Képek - user:reloop kereséssel meg is tekintheted őket

egyre jobb

Egy Quad-405 restaurálásán dolgozok a végtranzisztorokon gondolkodok, és elméleti kérdésem van amire nem tudok magamnak megnyugtató választ adni. Ha 8ohmos terheléssel üzemeltetem a végfokot, és tegyük fel a maximális teljesítményt adja le, akkor hány amper jut a végtranzisztorokra? I=U/R Azaz I=100V/8ohm Így I=12,5A Ezt még el kéne osztani kettővel, hogy megkapjam azt, hogy végtranyónként mennyi áram folyik? Azaz 6,25A/végtranzisztor?
Esetleg csak a szinusz felével kéne számolni 50V-al? És akkor minden megfeleződik?
Vagy tök rosszul számoltam?
Jó lenne érteni mit miért csinálok Ne csak odahányjam az alkatrészeket.
köszi

Ez egy ennél fogósabb kérdés, és nem is így közelítjük. Az áram maximumát a védelem fogja meghatározni, ehhez ismerni kéne, hogy pontosan melyik kapcsolásról van szó. Elméletileg, ha 100 W-ot ad le a végfok 8 ohmra, 3,53 Aeff folyik el a terhelés felé, amit adott időpontban javarészt az egyik current dumper fog szolgáltatni. De a gyakorlati érték ezernyi dolog függvénye, a hangszóró nem ideális ellenállás, impedanciamenete szélsőségesen változhat, a műsorjel sem csak egy tökéletes szinusz. Ha a végeszközök cseréjén gondolkozol, és azért lényeges ez, arról lehet, hogy lebeszélnélek. Ha jól működött a végfok, akkor a végek szerintem így látatlanban is maradjanak.

Én nem sokat értek ehhez, de nem értem honnan jött a 100V/8 ohm ???

A tápfeszültség 2x50V és a terhelés minimuma 8 ohm. Ebből egy elvi áram maximum számítható, ha minden egyéb veszteséget elhanyagolsz.

Köszönöm.
Az igazság az, hogy a régi rádiótechnikás nyákról van szó, de az urbános kapcsolást reszelem rá. Nem volt félvezető a végen egyébként, sőt gyakorlatilag semmilyen félvezető nem volt a nyákon. 2N3773, MJ15003, és MJ21194 között gondolkodtam. Igen ezek mindegyike bőven teljesíti az elvárásokat. Kiindultam abból, hogy BD249C...ez a tranyó a határon dolgozik és nem szerettem volna a véletlenre bízni semmit. Az Áramra vonatkozó kérdésem meg onnan jött, hogy BD249C 25A-re képes elviekben adatlapja szerint. És elgondolkodtam, hogy miért is van szükség ekkora áramra, nem láttam értelmét a dolognak (25A). Gondolom ez egy könnyen beszerezhető típus volt akkor amikor beletervezték, és valószínű nem is állt rendelkezésre más hasonló paraméterekkel rendelkező félvezető.

Szia! A hangszórót ohm-os terhelésnek tekintve a dumper tranzisztorok nem találkoznak 5A-nél nagyobb árammal mikor 100W a 8 ohm-ra leadott teljesítmény. Az elvárásunk nem áll meg annyiban, hogy a tranzisztor ezt az 5A-t elviselje, hanem olyan típust keresünk melynek áramerősítési képessége 5A kollektor áramnál 100-szoros, vagy nagyobb. Erre azért törekszünk, hogy a dumper fokozatot meghajtó A-osztályú erősítőt minél kevésbé terheljük be, az minél lineárisabban működhessen.
A BD249 ±50V tápfeszültség és 4 ohm terhelésnél kerül ki a biztonságos üzemelési tartományból.

Azt, hogy X amper kollektor áram mellett mekkora az áramerősítési tényezője egy tranzisztornak egy adatlapból hogy tudom megyhatározni? Ez lesz ha jól sejtem az a bizonyos beta érték amit multiméterrel mérük néhány milliamper mellett?

Szia!
Nézd meg a DC Current Gain diagramot. Bővebben: Link.

A válasz érdemi részével a kollégák kisegítettek. A multiméter sajnos nem ad megfelelő tájékoztatást erről, mert az A-es és a mA-es tartományban egészen eltérően erősít egy teljesítménytranzisztor. Bővebben: Link

Nekem tud a Metexem H21-et is mérni. Alap válogatáshoz az elegendő nem?

Annyiban segít, a nagyobb bétájút célszerű emitterkövetőnek beültetni, tehát amelyik a pozitív táphoz csatlakozik.

