Fórum témák
» Több friss téma |
Folytatás a Kapcsolóüzemű tápegység témában.
A hozzászólás módosítva: Dec 1, 2014
Uraim, elkezdtem játszani a gondolattal, hogy építek magamnak egy Labortápot, mivel sokszor jól jönne.
Az alap koncesszió, hogy független 2 csatornás legyen, állítható feszültség és áramerősséggel. Továbbá fontos lenne az is, hogy bolondbiztos legyen, tehát zárlat és túlterhelési védelem kellene bele... Mivel nem vagyok jártas az elektronikában biztosan nehéz lesz, elkészítenem és az esetleges buta kérdésekért illetve érthetetlenségeimért előre elnézést kérek mert a későbbiek folyamán nem leszek rest kérdezni, ha valamit nem tudok avagy bizonytalan vagyok benne. Megelőzve a kérdést: nem, nem szeretnék teljes egészében egy már meglévő kapcsolást utánépíteni, de nem zárkózom el a már kitalált és jól működő részegységek felhasználásától. Fontos lehet még azt tudni, hogy PIC felhasználásával és vezérlésével szeretném a főbb beállításokat elvégezni. Az első ami gondolom nagyon fontos, a trafó kiválasztása. Csatolok egy képet és kérdezném, hogy mennyire lesz ez nekem elég... A trafó melynek képét megosztom, 2x11v-ot és 2x22v-ot tud leadni és kb. 300wattos. (300watt ez nem biztos, csak kb-ra mondták, említették, hogy a trafó adataiból ki lehet valahogy számolni, hogy hozzávetőlegesen mekkora lehet: Magsaság: 5cm, vastagság: 2.5cm, átmérő: 8,7cm ) A kérdésem az, hogy ebből egyenirányítva mennyi lehet a maximum feszültség amit ki lehetne biztonsággal sajtolni. Gondolom itt majd az első fázisban egy olyan tápegységet kell készítenem ami stabilan leadja a szükséges feszültségeket és áramerősséget. (Áramra kb. 5A-t kellene tudnia) Gondolok itt a 2 nagyobbik (22-0-22) feszültségre amit majd szabályozni akarok és nem ártana egy külön rész gondolom (11-0-11) amelyet az egyéb 12 és 5v-os áramköröknek biztosítanék.. Így elsőre ennyi lenne. Előre is köszi.. A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2014
Velemenyem.
Idézet: Ezzel a trafoval nem fog menni.„...független 2 csatornás legyen...” mind a 2x22VAC mind a 2x11VAC kozepleagazasos. s ahogy latom nem is bonthato. Idézet: ez meg mukodhet is, csak a 2 taplalt eszkozt nem kotheted galvanikus kapcsolatba egymassal.„nem ártana egy külön rész gondolom (11-0-11) amelyet az egyéb 12 és 5v-os áramköröknek biztosítanék.” Idézet: Utolsonak idezett mondatod, miatt inkabb azt mondom cafold az idezett elejet, es IGEN epits csak egy mar kiforrott kapcsolast!„Megelőzve a kérdést: nem, nem szeretnék teljes egészében egy már meglévő kapcsolást utánépíteni, Mivel nem vagyok jártas az elektronikában biztosan nehéz lesz..” S nem mellesleg ez a trafo szerintem nem tud majd neked 5-10A-t folyamatos uzemben. A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2014
No igen ezt már említették a kezdő topikban, de valamiért megfelejtkeztem róla. (közös test probléma)
PIC-el akarom majd digitálisan vezérelni az elektronikát, ezért gondoltam, hogy ha nem is az alapoktól, de egy egyedi vezérlésre lesz szükség. Bár gondolom valami PWM jeles meghajtása lesz a lelke a dolognak, ha van olyan elektronika ami jó és stabil és csak a vezérlő kell rá akkor természetesen nem szenvedek, hogy újra feltaláljam a spanyolviaszt. Nyilván mint legtöbbünknek nekem is 0-30v körüli feszültségre és 0-5A körüli áramerősségre lenne szükségem. Nem hiszem, hogy sűrűn lenne kihasználva ez a teljesítmény, de ha kell akkor legyen tartalék... Trafó ügyileg még akkor keresnem kell megfelelőt ami kiszolgálná ezt az igényt. A kérdés, hogy milyen trafót keressek, azon kívűl, hogy minim 2, de lehetőleg 3 különálló ága kellene legyen, amelyeknél 2 különálló ág egyforma kb. (egyenirányítva) 30-40v-ot kellene leadnia áramerősségre pedig 5-6A-ert, az egyes ágnak pedig (egyenirányítva) 12v-ot kb. 2A-ert az egyéb kiszolgáló elektronikáknak.. Nem tudom, hogy ez váltofesznél mennyit jelenthet..
Még egy olyan jutott eszembe, hogy mivel van 2 külön ágam egy 22v-os és egy 11v-os miért ne lehetne ezekből a két külön csatorna?
Az egyik oldalon lenne 22v egyenirányítva ami kb. 30v-ot jelent, a másik oldalon pedig 11v ami egyenirányítva kb. 14v-ot jelentene. Tehát az egyik csatornán 0-14v-ig lehetne állítani, a másikon pedig 0-30v-ig. Az egyetlen kérdés az áramerősség mértéke, hogy még is mekkora lehet a trafó. Vagy lehetne még egy megoldás, ha közösítjük a 2x22v és 2x11v-ot AC-t, mert akkor több lesz a feszültség mind két csatornában.. Mi a véleményetek? Csak ötletelek... A gond még itt az is, hogy a kisebbik oldalról plusz le kell ágaztatnom egy szálat ami majd a teljes elektronikát is ellátja árammal. Idézet: „Trafó ügyileg még akkor keresnem kell megfelelőt ami kiszolgálná ezt az igényt.” Ez a helyes válasz , egy labortápegységhez eléggé összetett feszültségekkel ellátott trafó kell egy trafón általában nincs ennyi igényt kielégítő feszültség ha csak nem special erre a célra lett tervezve , tekercselve ! A te kis trafóddal is lehetséges tápot építeni de még kell hozzá további trafó vagy egyszerűen át kell tekercselni és máris megvan oldva !
Igy gondolod?
A kozos agak semmi esetre sem parhuzamosithatok! Igy "elveszted" a fél trafod.
Modi: THX, ezt a topikot nem vettem észre..
CIROKL: Igen, de ez a táp megvan már így ebből gondoltam kiindulni. Természetesen, ha nem lehet akkor más trafót kell beszerezzek. Még nincs fixálva semmi, csak próbálok kicsit beleásni a témába.. Ghoost: igen, az első esetben, de úgy tudom, hogy ennél a toroidnál valahogy lehet közösíteni.. Tehát pl, ha a két VAC ágat közösítem, akkor megnő a feszültség, bár ez nem biztos, de valami ilyesmit olvastam.. Idézet: „Magsaság: 5cm, vastagság: 2.5cm, átmérő: 8,7cm” Jó eséllyel van egy kb 100VA-es trafód. 1x30V 5A már 150W és ebből szeretnél kettőt. A kisebbeket nem is számolva min 300VA-es trafó kell. Néhány labortápot már építettem, ennek fényében értékeld az alábbiakat. Hacsak nem akad a kezedbe egy 300VA-es, két független 32V 5A váltófesz kimenetű trafó, akkor legyen külön-külön trafója a két szekciónak: kisebb helyen elfér, beszerezhetőb, biztonságosabb. A többi aprósághoz pedig lehet egy harmadik. PIC-vezérlés: ilyet még nem építettem (programot írni nem tudok), de azon az állásponton vagyok - a biztonság érdekében - hogy a kontroller ne vegyen részt a szabályzásban (PWM-generálás), csak a beállítást végezze és felügyeljen, mérjen. (Hirtelen terhelésváltozásra, impulzusra biztosan rosszabbul viselkedik, mint a közvetlen visszacsatolású szabályzás.) Ha két teljesen független egységed lesz, az is némi nehézséget jelent majd, hogy galvanikusan leválasztva kell a kontroller jeleit bevinni a szabályzóba, onnan a mért értékeket visszahozni. A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2014
PIC vezérlés: azért választom inkább ezt mert talán könnyebben boldogulok PIC-es vezérléssel mint bármi mással.
Lényegében a PIC-el gondolom mind két csatorna PWM vezérlést megoldani, természetesen úgy, hogy tranzisztorral vagy tranzisztorokkal erősítem fel a vezérlő jeleket, ezzel részben leválasztva az esetleges visszacsatolásoktól. (bár ezt lehet nem így kell, csak elmélkedem ) Ha jól értem szavaid, akkor itt gondot fog jelenni a két csatorna egyben való kezelése is mivel két külön GND kell nekik. Ebben az esetben, akkor lehet jobb lenne, ha már két külön trafó van akkor 2 külön vezérlést készíteni nekik amelyek teljesen, egymástól független működésre lennének képesek. Csak az a baj, legalább is most még így gondolom, hogy ahhoz, hogy működjön a dolog a vezérlés és a generátor elektronikának közös GND kell lennie. Ezt úgy értem, hogy a PIC táplálását is elviekben ugyan onnan kellene megoldanom ahonnan vagy is amit vezérelnem kellene. Nyilván itt még az AC ágnál ágaztatnék le és egyenirányítanék a vezérlő áramköröknek is külön tápot. Kicsit kusza még egyelőre a dolog az agyamba, gondolom többféle megoldása is van, de szeretném, ha nem lenne túl bonyolult, legalább is a kapcsolás. A programot ráérek simogatni a jövőben... Idézet: „...(Hirtelen terhelésváltozásra, impulzusra biztosan rosszabbul viselkedik, mint a közvetlen visszacsatolású szabályzás.)...” Amit Sebi ir az helyenvalo, mert ha jol tudom ezt mar a nagyok megbeszeltek a labortapegyseg oldalain. Valtozas all be a terhelesbe => a PIC eszleli => kiertekeli => lefutatja a rutinjait a megirt program alapjan es dontest hozz => a dontesnek megfelelo vezerlest kuld => a vezerlo egyseg reagal es vegrehajtja ez mind mind ido. A MUVER egyszerubb szerintem, ha nagyobb erre mesz ha kisebb arra, es nincs tovabb. A tapok, miket nezegettem, mind feszultseg vezereltek. azaz a feszultseg es aramertekek is feszultseggel kerulnek beallitasra DE a szabalyzo kor ANALOG /bipolaris avagy FET/ A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2014
Feltehetően nagyon otthon vagy a mikrovezérlős technikában. Elég nehéz megvalósítani digitálisan egy PID szabályzót, és biztosan tisztában vagy a Fuzzy logika rejtelmeivel is. Mert különben elég nehéz lesz jólműködő digitális vezérlésű tápegységet szerkesztened.
Sokkal egyszerűbb egy analóg szabályzásút készíteni, és a mikrovezérlőre csak az állítgatást, esetleg a kijelzést bízni.
Sziasztok!
Harmadik lágy indító panelnél is ugyan az a földelési hiba jelentkezik. Valahol valamit változtatni kéne és ehhez kérnék tanácsot. Üzemképes a szerkezet, de a földeléssel gond lehet mert elég ostoba tüneteket mutat. A rajzon látható F pontot a házra kötöm (leföldelem a dobozt) úgy működik ahogy kell, csakhogy a kimeneten kikapcsolt állapotban stabil 13,8 volt van mintha CB táp lenne. Földelés nélkül első bekapcsolásnál csattanás, füst...az első két panel itt repült a kukába. A harmadikon addig kapartam a vezető sávokat míg nem tud átütni sehol, most nem lehet kikapcsolni csak ha kihúzom a falból a csatlakozót. Lassan egy éve építem szabadidőmben a komplett cuccot, jó lenne ha végre használni is tudnám nem azon izgulva mikor jön ki a működtető füst a végfok ic-n. Előre is köszönöm a hasznos tanácsokat!
Rejtélyesnek tűnnek a leírtak, de ha már relét használsz, azt miért nem a szekunder oldali pufferről húzatod meg (egy megfelelő soros teneren keresztül - ha nagyobb a pufferfesz, mint a relének kell) akkor legalább van némi késleltetése is...
Beteg a rajzod. A relének semmi késleltetése nincsen. A jelölés szerint közvetlen 230 V-ról hajtod. Hány voltos a reléd?
A te esetedben a relé tekercsét a szekunder oldalra, érintkezőit a primer ágba kellene kötni.
Amíg át nem kapcsol a relé, az ellenálláson át felmágneseződik eléggé a trafó, hogy ne csapja le a a hálózatot (900VA torroid). A relé 230 V-os. Több helyen láttam már, és működik! Előtte meg egy hálózati zavarszűrő van. Földelve telefonról tökéletesen szól, számítógépet rákötve zúg de szól. Biztos valami földhurok, de nem bírok rájönni mit kéne máshova kötni pedig öt alkatrész az egész.
Hello.
Találtam tápegység építése topikot, de én nem ezt akarom, hanem egy meglévő tápegységgel több eszközt akarok táplálni külön-külön, és egyszerre is. Vettem egy 230 V~ / 5 V= 2-15 A és 12 V= 0,5-10 A-es 2 kimenetes kapcsolóüzemű tápegységet. Erről szeretnék működtetni 11 eszközt, ebből 3-4-et egyszerre is. A legkisebb áramfelvételű eszköz 5 V 0,9 A, egy másik eszköz 5 V 1 A és 12 V 0,5 A. A legnagyobb áramfelvételű eszköz 5 V 12 A és 12 V 1,3 A. Ha ezt használom, akkor mellette nem használok semmi mást, míg kisebb áramfelvételűeknél 2-3-at is. Az eszközök többféle összeállításban is használhatók, ezek áramfelvétele darabonként 5 V 0,9 - 6 A és 12 V 0,5-1,3 A. A kiegészítő tartozékok is variálhatók, ezek áramfelvétele darabonként 5 V 0,1-1,5 A, 12 V 1 A. Néhány tized A-es 5 V terheléssel alapból 5,6 és 11,38 V jön ki a tápból. Rátettem a tápra állandóra 2 nagyobb porcelán ellenállást, ami 0,5 és 0,54 A terhelést ad, ez kell, e nélkül be sem kapcsol a táp. Az 5 V-ra 10 Ohm 5 W-ost, a 12 V-ra 22 Ohm 10 W-ost. Így 5,34 és 11,75 V lett. A táp potijával beállítottam, hogy az átlagos, 1-2 A 5 V (12 V-ot nem használnak) terhelésű eszközök 5,0-5,3 V-ot kapjanak, és közben 12,2-12,3 V legyen. Kivezettem a 2 feszültséget sorkapcsokba, bekötöttem a 11 eszköz kábeleit, csatlakozóit. De amikor rákötöttem a legnagyobb áramfelvételű eszköz fő elemét (5 V 4 A, 12 V-ot nem használ), akkor csak 4,5 V-ot mértem az eszközben. Működött, de ez akkor se jó így, mert ehhez több eszközt is csatlakoztathatok, amik még 1-8 A 5 V-os és egy kevés 12 V-os terhelést adnak. 5 V 10 A körül már 4 V körül lenne. Tudom, feszültségesés, ami annál nagyobb, ahogy nő a terhelés. Hogyan lehet az, hogy 4 A-nél az 5,3-ból 4,5 V lett? A tápban nincs stabilizálás? Azért vettem ilyet, mert jónak tűnt. +/- 5% feszültségeltérést ír. Ez sokkal több. Csak 2-3 tized voltot változhatna az 5 V 2-12 A és a 12 V is 0,5-10 A között, de már az állandó 0,5 A-es ellenállások miatt csökkent az 5 V 0,3 V-ot. A PC tápokban (amit vettem, nem PC táp) 10-50 A (vannak 1000-1200 W-os tápok is) között max. 1-2 tized V-ot változik a 12 V-os feszültség. Ezt akarom én is. Ha a táp potiját feljebb tekerem, hogy a 4-12 A-es eszköz min. 5,0 V-ot kapjon, akkor az 1 A-es eszköz kb. 5,6-5,8 V-ot kapna, ami már túl sok. 5,6 V-on már rosszul működik. Azt sem tudom, hogy terheléstől függően a potival mettől-meddig állítható a 2 feszültség. Csak annyit írnak, hogy 4,75-5,5 V-ig állítható. Ha lejjebb tekerem, hogy az 1 A-es ne kapjon 5,3 V-nál többet, akkor amott megint 4,5 V lesz. Plusz probléma, hogy a potival és amúgy is a 12 V is elmászik az 5 V-tal együtt, pedig azt írják, hogy a poti csak az 5 V-ot szabályozza. Nem tudom mi lesz a 12 V-tal, ha az 5 V-ot 4 A-nél jobban leterhelem. Hogyan oldhatom meg, hogy bármit bármilyen kombinációban dugok és kapcsolok be 1-12 A-ig, akár csak 5 V, akár 5+12 V-ra, mindig megkapjam minden eszközben az 5,0-5,3 és 12,0-12,3 V-ot? Nem gondoltam, hogy ennyire nincs stabilizálva egyik feszültség sem. Növelnem kéne a 5 V-os előterhelést, nem elég a 0,5 A? Az adatlapján azt írja, hogy az 5 V 2 A-től használható, de nem akarok 2 A-t elfűteni. Ehhez 2,5 Ohm-os 10 W-os ellenállás kéne, de ilyen nincs sehol. Ezt nem tűnik jó ötletnek simán rákötni a táp 5 V és föld kimeneteire, mert lesz vagy 200 fokos. Csak 2 és 3 Ohm-ost találok, még 2 db sorbakötött ellenállásból sem tudok összehozni 2 A-t, mert ehhez 2×1,25, vagy 1+1,5 Ohm kéne a megfelelő W-al. Ha 2 db 5 Ohm-ost párhuzamosan kötök, akkor az eredőjük 2,5 Ohm lesz, ez áramosztás. 2×1 A folyik, 1 ellenálláson 1 A × 5 V = 5 W. Ilyet is csak külföldön találtam. Már így is elég sok áramot elfűtök, főleg a 12 V-ossal, a felirata egy része már leolvadt, pedig max. 60-70 órát működött. 12 V-ra min. 0,5 A-t ír, ez most pont megvan. Ha ez a baj, hogyan lehet ellenállás nélkül az 5 V-on 2 A terhelést csinálni? LED-ek nem jók, mert max. 100 mA-t bírnak, de az ajánlott a 10-50 mA. 100 db 20 mA-es LED vicc. Pár 100 Ft-ból kéne megoldani. Egy 12 V 10 W-os izzó I=P/U = 10/12=0,83 A. De 5 V-os kell. Ezt 5 V-ra 10/5=2 A, elolvadna. Létezik olyan 5 V 10 W-os izzó, amin 2 A folyik át? R=U×U/P = 2,5 Ohm. Bárki kijavíthat, ha valahol hülyeséget beszélek. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Szia! Tehát ha terheled az 5V-os ágat, akkor a feszültsége a terhelésre lecsökken, jól értem?
Azt próbáltad, hogy a 12V-os ág is hasonlóan viselkedik-e? Az is lehet, hogy a tápban a szabályzás csak a 12V-os ágon van, azaz szabályozza az 5V-ot is, de csak annyira amennyire épp a 12-t, mivel ezesetben a tápot valószínű úgy tervezték, hogy a két ágon hasonló nagyságú a terhelés, vagy a 12V-on jóval nagyobb, és így "elég azt szabályozni". Szóval, ha a 12V-ot terheled be különböző mértékben, akkor hogyan alakulnak a kimeneti feszültségek?
Hello! Hú mennyit írtál. Alig lehet követni. De..
- Az összetett kimenetű kapcsolóüzemű tápok zömében csak egy tápegység van. Vagy is ez, egy szabályzó fokozatot jelent. A szabályozást úgy oldják meg, hogy mind két feszültségről visszavezetik a jelet. Így nem egy-egy kimenetre, hanem azok kb. átlagfeszültségre szabályoznak. (Nem kell ringatni magunkat, a PC táp is ezt teszi.) - Szinte minden kapcsolóüzemű tápnak kell minimális terhelés. De ez nem szokott problémát jelenteni, mert használatkor úgy is eleve rá vannak kötve a dolgok. Általában nem is ilyen széles tartományban változó terhelésre készítik. - Ha független szabályozást szeretnél, akkor használj két tápot. Nem tudom, és elég nehezen érthető ez a felhasználási mód, ami a leírásod alapján látható, de egyébkét is a gyakorlatban a nagy terhelést okozó fogyasztók, általában nem kényesek a feszültségre. Ami meg kényes lehet, az kisebb fogyasztású és lehet számára külön stabilizálni. - Ez az utolsó okfejtésed az izzókkal, valami nagyon nem kerek. Ha egy izzó a megadott teljesítményre van méretezve, nem olvad el semmi. Egyébként 6V-os izzók vannak. De ezt magad is láthatod, ha megnézed a hálót. De azt ne feledd, hogy az izzóknak van hideg-ellenállásuk, így az áram nem úgy változik rajtuk, mint egy mezei ellenállás esetében.
Nem tudom a 12 V-ot nagyon leterhelni, mert ezt csak 0,5-1 A-rel használja 1-1 eszköz, vagy tartozék, és nem állandóan. A 12 V-ra is mindenképpen kell állandó terhelés.
A 12 V-ot nem mindig mértem különböző 5 V-os terhelések mellett, amúgy is itt mindig csak a 0,54 A ellenállás terhelés van. Az 5 V a lényeg. Ez az a táp. RD-125A Itt 5 V 2-15 A-t és 12 V 0,5-10 A-t ír. Ez azt jelenti, hogy min. 2 és 0,5 A-rel KELL terhelni, hogy a feszültségek a normális, megadott tartományokban mozogjanak? A voltage adj. range-nél 4,75-5,4 V van, ami gondolom azt jelenti, hogy az 5 V-ot a potijával e határok között lehet változtatni, ha megvan a min. 2 A-es terhelés. De a 12 V is változik, pedig külön trafójának kéne lennie. Nem szabadna egymástól függniük. Úgy tűnik, hogy az 5 V a fő feszültség, nem a 12. Vagy nem? Ha az 5 V-ra rárakok egy min. 1,66 A-es előterhelést, akkor ez a legkisebb, azaz 0,37 A 5 V-os eszközzel már 2,03 A, ez elég. Ehhez 3 Ohm 10 W-os kéne (8,3 W). Tuti hogy ilyet nem lehet kapni, max. Bp-ről rendelni. Ha a 12 V-on marad a 0,54 A terhelés, akkor így a min-tól a max. terhelésig be fog állni mindkét feszültség az 5,0-5,3 és 12,0-12,3 V tartományba? Nem akartam külön 5 és 12 V-os tápot venni, mert egyrészt drágább lenne, másrészt nem fért volna be a dobozba, emez is épphogy befért. Itt 13e Ft. tápegységáruház Ez 199×98×38 mm-es. A csak 5 V-os kimenetűek itt vannak. Link A jobbak 13-17e Ft-osak. A mostani 2 kimenetes 13e Ft volt. 5 V 15 A kell, azaz 75 W-os. Van 5 V-osban NES-75 (gagyi), RS-75 (max. 12 A), SP-75 (PFC-s), RSP-75 (nem kapható, távvezérelt kikapcsolásos), HRP-75 (PFC-s). 12 V-nál elég lenne a 6 A, azaz 72 W, 75 W-osak vannak. Érdekes, hogy az 1 kimenetes tápoknál 0-tól van az Amper, azaz nem kell előterhelés? 0,1 A-rel is működnek, bekapcsolnak? Csak 2, vagy több kimeneteseknél van ez? Direkt nem akartam PC-s tápot venni, mert emezt jól be lehet építeni 1 dobozba, és nincs benne venti, teljesen passzív hűtésű, azaz hangtalan. Max. 200×157 mm-es helyem van, de akkor a sorkapcsoknak nem jut hely. Igazából csak 199 x 98 mm-es helyem van, ekkora az RD-125A. Így a sorkapcsok elférnek mellette. Ezek nem férnének be: RS-75-5 75W/5V/0-12A 129 x 98 x 38 mm. RS-75-12 75W/12V/0-6A 129 x 98 x 38 mm. Az RS-75-12 mellé csak az RS-50-5 férne be, de ez csak 10 A-t tud. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Nem akarlak elkeseríteni de szerintem ebben is egy az egyben a PC táp áramköre van, csak aktív hűtés nélkül, legalábbis amit piszkáltam már belülről abban az volt. Nem meanwell volt a típusa de ugyanígy nézett ki.
Vagyis egy trafó van benne több szekunderrel, tehát a 2 feszültség ág stabilitása attól függ hogy hogyan oldották meg a visszacsatolást, csak az egyik vagy mindkét kimenetről. Ha terhelés nélkül nem indul el akkor ott valami gond van, mert egyrészt terhelés nélkül is menni kell neki, másrészt biztos hogy elő van terhelve mindkét ág egy egy 2W-os ellenállással (a pufferen lévő tranziensekből adódó feszültségtöbbletet fogja meg). Szóval vagy mindkét ágat lehetőleg egyformán kell terhelni, vagy a jobban terhelt ágon kell csak meghagyni a visszacsatolást, a másikról le kell kötni.
Amikor megvettem a tápot, terhelés nélkül nem kapcsolt be, csak bekapcsolt, leállt, ez ment végig. Ezek szerint nincs a tápban terhelés. Ha az egyik feszre kötöttem pár tized A-es terhelést, akkor bekapcsolt, de hangosan sípolt valami az egyenetlen terhelés miatt. Ha a másik fesszel csináltam ezt, akkor is ez volt. Ha mindkettőt leterheltem egy kicsit, akkor jól elindult sípolás nélkül, de a feszültségek nem voltak jók. A boltnak írtam, szerintük mindkét feszültséget min. 2-2 A-rel kell terhelni. De az adatlapon (az előző üzimben van a linkje) csak 5 V 2-15 A és 12 V 0,5-10 A van, azaz 12 V-ra elég kisebb is.
Ezt raktam rá a múltkor: 5 V-ra 10 Ohm 5 W: I=U/R=5/10=0,5 A. P=U×I=5×0,5=2,5 W. Vagy P= I×I×R = 0,5×0,5×10 = 2,5 W. Ez OK. 12 V-ra 22 Ohm 10 W: 12/22=0,54 A. P=12×0,54=6,48 W. Ez is OK. Eddig így használtam, leírtam az eredményeket. Ma vettem még 5 V-ra egy 3,3 Ohm 10 W-ost. 5 V-ra a 10 Ohm 5 W-ost párhuzamosan kötöm a 3,3 Ohm 10 W-ossal: 10×3,3/10+3,3=2,4 Ohm. 5/2,4=2,08 A. Ezzel meglesz a min. 2 A-es előírt terhelés. A 10 Ohm-oson 5/10=0,5 A, a 3,3 Ohm-oson 5/3,3=1,51 A folyik. 2,5 W és 7,5 W. Ez így jó. 12 V-nál a meglévő 22 Ohm 10 W-os mellé vettem még egy ugyanilyet. Ezt is párhuzamosan kötöm be: 22×22/22+22=11 Ohm. 12/11=1.09 A. 1-1 R-on 0,54 A fog folyni. Mindenhol beleférek a Wattokba. Először az 5 V-os R-t kötöm be, tesztelem mi lesz. Először 5 V-ra 1 A körüli gépet dugok be, aztán 3-4-5 A-est. Beállítom a táp potiját, aztán kiderül mi van. Lehet hogy nem is kell a 12 V-ba a másik R, mert az adatlapból az látszik, hogy ha az 5 V-on megvan a min. 2 A-es terhelés, és az 5 V potija is jól van beállítva, akkor a 12 V magától jó lesz, már ha a 12 V-on min. 0,5 A terhelés van. Ez már most is megvan. Legszívesebben a PC-mbe is venti nélküli tápot vennék, de ezek drágábbak, mert másképpen kell megtervezni, összerakni, nem lehet annyira összezsúfolni pl. a kondikat, az alkatrészekre nagy bordák kellenek, stb., mert a max. terhelés közelében is működnie kell venti nélkül hosszútávon is. A PC CPU-mra is venti nélküli hűtés kéne, mert nem nagy teljesítményű. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Kikötöttem az 5 V-ból a 10 Ohm 5 W-os R-t, bekötöttem a 3,3 Ohm 10 W-ost, a 12 V-on maradt a 22 Ohm 10 W. Ez 5 V 1,5 A és 12 V 0,5 A terhelés. A táp csatiján 5,19 és 12,21 van.
Bekapcsoltam egy 5 V 0,8 A terhelésű eszközt, a sorkapcsoknál 5,15 és 12,27, az eszközben 5,01. Tekertem felfelé a potin, a sorkapcsoknál 5,19 és 12,35, az eszközben 5,04. Ez így sosem lesz jó, mert ha most rákötnék az 5 V-ra 4-5 A-t, megint 4,5 V lenne, és a 12 V felmenne kb. 12,8-ig. Ha lejjebb tekerem, akkor az eszközben 4,8 V lenne, és 12,2 V. Ha most párhuzamosan bekötném 5 V-ra a kivett 10 Ohm 5 W-os R-t, akkor még kisebb lenne az 5 V. Ha a 12 V-ra párhuzamosan bekötném a másik 22 Ohm 10 W-ot, ezzel csak azt érném el, hogy a 12 V kb. 0,2 V-tal kisebb lesz. A 2 feszültség egymással ellentétesen változik. Ha az egyik nő, a másik csökken, és fordítva. Ennek mi az értelme? A 12 V-on mindig az 5 V-os terhelés kb. 80%-ának kéne lennie, csak így lesz jó mindkét feszültség. Ezt lehetetlen biztosítani, mert az 5 V terhelése 1-12 A között bármekkora lehet. Ha megoldható lenne, akkor is hogy néz ki a 12 V-on 1-8 A elfűtése? A 1,5 m kábel miatt 0,15 V esik a táp és az eszköz között, ez még nem lenne baj, ez normális. Lehet hogy el kéne adnom ezt a tápot, és venni egy sima 1 kimenetes 5 V 15 A-t, meg külön valami kicsi 12 V 5-6 A-est, ami befér mellé. A helyem 160×200 mm, keresztben befér 2 db 160×100-as. A sorkapcsoknak meg a kábeleknek nehezen lenne hely. De ha a sima 5 és 12 V-osnál is ezt csinálja a feszültség, hogy +/-0,5 V-ot mászkál, akkor nem tudom mi lesz. PC táp nem jó, mert ezeket a 12 V-ra gyártják, ebben erősek, nálam meg az 5 V-nál van nagy terhelés. PC tápot hogyan csavarozok be egy dobozba? Érdekes, hogy a PC tápoknál meg tudják oldani, hogy 1-20 A-ig század V-ra stabil maradjon minden feszültség. Most nézem AIDA64-gyel a gépemet, 3,376 V, 5,000 V, 12,384 V. Miért nem így viselkedik a Meanwell táp is? Egy 10-15e Ft-os jobb minőségű FSP, stb. táp jó lenne, ezek szabványos 150×140×86 mm-esek, pont beférne. Ez a CTB-350S jó lenne Link. 5 V 18 A, 12 V 2×16 A, 3,3 V 21 A, stb. De itt is gond lenne a feszültségekkel, mert pont a 12 és 3,3 V-okat nem terhelném, csak nagyrészt az 5 V-ot. Itt is azzal kezdhetnék, hogy min. 2 A-es ellenállásokat rárakok a 12, 3,3, 5 V-okra. Ha 2 db 12 V-os ág van, mint itt, akkor mindkettőre kell R. Remélem a -12 V-tal nem kell foglalkoznom.
Teljesen normális a működése, ugyanígy viselkedik minden több kimenetű kapcsolóüzemű táp - a PC-táp is. Azért nem venni annyira észre, mert úgy van méretezve, hogy eleve tudható a minimális terhelést az összes kimeneten. A negatívoknak egy-egy stabkocka van betéve, azok mindig stabilak. - meg sem lehet oldani másképp. Gyakran a 3,3V-nak is van külön stab ága.
A "fő" kimenet - amin a kényes fogyasztók vannak - van szabályozva, erről van a visszacsatolás. Következésképp, ha ezt terheled (és esne a fesz), a szabályzó növeli az impulzusszélességet, amivel helyreáll a beállított +5V. De ennek hatására - ha a terhelés nem változik rajta - a +12V növekedni fog és a trafó tekercselése alapján dől el mennyivel. Vannak ugyan űjabban PC-tápok, aminél egy enyhe beavatkozás van a +12V-os ágról is, de ez természetszerűleg azt eredményezi, hogy a +5V csökkenni fog. Ha ehhez a táphoz ragaszkodsz - és nem tűrik a fogyasztóid azt a pár tized V-ot, akkor tégy mindegyik elé egy-egy LDO-t. Nyűgös áramköröknél én még a panelen is elhelyezek egyet-kettőt és felnyomom 6V-ra a betápot. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Mi az az LDO? Hogyhogy mindegyik elé? Minden kimenet 5 V-os kábelébe a sorkapocs és a kábel közé?
Elegem lett ebből a tápból, ezt így semmire se lehet használni. Ekkora feszültségingadozás sosem fog beleférni. Minden terheléskombinációnál bele kell férni minden eszköznek az 5,0-5,3 és 12,0-12,3 V tartományba! Ez nagyon fontos. Van valami mód, hogy az eddigiek figyelembevételével mégis tudjam használni úgy, hogy az esetek nagy részében a 12 V-on csak az ellenállás van? Holnap kiveszem a PC tápomat, és kitesztelem, hogy milyen különböző 5 V terheléseknél. Már van 4 db ellenállásom, akár 4 feszültségre is tudok tenni, 5, 3,3, 2×12. Ha jó lesz, holnap veszek egy 10-13e Ft-os PC tápot, és kész. 1 du. alatt beszerelem. De ez se jó, mert csak 70 mm hely van a magasságnál, a PC tápok meg 86 mm magasak. Van alacsonyabb táp, ami nem hosszabb és szélesebb, mint 150×140? Most kell ezt eldöntenem, mert dec. 24-én már nincs semmi nyitva, holnap 16 óráig meg kell vennem a megfelelő tápot. Az ünnepek alatt be kell szerelnem. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Csak egyszerűen üsd be a g keresőbe, és lőn . . .
Bővebben: Link
Mi a low dropout regulator magyar neve?
Akkor se értek semmit. 1- Ha a 12 V-on 0,5 A-es R terheléssel + az 5 V-on 0,5 A-es R terheléssel hogyan csökkenhet az 5,3 V-os eszköz nélküli feszültség 3-4 A hatására 4,5 V-ra? 2-- Miért nő a 12 V feszültség, ha az 5 V-ot jobban terhelem, és az 5 V már használhatatlan szintre csökkent? 3-- Miért nő az 5 V feszültség, ha a 12 V-ot jobban terhelem, és a 12 V már használhatatlan szintre csökkent? 4-- Ha a 2×0,5 A-es R terhelés mellett az 5 V-ot 12 A-rel terhelném több eszközzel, a 12 V meg így maradna, akkor kb. 4,0 V és 13,0 V lenne az eredmény. Ez miért normális? 5-- Ha a 2×0,5 A-es R terhelés mellett az 5 V-ot 1 A-rel terhelném 1 eszközzel, a 12 V-ot meg 8 A-rel, akkor kb. 11,0 V és 6,0 V lenne az eredmény. Ez miért normális? Ez nálam nagyon abnormális. 6-- Miért van az a sok alkatrész a tápegységben, ha nem azért, hogy mindkét feszültségen a terhelésektől függetlenül 2-3 tized volt eltéréssel stabil feszültségeket biztosítson? Ez minden tápegység fő feladata! 7-- Az RD-125A adatlapján a rated current átlagos áramot jelent, ami 7,7 A és 7,7 A. Ezt azt jelenti, hogy erre a terhelésre van méretezve, azaz csak akkor kapom meg mindkét ágon a rendes feszültséget (5,0-5,3 és 12,0-12,3), ha mindkét feszültséget min. ennyi A-rel terhelem le? Ez nem jó, mert a 12 V max. 10 A-t bír, és nem akarok 8 A fölé menni. Állandó min. 7,7 A-es terhelést nem rakhatok a 12 V-ra, mert a többi eszköz össz. 12 V terhelésével már túllépném a 8 A-t. 8-- Mi történik, ha az 5 V-ot min. 7,7 A-rel, a 12 V-ot meg 7,7 A-nél jobban leterhelem? Hogyan alakulnak a feszültségek? 9-- Mi történik, ha a 12 V-ot min. 7,7 A-rel, az 5 V-ot meg 7,7 A-nél jobban leterhelem? Hogyan alakulnak a feszültségek? 10-- Miért kéne nekem még ilyen LDO-kat, meg egyéb alkatrészeket beépítenem minden kimenetbe, amikor a tápegység fő feladata alapból a lehető legegyeneltesebb feszültségek biztosítása nagyon eltérő terheléseknél is? Miért nem biztosítja? 11-- Rengeteg területen nagyon fontos, hogy nagyon stabil feszültségeket kapjanak az eszközök. Ott a sok automtizálás elektronikai vezérlése, gyártósorok, autó hegesztőrobotok, és még rengeteg dolog. Mindegyikhez kiváló tápegység kell. Az általam tapasztalt feszültségingadozások ott megengedhetetlenek. Ott hogyan oldják meg ezt a problémát? 12-- Elég nagy baj lenne, ha a PC tápom is úgy viselkedne a terhelés változásával, mint ez a táp. Ha most simán beraknék egy komolyabb VGA kártyát, meg 1-2 db 3-4 TB-os HDD-t, akkor durván elmászna min. a 12 és 5 V. min. plusz-mínusz 0,5-0,7 V-tal. Ez biztosan nem történne meg. Miért nem? Az én tápomnál miért nem stabil a feszültség? Csak 3-4 A-es 5 V terhelést próbáltam 12 V 0,5 A mellett, máris 4,5 V-ot és 12,3 V-ot mértem. 13-- Ebben a formában mi értelme ennek a tápegységnek? Nem látom. Ezt egy gagyi 5-6e Ft-os névtelen márkás táp is tudja, akár egy PC-s Codegen is. Nem ezért fizettem 13e-et. Az egész tervem a jó tápegységre épül, e nélkül semmit se ér a többi eszközöm. 14-- Mi a garancia, hogy 1-1 db 1 kimenetes 5 és 12 V-os (pl. 5 V max. 15 A-es és 12 V max. 6 A-es) tápegységnél nem fogom tapasztalni az egyre növekvő terhelés melletti 0,5-1 V-os feszültségeséseket? A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2014
Ne a nevével foglalkozz. A lényege, hogy szélesebb a szabályozási tartománya, mint egy közönséges stab IC -é, így kevesebb feszültség esik rajta, kisebb be- és kimeneti feszültség különbségnél kezdődik a szabályozási tartománya.
A stabilizálás lényege, hogy a kimeneti jelet összehasonlítjuk egy állandó, referencia forással, és a különbséget felerősítve vezéreljük azt az elemet, ami csökkenti, vagy növeli a kimeneti feszültséget szükség szerint. A szabályozás lényegéből fakad, hogy hiba mindíg lesz, csak az a kérdés, hogy mennyi. A kimeneti hibát a visszacsatolás erősítésével lehet csökkenteni a kívánt értékre. (ez van beépítve minden stabilizátor IC -be. A határadatokról, a stabilizálásmértékéről az IC -k adatlapjában találsz adatokat. A PC táp is hasonlóan működik, csak a szabályzás nem folyamatos, (mint a lineáris üzemű stab "kockáknál") hanem kapcsoló üzemű, ezért némileg bonyolultabb, cserébe jobb hatásfokú. Azoknál a tápoknál, ahol több kimeneti feszültség van, csak egy kimeneti feszültség van bevonva szabályozásba, a többi ehhez igazodik, de csak nagyjából. Ez az esetek többségében elegendő, ha nem, akkor helyi stabilizálást alkalmaznak. Így van ez a PC kártyákon, a processzor körül, és az egyéb tartozékoknál is. A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2014
Pedig kéne a neve, mert magyar cikkeket, magyar nyelven elmagyarázott kapcsolási rajzokat, működési leírást akarok olvasni.
Nem értem, és még nem is akarom érteni, majd csak akkor, ha a következő próba nem lesz eredményes. Ezeknek a szabályozófokozatoknak a tápban benne kéne lennie. Mi van benne, ha ez nincs? Nem azért vettem a tápot, hogy külön kis próbapanelekre, vagy másra külön kis áramköröket kelljen építenem minden kimenethez és minden feszültséghez. Ez lehetetlen, mert 10 kimenete van, ebből 4 db csak 5 V-os, 5 db 5+12 V-os, 1 db csak 12 V-os, ez össz. 15 kimeneti feszültség. Ez plusz pénz, idő, munka, de már így is túl sok pénzbe, munkába, időbe tellett ez az egész. Plusz több hibaforrás, mert ha valamelyik szabályzó áramkör elromlik, akkor kisebb, de főleg nagyobb feszültség jut ki arra a kimenetre, amit csak akkor veszek észre, ha már elfüstölt az arra kötött eszközöm. Ez ellen nem véd a táp belső túlfesz, stb. védelme. Ezzel az erővel sima pl. L7812 és L7805-ös stab. IC-ket is köthetnék minden kimenetre, de ezek nem bírnak 5-10 A-t, ami a max. terhelés lenne 1-3 kimeneten, hanem csak 1,5 A-t. Ezekre mást kéne kitalálni, a többire kb. 1 A-ig jók lennének. Még ekkor is nehéz lenne beállítani, hogy bármilyen terheléskombinációban mindig mindenütt csak a szükségesnél nagyobb feszek keletkezzenek, hogy a stab IC-k ebből kisebbet tudjanak csinálni. Pl. 11,6 V-ból nem tudnak 12,2 V-ot csinálni. Az 1-14-re válaszolna valaki, aki tényleg ért hozzá? Ott foglaltam össze a lényeget. Ha külön áramkörök nélkül nem lesz jó a mostani tápom, és az 1 kimenetesek feszültségei is csökkennek-nőnek a terhelés miatt, plusz a PC tápoknál is ez lesz, még ha kisebb mértékben is, de a megengedett határértékeken kívül, akkor nem tudom mi lesz, hogyan tovább. Az se megoldás, ha külön max. 15 A-es csak 5 V-os tápot veszek a kb. 4 A-től 12 A-ig terhelődő eszközökre, és a 0,5-3,5 A 5 V-os, plusz az összes 12 V-osra a mostani tápomat használom, mert ez a táp erre sem alkalmas. 5 V 3-4 A-nél is használhatatlan feszültségek vannak. Plusz 12 V-ra is szüksége van a max. 12 A-es terhelésű eszközöknek. Röhej, hogy ennyire szívok az Omron után a 2. legjobb minőségű tápnál. Még azt kipróbálom kedden, hogy a 12 V-ra teszek állandóra 4-5 A-es terhelést, a mostani párhuzamosan kötött 2×22 Ohm 10 W-os (össz. 1 A) mellé még kb. 4 A-t. Pl. 2 db párhuzamosan kötött 20 W 6 Ohm-ost, amik össz. 4 A-t terhelnek. Ez össz. 5 A lesz. Ez csökkenti a 12 V szintet, nem fog megemelkedni, ha az 5 V csökken. Így feltekerhetem a potit kb. 0,5 V-tal, hogy az 5 V 3-5 A-nél a 4,5 helyett min. 5 V-ot kapjak, és így a 12 V se fog 12,3 V fölé menni a 12 V-os terhelés miatt. Ez az elmélet. Az 5 A-es 12 V terhelés nélkül a 0,5 V-os poti feltekerés miatt a 12 V kb. 0,6 V-ot emelkedne 12,9 körülre, de lehet hogy a 12 V 5 A terhelés is kevés lesz ahhoz, hogy a 12 V-ot 12,3 V alatt tartsa. Ha 12,3 V felett lesz, akkor az 5 V megint csökken. Ekkor még jobban fel kell tekerni a potit, és sose lesz jó. Plusz a poti feltekerése miatt a meglévő 5 A 12 V terheléssel kicsi, 1-2 A-es 5 V terhelés mellett az 5 V nagy eséllyel 5,3 V fölé fog menni, amit a 12 V csökkentése is erősít, mert ha a 12 V csökken, akkor az 5 V nő, és fordítva. A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2014
Szia!
Idézet: „Lehet hogy el kéne adnom ezt a tápot, és venni egy sima 1 kimenetes 5 V 15 A-t, meg külön valami kicsi 12 V 5-6 A-est, ami befér mellé.” Ezt kellene tenned! |
Bejelentkezés
Hirdetés |