Naponta max 1-2 szer kapcsolom csak be, akkor se sokáig.

Az érintésvédelem semmiképpen sem egyenlő a hálózati feszültségen lévő pontok számával. Ebből a szempontból az hátrány, ami rontja a hatékonyságot. És hogy mi rontja, az attól függ milyen kialakítású az érintésvédelem.

Oké, tisztában vagyok vele, de ha mégis valaki belepiszkál, mégiscsak azon az egy ponton rázhatja meg hálózati áram, mivel a többi része szigetelt. Legszívesebben azt is kiváltanám, de az eredeti csatlakozást nem szeretném át alakítani, mivel egy másik szabványos erősítő dobozába lett beépítve.

Tisztelt Szaktársak!

2,5-3kW teljesítményhez(körfűrész+elszívó) keresek tirisztoros lágyindító kapcsolást. Az U2008B típusú IC-hez sajnos eddig sehol nem jutottam hozzá(RET,SINI,HEstore), esetleg helyettesítője van-e?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Bővebben: Link

Nagyon szépen köszönöm a gyors, korrekt választ!

Sziasztok egy kérdésem lenne, néhány oldallal ezelőtt elég sokszor került szóba, hogy megfelelő távolságot kell hagyni a lágyindítónál. Szerintetek elég 2mm a sávok között?

Nem.
Ha kicsit részletesebben nézzük, akkor adódik a kérdés, hol érted a távolságot. A hálózati feszültség kb. AC 230V. Ebből kell kiindulni, mikor a panelon szigetelési távolságokat alakítasz ki. Sajnos nincs tudomásom semmilyen általánosan elfogadott feszültség/javasolt távolság arányról, de vannak akik itt tudni vélik, hogy kb. 7mm re van szükség. Szerintem ez túlzás, mert ettől sokkal kisebb is elég az átütés miatt, de ha a biztonságtechnika oldaláról vizsgálod, akkor lehet értelme a 7mm-nek is.
Összefoglalva, ha "érinthető" részek és a hálózat közé akarsz szigetelő távolságot, akkor bátran lehet 7mm, de ha csak az átütés miatt kell (a lágyindító ilyen, mert nincs érinthető része), akkor oda elég a 3mm (100V-onként 1mm + egy kis ráhagyás).

Nem csak az átütés számít, hanem a kúszóút - emiatt kell nagyobb távolság, de elsősorban leválasztós esetben. Ez nem az az eset, bár a fázis és nulla közé illik megfelelő távolságot tenni, a porosodás és az esetlegesen előforduló pára miatt (a porral együtt ez már okozhat meglepetést).

Csak az átütési távolság érdekel, be lesz dobozolva szóval az érintésvédelmi cuccok meg lesznek oldva rendesen. Azért érdekes épp most néztem meg egy számítógép tápot és a hálózati oldalon sincs csak kb. 2mm távolság helyenként. Egyenáramú résznél néhol még annyi se. Ha lelakkozom a nyákot az segít valamit vagy felesleges? Eddig abból indultam eddig ki, hogy a to220-as tokozás lábtávolsága sincs 1,5mm, pedig néhol 1200V-ot is kapcsolgatnak vele, bár lehet a nyák más kérdés.
Egyébként ha több relét akarok használni, mondjuk ha 3kw-ra kell, akkor hogy kössem be a reléket vagy egyáltalán jó e többet alkalmazni? Természetesen a kapcsoló részt párhuzamosan a tekercseket sorba gondoltam. Van itthon 3db egyforma 250V 16A-es relé mikróból bányásztam ki ott is hasonló feladatot láthatott el. Ahogy láttam akik tervezték azok is párhuzamosították őket a tekercseket pedig sorba kötötték.

A lakkozás segít. Az is szigetel, tehát a szennyeződés által okozott kúszóáram kialakulását csökkenti.

