Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Szerintem ne csinálj semmit, szólj Granpa-nak. Majd ő útbaigazít. Ő nagy trafóguru.
Azt akarod mondani, hogy ha felteszel egy rövidre zárt menetet (pl. zárlatos menet a primeren) bárhova a trafó vasra, akkor abban nem indukálódik feszültség ( mert ugye ha indukálódik, akkor áram is fog folyni, méghozzá a rövidzár miatt igencsak nagy)?
Ha tényleg trafó, szólj "istvan3" nak
Ő teker trafókat (szépeket, fedővel) Nekem multkor egy 4 szekunderest tekert volna pár ezresért. Most viszont mennem kell, sok sikert a javításhoz! Zoli
Tényleg csak találgatok, nem értek hozzá : P
Valószínű akkor, hogy az áramszolgáltató vacakol a tulajjal, és égeti a csöveit..
Volt nálam menetzárlatos trafó, pillanatok alatt leégett. Itt arról van szó, hogy a 220 -as trafó feszültségei, főleg a segédrács -é (ezzel több áram is) magasabb lett a hálózati feszültség emelkedésétől. No meg másik cső, aminek a munkapontját lehet, hogy állítani is kell(ene). Ezért írta sturbi, hogy min változtasson.
Egy zárlatos trafónak szerintem búgnia és melegednie kellene ezt észrevettem volna. És hozzá kell tenni hogy egy 1980-as japán gyártású trafóról beszélünk ami úgy meg van csinálva ahogy kell nem egy olcsó vacak. A munkapontot az aktuális feszültséghez számoltam a csöveket fokozatosan terheltem, pár óra üzem után minimum fél óra pihentetéssel,üzem közben fél óránként rámértem a munkapontra, megfelelő ideig fűtötem használat előtt. Nem ezzel volt a baj. Az tény hogy 220 volt helyett 233volt van ha emelkedik kicsit a feszültség az természetes. De a 300volt helyett 380 volt arányos emelkedés?
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2014
Akár arányos is lehet!
Szereintem az lessz a baja! Elkell vinned valakihez aki tud rá tekerni primért, hogy 230-ra legyen illesztve és levan tudva...
330VAC lenne az arányos, ezért nemértem ezt az egészet. Ha a szekunderről nemjön le a normális fesz, mit kell hová illeszteni?.
Ha nem muszály nem nyúlnék hozzá, értékes erősítőről van szó. Nem szedném szét a trafóját csak a legvégső esetben.
Az EL 34 szerintem is jó bele. A foglalatot tisztán kell tartani (egy teljesítmény csőnél pláne), az anód érintkezési hibája pl. pillanatok alatt megölhet egy olyan csövet, aminek van segédrácsa is bekötve (mert itt akar folyni az anódáram). Ha alul fűtéssel lett használva az EL34, az biztosan nem használt neki, tönkre mehet tőle, de most nem erről van szó.
Az hgoy te elosztod és vissza szorzod és kapsz egy teljesen arányos számot az nem azt jelenti, hogy annak annyinak is kell lennie...
A vasmag keresztmettszetétől is függ! De ezt majd eg komolyabb szaki megmondja ha benéz, mert én még csak most kezdtem el a trafókkal foglalkozni... De szinte biztos vagyok benne, hogy az lessz a gond!
Mást nem is tudnék, csak saccolni. Mint írtam nekem mindíg Granpa segített, ha trafó gondom volt,
de szerintem is transzformátor gond lesz. A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2014
Szerintem az a trafó teljesen jó, ha 7 V körül van a fűtés. Az hogy a kapcsi rajzon kisebb fesz van írva az anód tekercsnek, egy dolog. Ha megnézel más EL 34-es kapcsolásokat 450-480 V anódfeszek teljesen szokványosak, (még 1000 V-os is van). Az ezekbe rakott 450 V-os szűrőkondik simán bírják ezeket a feszeket.
