Egy haverom mesélte aki a Solti adoban dolgozott, azzal kábították a takarítónőt, a sarokba dobtak egy vizes felmosó rongyot rá állítottak egy fénycsövet és az tényleg világított, ez egy spéci darab nem kell bekötni sehová és működik, állítólag haza is vitte az örgcsaj a csövet. Különben a fénycső gyártásnál alkalmazzák amikor fetőltik a csövet 14Mhz antenna között halad el és bevillan, ez egy toltöttség ellenörzés
ha nem müxik akkor selejtkidobó akövetkező.

Kicsit későn vettem észre a beírásodat, azt is véletlenül.
Ólom port meg kénport kevertünk össze, és hevítettük.
Nehogy olyat kérdezz, hogy mennyit és mennyire, mert arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy nem sikerült mindig.
Eleinte kémcsövet használtunk, és azt eltörtük a művelet után, de ezzel 2 probléma is volt.
1. Elfogyott a kémcső. (Pedig valami laboráns csajnak udvarolt a bratyó...)
2. Az így készült kristályt be kellett fogni valamibe, és ez körülményes volt.
Az újítás az én 5letem volt:
Egy M8-as (v. 10-es?) réz anyába 1-1,5 menetnyit beletekertünk réz csavart. (Értelemszerűen a belevalót! >> rohadt nehéz volt ilyet szerezni!<<)
Ebbe tettük az anyagot, és ebben melegítettük, aztán mikor jól összeégette a kezünket, megvártuk míg kihül.
Így a befogatással nem kellett külön kinlódni, mert a réz anya (nem Teréz Anya!) volt az egyik pólus, a másik pedig Apámtól elcsent zsákvarró tű.
És szóóóóólt!

köszönöm a tippet, lehet hogy kiprobálom.

De ez inkább érdekesség, az aranytűs germ. dióda jobb hatásfokú!

Atz tudom, van is egy pár OA1161 félretéve.De ezzel azért igazibb.

Sziasztok, persze mindenkinek, kicsit kutakodtam meglátogattam néhány régi "fatert", ugyan doksit nem tudtak adni, de valami csodát azért kaptam (melléklet).
Csak a darabolásával vagyok meglőve, esetleg ötlet?
Igazi kristály van a kezemben Kb 5*4 Cm és a mélysége helyenként 2Cm, gondoltam a bevált félvezető darabolásra, de akkor a felület teljesen sima lessz, igazán nem tudom, hogy nekünk esetleg jóaz?
Ha lesz időm azért próbálkozok vele. Az első, hogy csőfúróval hengert vágok belőle majd megpróbálom tördelni, akkor mindenkinek jut belőle legalább egy darab.
Üdv : Ati

Úgy nézem piritet zsákmányoltál (De lehet hogy tévedek!)
Ha nem sajnálod feldarabolni, legegyszerűb a kalapács. Brutális de itt beválik a nyers erő. Detektornak egészen kicsi darabok is megfelelnek, nem kell szabályosnak lenni, sőt tapasztalatom szerint a friss törési felület a legérzékenyebb. Természetesen meg kell keresni a legérzékenyebb pontját. Ez az idők folyamán máshova kerül ezért készítették a detektorok tűjét állíthatóra. Rögzítésére és kontaktusnak legjobb a wood fém. Manapság nem tudom hozzá lehet-e jutni valahol?

Üdv!
Wood fém minden Wickmann biztiben van, de privátban megírtam, nem túl nagygond nehány cg, valmit szerezni, legalábbis nekem.
Üdv : Ati

Hahhhh....

Igen, a kalapács a technológia a kristály darabolásához. Örülök, hogy ilyenhez jutottál, és még jobban, ha megosztod velünk!
Viccen kívül, ha küldesz egy morzsányit belőle, azt megköszönném, mert - mint azt már említettem talán, - gyermekeimbe oltogatom az elektronika varázsát, és nem maradhatna ki ez a kísérlet sem.

