Szija!
Nem akarlak elkeseríteni, de abba azért gondolj bele, hogy a PCL86-ot a TV-technikában a TBA800-810-zel váltották ki, teljes sikerrel. Nyilván ezektől kellemesebben zenél, de egyszerűen kevés lesz az a kb. 2,5W, amit ez a cső tud. Legalább 2 kellett volna csatornánként, akár SE-be párhuzamosan, akár PP-be kötöd. Így semmilyen hangfalat nem tudsz meghajtani vele tisztességesen.

Nekem meg van belem csak nincs körülötte doboz.

Szija!
A PL500-504-es csöveken a működési paraméterek miatt van az üvegbúra belső felületén barnás foltos elszíneződés. Hangfrekis rendszerben üzemeltetve ez nem alakul ki rajta, de a TV-ben kapcsolócsőként használva ez sajnos elkerülhetetlen.

Üdv a fórumon Imi65! Végre ismét egy hozzáértő társult a csapathoz

Reméljük, tőled is sokan tanulnak/tanulunk majd itt!

igen,de itt sokan "tanulóerősítőnek " építik a PCL86-os erősítőt,és jól is teszik."Kukázható" alkatrészekből meg lehet építeni,(lásd az előző hsz.-emet.)könnyen,problémametesen,azonkívül a hangja is nagyon jó.Mi kell még az első sikerélményhez?
Ha valaki mindjárt az elején összetebb,drágább erősítőbe kezd,és esetleg nem sikerül,akkor egy életre elmehet a kedve a csövezéstől.
Én mondjuk egy 2*25W-os PP-vel kezdtem,az már muzsikál,de most én is PCL86-ból építek SE erősítőt.
Persze így leírva kevésnek tűnhet az a 2-4W amit ez a kis cső nyújt a mai wattőrületben,de azért normális zenehallgatáshoz bőven elég.

üdv.

Szija!
Csöves technikánál valóban nem 100W-okban kell gondolkodni (de azért szabad). Nagyon sok múlik a hangfalak érzékenységén is. A jobb minőségű hangfalak viszont nem a legérzékenyebbek. Ez a cső sajnos az én hangfalamat sehogy se tudta tisztességesen meghajtani. Ez tapasztalat, ezen nem kell gondolkodni. Az EL84-nek viszont már sikerült, én azt gondolom, ez alá ne menjünk.

Szija!
Tény, hogy PCL86-sal "Dunát lehet rekeszteni", de nem elérhetetlen az EL84 sem, vagy az orosz megfelelője a 6P14P (ColorStar, vagy az orosz TV-k, ráadásul itt is megleljük a kimenőket is, bár az oroszok a felfogatásnál nem sokat bajlódtak a csavarozással, egyszerű lemezgörbítgetéssel szereltek. Meghajtó csövet viszont ne is keressünk, mert az oroszok egy KT315 tipusú, csúnya naracssárga tranzisztorral vezérelték.) A többi orosz színes TV cső közül a 6P45SZ használható még, ill. a 6F1P. A középső (szín) panel csövei nem igazán jók semmire. Ahogy itt djhans-nál láttuk, + 1!db lámpással sokkal használhatóbb erősítőt tudunk csinálni.

Szia!

Köszönöm az észrevételt, és jól tudom, hogy kevés, de nem is napi zenehallgatásra szánom, hanem amolyan "tanulmányerősítőnek" , ismerkedni ezzel a technikával ( ez a második csövesem ), mert minek rontsak ajtóstula házba Ehhez az erősítőhöz minden alkatrész megvolt, eddig 600Ft -omba került ( két biztosíték aljzat ), meg 700 Ft volt a festék, de azzal mást is festettem ...
Majd a következő "példány" már nagyobb telhjesítményű lesz ( vagy GU50 SE, vagy PL500PP ), de egyébként a gitárerősítőkreakarok "rágyúrni", főleg az előfokokra, az általam áhított sound eléréséhez Kiismerni a csöves technika jellegzetességeit, kipróbálni egy két "fogást" sztem tökéletes! A kimenőim is vidi tévékből vannak, szóval eleve nem High end cucc készült! De köszönöm az észrevételt, és máskor is szívesen várom építő jellegű tanácsaidat, sőt még az is előfordulhat, hogy kérdezek is, természetesen, csak ha nem jelent gondot!

Üdv : Kócos

Igen,az EL84 is egy könnyen beszerezhető cső.És az illesztése is közel azonos a PCL86 pentódarészéhez,ha jól tudom.