Értem ha elméletben bírja ezt a feszültséget akkor mi okozhatta a csövek halálát?
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2014
De pedig elosztva meg visszaszorozva lehet megtudni a változást, és az arányos.
Pár trafót már tekertem, igaz ezzel a módszerrel mindig tévedtem 5százalékot.- ami nem volt számottevő hálózati berendezéseknél.
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2014
A trafó áttétele csak a menetszámoktól függ, közvetlenül a vasmagkeresztmetszettől nem. Csak abban az esetben függ, ha feszültség méréssel állapítod meg és a vas telítésben van, ez pedig csöves erősítőknél nem fordul, fordulhat elő.
Nem emlékszem mennyi lehet a segédrácsfesz és segédrács áram az EL 34-nek (adatlapon meg kell nézni), gyanítom ott keletkezhetett valami rendellenesség (akár gerjedés is). Mindenesetre a megnövelt ellenállás értékekkel (amik egyébként szintén szokványosak ekkora fesznél az EL34-eknek) kisebb lesz a feszültség, az áram és a gerjedés hajlam is a segédrácsokon. Sajnos nehéz megmondani, mi lehet a probléma, akár cső gond is lehet (gitáros cuccokhoz külön szoktak csövet árulni, ami esetleg strapabíróbb....), abban mindenesetre szinte biztos vagyok, hogy nem trafó.
Értem, ki fogom próbálni! Köszönöm a segítséget!
Uraim! Talán nem esett még róla szó, de mondja már meg valaki, ha menetzárlat van egy trafón a primeren, annak az eredő szekunder feszültsége mitől lesz több? Bizonyára lemaradtam valamiről, én ezt akkor rosszul tudom?
A gerjesztés és a terhelés is nő ezzel - primer menetzárlat - uram bocsá', már régen szaglani kéne a trafónak egy jól "kézzelfoghatatlan" érdemi menetzárlatnál. A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2014
Ok, köszönöm.Valószínű ez a jelenség azért nem szúrt szemet eddig nekem, mert ilyen esetbe a hálótrafó nagyon rövid idő alatt megmakkan.Van egy megnövekedett szekunder feszültség-áram és van egy nagyfokú rövidzár az autotrafóként felfogható primer körben, a maradék dróton az áramsűrűség a többszöröse, valamint a vas túlgerjesztett állapota miatt egyenáramú komponens jelentkezik, vagyis halmozottan hátrányos helyzete miatt leég. Tehát, ha a szekunder feszültség kb. 1/3-al megnő, az igen rövid ideig és egyszer történik, ha jól következtetek.
A soraim csak azért születtek most, hogy gyakorlati oldalról is tapasztalatról számolhassak be, hiszen ilyen feszültség növekedés kontra primer menetzárlat kérdés mindannyiunkban felmerülhet. Tehát az előbb fogtam egy Puskás trafót, 2x110V primer és 2x24V szekunder, 7VA.
A párhuzamosan kötött szekunderekre 270 Ohmot tettem, a primert pedig 110 V-os tekercsen rövidrezártam. Alapból 30V ~ a normál állapotban a szekunder, a fél primert (110V) röviderzárva a szekunder feszültség 29V~ Gondolom egy nagyobb teljesítményű transzformátor a névleges terhelése mellett hasonló paramétereket produkál. Úgy nézett most ki, semmiféle feszültségnövekedés nem tudott létrejönni. Nyilván egy alapból alágerjesztett trafónál hozná a papírformát a kétszeres gerjesztés, de ott az ugyanolyan teljesítményű terhelés is a másik tekercsfél zárlata miatt. Gyakorlatban így én már nem tartok káros feszültségnövekedéstől egy névleges környékén tehelt trafónál. Hogy impulzusszerűen milyen tranziensek lehetnek, azt nem tudom megjósolni.