Sziasztok! Egy ideje nézegetem a Quad táp megoldásokat és mindig piszkálta a csőrömet a feszültség-ingadozás. OK, hogy egy jól méretezett táp elég, egy graetzel, meg egy jó nagy pufferrel, de a 220V-240V EU-s átállás megmutatta, hogy csúnya dolgok történhetnek, főleg, ha határon dolgozik egy-két tranzisztor. Készítettem egy áteresztős táp vázlatot a múltkori sikeres szimulációmon felbuzdulva és érdemi véleményeket szeretnék kérdezni a mellékelt rajzról. Tudom, hogy gyenge pont a disszipáció. Hűteni kell a tápot rendesen.

Egy végfoknak egyáltalán nincs szüksége stabil tápra. A feszültségingadozás meg nem lehet akkora hogy gondot okozzon, csak akkor, ha eleve a határra van méretezve az egész. Nem 150Ft-os DB249-el kell Quad-ot építeni és akkor nem lesz baj. A 10% hálózati ingadozás 3-4V-ot jelent a szekunder egyik felén.
Átállás ide vagy oda, nálunk 224-227V volt előtte is, meg most is annyi van.

A félvezetőkkel összhangban kell megválasztani a szekunder feszültséget, hogy a hálózati feszültség ingadozása ne okozzon kritikus üzemállapotot.
A táp kivesézésére van célirányosa téma, itt csak azt említem, számold ki a zener melegedését az erősítő nyugalmi áramánál.

Látom, nagyon tetszik a szimulátor...

Ha már stabilizátor, akkor legalább darlington ( vagy darlingtonnak kötött ) tranyók kellenének bele. Egyébként, valami nem jó, mert ránézésre is nagy a hullámosság a kimeneti feszültségben. De ha már stabilizátor, akkor még egy tranyó és sokkal pontosabb lesz... és ha már csinálod, akkor kellene bele rövidzárvédelem is! Egyébként, teljesen felesleges egy végfokhoz.

De azért gyúrjad a szimulátort, nem is gondolnád, mi mindent meg lehet benne csinálni és mennyit lehet ezekből tanulni!

Akkor egy rövid kérdés...Te melyiket tennéd be a három közül végtranzisztornak: 2N3773, MJ21194, MJ15003? A DC Current Gain görbéjük messze elmarad a BD249c adatlapjában közöltektől. Talán az MJ21194 közelíti meg kissé. Ez a BD tranyó ennyire speciális lenne? Mit nyerek azzal ha minél nagyobb a bétája a végtranzisztornak? És mit vesztek azzal, ha mondjuk 5A mellett olyan 70-szeres erősítése van csak egy 100 fölötti értékkel szemben?

Sajnos nem. Nálunk pld. standard 240V.

Éppen ezért jó a szimulátor. Nem nekem kell számolgatnom, csak fölé viszem az alkatrésznek az egeret és írja a feszültséget, áramot, teljesítményt.... 0,8W volt a maximum zeneren, 1,3W-ost gondoltam odatenni

A hullámosság a 10.000µF-ból eredt. 20-22000µF-nál teljesen eltűnt. Eddig is kedveltem a szimulátort. De amióta megépítettem a szimulált kapcsolást és 100%-ban ugyanazt mértem a valóságban - azóta egyenesen lenyűgöz! Azért nem akartam Darlingtonnal szöszölni, mert 4-6W disszipációt mutatott a szimulátor a tranzisztorokon/db. Ez nem kevés ugyan - de kezelhetőnek tűnik. Ráadásul ez full teljesítményen, a legrosszabb állapotnál. Úgy döntöttem megépítem így ahogyan van ( a nagyobb kondikkal) és jöhetnek a mérések.

Nem a disszipáció miatt kell darlington, hanem ahogy reloop is írta, ne legyen akkora a zenereken a disszipáció!

A hullámosság azért nagy, mert kicsi a kimenet-bemenet közötti feszültségkülönbség, vagyis a hullámvölgyekben elfogy a feszültség az áteresztő tranyón. Ha megnöveled 1...2 V-tal a betápfeszt, egyből eltűnik a hullámosság.

Különösebb elmélkedés helyett, én konkrétan kipróbáltam stabilizált táppal a QUAD-ot (nem én építettem, de ott voltam a kipróbálásakor). Iszonyatos pocsék volt. Elfogyott a feszültség a tápból, és csak tortyogott szegény erősítő. Ezt kiküszöbölhetnénk egy jó nagy pufferrel a stabilizátor kimenetén, de akkor már kérdéses, hogy valóban stabilizátorként tud e működni az áramforrás.
Szerintem, simán trafó+diódahíd+puffer összeállításnál, a pufferben tárolt energia miatt, nem tud a tápfeszültség hirtelen, nagy mértékben megváltozni. E miatt ez a legjobb eredményt ígérő megoldás. De ha már kísérletezgetsz, akkor próbáld ki a puffer értékének csökkentését. Mondjuk fele, vagy akár harmada érték mellett is hallgasd meg. Quad-on talán nem próbáltam, de egyéb végfokoknál jelentősen jobb lett a hangzás, gyorsabb-lendületesebb lett (igaz, én nem végtelen hangerőn próbáltam). A sok puffer, pláne ha egy gyengébb trafóval kerül párba, nem tud elég gyorsan feltöltődni, ezért nem erény, hanem hátrány a használata.

A három közül a 2SC5200-ast tenném be, de nyilván nem ilyen tokozásban gondolkodsz. Az MJ-k bármelyike magasan megfelel a célra. Az alacsonyabb béta a tranziens viselkedésben, végső soron a torzításban érhető tetten, de ez még nem az a mérték ami zavaró lenne.

Teljesen igazad van - teszteltem ezt is. Azonban jelentősen megnőtt emiatt a disszipáció a tesztben. Találnom kell egy optimumot, ahol még nem melegszik nagyon, de a hullámosság sem okoz gondot. Hozzá kell tennem mégegyszer - a szimulátoron 100W állandó teljesítménnyel ment a teszt. Én ha bármilyen zenét is hallgatok, bármekkora hangerőn - ezt nem fogom elérni. Gondolj csak bele, hogy még egy 1kHz-es színusz kitöltési tényezője is messze van a 100W-tól, mivel nem DC, hanem szinuszos, azaz nem 100% a kitöltési tényezője. Teszteltem 50Hz-es brummelnyomással is. Csak nőtt az alkatrészek mennyisége, de számottevő eredményt éppen azért nem hozott, mert a feszültség fogyott el - ahogyan te is mondod. Kimeneti pufferrel is teszteltem. 330µF-ig még nem volt rossz az eredmény és a brummra is jó hatása volt. Nem tökéletest szeretnék alkotni, mert ahhoz paks is kevés lenne - csak egy jó műszaki kompromisszumot, ami számomra elfogadhatóbb, mint a durrogó végfok tranzisztorok - legyen az csak BD 249 is. Arra nem sajnálom ezt a pár plusz alkatrészt.

Valószínű, hogy hibásan volt méretezve az a tápegység. Ugye, nem felejtjük el, hogyha a stabilizátor kimenetén nincs puffer, akkor a stabilizátornak csúcsáramban a kimeneti fesz osztva a terhelés áramát kell hogy szolgáltassa. Ami ugye jóval nagyob, mint ha azt mondjuk a hatásfokból számoljuk, ugyanis az középérték. Tehát, kell a puffer a kimenetre, hogy a stabilizátor minél inkább egyenáramot lásson, amit szolgáltatnia kell. Ha kicsi a puffer, akkor ez az áram nem lesz elég sima, különösen mélyhangoknál jól bele fog látszani a terhelés áramának változása. Az igaz, hogy gyorsabban feltöltődik, de hamarabb ki is sül, tehát ugyanúgy elfogy a fesz a végfok bemenetén. Az összhangot meg kell találni, de ezt műszeresen, vagy számítással, vagy szimulátorral, nem pedig fülre. Ha jól van méretezve egy táp, akár stabilizátorral, akár anélkül, nem fog belelátszódni a végfok kimeneti feszültségébe.

Sziasztok ! A múltkor kérdeztem, hogy a tekercseket mért mindig légmagosra tekerjük? Választ is kaptam, és megépítettem az első verziós két tekercses Quadot. Az egyik tekercsben van ferrit rúd.
Nekem bejött a hangja bár még csak próba zenélésen volt. Összefogom vetni a hangját a háromtekercsessel, az Úrbánverzióval, és a 606 ossal. Ja és még van egy R. Ludvigféle 200 as is.
Egy pár kép róla.

Esetedben a zener dióda helyett, hasznosabb volna a kondenzátor többszöröző néven emlegetett kapcsolás, melynél a simítás mértéke és a disszipáció nincs kiszolgáltatva a hálózati feszültség ingadozásának - igaz nem is ad fix feszültséget. Katt kolléga szokta ezt felvetni, remélem nem baj, hogy elébe vágok

Úgy látom Benned egy Quad-rajongót tisztelhetünk

Még egy pár kép, és megszeretném kérdezni valaki épített már DCD Mod 3 as verziót? Ez még hiányzik a repertoáromból.