Fórum témák
» Több friss téma |
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Én találtam egy trafó adatot a korabeli vasra, 12 cm2-es, amit egy mai, korszerű vasra 1:1-ben megtekertek. Az eredmény minden igényt kielégíthet. Ez a mai vas nem a csúcs, de kimenőnek, hangfrekvenciára, inverterekhez, stb. tervezték. Irányított szemcséjű, visszalágyított típusú M, vagy E I lemezekből. Persze a tekerésnek is vannak furfangjai, nem csak a rétegezésben van elásva a tudás...Valamint a PP-knél az egyforma DCR kivitelezés is fontos. ... bizonyos szint felett. De nekünk az kell, nem igaz?
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2014
Természetesen hogy nem csak a rétegezés a jelentős hanem a tekerésben is,meg hogy próbáljuk a pontosságot tartani.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2014
Sziasztok! Tda7294-hez szeretnék kimenő transzformátort készíteni. 110V os rendszert szeretnék készíteni vele és emiatt kell a kimenő trafó. Iskolában lenne, iskolarádióként szolgálna. Szóval a kimenő trafó max 100W kellene legyen. A primer nemtudom hány Volt ás hány amper kell legyen, a szekunder 110V még 1 amper sem kell legyen.
Erre célra hálózati trafót válassz/vegyél (fordítva)...
Igen hálozati trafot szeretnék a kimenetelre tenni. Légy oly szives hogy konkretan mond meg hogy milyen trafot vegyek. Ma mennek megtekertetni. Az ic tapba +-30Vdc. Amit en leirtam a szekunderrel kapcsolatban az oke?
Nem tudom hogy a primer kozepleagazos kell legyen vagy szimpla, meg h hany voltra.
Van az a képlet, hogy P=U^2/R, ebből kell kindulni...
24V-os hálózati trafó kb. 16 Ohm-re illeszt, és igy tovább... Mivel iskolarádiónál SOHA nem kötünk mindent egy körre, ezért eleve több trafóban gondolkoznék. Ennél csak olcsóbban jöhetsz ki...
Muszáj egy halozatra tervezni az egészet, mert ugy van megtervezve kevés kabel miatt. Azt nem ertem meg hogy szekundernek 230v azon nem értek ezt azt. Ha beindul a panelem akkor van otthon 23vacs trafom ès kiprobalom akkor azzal hogy mi is jön ki belolle. Miutan lattam az eredmenyt akkor irok hogy mi a szituacio.
Jó kiindulópont. Majd számolj be az eredményről.
Most esik le, ha en hálózati trafót használok akkor nekem ugyebar 220V korul lesz a kimeneten. Ahogyan mondtad, hogy soha nem csak egy körre, emiatt pl két folyosó hangszóróit sorosan kell összekötni, hogy legyen 110V os rendszer. Most ugrott be. Nemsoká meg kell kapja a suli a hangszórókat. El kérek 2 darabot hogy tudjak tesztelni majd, ha beindul minden. Nagyon szépen köszönöm erre nem is gondoltam. Egy kérdésem lenne: Pl ha 6 hangszóró lenne bekötve egyik "oldalnak", másiknak 2. ugyanugy sorba lenne, a feszültség megfelelően oszlana el? Állítólagosan ugy kellene...
A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2014
Miért lenne 220 V? számolj egy kicsit. Az erősítő kb 3 ohmos terhelésre adja le a 100 W -ot. Ez hány V is? (17, valamennyi, legyen 18 V) Ezt kell feltranszformálnod 100 V -ra. Erre kíválóan alkalmas egy 2×110/24 V 100 V/A -es trafő, aminek csak az egyik 110 V -os tekercsét használod.
A 100 V -os hangszórókat nem sorba, hanem párhuzamosan kell a hálózatra kötni. De mivel nincs szabályzás az erősítődben, nem árt a hangerő szabályozásra odafigyelni. Egy műszert rákötni a vonalra, ami a kivezérlést mutatja, és egy soros 100 W -os izzót.