Elnézést, ha ismert dolgot vetek fel, én csak most kapcsolódtam be e témába! Tekintettel arra, hogy már bizonyítottan fellépet a csőfoglalatok kontaktushibája, én mielőtt bármi máshoz nyúlnék, legelőbb kicserélném a foglalatokat! "Csúnya" dolgot tud művelni, ha ez a kontaktushiba például az anódkivezető lábnál lép fel! Márpedig, ha a fűtéskivezető lábnál fellépett, akkor másutt miért ne? Lehet a foglalat elszennyeződött, az érintkező hüvely anyaga elveszítette rugalmasságát - anyagában elöregedett a fém, stb.
Ne rövidrezárd, hanem a 110V primerre adj 220-at.
Meg ne tedd!
Amondó lennék, visszatérve Mofesa tanácsára.
Kapcsolóüzemmel meg kellene hajtani a primert 220VAC-val, és kiderül minden.
Sziasztok. Egy kérdésem lenne. Adott egy kimenő terv. Ha nagyobb csévetestem van, akkor arányaban vastagabb huzalt használok mint primer mind secunder oldalon, de igy a menet számok stimmelni fognak, akkor az úgy jó lesz? Konkrét példa. Ki van számolva hogy 0.25 huzalból 1750 menet, nekem ez 0.33-ból lenne meg úgy hogy egészre adja ki a sorvéget, secunderből 0,55-re van számolva 140 menet, nálam ezt 0,7-es huzalból adja ki egészre, jó ez igy?
Biztosan félreérthetően írtam, tehát: Az egyik 110V- féltekercsre adtam a 220-at, (230 ) és a másik 110V-os tekercsrészét a primernek rövidrezártam, imitálva egy "egészséges" menetzárlatot. Így a valamelyest előzőleg terhelt szekunder feszültségem 30-ról 29V-ra esett vissza.
Egy trafó menetzárlat a legritkább esetben ilyen, többnyire a kieső menetek egy-két vastag drótú menetnek felelnek meg (jelentéktelen ohmos ellenállást és induktív reaktanciát képvisel a zárlatban lévő rész, ez lényeges eltérés a kísérletedhez képest). Ez miatt ott a hirtelen igen nagy felmelegedés komoly szétégést okoz, ha a biztosíték patkószegre van cserélve. Egy 7 W-os trafónál már igen jelentékenyek a primer ohmos ellenállásai, ennek áramkorlátozó hatása jelentős, valamint összemérhető az üresjárási teljesítmény felvétel a terhelt állapottal. Egy 300 W-os trafónál azért mások a viszonyok, sokkal kisebbek az ohmos ellenállások, nagyon fel tud szökni az áramsűrűség. A kísérletedben felezted a primer menetszámot, a másik fele egy rövidrezárt 110 V-os szekunder lett. A 110 V-ra tervezett primeredre 230 V-ot kötöttél, ez lett ennek a kapocsfeszültsége, normális üzemi viszonyok esetén, ez az un. indukált feszültség is (indukáló helyesebb lenne tán, ez a feszültség van a helyettesítő képben a primer oldali ohmos ellenállás és induktív reaktancia után, és ugyanezen szekunder oldali ellenállások előtt). Ezt a feszültséget a fő fluxus tartja fenn. A rövidre zárt 110 V-os tekercs miatt (kapocsfeszültsége 0 volt a rövidzár miatt) a fő fluxus és az indukált feszültség is kb. felére csökkent (rövidzáras trafónál ez a normális). A 270 ohmos ellenállással lezárt tekercsben (tekercsenként 270 ohmmal, tehát párhuzamosan kötve 135 ohmmal kellett volna lezárni kb. a névleges terheléshez) ez a fél fluxus indukál feszültséget most, ez miatt hiába lenne az áttétel miatt dupla a feszültség, a zárlatos üzem miatt marad az eredeti.
Ez nem a makulátlan teljes igazság, csak nyomvonal. A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |