapján 48+-2% de 50-nél biztos kisebb.

Mértük már a Maci kapcsolásnál a kitöltést (én is) és szó is volt róla korábban, ha jól emlékszem 48% körül volt. Nem is kéne ezt babrálni egy ilyen egyszerű snubber körnél.

Igen, mindkét gépben lemezelt a fojtó. Amiket láttam ilyen kaliberű gépeket, mindegyik lemezelt volt. Frekvenciát nem mértem.

Még mindíg fel tudok dobni egy egy jó témát Csak szaporodik a tudás az én fejemben is.A macim működik,lassan már azt is értem hogy miért és hogyan.

Próbáltam leírni, hogy miért nincs igazad, de az az igazság, hogy ez csak egy hobbiszintű topic és senki nem fog belegondolni komolyabban egy ilyen két tranyó, két dióda plusz trafó elrendezés működésébe... vitának meg nincs értelme, mert a megszokott, beidegződött megoldásokat használja mindenki és valljuk be őszintén, még azt sem értik. Akik meg értik, nem szólnak hozzá, hiszen ez a topic nem tudományos, ez csak az építésről szól...

Sziasztok! Összeraktam a gépet és az eredmény jobb, de nem jó. Most nem volt pukk, de nem is jó a dolog az biztos! Most kicsit bele vagyok keveredve a szkóp képekbe, de a lényeg hogy valami nincs rendben a negatív ágban primer oldalon. Az áramfelvétel jobb, legkissebb állásban kb. 0,8A. Ami szerintem még mindig sok mert 90V egyen volt a pufferban. Viszont amit észre vettem az az hogy a negatív ágban a fet rendesen melegszik, még a borda is meleg, míg a pozitív ágban hideg a borda hideg a fet. Esetleg ha valakinek lenne még ötlete azt szivesen venném. Többet most nem tudok mert mennem kell munkába, de holnap teszek fel képeket róla!
Üdv.: Zoli!

Tegyél már fel egy képet az alsó fet D jelalakjáról, elég csak ha egy periódus látszik, és függőlegesen ne csak az ernyő 1/5-ét foglalja el. Meg jobban járnál, ha az analóg szkóppal mérnéd, mert a digiten alig látszik valami.

Szia. Holnap délután teszek fel róla képet analoggal, már nem vagyok gépközelben. Annyi biztos, hogy ha jól van benne az áramváltó akkor a főtrafó primerjén fűrészjel van. Addig is köszönöm.
Üdv.:Zoli.

Szerintem,most jók a szkóp képek,de meg kellene keresni mi eszi meg az áramot.Nincs valami elkötés a negatív ágban?