Szóval nekem olyan trafó kellene aminek az egyik oldal 2x110V. Akkor csak átkell tekerjem a halozati trafómat mert az csak 220V os. Nem 2x110es. Akkor miutan áttekertem lesz valahogy, talán ha keresgélek otthon, akkor még találok is már készen.(mondjuk ez annyira nem lényeg)
42/220 V -os is jó. Ilyen trafót találhatsz a törpefeszültségű szerszámokhoz készült trafóknál. Ezek általában jó nagyok.
Èrtem mostmár a lènyeget. A tekerèst megoldom. Szètbontom a trafot ès megmerem a dc ellenállását ès addig tekerek le róla amìg fele nem lesz. Ezer koszonet a sok turelem es segitsègért.
Tudod az a baj, hogy a szekunder, a kis menetszámú tekercs kívül szokott lenni. Ha már át kell tekerni, készíthetsz egy rendes kimenő trafót a megfelelő áttétellel, a hálózati trafó bevetése csak gyors szükségmegoldásnak jó.
Ez a DCR mérés, letekerős olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája... Más megoldást kell keresned, szerintem.
Itthon kísérleteznék hogy mi a jó számomra. Utánna mennék lerendelni(elkészíttetni) a kimenő trafót. Ha esetleg tudjátok hogy milyen trafó kellene milyen kivezetésekkel akkor az sokat segitene, hisz nem kellene kínlódjam ezzel a megoldással.
Sziasztok!Bocsánat hogy folyton kérdésekkel állok szemben,de egy dolgot nem értek.
Van egy kapcsolás egy másik elektronikai oldalon,ahol a kimenőtranszformátort egyszerűen,ám mégis "hézagosan" írja le a készítője.Mindegy nem ez a fontos hanem az hogy mivel majd egyszer én is szeretnék ilyet tekercselni,arról érdeklődnék hogy ha egy kimenőtrafót megtekerek 8 Ohm-ra és mindent helyesen kötök össze mindkét oldalon(primer,szekunder) akkor a szekunder kimenetén 8 Ohm-ot kell mérni?Bocsássatok meg de ebben durván tudatlan vagyok. Segítségeteket nagyon szépen köszönöm!
Sziasztok!Bocsánat hogy folyton kérdésekkel állok szemben,de egy dolgot nem értek.
Van egy kapcsolás egy másik elektronikai oldalon,ahol a kimenőtranszformátort egyszerűen,ám mégis "hézagosan" írja le a készítője.Mindegy nem ez a fontos hanem az hogy mivel majd egyszer én is szeretnék ilyet tekercselni,arról érdeklődnék hogy ha egy kimenőtrafót megtekerek 8 Ohm-ra és mindent helyesen kötök össze mindkét oldalon(primer,szekunder) akkor a szekunder kimenetén 8 Ohm-ot kell mérni?Bocsássatok meg de ebben durván tudatlan vagyok. Segítségeteket nagyon szépen köszönöm!
Szia! Nem, ennek nincs köze a valós egyenáramú ellenálláshoz. Még utána kell olvasnod.
A csöves erősítő építése téma képei közt, a 126-130 oldal táján van leírás, abból sok mindent megérthetsz.
Áhh,nah ez az ami után szeretnék olvasni,két napja hogy böngészek,de nekem oly annyira nincs időm órákat gép előtt ülni hogy hihetetlen.Nagyon szépen köszönöm a választ.Viszont a csévetest "elfelezése" amin keresztül át kell a huzalt bújtatni,az mit határoz meg?Mennyire fontos a jelenléte?Mert például olvastam valahol olyat is hogy megépítette valaki a csövest és kimenőnek egy 24 Voltos trafót használt,ami szép nagy volt.
Az "elfelezős, átbújtatós" módszert, majd akkor, ha 'profi' leszel, és már végképp nem bírsz magaddal (kb a 20. után, ha minden adott). Enélkül is igen kiváló kimenőket lehet készíteni, egyszerű osztott módszerrel. Sajnos legtöbbünknek nem áll rendelkezésére csak 'normál' vas; igaz hogy azon is segít a 'precíziós' tekercselés, de nem érdemes vele macerálni. Ahogy olvastad; kezdésnek, megértéshez abból építünk, ami van. Nagyon sok 'normál' trafó alkalmas kimenőnek (kompromisszummal), PP-hez. SE-hez át kell rakni a lemezeket.
Beszereztem 2db azonos típusú hálózati trafót.
Alkalmas a vasmag kimenőtrafónak?
Nem. De ha nincs más...? BEAG 100V-os illesztőket lenne jó. TK... sorozat.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a hozzászólását.Minden esetre belevágok,találtam egy klassz kis számítási példát erre és annak alapján kidolgozok egyet.
Egyszer kezdésnek építettem egy darab PL504-el egy végerősítőt,ahhoz énis egy sima hálózati trafót használtam amit átlemezeltem.Nagyon klasszul szólt.Szóval jó úton haladok eddig.
Miért nem jó? A viszonylagos nagyfrekvencia miatt villamosságtanilag, vagy a hangja marad el azmaudió trafótól?
Mert tényleg nincs most más, csak próba lenne. Össze akarok "dobálni" egy ECL PP-t. Azért mondom, hogy dobálni, mert a csövek sem párok lennének. De elképzelésem szerint így is jobb hanggal kellene bírnia, mintnegy kommersz félvezetős. (BDXXX komplementerek, jobbfajta TDAXXXX)
Idézet: „A transzformátorhoz használt vasanyagok jelentősen befolyásolják a transzformátor tulajdonságait, viselkedését. Kimenő-transzformátornak a hálózati transzformátorokhoz használt lemezek nem használatosak. Kimenő-transzformátorhoz a 4%-os vagy több szilíciumot tartalmazó lemezek használatosak. Minél több a szilícium annál jobb, de annál könyebben törik, nehezítve ezzel a vasalást. Itt érdemes megemlítenem, hogy nem csak a vas anyagát ötvöző vagy szennyező anyagok tulajdonságai döntőek, hanem a lemezeket sajtolásuk után milyen eljárásoknak vetik alá. Ezeknek az eljárásoknak a célja a sajtoláskor keletkező a lemezek szélén a sajtoló szerszám által okozott rácsszerkezet roncsolódás helyreállítása. A hálózati, illetve annak megfelelő igénybevételű transzformátorok esetén persze erre többnyire nem fordítanak gondot, egy speciális vasmag anyagnál annál inkább.” Forrás: elektroncso.hu Elvileg a hiperszil magok jók lehetnek, mert a gyártás során hőkezelik, ami némiképp homogenizálja, simítja a gyártás során keletkező mágneses anomáliákat. Ezek biztosan jobb eredményt adnak, mint a sima hálózati trafóvas. Azzal ne csináld. A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2014
Azért kíváncsi lennék, hogy ez a rosszabb az EI magok esetében vagy, az, hogy a hiperszil magnál nincs az az ember, aki úgy rakja össze, hogy a "patkók" találkozásánál minden lemez vége pont a párjával szemben legyen. Mivel ez általában nem sikerül, és minél vékonyabbak a lemezek, annál nehezebb, így tulajdonképpen egy törésvonalat hozunk létre a mágneses erővonalban.
V1rusH, tehetnél fel pár képet arról a vasról, és méreteket, én simán használnám, ha nem túl rossz minőségűek, és nem túl vastagok a lemezek.
Köszönöm az idézetet! Elszomorodtam most!
De akkor nem kísérletezek vele.
... és az E I lemezeknél mekkora rés van az egymáshoz köszörült és sokkal vékonyabb lemezből készült hipersilhez képest?
A hálózati vasakat kiszabják és ott a szabott széleknél minden van, csak egyenletes mágneses eloszlás nincs. Enyire nem menjünk le kutyába, akármilyen amatőrök vagyunk, magamat is belkeértve. Aztán már a betonvas jön közvetlenül. Természetesen mindenki olyan vassal gazdálkodik, amilyennel kedve van, csak megemlítem, nem jó ló a hálóvas. Még valami: csöves erősítőket zömében azért építünk, hogy minőségi ugrást érjünk el a kommersz félvezetős és IC-s társaikhoz képest. Egy rosszul megválasztott vasanyag ezt a lehetőséget elveszi és elmegy a kedve az építőnek is, hiszen a várt különbség biztosan nem fog jelentkezni a csöves javára. A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |