Fórum témák
» Több friss téma |
Szuper, úgy látom 8 bitesben is van, és elbírja egy normál 7segmenses LED áramát.
Köszönöm.
A DS39564.PDF 122. oldlan le van irva a PWM mukodese. A TMR2 elszamol a PR2 regiszter ertekeig, majd elolrol kezdi. Ez hatarozza meg a frekvenciat. A kimenet magas amig a TMR2 alcsonyabb mint a duty erteke, majd amikor nagyobb lesz atvalt a kimenet alacsonyra. Tehat a lenyeg, hogy a PR2-be nagyobb erteket kell irni mint a duty erteke. A 123. oldalon van egy kis tablazat, ahol leirja a kimeno frekvenciakat a PR2 es a TMR2 elooszto fuggvenyeben. Persze ez fugg a PIC frekvenciajatol is.
Mplab szimulátorban lehet valahogy Timer1 megszakítást szimulálni?
Hello!
C-ben hogy lehetne legegyszerűbben megoldani ismeretlen hosszúságú adat beolvasását i2c porton? Az xc8 függvénye csak ismert hosszúságú adatot kezel. A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2014
A beolvasó függvényben az utolsó adatnál NACK -ot illik adani, de a HW slave egységek jól működnek, ha akkor is ACK megy. Akkor lehet probléma, ha a slave is egy kontroller...
Értem. Átnyálazom az adatlapot mikor mit küld.
Köszönöm.
Sziasztok!
Szeretném megtanulni a PIC programozását használatát. Magamról annyit, hogy bár informatikus vagyok, sohasem foglalkoztam a PIC-ekkel. Ebből adódóan nem értek hozzá, így találtam rátok. Szóval azt szeretném kérdezni, hogy melyik PIC-et és melyik "égetőt" javasoljátok gyakorlásra, tanulásra, illetve melyik programnyelv az egyszerűbb erre a feladatra. A válaszokat előre is köszönöm.
Üdv!
Mindenképpen PICkit 2, vagy 3. Az, hogy eredeti, vagy klón csak rajtad és a pénztárcádon múlik. Programozási nyelv terén van miből válogatni C, BASIC, FlowCode, ASM. A C-t a Microchip preferrálja, A BASIC szerintem jó (én azt használom, számomra érthetőbb a Visual BASIC-el való programozgatás miatt). A FlowCode pedig egy folyamatábrás programozási módszer, ezzel elég gyorsan tudsz működő programot írni. Az Assembly pedig a legnehezebb, de ebben lehet a leg optimalizáltabb programot írni. Viszont a fentiekhez az utóbbit valamennyire ismerni nem árt.
Köszönöm a választ!
Akkor megnézem a Visual BASIC-et. Bővebben: Link Erről van esetleg valami véleménye valakinek? Engem megfogott, hogy nemcsak fejleszteni, de tesztelni is lehet. Link javítva. Használd a link gombot! -moderátor- A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2014
Használd a LINK gombot, mert így sehogy sem jó. Még ha kimásolom, akkor sem.
A Visual BASIC windows programok írására való. Informatikusként ezt tudnod kellene. Ejnye-bejnye!  Én ezt használom Oshonsoft PIC Simulator IDE. Igaz fizetős, de nem drága.
A Microchip MpLab / MpLabX szimulátora ingyenes.
Igen, az ingyenes. Csak az C fordító kell megvenni, ha normálisabb kódot szeretnél. Viszont az ingyenes kezdésnek tökéletes, főleg, ha tetszik a C nyelv.
Igazad van. Ez van amikor az ember több felé figyel és nem feltétlenül arra amit ir.
A link a conrad.hu vm111 eszközére mutat. Danke mégegyszer.
Nagyon kevés PIC-et ismer és drága. 11.900Ft+Áfa-ért megkapod a gyári PICkit3-at. Ha hozzá dobsz még egy kicsit, akkor Starter kit-et is meg kapod hozzá.
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2014
Ha nem kell az USB, akkor miért nem 18F14K22 -t használsz?
Lehetne egy picit bővebben? Nem igazán tudom mit kellene tennem ezzel az információval.
Szia!
Tehát ha jól értem. kezdetnek jó megoldás ez. Bővebben: Link, A kit usb-n csatlakozik a számítógéphez. Flowcode programmal megírom az adott szoftvert, ezt át tudom tölteni a PIC-be. A starter demo panelje viszont egyben gyakorló panel is, ezért ott lehet kísérletezni. A kit igényel valamilyen spec hardvert, vagy bármilyen alaplap, + (xp, win7, win8) kompatibilis vele? Szólj lécci, ha valamit félreértelmeztem.
Igen, teljesen jó lesz. A Microchip-es MPLABX java alapú, működik Win, Linux és OSX alatt is. A FlowCode, ha jól tudom, akkor Windows-ra van. Hardverileg szerintem nincs semmilyen megkötés, Win verziókkal sincs szerintem egyiknek sem baja.
Köszönöm a választ. Akkor ez irányban jön a tanulás ès a beszerzés.
Sziasztok!
Egy hétköznapi tv távirányító infra-adatait szeretném megmérni PIC-cel.Egy adatot már sikerült megmérnem,de kettő már nem sikerül,és én nyolcat szeretnék.Azzal a egy adat méréssel fel tudtam venni egy táblázatot 4 különböző gombbal,sok munkával és türelemmel.16 utasítás adat után 16 információ adat jött,de több adatot nem tudok elmenti,hogy az LCD-re kiírjam.Vagy másolja az első mért adatot,vagy nem csinál semmit.
A 16F690 -nek van egy uartja, amivel máris kész a szinte végtelen megjelenítési lehetőség. Ha PICkit2 -vel programozod, az USB - uart is TTL szintekkel. Közvetlenül hozzácsatlakoztatható a PIC -hez. Egy max232 (vagy egy PNP tranzisztor) szintkonverternek és a PC com portja is használható.
Szia!
Írnál egy uart-os programot?Elég bonyolult választ kaptam,de szerintem csak nekem bonyolult.
... Már írtam néhányat... Milyen frekvenciával jár a 16F690? Mekkora Baud rate -t használsz? Pl. 9600.
Vedd elő az adatlapot: DS41262E. Uart leírása a 12. fejezetben. 1. RB5 és RB7 bemenetté állítása. 2. Baud generátor felprogramozása: ld. 12.3 3. TXSTA beállítás: 12.1 4. RCSTA beállítás - ezzel kész is a felprogramozás. Ha adni kell: Meg kell várni, míg PIR1 TXIF bite 1 lesz, be kell írni az adatot a TXREG -be.
Jó kérdés, hogy milyen frekvenciával működik, ezt én is szeretném tudni
 Annyit tudok, hogy belső freki van, és amikor egy olyan egyszerű programot írtam, hogy az egyik LED-et kapcsolja fel, várjon egy darabig (ezt a várakozást egy saját deley függvénnyel oldottam meg, aztán kapcsolja ki azt a LED-et, majd ismét várjon ugyan annyit, akkor tudtam mérni a felvillanás idejét, és ha delay(0xffff)-et írtam, akkor egy másodpercre jött ki a mérés.A boud rate-et sem tudom.Megtaláltam a 12-es fejezetet az adatlapban, de az kínai nekem.
Srácok, 2 kérdésem lenne.
Az egyik: A 18LF46K22 és a 18F46K22 közt mi a különbség? (tudásilag) A másik: ha az adatlapot jól értelmezem ( Bővebben: Link) akkor ez a PIC maximum 64MHz-n tud futni. Ahhoz, hogy ezt a sebességet elérjem (és persze használnám a PLL-t) akkor maximum 16MHz kristályt köthetek rá. Igaz? Azért kérdezek rá, mert a 18F4550-nél 20MHz kristályt használtunk a Piccolo projekt keretein belül és használtuk a PLL-t, így érve el a 48MHz-t. Ez teljesen összezavar, mert én úgy gondolkodom, hogy ha a 18F46K22-re rá kötök egy 16MHz kristályt és a 4xPLL-t beállítom akkor érem el a 64MHz-t. Vagy nem jól gondolom? Köszi előre is.
Hello
Az LF jelzést annyit takar, hogy nem 6.3 Volt a maximális rá adható feszültség(ez az abszolút maximum) hanem 4.5 Volt. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