Hát, az, hogy kibír 1200V-ot egy eszköz nem jelenti azt, hogy annyival is használják
De ahol tényleg ekkora a feszültség, ott legalább TO247-es tok kéne, a lábakat meg átlóba hajlítva, közé meg átvágás a nyákon.

A relék párhuzamosítása akkor lesz tartós megoldás, ha az érintkezők egyszerre kapcsolnak. Különben a leggyorsabb fog előbb beégni

Én találtam nem egy 1200V-os igbt-t to220-as tokozással, na mindegy.
A relék párhuzamosításánál hogy oldjam meg hogy egyszerre kapcsoljanak? Mert azt nem igen lehet. Bár elvileg nekem max 15-20A kellhet a relék egyenként 16A-esek és mivel az ellenálláson már eleve folyik valamennyi áram így nem olyan mintha direktbe kapcsolgatnám a 16A-t, a másik, hogy nem feltétlen a bekapcsoláskor kell már a 15-20A, 1mp belül biztos bekapcsol az összes relé és akkor már a terhelés eloszlik valamennyire amikor ténylegesen kell.

Olyan relé kéne, amiben két vagy három érintkezőpár van, egyenként 16A-es, ha olyan nincs, ami egyben tudja a kívánt áramot - az lenne a legjobb.
A relé bekapcsoláskor átveszi a teljes áramot, hiszen az érintkezők ellenállása a töredéke a párhuzamos ellenállásénak. Mivel a relé bekapcsoláskor pereg, lesz több zárás-nyitás, mikor az átmeneti ellenállása nagyobbá is válik, ekkor melegszik.
Egy relé kapcsolási ideje azonos típusok esetén sem lesz teljesen egyforma egymással. És ez az élettartam alatt is változhat, ahogy gyengül a rugója.

Ha nincs jobb megoldás, kösd párhuzamosan a reléket, aztán néha nézd meg, milyen állapotban vannak. Az elhasználódás a kapcsolásszámtól függ. Ha ritkán van kacsolva az eszköz, sokáig írni fogják. Ha elhasználódik valamelyik, cseréled.

Nekem kb. 2200-2500µF konditelepet kéne lágyindítani, ráadásul azért is érdekes, mert 35A-es graetz van szóval azt sem kéne kinyírni indításnál, nem tudom ekkora kondipakk mekkora áramot vesz fel az első pillanatokban, de sejtésem szerint többet mint amennyit szeretném. Valamennyit még lehet csökkentetni a kapacitáson, de akkor is min. 1500µF kell.
Éppen lenne valamilyen relé aminek van 3 érintkezője és talán 24V-os is, de az ilyen csatlakozós régi cucc köralakba vannak a csatlakozói és elég nagy fizikailag is, ami szintén nem túl előnyös nekem, ez a másik 3 meg teljesen be van burkolva szét se lehet szedni nem is látszik semmi belőlük.

Akkor kisebb a gond, mert ha hagysz elég időt a kondik feltöltésére, akkor már nem kell nagy áramot kapcsolnia a relének.
A kondik feltöltésén kívül, ami csak bekapcsoláskor van, mekkora lesz a ketyere áramfelvétele? Mert a relének ezt az áramot kell elviselnie az érintkezőin. Az az említett 15-20 A ?

A lágyindító ellenállást arra méretezd, hogy maximum mekkora áramot akarsz megengedni a kondik töltésekor - ezt te határozod meg, illetve az alkatrészek terhelhetősége. Aztán egy töltési időt számolsz a kondik kapacitásával és az indítóellenállással. És ezt az időt veszed alapul a relé meghúzási késleltetésének.

Az ellenállást meg teljesítményre is méretezd, 20W legalább legyen. Célszerű több ellenállásból összerakni és eredőt számolni. Így tartós lesz. Bár igazából csak a bekapcsolás idejére lesz igénybe véve. A mikrókban is 20 W körül van az ellenállás, mondjuk ott gyakrabban kapcsolhat.

Találtam szétszedhetős relét, de például egy most szétszedett mikró reléje össze van ragasztva A keskenyebb típusok többnyire pattintott fedelűek, ez tömzsibb, ez ragasztott.

Tehát a bekapcsolásnál kellene a kondi töltőáramát elviselnie, azután pedig jön a terhelés ami kb 15-20A-t vesz fel. Annyiból szerencsésebb a helyzet, hogy az indítás valószínűleg úgy történik, hogy lágyindítás kondik feltöltődnek relék kapcsolnak és utána indul a terhelés 15-20A-es áramfelvétel maximum. Szóval ha pl. 3-at kötök párhuzamosan akkor már 3x16A-t bírna és valószínűleg lesz néhány mp a relék bekapcsolása és a terhelés indítása között, sőt az is megoldható, hogy a relék bekapcsolása után mondjuk 1-2mp-vel indulhat el csak a terhelés így biztos minden relé már bekapcsol.
Mekkora áramot engedjek meg? Legyen mondjuk a legrosszabb eset 2500µF kondinál. Ja igen a graetz híd max 35A-t bír szóval ez egy alap korlátozás, persze ha már lágyindítás ennek töredéke kéne legyen. Most olyan 5-6A-be gondolkodok, persze kérdés még a relé késleltetéséhez mekkora kondi kell ehhez, meg ugye az ellenállások teljesítménye. A töltési időhöz a tápfeszültség az az effektív érték legyen vagy a csúcsérték?

Akkor jó helyzetben vagy

Nem fog gondot okozni a relék kapcsolási ideje, mert mindegyik biztosan bekapcsol, mire jön az állandó terhelés. Amúgy a relék kapcsolási ideje milliszekundumok. A kapcsolási időkülönbség is ilyesmi csak.

Írtam, hogy legalább 20 W legyen az ellenállás, lehet több darabból is, így eloszlik a terhelés. Kisebb teljesítményű teljesítményellenállásokból sokféle van, nem fog gondot okozni a beszerzés. De szétszedett mikrókból, régi nagy tévékből tudsz kitermelni.
Akkora ellenállást számolj ki, amekkora töltőáramot szeretnél maximálisan - a grätz-hidad terhelhetősége alatt maradj jóval. Ilyenkor a kondenzátorok nem számítanak, hiszen töltés nélkül rövidzárnak vehetők. A tápfeszültség effektív értékét veheted alapul a töltőáram számításánál. Ha mondjuk 10 A töltést szeretnél, 230V tápfesznél, akkor az ellenállás 23 Ohm.
De számolj mindig töltési időt, ha sok, kisebb ellenállást vegyél, ekkor nagyobb áram lesz, de ha benne vagy a grätz határértékén elül, akkor nincs gond.

Nyugodtan tehetsz maximális pufferelést, ez a relét nem zavarja. Csak a töltődési időt befolyásolja (illetve a puffereltség hatásfokát, de ez meg sem a relét, sem a töltőellenállást nem érdekli).

A töltési időnél a csúcsfeszültséggel számolj.

A relé tekercsellenállása és üzemi feszültsége meghatározza azt az áramot, amit át kell engedni rajta. Ez meg az előtétellenállás (lehet kondenzátor is, mint impedancia!) értékét szabja meg (ha kondenzátort használsz előtétnek, akkor csak utána egyenirányíthatsz, de grätz-cel), amihez kell az időzítő kondit méretezni. Nagy gondot nem okoz, kísérletezéssel is meghatározható. Pár száz mikrofarád lesz az időzítő.

Ha az előtétellenállás kondenzátor, azt 1/ (2*Pi*f*C)-vel számolhatod, mint impedancia. Az impedancia nagyságát meg a szükséges reléáram határozza meg és az előtétkondenzátorra jutó feszültség. Célszerű a kondi, mert nem melegszik úgy, mint egy ellenállás - már ha kis veszteségű. Értéke fél és két mikrofarád között valószínű. MKP vagy FKP kondit használj, 275V váltófeszültségre méretezettet. Ilyeneket szétszedett EMI szűrőkből is vehetsz ki, legfeljebb többet kötsz párhuzamosan, ha kell. Ha nem 24V-ot kap a relé, hanem mondjuk csak 20-at, akkor még működni fog, mert a meghúzási feszültsége azért kisebb szokott lenni.
A relével párhuzamosan meg tegyél megfelelő teljesítményű 24 V-os zener-diódát (már ha 24V-os a relé, ha 3 relét sorba kötsz, akkor természetesen az össz feszültségre méretezd és az egész soros kapcsolást hidald át és CSAK egyforma reléket köthetsz sorba!). Arra vigyázz, hogy ne legyen a számított érték felett az előtétkapacitás, mert az akár túlterhelheti a zenert.

Kösz, még annyit, ha pl 10A 23 Ohm az ellenállás akkor a teljesítményt mégis hogy saccoljam? Mert ha pl csak 5 A-t akarok úgy 46 ohm lesz az ellenállás a tejesítmény meg ugye I^2*R lenne, de jelen állapotban csak addig az 1-2mp-ig megy az ellenállás. Esetleg nincs valami közelítő képlet ami alapján ki lehetne számolni, hogy x gyakoriságú bekapcsolás esetén mennyire melegszik? Persze ezt ki is lehet kísérletezni, de egy közelítés is megtenné. Vannak ilyen melegedésre vonatkozó képletek csak ahhoz meg tudni kéne pár tényezőt ami az ellenállásra vonatkozik ami meg nem ismert. Mert így elég sokféleképpen lehet összeállítani a kellő ellenállást, főleg hogy az áramfelvétellel is lehet játszani.

Nem kell nagy számolgatás.
Mivel a maximális áram csak nagyon rövid időre lép fel (jóval kisebb ideig, mint az általad írt 1-2 mp, hiszen csak a puffereket töltöd), ezért csak annyiban kell figyelembe venni, hogy az ellenállás hőtehetetlensége elég nagy legyen.
Ezért írtam a legalább 20 W-ot. Ennyi van a mikrókban is. De megduplázhatod, ha gondolod, lehet 40 W is.
Ha úgy csinálod meg a nyákot, hogy legyen hely rajta hosszabb-vastagabb ellenállásoknak is, akkor a tesztelés eredménye szerint módosíthatsz is. Nem is célszerű ezeket az ellenállásokat bezsúfolni kis helyre, mert melegedhetnek.

A kényelmes megoldás az, ha nagyobb ellenállásokból párhuzamos kapcsolással alakítod ki az eredőt. Így a felületek, amiken hűlhet, jelentősen megnagyobbodik, az ellenállások kivezetéseinek keresztmetszete is összeadódik, így az áramsűrűség is alacsony marad. Ezt az áramsűrűséget a nyákon való huzalozásnál is vedd figyelembe! Ha kell, ráforrasztott vezetékkel növeld a keresztmetszetet. De ez főleg az állandó terhelés pályáján érdekes.
4 db 100 Ohmos ellenállás párhuzamosan 25 ohm. Ha ezek egyenként 5-10 Wattosak, megvan a kívánt terhelhetőség. És ilyeneket boltban is vehetsz, ha nincs otthon épp.

De megengedhetsz kicsivel nagyobb áramot is, így az ellenállás kisebb értékű lehet, még kevesebb disszipációval. Mérlegelj, hogy jön ki neked jól. Ha olcsóbban meg tudod úszni bontott alkatrészekből, ne habozz. Csak a megbízható működés legyen biztosított. A működési-terhelési tartomány adott.

Ok, kösz még azon is gondolkodtam, hogy valamilyen alu hőtőbordára hogy lehetne ezeket az ellenállásokat rátenni. Még ha tudnék szerezni hengeres kivitelűt akkor épp fúrhatnék lyukat is egy slu darabba és úgy bele az ellenállás persze érintésvédelmi szempontból az ellenálláslábakat varnish csővel szigetelném és a bordán vagy alutömbön jóval túllógnának az ellenállások. Esetleg ki is lehetne önteni őket valami samot és vízüveg keverékkel. Na majd meglátom mi van itthon meg mit lehet olcsón beszerezni.
Kösz a segítséget!

Így például: Bővebben: Link

Például úgy, csak az árát nem szeretném látni.
Amúgy én a tirisztoros változatot építem meg csak az R1-et 2db ellenállásból rakom össze.

Szívesen

Nem kell hűtőborda, hacsak percenként nem kapcsolod ki-be a ketyerét.
Az ellenállások csak a pufferek feltöltésének idejére, azon belül is az idő kis részében vannak erősebben igénybevéve (az áram rajtuk exponenciálisan csökken!), nem fognak leégni. Pláne, ha párhuzamos kapcsolást alkalmazol. Az áramsűrűség alacsonyan tartása miatt mindenképp javasolt ez.

Ha hűtés, akkor elegendő az ellenállásokra kívülről két oldalról rászorítani egy-egy alu lapot (értelemszerűen több ellenállás mehet a két lap közé, nem kell külön-külön), az ellenállások között összefogó csavarokkal. Ez amolyan szendvics lenne. A kivezetéseket elég szigetelni és a szendvicset szigetelő távtartóval a nyákra rögzíteni. Ha cement/kerámia külsejűek az ellenállások (fehér, szögletes hasáb), akkor az már szigetel az alu lapoktól, nem kell plusz szigetelés, az csak rontja a hővezetést.

Amúgy a relé tekercseihez nem kell dióda? Általában szoktak tenni ide miért nem kell?

Írtam, hogy egy zener diódát tegyél a soros tekercsekkel párhuzamosan (ha csak 1 db reléd van, akkor csak azzal), tehát megvan a "dióda"
Természetesen a zener feszültsége igazodjon a relé(k) tápfeszültségéhez. Ha 24V, akkor akkora, ha 2 db 24V-os relé van sorban, akkor vagy 1 db 48V-os (ha ilyen egyáltalán létezik), vagy 2 db 24 V-os zener sorba és ezt a diódasort párhuzamosan kösd a soros relétekercsekkel.

A zener bekötése remélem egyértelmű.

3db 12V os relé van sorba, akkor a három sorba kötött tekerccsel párhuzamosan mehet egy 36V környéki zéner? Vagy egy 12V zéner sorba egy 24V-ossal? Nem tudom a zéner sort fejből. Majd 'kigooglezom', gondolom van smd-be is zénes lehet jobban örülnék neki a nyáktervvel kínlódok de hát nagyon nagy lesz. Igaz találtam rendes ipari cuccból kibányászott szűrőt felkondizva stb azt is rátervezem és egybe lesz az egész szűrő lágyindító stb.

A 12 V-os és a 24 V-os zener mehet sorba. A relék legyenek egyformák.
Nem muszáj az smd, lehet állítva is beszerelni a furatszerelt alkatrészeket. Csak a hosszabbik lábra húzz szigetelőcsövecskét.
Azért a teljesítményrészt strapaírónak illik megcsinálni.

Amúgy hány wattos zéner kellene oda? Egyenirányítónak elég néhány száz mA? Eléggé köszködök a méretekkel és amit lehet inkább smd-be csinálnám, mármint a nem nagy teljesítményt igénylő részt. Majd ha egy normál formát fog ölteni a nyákterv felteszem véleményeztetés céljából.

Célszerű az 1 - 1,3 W-os zener.
Az egyenirányítót meg a relék árama határozza meg, te tudod, az mekkora.

Ok, nagyjából már készen lesz lassan, bár a skori féle tirisztor+ diakos kapcsolásból is kimaradt a zéner dióda?