Szia! Forgasd el a trafót hátha az szórja meg. Nem egyenletes körben a szót induktivitása, néha egészen jól ki lehet fogni. A GND huzalozása ugye követi a rajzot és a C2-ről mégy a rádió felé?

Szia! A bekötés, és a földelés kialakítása egyezik a rajzzal, abból nem lesz gond. Holnap a rászórást megnézem, bár inkább úgy, hogy visszakötöm az akkut, és közben áram alá helyezem a trafót, mert elég nehéz elforgatni a trafót rögzítő füleit, fúrni is kéne hozzá. Ha tényleg rászór, akkor persze nem lesz más megoldás.

A trafó szórósát is lehet csillapítani, ezzel ugye nincs gond.

Sziasztok!

LM2575HV-ADJ ajánlott MINTA-kapcsolás, és az alább látható kép szerint alakul a feszstab kimenete (2-es láb).
Valakinek van ötlete?... mert én már megőrülök. Tettem már rá 330uH-s, 470µH-s fojtót, különböző schottky-kat a kimenetre, különböző kondikat a kimenetre.. makacsul ezt csinálja.
A feedback-re az ellenállásokat 20 mm hosszú 0.3-as trace-el kötöttem be. Az sok?
Ez kb a 15-ödik panelem, amin 2575-öt használok, életemben nem volt még vele gondom, most meg nem tudok rájönni, mi a franc van. Próbáltam másik példánnyal, ugyanaz... A bemenet 48V-os, de kisebb feszültségről is ugyanezt csinálja.

Köszönöm!

Szia!
Mutasd meg a szerelt panelt is!

Szia!

Csatolom a panel tervet, ami annyiban tér csak el a valóságtól, hogy a valóságban a panel mindkét oldalán NET 0 power plane van, csak attól a layout nem lenne átlátható, ezért azt a screenshoot eréig kivettem.

Valamint csatolok egy fényképet, amin látszik, hogy az egyik szabályozó-hoz még nem nyúltam, míg a másikat már szétgyilkoltam, mert mindent átpatkoltam rajta.

A panelen tehát 2 db. LM2575-ös kapcsolás van. Először gondoltam is rá (vagyis kaptam egy ilyen tippet), hogy összegerjednek, ezért az egyiket teljesen kikapcsoltam és egyszerre mindig csak az egyiket járattam innentől kezdve).

Ugyanúgy a korábban csatolt szkóp-képet mérem a szétbarmolt kapcsoláson, mint azon, amihez még nem nyúltam.

A szétbarmolt kapcsoláson a következőket próbáltam ki:
1.: A bemenetére az ajánlott 100µF helyett 470 uF, hátha kevés a 100uF.
2.: A bemenetére sorban rátettem egy 330uH-s induktivitást, hátha az a baja, hogy a másik LM2575-el összegerjed, mer közös a bemenetük.
3.: Ezek után a másik (szűz) LM2575-ös kapcsolást teljesen ki is kötöttem (levágtam a bemenetét)
4.: A kimenetén lévő schottky-t kicseréltem 1N5822-re (és ennek érdekében a bemenő 48V-ot is csökkentettem, hogy a didóda bírja... nem volt itthon nagyobb záró feszültségű schottky-m, csak az , ami eredetileg benne van a kapcsolásban, de ugye pont azt akartam próbából kicserélni).
5.: A kimenő 470H-s fojtó tekercset kicseréltem 330uH-sre, mivel korábbi kapcsolásaimban olyanokat használtam.
6.: A kimenő szűrő kondit (330uF) kicseréltem furatszereltre és a negatív kivezetését közvetlen az LM2575 lábára forrasztottam, hogy a nagy áram ne a power plane-en menjen keresztül, mert esetleg az szór valamit.
7.: A visszacsatoló ellenállásokat (mivel ez ADJ típus) kicseréltem furatszereltre, hátha azzal van valami.

Semmi nem változtatott a fenti szkóp képen.

Köszönöm!

Nyilván a kétoldalas nyák miatt van az anomália. Készíts egy egyszerű egyoldalas megoldást.

Ne haragudj, nem szeretném kétségbe vonni, ami írsz és köszönöm a segítséged, de nem igazán értem ezt most. Máskor is implementáltam már 2575-ös kapcsolást kétoldalas nyákra..
Vagy úgy érted hogy a 2575 kapcsolásához tartozó trace-ek ne menjenek két oldalon? Az én panelemen csak a feedback vonal és a 2575-ön bemenete megy egy szakaszon a másik oldalon.. ráadásul a szétbarmolt kapcsolásnál már ez sem igaz, hiszen ott ugye lég-szereléssel van összerakva és nem megy semmi a másik oldalon.
Vagy esetleg arra gondolsz, hogy a mindkét oldalra rárakott föld-potenciálú power plane zavar be?

Köszönöm!

Az, hogy mi változott meg a régi, jól működő verziókhoz képest, azt a legjobban te tudhatod. Kapcsolóüzemnél a kétoldalasítást nagyon körültekintően kell végezni, ezért nem is túl gyakori az ilyen, kétoldali keresztezéses vonalvezetésű megoldás. A nyúlványozás, derékszögű leágazás, a cillagpontos testelésre való törekedés elmaradása is gond. A C2, R5 és társai bekötése a hosszú csápokkan nem ideális. Csináld meg a már egyszer bevált vonalvezetéssel és akkor valószínűleg nem lesz ilyen jellegű problémád.

Szia. Én nem annyira értem a problémád. Az első kis berezgéssel van gondod, vagy mivel?
Terhelve van a kimenet? Miért a tekercs előtt mérsz? A tekercs után a kondin 0.1W terheléssel már "szép" egyenfeszültséget kell mérned.

Ha kiderül, hogy a tekercs előtt mért, akkor agyvérzést kapok...

2-es lábat említett, az pedig a kimenet, ez után jön a tekercs és a kondi.

Ezek szerint nem a kimeneti pufferen van ez a szinuszos csengés az impulzussal a végén. Így már más a leányzó fekvése, de a nyákon azért lehetne finomítani.

Sziasztok.

Véleményetekre volna kíváncsi.
Ezt a kapcsolást szeretném használni egy AC 6,3V--->DC 6,3V átalakítóhoz.
DC fűtés táp lenne elektroncsövekhez.
kb 3,6-4A-re lenne szükségem.
Ha minden igaz ez jó lenne erre a célra.
7,5V zenert tudok szerezni erre a célra, a feszültség így magas lenne, de egy diódával elvileg 6,2V jönne ki.
R2: kb 0,15 Ohm
R1: 1k Ohm környéke
Q1: BD246
Q2: BC327

Várom a véleményeket vagy az esetleges ötleteket erre a célra.
Köszönöm a segítséget.

Igen, a stabilizátor kimenetét mértem, mivel feltűnt, hogy valami gond van, ugyanis valami nagyon durván szór, mert a táp panel (amiről a kapcsolást mutattam) és a fő-panel (amit táplál) földje között 100mV nagyságrendű, 125 kHz-es zaj van... és rámértem a két panelt összekötő 10 cm-es, 1.5-ös sodortréz vezeték két panelbe csatlakoztatott végére és már ott is megvolt.. ami azért elég durva mert azért egy másfeles sodort réz vezeték eléggé nulla Ohm... ebből gondoltam, hogy valami brutál szórás van.. és elkezdtem méregetni, és feltűnt, hogy a 2575 kimeneti lábán PWM helyett valami nagyon nem PWM van... és az adatlap szerint nem ennek kéne ott lennie.. jogosan merült fel bennem, hogy innen fúj a szél.. de ha van jobb ötletetek, hallgatom

kadarist: Az egy teljesen más panel volt, amin a fesztrasbon kívül még volt sok minden más is. Ez most egy külön PWR panel, mert egy moduláris rendszert szeretnék építeni. Tény, hogy más a layout, de még nem értem, ez miért jelent gondot. Emellett a tanácsaidat a paneltervezéssel kapcsolatban köszönöm, és igyekszem is majd megfogadni a kettes verzió esetében, de még nem vagyok megnyugodva abban, hogy megtaláltam volna az eredeti hiba okát.

Köszönöm az eddigi tippeket!

Ez a kapcs. üzemű táp annyira egyszerű , hogy ha terhelhető a kimenet, a beállított feszültség stimmel, akkor nem érdemes vele tovább vesződni. Azt eddig nem írtad, hogy 100mV-os zajt mérsz. Ha ez zavar, akkor a GND-t kellene ténylegesen 1 pontból elhozni mindenhova, jó vastag vezetéken, és akkor nem lehet rajta zaj. Most ugye a GND átmegy a nyákon, tehát a kimenethez a GND-t ne a nyákon keresztül hozd, hanem mondjuk pufferkondi negatívjáról (ami remélhetőleg külön még megtalálható valahol, legalább 4700uF). 100nF fóliakondikkal hidegíthetsz mindenhol. Ami nekem nem tetszik a nyák tervezésében, a terven látszik, hogy bekötöttél mindent, utána pedig ráengedtél egy teliföldet, csak azt nem vizsgáltad meg, hogy pl. a felső IC-hez a visszacsatolást egy átkötéssel viszed át, ami teljesen felesleges, egyrészt a teliföld miatt, másrészt pedig mert akár a 3-as lábról is vihetted volna a GND-t tovább. A teliföldet én kihagynám, mert így semennyire sem érvényesül a csillagpont. Ebben az esetben néhány apróbb hiba: a visszacsatolást rárakod az első pufferkondi lábára, közben pedig a bejövő GND egyből az IC fülére érkezik. Tehát az lenne a legjobb GND, és oda kellene mindent bekötni, ha már ennyire középen van. A visszajelző LED-ekkel nincs gond, esetleg annyi, hogy a 48V-os LED-ed ugyanúgy világítani fog 30V-ról is, pedig az már hibás működést feltételez, ami ez alapján nem érzékelhető. Viszont ez a legegyszerűbb mód hogy lásd, meg vannak-e a feszültségek.
Terhelve nézd már meg szegény kondin levő feszültséget, mit mutat, és hogy viselkedik a zaj? A rá rakott LED is már jobb, mint a semmi, az igaz, de terheld be a névleges terheléssel kb.

Amit most látok, a GND-t szakítod meg a biztosítóval? Ennek nem sok értelme van. Ha ki is megy a biztosító, a kimenetről még simán kaphat GND-t. Tehát rakd át gyorsan a +Vs-re! Amit mértél 125KHz, az az IC működéséből adódik. Egy nagy, meredek impulzust láttunk, ami nagy áramot jelent, tehát a vezetősávon lesz egy kis feszültség esés. Ez normális. Ha beónozod a vezetősávot, csökkenni fog az ellenállása, de a legjobb, ha kijelölsz egy nagy kondi negatív lábán egy csillagpontot, és tényleg mindent onnan hozol el.

Értem. Oké, köszönöm a magyarázatot és a segítséget.

Úgy érzem ezek alapján, hogy a legnagyobb gond a föld-vezetéssel lesz. Egyrészt jobb lenne a jól bevált csillag-topológiánál maradni és nem bohóckodni a power plane-el feleslegesen. Ez volt az első alkalom, hogy tettem rá power plane-t, mert ezt láttam a "nagyoktól"... mármint az összes gyári evaluation board-on van, és gondoltam, miért ne. Persze biztos, meg lehet ezt csinálni jól is, de valószínűleg az nem tesz jót, ha a föld ezáltal nem közvetlen a "fő" csillagpontba van bekötve (ahol ugye az egész rendszer megkapja a 48V-GND párost), hanem az egész penelen keresztül megy, ráadásul kapcsüzemű teljesítmény elektronika alatt. Holnap kipróbálom azt, hogy mindent így hagyok a panelen, ahogy van, csak a táplált panel földjét nem a csatlakozóból kötöm át (ahogy az eredeti terv szerint van), hanem onnan, ahol a DC csatin "bejön" a PWR panelre.
Egyébként azt elnézted, a 48V-on van az olvadó biztosíték, nem a földön Egy pillanatra megállt bennem az ütő, amikor írtad, de aztán megnyugodtam
Remélem, javulni fog a helyzet, ha a földet a megfelelő helyről viszem, aztán az újabb verziót power plane nélkül, a csillag topológia helyesebb betartásával tervezem meg.
Majd beszámolok.

Köszönöm!

Szia! Vélemény az van Q1-nek NPN tranisztort kell tenni, a BD246 PNP. A Q2 eleve nem jó már a rajzon sem. Miért kell egyáltalán áramkorlátozó?
Számolj vele, hogy 4A kollektor áramnál 1V felett is lehet a teljesítmény tranzisztor bázis-emitter feszültsége.
A kimenő feszültség effektív értékében még az is közrejátszik, hogy mekkora puffert használsz az egyenirányítás után.

Szóval.. jobb lett valamivel a csillagpontból való átvezetéssel, de a földről a zaj nem tűnt el. Visszaépítettem az eredeti power panelt, SMD alkatrészekkel, összekötöttem a power panelt a táplálandó panellel kicsit hosszabb vezetéken és (kíváncsiságból) a föld-átvezetést is visszakötöttem az eredeti, terv szerinti helyre, és most nem nagyon van gond.. persze, valami 50 kHz-es ripple van rajta, ez normális, de jobb a helyzet, mint volt.. nem igazán értem, mitől javult meg... mondjuk az igaz, hogy egy műveleti erősítőt kicseréltem a panelen, de hát azért az meglepne, ha ez okozta volna a problémát
Mindenesetre annyi kiderült (ami végül is az eredeti kérdésem volt), hogy egy normálisabb terhelés mellett az LM2575 lábán e helyett a lengő akármi helyett tuti négyszög jel van, tehát ebben teljesen igazatok volt.. terhelés alatt oké, üresjáratban meg nyilván le kell sz*rni, hogy mi van rajta, mert nem mérvadó
Köszönöm!

Sziasztok. Lenne egy olyan jellegű kérdésem, hogy például egy lm338k feszültségszabályzó ic-nél hogyan tudom megállapítani, hogy melyik az ,,adj" és az ,,in"? mert az ,,out" az az ic háza, az egyértelmű. Viszont nem lenne jó összetéveszteni az ic két lábát beépítéskor. Ennnek kikerülése érdekében valaki nem tud egy műszeres mérést rá vagy valamit? Előre köszönöm a segítséget!

Helló!

Adatlapban mindent megtalálsz.
A két láb kicsit közelebb van a tokozás egyik végéhez.
Adatlap

Köszönöm! Idő közben rájöttem. Apropó: Bázis (In), Emitter (Out), Kollektor (Adjuktiv)? Vagy ezt nem össze tévesztendő a TO-3 tokozással? Mert úgy vettem észre rajzokon. Egyszer így jelölik, egyszer úgy.

Ez egy TO-3-as tokozás, de a kivezetéseit nem lehet elnevezni Bázisnak, Kollektornak és Emitternek mivel ez nem egy tranzisztor (van benne az is) ez egy összetett integrált áramkör, de ha megnézed az adatlapot (PDF-ben 7.oldal) ott láthatod az elvi kapcsolását. Mindig meg kell nézni az adatlapot (Datasheet) mivel más gyártó más szokás. Példaként meg említeném 7805 ös stabilizátor IC-t ez egy pozitív 5 voltos fesz stabilizáló és van ennek egy negatív párja a 7905 egy gyártó egy tok de a lábkiosztása teljesen más! Egyszóval minden új, eddig nem használt alkatrésznél elsődleges dolog áttanulmányozni az adatlapot.

Igen igen. Köszönöm a segítséget!

Tisztelt mindenki. Van olyan 78, illetve 7905 ami 27V-ról is működik alacsony terhelés mellett? Történt, hogy beüzemeltem egy erősítőt, aminek a meghajtója +-5V-ról járt volna max 5mA áramfelvétel mellett, de szegény (és *drága) IC pukkanással jelezte, hogy mindkét stabkocka megszaladt.. A 7805-ön 7V-volt, a 7905-ön pedig 18, ha labortáppal csökkentem a feszt 24V-tól már rendben vannak.. Szóval olyan megbízható gyártót keresnék amikkel ilyen probléma nincs, hátha valakinek van ilyen jellegű tapasztalata.

Én rossz bekötésre tippelek, és a kimeneteken levő 1-10k ohm ellenállások elhagyására, 100nF kondi be volt rakva? Diódák a kimenetről a bemenetre? Bemeneten rendes pufferelt feszültség volt? 27V-ból hogyan készítettél +- feszültséget? Feszültség kétszerezés, vagy hogyan? Egy skiccet rakj fel, mit, hogyan kötöttél be. Nekem még sosem volt gondom stab IC-vel.

A kapcsolás rendben van, egyszerűen *ezek az IC-k (ST). +-27V van, persze mindegyik a neki megfelelőt kapja.

Hello! Az 5mA mellett, lehet egy mezei ellenállás-zéner stabilizátorral jobban jártál volna. Ha nem elég precíz, akkor TL431-el.

Láttam a minőségi stabok árait, szóval tényleg zener lesz ellenállással, a panel már kész van, bár most esett le, hogy egy külön panelre épített TL431-es megoldás a stabok helyére betéve elférne és még jól is nézhet ki.

Küzben tanulmányoztam más gyártók doksijait és ott le van írva, hogy alacsony terhelés mellett, nem lehet ekkora feszről használni ezeket és valóban 1A-el terhelve még 30V-al is stabil az 5V, de az ST ezt elfelejtette közölni...