Most nézem hogy elértük az ezredik hozzászólást a témában.

üdv

Igazán tetszik,valódi deszkamodell!
Anno még én is először megépítettem így a kapcsolásokat, amire kívácsi voltam.
Ellenállásoknak, kondiknak kis kárpitosszegeket vertem a deszkába (nem tövig) és erre forrasztottam őket. A régi Laney, Marshall zenekari cuccok csőszegecses bakelit lapra voltak építve.

Így van! Én is ilyen szegecseket akarok szerezni,de sehol nem tudok

6p14p nagyon jó cső, nekem az SE gitárerősítőmben ilyen vég van egy fél ECC83-mal hajtva, és nekem jobban tetszik a hangja, mint a tungsram EL84, bár a 6p3sz minkettőt"leverte" Bá ez gitárcucc....

Szija!
A PCL86 egy kicsit nagyobb impedanciára illeszt. Egyébiránt a munkapont megválasztásával a különbségek áthidalhatók. Nekem is volt olyan beállítás, ahol az EL84 VT TV kimenőkkel ment (ami PCL86-ra van méretezve.)

Én egy Munkácsi TV-ből bontottam a forrlecet,amire szereltem.A kép a már majdnem kész deszkamodellt mutatja,az a fehér kapcsoló a manuális anódfesz.késleltető. Egy másik deszkán már megvan hozzá a tápegység 2X300V-os trafóval,AZ11-es egyenirányítóval.A végleges változatban többszörösen osztott kimenő,és csöves egyenirányítás lesz EZ81-el.

üdv.

Szija!
Természetes, hogy egyetértek a fokozatosság elvével. Való igaz, ismerkedni a csöves technikával, ez is tökéletesen megteszi.
Az én erősítőm (2XEL84+ECC85) kb 200Ft, ba került. Régi rádió (VT) hálózati trafó, VT TV kimenők (egyformák), TV szűrőkondik 2X100+100mikro->ez modulos f-f TV-kbe van, nyákos). Igaz, ez "csak" deszkamodell volt.

Szija!
EZ81 mellé nem olyan lényeges a késleltetés, hisz azt maga az egyencső megteszi. Az AZ11 mellé már inkább kéne. Félvezetős táphoz meg abszolúte.

A kapcsoló a félvezetős táp miatt került bele.
Egyébként igazad van,az AZ11 nagyon gyorsan felfűt,sokkal gyorsabban mint a PCL-ek.
Remélem EZ81-el nem lesz ilyen gond.Sajnos az nincs otthon,azzal még nem tudtam kipróbálni.
Említetted hogy az EL84 és a PCL86 közötti illesztési eltérés munkapont változtatással kiküszöbölhető.Pontosan mik azok a munkaponti adatok,ahol egy PCL86-hoz méretezett kimenőtrafó együtt tud működni egy EL84-el?

köszönöm

üdv

Az EZ81 hasonlóan közvetett fűtésű cső, mint a PCL86. Itt egy nikkel henger a katód, amit bevonnak emissziós réteggel. Ebbe a nikkel csőbe van "bedugva" a fűtőszál, a katódtól villamosan elszigetelve. A felfűtési idő a katód fizikai méretével függ össze, minél nagyobb, annál hosszabb ez az idő (a korai TV-kbe ez külön áramkört igényelt, nevezetesen a "bekapcsolási brummot" kellett megszüntetni, melynek a csövek felfűtési időkülöbsége volt az oka.) Az AZ-k még közvetlen fűtésűek, tehát nincs nagy hőtehetetlenségű alkatrész (nikkelcső), amit fel kell melegíteni.
Az EL84 12W-os anódveszteségű, a PCL86 9W-os. Ebből kifolyólag 250V-os tápfeszültségnél az EL84-en 48 mA az anódáram, a P(C)L86-on meg 36mA. Optimális a teljesítményillesztés, ha a terhelőellenállás azonos a forrásellenállással. Tehát SE erősítőnél számolhatsz úgy, hogy Rill.=Ut/Ia . Az EL84-et magasabb tápfeszre, de kissebb áramra állítva magasabb ellenállásra illeszt.

Hali !

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Azt hiszem neki állok egy csöves erősítőnek . Csak nemtudom hogy PCL86-al vagy azzal a nagyobb csővel (PL500) építsek.
Egyenlőre én is csak "tanuló erősítőt" szeretnék. Csak hogy halljak egy csövest amit ráadásul én csináltam .

