Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1800 / 2208
(#) pisti89 válasza mark.budai hozzászólására (») Aug 25, 2015
Elnézést, nálam * és a / egymás mellé esik - gépelési hiba
Természetesen tisztában vagyok az Ohm - törvénnyel
Én nem sajnáltam oda a 9W-ost
(#) pisti89 válasza gerleimarci hozzászólására (») Aug 25, 2015
1 vagy 2 végfok áramával számoltatok?
(#) ferci válasza gerleimarci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Ez a téma tényleg már a kezdőbe való.
Mit kell ennyit variálni egy 5,6 ohm-on olyan kis terhelésnél?
A feszültség és a csöves verzió miatt lehet egy szép kis 2-3 wattos ellenállás és ennyi.
Nem a végfokok árama megy át rajta.
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2015
(#) Peter_S válasza gerleimarci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Tessék:

GU50_pl.pdf
    
(#) djcaveman hozzászólása Aug 25, 2015
Sziasztok.
Néhány oldallal előbb írtam, hogy 2X807PP építek.... Nos az adatlapból indultam ki, ami AB1 osztály 600V Ra-a:10K. Viszont kérdezlek titeket, mennyire mérvadóak ezek az adatlapok? Milyen meghajtást ajánlottok? Ami a GU50PP-ben van, az is jól teljesít, viszont szemezgetek a 6N8C, vagy 6N9C triódákkal is. Ami per pill érdekel, hogy ezek a csövek milyen kapcsolásban képesek majd 2X60V meghatófeszültséget előállítani? Tanácsokat kérek, érvekkel ki mire szavaz...katodin, williamson ... ? A meghajtásnak 430V tápfesz áll rendelkezésre. Esetelegesen ha negatív előfesz kell az majd 90V rendelkezésre áll. Ug2: 300V stabil. Anód:600V
(#) mofesa válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
6N8S - 6N8S DC csatolt, vagy 6N8S - 6N9S anódból hajtva. Mind a kettő tudja a 60-70V -ot, 300V DC -ről. Én triódát hajtottam velük.
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2015
(#) pucuka válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Idézet:
„Viszont kérdezlek titeket, mennyire mérvadóak ezek az adatlapok?”

Mivel más információ nem áll rendelkezésre, kénytelen leszel elfogadni mérvadónak.
De ha igazán kényes vagy, akkor akár meg is mérheted a csőparamétereket, és azzal aztán a tényleges adatokkal tervezheted az erősítődet.
De attól tartok, az egész nem ér annyit, hogy a méréseket elvégezd, hiszen a beüzemelés folyamán lehetőséged van a munkapontok állítgatására. Talán a kimenő méretezésénél lenne érdemes tudni a cső pontos paramétereit, de az viszont nem kényes dolog annyira. Persze, ha műszert építenél, az más kérdés.
(#) djcaveman válasza pucuka hozzászólására (») Aug 25, 2015
Természetesen nem akarom mérni a 807 eseket .. De mivel ti vagytok itt a fő-fő szakik, megkérdezlek titeket, mert van tapasztalatotok és szeretek tanulni olyanoktól mint ti. A kimenőket illetve a hálózatit Fleta kovácsolja 2XAPT100 1XAPX100-vasakkal. 4-8-16ohm kimenetekkel, amik vissza lesznek kötve a végcsövek katódjaiba (ARC ST-70).

