Egy háromfázisú motornak nincsenek 220 -as tekercsei. Ha lennének, nem lenne gond az indítással. Van olyan 3f~ motor, ami csak csillagban használható, és van amelyik csillag deltában indítható. (adattábla)
Nálad, ha jól gondolom, a csillag indítás is problémát okoz. ezen, csak a lágyindítás segít.
Jó a fojtós megoldás is, ha kibírja az üzemi áramot. (fénycsőfojtó nem)

Ha be van kötve sorba 500W-os izzó, akkor max. akkora áramlökés lehet, amekkorát az izzó magában is okozna, tehát nem verheti le a biztit. A 100W az már lehet, hogy annyira korlátozza az áramot, hogy nem indul el a motor. Jobb lenen, ha menne úgy, mert egyszerűbb 100W-os izzót és foglalatot szerezni, bár ha jól tudom, már hivatalosan nem árulják.
A legjobb a triakos lenne, mert van is 16A/800V-os triakom, meg hozzávaló diak is. De többen írtátok, hogy aszinkronhoz nem jó, de nem tudom, hogy miért nem?

Csillagban a motor egyes tekercsein 220V (230V) van.
Az adattáblán 380V Y van, ezért nem lehet deltában járatni, mert a tekercsei nem bírják el a 380V-ot (400V).

Mert nem. Hosszú történet, billenési nyomaték, egy marhaság az egész.
Tehát, ahogy írtam, nem nullától szabályoznak a triakok, hanem a félhullám tetejétől, vagy még továbbról, vagyis a villamos teljesítmény 70-80%át viszik. Fontos a teljesen szimetrikus beállítás, különben morog a motor, nem tudja mitévő legyen.
A felbontott csillagpontba kötve a 3 triak, a közös M1 elektróda lesz a csillag.Bővebben: Link
A triakkal párhuzamos snubber alkatrészeket be kell építeni!

Néha még lehet kapni 100 W -os izzót, nem is vészes árért, de már nem 39 Ft -ért mint régen.
Lehet párhuzamosan kötni annyi izzót, hogy a névleges áram kijöjjön, de legalábbis annak közelébe. 100 W -ossal lehet meg sem fog indulni. Próba cseresznye. Csak sajnos sok izzó kell. (3 ×)
Abban igazad van, hogy a tekercseken csillagban 230, deltában 400 V van, de a lényeg, hogy a tekercseken mekkora áram folyik. Ez égeti le ugyanis a motort. Álló helyzetben a gerjesztő tekercsen átfolyó áram olyan nagy, hogy 220, és 380 V esetén is leég, vagy legalábbis leveri a biztosítékot. Ez az a bizonyos rövidzárási áram, ezt egyetlen motor sem képes tartósan elviselni, nem így van méretezve. Ennek nagyságát a gerjesztő tekercs látszólagos ellenállása (impedanciája) határozza meg. Működés (forgás) közben a forgórészben indukált áram, a gerjesztő tekercsben ellenirányú feszültséget kelt, így a gerjesztő tekercs áramát a kapocsfeszültség, és a visszaindukált feszültség különbsége határozza meg. Ez terhelés nélkül az üresjárási áram. Ezért nem lehet így kimondani, hogy mekkora feszültséget bírnak a tekercsek. A két állapot között nyilván van átmenet.
Delta kapcsolásban nagyobb feszültség nagyobb gerjesztő áramot (üzemi áramot) kelt, de mivel a gerjesztés is nagyobb, ugyanazon fordulatszám nagyobb indukált feszültséget is kelt, ami kivonódik a gerjesztő tekercsre jutó feszültségből, ami szintén létrehozza a valamivel nagyobb alapesetben az üresjárási áramot. A terhelés pedig még tovább bonyolítja kissé a helyzetet, és akkor veszi fel a motor névleges terhelés esetén az adattáblán feltüntetett névleges áramot..
jó lehet szemléltetni a helyzetet a gép űzemének vektorábráján.

Miért nem lehet a triakot az első kvadránsban begyújtani? Erről nem találtam irodalmat, viszont olyan szinusz ábrákat igen ahol így gyújt be.
Ettől függetlenül jó lehet úgy is, hogy csak a 2. kvadránsban gyújt be, mert így pont kevesebb áramot kap a motor, tehát nem veri le a biztit.
A 3 fázis szimmetriáját a potik helyett trimmert kötve beállítható fixre egy olyan érték, ahol nem "morog a motor"
Jól gondolom?

Ezt értem. Ettől függetlenül, ha csak Y-ra van tervezve a motor, akkor Δ-ban túlterhelem.