Természetesen!
Bárkivel megosztom a szerzeményemet, de gázos a darabolás, nekem minden veszteség egy barát elvesztése! Különben egy srácnál találtam rá, akinek köze nincs a villanyászathoz. Levél nehezéknek használta és fogalma sem volt arról mit birtokol, ami a fotón van az már csak egy töredék Kb. az 1/3 ad része, de volt ot egy régi szaki aki megigérte keres még ilyen hulladékot. Tehát fel a detektorossal!
Tényleg a fejlesztés más megközelítése érdekelne, hiszen
ez már rég feledésbe merült, sokszor a lehetőség a kezünkbe van, de elfelejtjük honnét jöttünk?
Természetesen Kűldök neked, Hiszen a privátban már más dolgokról, is Dumiztunk.
Üdv Attila

Kösz a tippet a galenit "gyártásárol" .Ugy néz ki, hogy megszólalt vele a készülék.Vissza a fiókba a oa1161-gyel.

Azért azt ne mondd, hogy jobban szól vele!

Jobban nem is viszont legalább felhasználtam az eredeti kristálytartót.

Szi!
Mint már említettem, mindenkinek kűldök a piritből, ameddig tart, csak a drasztikus darabolás (kalapács), hatalmas veszteségekkel jár, nagyrésze porrá törik, minden ütés hatalmas veszteség , nagyon sajnálom, hiszen rengeteg kisérletet hiúsítok meg vele.
Csak a valódi cím kell hozzá, mivel darabos dolgokat nem lehet e-mailen kűldeni. Senkit nem fogok zaklatni levelekkel. Az hogy most kicsit kések a kézbesítéssel az anyagi, pr, de hamarosan rendeződik.
Üdv: Attila

Itt egy fotó a roncsolásról.

Szegény kristály... :rinya:
Szerintem az apró szemeket is fel lehet használni, csak kell némi ügyeskedés hozzá.
Ha megadod a címedet, küldök válaszborítékot, mert semmiképpen sem terhelnélek a postaköltséggel.
Nyilván nem vágna a földhöz egy postázás, de ha mindnkinek küldesz, az már sokszor annyi.
És köszi előre is!

Szomorú vagyok hogy egy ilyen szép darab igy végzi!
Béke poraira!
Azért hogy egy kicsit csökkentsem a sajnálkozást, a pirit alias "a bolondok aranya " elég gyakori ásvány. Amikor még szénnel kályhában fűtöttem (~5 éve) gyakran volt a szén ben / között. Amire figyelni kell, bár szép de hajlamos maga körül korróziót okozni, nem is kicsit! Valószínüleg a kénsav H2So4 ill. a kénes sav H2So3 ami a korróziót okozza - grünspan.
Egyébként egészen apró darabok is jók lehetnek csak macerás dolgozni velük.
A fotón látható törmelék szerintem azért jött létre mert nem egy darab kristály tört szét hanam egy kőzet tartalmazhatott sok kis pirit kristályt.
Vegyész, geológus bizonyára pontosan le tudja irni, mit is látunk ill. mi történik.

Kár érte.Viszont Miskolc (esetleg Rudabánya) környékén elég könnyü beszerezni.Szó szerint szemét az ozdi müvek udvarán.Hétvégén sikerült szereznem egy 20dkg-s tömböt.

Jónapot mindenkinek!

-Én is szeretnék építeni egy hangszórós detektoros rádiót és érdekelne, hogy szerintetek megfelel-e a csatolt kapcs. rajz?

Csak a 540 kHz-es Kossuth adás érdekelne így (elvileg) a forgókondi sem követelmény.

-Használhatok-e "kimenő" trafóként egy sima 220/110-12 voltos trafót ahogy az ábrán van?

-Az antennát - hely szűke miatt - egy 3. emeleti erkély 2 oldala között tervezem kifeszíteni az ábrán látható módon. A felfogatást vmilyen műanyagra tervezem, a vezetéket mintegy "fűzve" rögzíteni így elvileg tetszőlegess hossz/nyereség elérhető.

-Az ábrán látható anntennával tudok akkora fesz.-t kapni ami meg tud hajtani egy hangszórót? Ha igen mekkorát, hány ohmosat?

Szia!

Azért építenél hangszórast, mert nincs nagyohmos fejhallgatód?
A trafó impedancia illesztésnek akár jó is lehet, mi több, lehet, hogy a primer tekercs pont jó rezgőköri tekercsnek. Én külön választanám a kettőt.

A Te rajzodon a trafó még a nagyfrekis körben van. Ez nem 50Hz, hanem 540kHz. Ennek átvitelére az a trafó nem alkalmas. Azonfelül a tekercskapacitása is olyan mértékű, hogy rövidrezárná az antennát. Továbbá az ipari frekvenciára tervezett vasmag sem jó rádiófrekvenciára. Nézz bele egy Sokolba. A ferrit rúd egyértelműen porkohászati termék, nem hengerművi.

- Én is...
Nem.

- Csak...
Akkor a rezkőkori tekerccsel kell pontosan behangolni.

- Használhatok-e...
Az ábrán nem kimenőtrafóként, hanem rezgőkörként van bekötve.

- Az antennát...
Tetszőleges nyereség? Szép lenne

- Az ábrán...
A hangszóró ellenállása az illesztőtrafót határozza meg, tehát bármilyen hangszórót használhatsz ( más hangszóróhoz más trafó illik ).

(( Javaslom, olvasd végig ezt a topikot az elejétől. Sok hasznos információ van már itt. ))

off: Kérdéseidről ez: Már nem nagyon emlékszem, hogy mikor rendült meg a bizalmam a kimon...tően, jutott eszembe. Ne add fel! :ffo

Ha 8 ohmos hangszóró elé 220/12 voltos hálózati transzformátort kapcsolsz, akkor az 2.7 kiloohmos terhelésnek látszik.

Kösz mindenkinek a hsz-t!

Válasszuk ketté a kérdést:

-Az antennával kapcsolatban mennyire hátrányos a rajzolt elképzelésem egy jó hosszú zsinórantennával szemben? (kompromisszum)
A csupasz vezetéket 2 m-es hosszúságban, egymástól kb. 1 cm-es távolságokra vezetném 25-30 sorban így elvileg a teljes hossz 50-60 m lenne.
A föld és a Ge dióda kimentén mekkora feszültségre számíthatok egy jól hangolt, nagy jóságú rezgőkörrel?
(ferritrúd, stb...)

-Mivel a "kimenő trafó" az áttétel négyzetével viszi át a terhelést, jobban tűnik a trafó 110/12 V-os használata. Mekkora eséllyel szólal meg tűrhető hangerővel egy ilyen 8 ohmos hangszóróval?

köszi!

- Az antennával...
540 kHz hullámhossza 555 m. Egy hatékony dipólantenna 270 m. Ehhez képest a 2 m-es antenna nem sok. Ha kihúzod 4 m-re, többet érsz vele, mintha cikkcakkozol.

- Mivel...
Nem tűnik jobbnak. Ha 2.7 kiloohmmal terhelsz, jobb, mintha 0.6 kiloohmmal ( 8 ohm & 110/12 V ).
Csekély.

Szia!
540 kHz-re én 20x10m -es kocka antennát feszitettem ki
2 fa közé damillal ,az aljára tettem az 500pF-es forgot.
detektorosnak jó--de tápnak nem....
ha kisebb kockát választas akkor a menetszámot növeld2-3- 4felé nem érdemes menni.

Szia !
talán ezt a kapcsolást használnám trafős-hangszórós vételre --és kicsi 1-3W trafóval.
arajz +ban

Sziasztok a
a többi lemeradt.

Hi all!
Ezzel a kapcsolással kapcsolatban lenne egy pár kérdésem:
Bővebben: Link
Az a kérdésem, hogy a rajzon a tekercsbe van kötve D1es dióda felé vezető kábel, mivel elég kezdő vagyok (teljesen kezdő) nem tudom hogy ezt hogyan kell oda belekötni...
Másik kérdés: a tekercs túloldalán az a két kivezetés mire jó?
És még1 kérdés: a C2es kondi egy 1nF-os szűrőkondi...
Ezt lehet helyettesíteni sima elkoval is vagy csak szűrőkondi jó?