Meghajtásként Ezzel kezem a deszka modellt, aztán kiderül mit tud a vallatásnál. Vélmény?
(#) kristikoma válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Az az adatlap jó, máshol is megvolt ez a beállítás(RTÉK 1969, ha nincs meg, írj!). Ide csak olyan meghajtás a megfelelő, ami kényesebb csöveket is kiszolgál. Mofesa által ajánlott meghajtás is jó, de SRPP se lenne rossz oda. Williamson meghajtást pedig kimondottan ehhez a csőhöz találták ki, eredetileg 6SN7 típussal. Nekem van egy EMG hanggenerátorom, amiben szintén 807 PP a végfok, előtte 2db 6SN7. Lehet külön végfoknak is használni, csak macerás.
(#) djcaveman válasza kristikoma hozzászólására (») Aug 25, 2015
Az említett hanggenerátor van nekem is, csak EMG1113/b ott 2db 6L6G a vég.
(#) djcaveman válasza pucuka hozzászólására (») Aug 25, 2015
Jól számoltam az adott kapcsolásban az áramértékeket?
(#) Orbán József válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Az enyém majdnem ua. csak EL84-ekkel a végén. Nagyon megkímélt, szépen felszívják a csövesek ezeket a piacról...
(#) ferci válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
A rajz szerint sokat számoltál..
(370V-320V) /22k= ?
(480V-370) / 22k = ?
A meghajtó csöveknél is kb. 3-4 mA lehet.
Egy előerősítő cső anódján általában 2/3 Ut lehet, +/- 20-30 V.
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2015
(#) djcaveman válasza ferci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Én a csöveken áthaladó áramot számoltam (amit lehet, hogy nem jól számoltam.
I=U/R Első trióda I= 320V/(R1:47.000Ohm+R2:470Ohm)= 6,7mA A rácsellenállás hatását nem számoltam. Még egyszer mondom, hogy lehet nem jól számolok. Amire hivatkozol, az az (370V-320V/27000Ohm)=1,8mA és a (470V-370V/22000)=5mA azt értem. Semmi kétség, hogy az ellenállaton a számolt érték halad át ami meghatározza az ellenállás utáni áramokat. De akkor a csövön áthaladó áramot milyen adatokból számolhatok? Lehet, hogy laikus, és kezdő a kérdés, de nézzétek el nekem.
(#) ferci válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Ami áthalad az első 27k-n, az halad át a csövön is, másfelé nem mehet. Tehát ott egyértelmű a mA, 50/27...
A második csőnél szintén így számolj és amit fogyaszt az 1., azt vond ki ebből és annyi marad a 2. csőnek. Ugye a 22k -n átmenő áram megoszlik a két cső között.
A meghajtóknál pedig MÉRNED KELL, a 680 ohm katódellenálláson beálló negatív előfesz mekkora áramot enged át a csövön és a 47k-n.
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2015
(#) djcaveman válasza ferci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Igen ez az amit nem vettem figyelembe. Ülj le fiam 1-es..
(#) ferci válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Ezért nem árt 1 csövet tesztelni, mérni, esetleg csodálkozni ( miért ennyi???), aztán rájönni, beleértve a szakirodalmat is.
(#) djcaveman válasza ferci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Jelen pillanatban csak elméleti síkon, papíron számolgatok. A megvalósítás még várhat magára.
(#) djcaveman válasza ferci hozzászólására (») Aug 25, 2015
Igazad van.
(#) ferci válasza djcaveman hozzászólására (») Aug 25, 2015
Semmi gond.. de olvass is szakirodalmat hozzá.
(#) kokimy hozzászólása Aug 26, 2015
Hogyan állhatnék neki saját magam erősítőt tervezni 0-ról? Nem csak építeni akarom, hanem megérteni a működését, s kiszámolni a dolgokat.
6P1P-vel szemezek végcső terén, mert az elegendő teljesítmény ahogy írtátok korábban.
(#) Peter_S válasza kokimy hozzászólására (») Aug 26, 2015
Nem akarok ünneprontó lenni, de ha ez a kérdés akkor még ne kezdj bele.
Ha otthonosan mozogsz a csövek adatlapjainak értelmezésében, vannak stabil elektrotechnikai alapjaid, egyéb áramkörök tervezésében szerzett tapasztalatod,, akkor van remény.
A HF-csövek dokumentációjában sokszor kész megoldásokat írnak le, csak alkalmazni kell azokat. Pl. ECC83, EL84, EL90 (6П1П), stb.