Még lenne egy kérdésem kiváncsi természet lévén , ki szeretném próbálni a csöveket (csak a felfűtést), mivel tudnám ezt megtenni egyszerűen? Gondolok itt arra hogy pl. elemről esetleg, vagy valami egyszerűbb trafóról (van itthon egy 2x15Vos trafóm)? (lehet hogy elnéztem vmit de azt olvastam PCL86 adatlapján hogy a felfűtáési fesz tizen valahány volt? )

Üdv.: Zsolti

Szija!
Nagyon méltányoljuk az igyekezetet. A mivel kérdésre meg csak Te adhatod meg a választ.
A P-s csöveknek egységesen 300mA a fűtőárama. Ezt elemről fedezni nem igazán kifizetődő. A fűtőfeszültség 14,5V. Azért túl sokáig ne legyen fűtve, mert katódmérgezést kaphat. A PL500 27V-ról fűt.

Helló!

Örülök hogy kedvet kaptál csöves erősítőt építeni.
Én a PCL86-ot javasolom hozzá.Az a 2*15V-os trafó jó lesz fűtésnek,feltéve ha a szekundere elbír min.0,3A áramot egy cső esetén.A cső fűtéséhez szükséges 0,3A-t soros ellenállással állíthatod be.Ez az áram kb.13V nál fog beállni.Az ellenállás terhelhetőségére ügyelj.
Kimenőtrafót csöves TV-ből,rádióból bonthatsz hozzá.
Kapcsolási rajz van ebben a topikban,több is ha visszaolvasol.Anódfeszültségnek 200-280V között bármi megfelel,persze lehet,hogy az alaktrészek értékét kicsit módosítani kell.Ez az erősítő kb 2-4W-ot fog leadni,és egy CD lejátszó kimeneti jelszintje teljesen kivezérli.Az anódfeszültséggel vigyázz,mert ekkora fesz. már halálos áramütést okozhat.

Sok sikert

üdv

Szija!
Most aztán kihúzhatja magát - no, nem a foglalatból - a PCL86, mert igen népszerű lett a "csövesek" között. A PL500-assal szemben nálam is Ő nyerne, mert ez egy hangfrekis cső. PL500-al erősítőt építeni macerásabb. A PCL86 fűtőfeszültsége 14,5V. Figyeljetek arra, hogy a fűtőszál - hasonlóan az izzólámpához - nem lineárisan veszi fel az áramot, tehát a névleges 14,5V mellett sem tér el lényegesen a 300mA-től, viszont nem lesz 10%-al aláfűtve, mint 13V-ról.

Sziasztok!

Egy ideje már próbálkozok a csöves erősítőmmel, de csak nem akar tökéletes lenni. UBL21 + UCH21 csövekkel készült, EL84/ECC82 - es kapcsolás alapján. Kisebb hangerőkön, még szobahangerőn is szépen szól, nagyon jó hangja van, viszont még feljebb véve a hangerőt, elkezd betorzítani. Egy picit segített egy kis visszacsatolás megszűntetése, nagyobb légrés a kimenő trafóban, illetve a végcső anódfeszének átkötése a tápfeszben lévő soros ellenállás elé, de ezzel is csak feljebb tolódott ez a hangerő ahol elkezd torzítani, de nem szűnt meg. Sok más kapcsolásbeli változtatást kipróbáltam, a csöveket is cserélgettem, de ugyanez a helyzet. Gondoltam már megépítem a kapcsolásban lévő eredeti csövekkel is, mert azóta sikerült olyanokat is szerezni. Érdemes lenne, vagy ez a torzítás esetleg már a maximum teljesítmény határát jelentené? (Az UBL21 szintúgy mint az EL84, SE-ben 5W-ot tud...)
Az áramkör fordított nyákra készült a könnyebb módosíthatóság miatt, a kimenő egy gyári rádió kimenő (direkt ehhez a végcsőhöz), a hálózati trafó meg ideiglenesen 4 trafóból tevődik össze, de ezt cserélni szándékozom, ha sikerül ezt a problémát megoldanom.
Ötlet eseteg valakitől, mi lehet? A mélyek kezdenek torzítani egyébként, mint mikor egy tranyós erősítőnek gyenge a tápja, és leesik a tápfesz. (Megmértem, itt nem esik)..

Üdv, Tom

Szija!
Nehéz erre pontos választ adni.
Kérdések:1. Módosítottad a munkapontbeállító elemeket ezekhez a csövekhez, vagy az eredeti értékekkel építetted meg?
2. Névleges feszültséggel fűtöd a csöveket? (a két cső drasztikusan eltér egymástól)
Ezekre kéne elsősorban gondolni.
Az EL84 12W anódveszteségű, az UBL21 11W. (nem jelentős eltérés)
AZ UCH-ból a triódát használod?
Az is lehet, hogy elértél a végére....
Ezt műszeresen ki kéne mérni HF generátor, mV mérő, Szkóp.

Helló!

Én az adatlapokból azt vettem ki hogy a PCL86 fűtése 13V/300mA.(Némelyik adatlap 13,3V-ot ad meg.)Én a 300mA-t állítottam be,nem a feszültséget az előírt értékre.Csak kíváncsiságból rámértem,és nálam már 12,6V-nál beáll a 300mA.(Ezt 10 perc használat után mértem.)Mindegy,1V-on nem fogunk összeveszni.
Én úgy tudom,a "P"-s sorozatú csövek soros fűtésre lettek tervezve,tehát az átfolyó 300mA a lényeg,és nem az hogy ez milyen feszültség mellett folyik.

üdv

Máté

Szia!

Köszi a választ. Munkapont egyelőre az eredeti, mivel úgy tudom, a két végcső szinte teljesen ugyanaz, a foglalaton és a detektrodiódákon túl, de tervben van a méricskélés is.
A fűtésük nagyon pontos, az adatlapon megadott feszültségértékeket mérni csövenként, váltóáramról fűtöm őket sorosan (U-s széria, az egyeniránytó is UY1N).
Az UCH-ból csak a triódát használom, a heptóda minden eleme a katódra le van kötve.
Ha az előfok triódát kikötöm, csak a végcsövet nagyobb bemenő jellel meghajtva is pontosan ugyanaz a helyzet.
Szkópom van, HF generátor jobb híján a számítógépem, mV mérőm nincs, csak multiméter. Anód-és rácsáramokat, feszültségeket meg fogom mérni a közeljövőben, de ezen felül mit kellene még?

Szija!
A Magyari katalógus-adat 14,5V. De nézegettem más adatlapokat is, ott valóban az általad megadott fűtőfeszültség-értékek szerepelnek. Ez vagy elírás (a Magyariban nem ez lenne az egyetlen), vagy a különböző gyártók apró eltéréseiből adódhat.
Így igaz, a P-s csövek kifejezetten a TV-technikához lettek kifejlesztve. A fűtőáramértéket úgy kalkulálták, hogy az összfeszültség közel legyen a hálózati feszültséghez. Ez a full csöves TV-knél így is volt, gyönyörű látványt nyújtott a több tíz cső. Természetesen egy soros körnél mindig az áramot mértük, a feszültségek úgy-ahogy úgyis beálltak. Ez alól kivételt a képcső képezett (ő is benne volt a körbe), nála feszültséget is szoktunk mérni, ha aláfűtésre gyanakodtunk. A mi esetünkben - mivel valószínűleg nem sorosan fogjátok fűteni - azért mégiscsak fontos lehet ez a fránya feszültség. Azt azért ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a szükséges fűtőteljesítményt az IfXUf szorzat adja.

Szija!
Igazából úgy látszik meg az erősítőd valós viselkedése, ha teljesen megszünteted a visszacsatolást. A kimenetre Ohmos terhelést rakva (az 1kHz-től falra lehet mászni, az ellenállás meg nem sípol), szkóppal láthatod a jelalakot, ill. mérheted a kimenőfeszt. Ebből számíthatod a teljesítményt. Ha elérted a 4W-ot (4 Ohmon 4V a 4W), és még elfogadható a jelalak ( nem lesz már túl szép), akkor ennyit tud. Ha az előfok sem ront rajta túl sokat, akkor azzal sem lehet nagy baj. A visszacsatolás beiktatásával a jelalaknak sokat kell javulnia, de erősítéscsökkenés árán. Mérheted az UBL katódfeszültségét (ebből durván megvan a nyugalmi anódáram) , ill. érdemes az UCH anódfeszét mérni, ezen kívül egyenfeszt nem nagyon érdemes. Az UY1N nem szerencsés választás, mivel ez nem kétutas cső. Jó nagy kondi kéne, de az egyencső miatt nem tehetsz túl nagyot. Jobb választás az EZ80 (ha monó erősítőd van), nagyobb áramigények esetén az EZ81. Vagy bármelyik AZ (1, 4, 21, stb.)

Szija!
Gondolom, ezt az adatlapot láttad.

Szija!
Működés közben soha ne mérj multiméterrel a végcső anódjára, mert az kinyírhatja a műszert!!!!!!!!