Az első pár kvadránsban átbillenhet a motor, vagyis vagy megreked egy fordulaton, megáll és leég ügyesen. Én - sokat emlegettem ezt itt - egyfázisú szellőző motoroknál találkoztam ezzel a megoldással. Azok a motorok egy kicsit másabbak ugyan, de én ezt a módszert 3f motorral saját kezűleg kipróbáltam, működött.
A szimetriát természetesen trimmerekkel kell beállítani, sőt, 3 izzóval próbálnám ki a motor előtt, ott nincs olyan veszély, mint a motornál - hibás szimetria, morgó-forgó...
Megjegyzem, én mindenképpen csak indulásnál használnám ezt az építményt. Akár egy késve meghúzó időrelé+mágneskapcsoló is áthidalhatja a triakokat 0.5-1mp után.

Ezt is írtam. Van olyan is. adattábla.

Adattábla

Ez bizony csak csillagban működik.

Ezt magyaráztam.
Közben csináltam egy tesztet. A motor (és a 3 fázis) nem nálam van, így leredukáltam 1 fázisra.
Van itthon egy mosógép motorom, ez 700W/3,5A-es.
Sorba kötöttem vele elsőnek egy 500W-os reflektort.
Kb. 2s alatt pörgött fel. Kb. 72V-ról indult és 142V-on állt be a motoron a fesz. Ez így nagyon jó.
Kipróbáltam 150W-ossal, de csak 27-29V volt a motoron és felpörgött valameddig, de nem ment tovább, az izzó szinte teljes fényerőn ment.
300W-on 50V-ról indul és 90V-ra megy fel és felpörög teljesen.
Így az 500W talán elég lesz a nagy motorhoz is. Az fázisonként ~1kW

Sziasztok! Olyan kérdésem van, hogy tudtok valami elektronikus megoldást arra, hogy egy 3fázisú, 11Kw motor lágyindítva legyen. Jelenleg kézi csillag-delta átkapcsoló van rajta, de szeretném megoldani, hogy ne kelljen kézzel kapcsolgatni. Erre valakinek valami ötlet? Én arra gondoltam, hogy egy fázist triakkal fázishasítva lassabban induljon el, és ne verhesse le az automatát egy hidraulikasszovattyúhoz van fixen hozzákötve, de túl nagy terhelést nem okoz üresjárásban. Ebben kérem a segítségeteket.

Biztos hogy kell lágyan indítani, ha a hálózat bírja a motort nem zavarja hogy deltába indul.
Ha vannak megfelelő mágneskapcsolók létezik csillag/delta kapcsolás, de ha venni kell akkor már jobb vétel egy lágy indító. A tökéletes megoldás a frekvenciaváltó.

Ok, hogy a tökéletes megoldás a frekvenciaváltó, de az ekkora teljesítménynél nekünk mondhatni hogy a megfizethetetlen kategória.

Ha csillag-deltában jól indul most, akkor sokkal egyszerűbb ezt meghagyni, de kikerülni a kéz átkapcsolást.
Akár készen lehet vásárolni ilyen átkapcsoló egységet, akár építhetsz is. Általában mindkét állapothoz tartozik egy mágneskapcsoló, és állítható időzítő kapcsolja be a deltát. Az automatizált folyamatoknál ez egy nagyon elterjed, tökéletesen bevált megoldás. Arra kell ügyelni, hogy bizonyos esetekben olyan a terhelés, ami mellett nem tudna felpörögni a motor csillagban, ezért az átkapcsolásig tehermentesíteni kell a hajtás-részt.

Léteznek háromfázisú lágyindítók, de legalább kettő fázisban avatkoznak be. A triakok ide kevesek, mert feszültségben sem elegek (1200V-os kell minimum, de inkább 1400, vagy 1600V-os), és áramban sem nagyon bírják (a motor névleges áramának 5x-ösét tartósan bírniuk kell).
Antiparallel tirisztorokkal szokás megoldani. Ha nincs kellő felkészültséged, én inkább lebeszéllek róla. A frekvenciaváltóhoz képest lényegesen olcsóbbak. Ha mégis belevágsz, szívesen segítek, de elsőre a szimmetrikus (mind a három fázisban antiparallel tirisztorpár) változatot érdemes megcsinálni.

Nem leválasztható a hidraulika rész a motorról, de indulásnál nincs rajta terhelés, csak akkor, ha dolgozik a gép.

A csillag deltát annak idején azért találták ki, hogy a hálózatot védjék a "rángatásoktól". A Delta motorok nem szeretnek csillagban üzemelni még rövid ideig sem, mert nincs meg a nyomatéka hogy rövid idő alatt felpörögjön, és akkor túl hosszú ideig veszi fel a névleges áramának a többszörösét. Olyan hogy csillag/delta motor nincs vagy csillag vagy delta, jellemzően 3,5Kw fölött delták. Ha a hálózatotok elbírja (nem megy ki a biztosíték ha direkt deltába indul) , simán deltába. Nálunk 30Kw-os motorok is deltába indulnak. (Viszont a szocializmusból maradt még csillag/delta indítás bőven 7Kw-tól 75Kw-ig)

Igen, csak nálunk a hálózat nem ,,akkora" hogy bírja. 3x25A-ra van biztosítva a dugalj amiből a gép kapja a delejt... Az egész műhely kap ha jól tudom 3x150A-t betápnak...

Ha terhelés nélkül tud indulni, C karakterisztikájú 25A-es biztosítás pont jó a direkt deltához, de egy próbát mindenképp megér, mielőtt több tízezreket költenek az "automatizálásra". Ha mégis Y/D indítás kell, akkor a komplett egység talán olcsóbb, mint külön a három mágneskapcsoló, időrelé, hőkioldó (szintén annyira elterjedt mint amennyire hatástalan). A hőkioldó helyett legalább "termikus és mágneses" motorvédőt javaslok. (aztán csak elérjük egy frekiváltó árát Bővebben: Link)

Hővédelem gyárilag van a motorba beépítve, és ez jelenleg be is van kötve. 3x25A c karakterisztikájú automata van a betápnak, majd megnézem hogy indul-e úgy, hogy deltában van, de a fűtés nincs rajta.

Ehhez a motorteljesítményhez pedig illő már egy frekiváltót beszerezni. Nálunk a cégnél még a hidraulika szivattyúnak is ez a hajtása.A lágyidítás miatt, hogy ne legyen egy hirtelen nagy nyomásnövekedés. Kemence buktató hidraulikát hajt.Csak ezt tudnám javasolni a hozzávaló fékellenállásokkal együtt. Nagy költség de csak egyszer kell megvenni..Estedben pedig nem is kéne vektorszabályzású mert az még drágább. Csak a hagyományos.motorvédőkapcsoló az kritikus mert nálam is volt olyan, hogy nem vettem figyelembe a koszos fít +nem gondoltam arra, hogy a tápláló feszültségnek nem teljesen szinusos a jele. Ez pedig motormelegedést okoz áramfelvétel növekedéssel egyben.

Köszi, de én cca egy éve már nem dolgozok annál a cégnél(bár ki tudja mit hoz a sors, ha esetleg valami okból újból oda kerülnék, akkor majd írok hogy egyáltalán megvan-e még az a gép, stb)

Sziasztok!
5.5kw os motort szereték elindítani egy a képen látható 3x25A es világításszabályzóval. Majdnem működik is.
A probléma az hogy dadog a motor!
Van valakinek ötlete a fázisszögek beállítására?
Itt az eszköz!

Szia!
Ilyen motort csillag-deltában szokás inditani.
Itt nem lehet fázisszabályzással játszani.5,5kw--11A---inditás 33A min,de 55A ig jó.

Mennyinél szabályoz vissza ez a ketyere. Ez nem ekkora áramhoz lett kitalálva,

Tehát ,ellenállásos , transzformátoros , Y-D , frekvencia váltó
jöhet szóba
kivéve ha csúszógyűrűs --mert akkor a forgórészköri ellenállás (vizinditó) is játszhat.

Szia!
A fázishasítós lágyindítókat tirisztorból építik fel. Ebben triakkok vannak, amik sokkal érzékenyebb a kikapcsolási szakaszban a du/dt-re, azaz hajlamos lehet, hogy egyből megint vezetésbe kerüljön. Ez is oka lehet a "dadogásnak".
Ha a gyújtásszög a hálózati feszültség nullátmenetéhez van kötve, akkor a felfuttatott állapotban ahhoz képest annyival később kellene gyújtani, amit a motor cos fi-je meghatároz. Mivel ez az üzemállapotoktól függően változhat, általában úgynevezett hosszú gyújtásszöget alkalmaznak. Vissza kellene rajzolni az áramkört, hogy több segítséget kaphass.

Szia!
Igen Triacos mert csak úgy jó mindkét félhullámra. Tirisztorral meg Graetz hiddal is működhetne.

Ezen megoldások a kefés motoroknál jön számitásba.
Aszinkront , csökkentett feszültséggel és frekvenciával kell lassan inditani.!
A kettő viszonya kötött!
Tehát 10Hz --44V ez üresen jó is! ............30Hz és 135V ........230V és 50Hz.!
ilyet ez soha nem fog tudni.......

Szia!
Előzőleg írtam, hogy miért nem jó a triak. Ellenpárhuzamos tirisztort szokás használni. Az általad említett megoldásnak közel háromszor annyi a vesztesége, ezért nem használatos.
Az iparban elterjedt megoldás. Bővebben: Link
A lágyindító felhasználhatósága valóban korlátozott, csak oda jó, ahol kis indítási nyomatékra van szükség (tipikusan ventilátorok). Oda viszont jó választás lehet, mert az indulási áramot jelentősen korlátozza, és olcsóbb mint a a frekvenciaváltó. Minél nagyobb a teljesítmény, annál szembetűnőbb az előny.

Szia!
Ha a berakot világitás szabályzótt összehasonlitom ezzel?

https://www.triodamotor.hu/termekek/frekvenciavalto-lagyindito/lagy...us-3rw-

Akkor én semmi hasonlóságot nem látok, s nem fogom elárulni a titkokat!--mivel én sem ismerem.