Arra, hogy kész receptet kapj a "csöves erősítő tervezése az alapoktól" témában igen kicsi az esély, szerintem senki nem fog neked step by step HOWTO-t írni, de megdöbbentően türelmes emberek is előfordulnak ezen a fórumon, szóval még ez is előfordulhat.

Ha bírod az angol nyelvet, az alábbi linken található írások segítségével sokat lehet tanulni:
http://valvewizard.co.uk/
(#) bakos13gab válasza kokimy hozzászólására (») Aug 26, 2015
Hát kérdésekkel a fórumon és elővéve egy régebbi RT évkönyvet szerintem sikerrel veheted az akadályt. Keresel egy bármilyen részletesebb EL84 végű erősítőt és kész is, mert a 6P1P eredményesen működik EL84 helyett (az illesztésre most nem vennék mérget, hogy PP-ben 8000 ohm-e, de majd megírják, akik használták már). Plachtovicsnak volt régebbi cikke, amiben orosz csövekkel készít erősítőket. 6N2P jó hajtásnak. Amúgy nem nagy szám. Anódkövető + katodin, ami a végcsövekre megy. Alap struktúra. Ha fokozni szeretnéd, akkor parafázisú fordító.
(#) mofesa válasza bakos13gab hozzászólására (») Aug 26, 2015
Meg lehet oldani, csak a segédrácsot (250V) kell "kordában" tartani. Oldalanként egy 6N2P megteszi.
(#) bakos13gab válasza kokimy hozzászólására (») Aug 26, 2015
Könyvet tudok ajánlani:
John Linsley Hood féle Csöves és tranzisztoros erősítők.
Ebben jól le van írva az alap kapcsolások működése, munkapont beállítás/számolás. De ez is feltételez egy alap tudást. Nem tudom mit jelent a nulla tudásod.
Magyari Béla Rádiótechnikai zsebkönyv (ez ilyen vastagabb kis formátúmú fekete. Sokféle számítás van benne, hangfrekvenciára is.

Közben meg lett a plachtovics cikk, de ez azért mégsem az ajánlható egyszerűségű.
Hangerősítő kapcsolások orosz csövekkel
(#) gerleimarci válasza bakos13gab hozzászólására (») Aug 26, 2015
Ilyen cikkeket sűrűbben is ajánlhatsz. Tudom, hogy nem nekem linkelted, de végigolvastam, és sikerült összeszednem infókat belőle.
(#) joco63 válasza bakos13gab hozzászólására (») Aug 28, 2015
Van e jelentősége, hogy a kimenő trafó melyik oldaláról kapja a tápfeszültséget a végpentóda 2 es rácsa? Számomra nem derült ki. Egyik kapcsolásnál az anód oldalról, a másiknál pedig a trafó megtáplálási oldaláról.
(#) bakos13gab válasza joco63 hozzászólására (») Aug 29, 2015
Igen van. Ha a megcsapolást az anódhoz közelíted, egyre triódásabb lesz a jelleg, a B+ felé meg pentódásabb. Trióda felé csökken az optimális illesztés (csökken az Rb), a pentódás jelleg felè mrg javul a hatásfok, nő a torzítás és az Rb. Van erre görbe rajz is.
(#) bakos13gab válasza bakos13gab hozzászólására (») Aug 29, 2015
A b+ felől nézve ahogy mész lejjebb, egyre nagyobb a feszültség visszacsatolás, csökken a torzítás. A teljesítmény maximum 20-25% felé van jelentős torzítás csökkenéssel. A torzítás minimum olyan 40% körül. Benne van pl. A jlh könyvben. Remélem jól emlèkszem. Régi angol cikkekben distributed loading címen található. És igen, egy EL84 pp ul optimális Raa értéke nem feltétlen 8k, hanem valamivel kevesebb.
(#) kokimy hozzászólása Aug 29, 2015
Ahogy néztem lehetne a TINA-val is csöves erősítőt tervezni, de kellenének csöves modellek. Azokra hol lehetne rálelni? A legnépszerűbb csövekre...
Következő: »»   1800 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem