Előítéletekkel nincs értelme vitatkozni. Vagy megtapasztaljuk, mit tud egy igazán jó fokozatközti trafó kedvező áramköri környezetben, kitűnő minőségű csatolókondikkal összevetve, vagy megmaradunk az elméleti okoskodás szintjén. A trafós csatolások nyilván nem nyerők a "gazdaságos" erősítőkben, mittudoménhonnan kibányászott Jóleszazoda márkájú trafókkal pedig hangra és mérve is sokkal rosszabbak lehetnek

/10 éve én is agyrémnek hittem a dörzshajtásos lemezjátszók reneszánszát, a Lenco L75-öt szemétrevalónak, a Garrard-fanokat pedig idióta sznoboknak. Hát nem azok.../

Nem tudom volt-e már... ha kímélni szeretnéd a teljesítménycsöveket (komolyabban csak direktfűrésűek szorulnak rá), ahhoz az anódáramokat kell megakasztanod a felfűtés idejére. Nem egyszerűbb és szimpatikusabb megoldás fél percre kb. -50V negatív előfeszt a rácsokra adni, mint 300-400 voltos egyenfeszültséget relézni?

Lehet szimpatikusabb megoldás, ha meg tudod oldani, hogy a végcsövek ne húzzák el egymás munkapontját.

Nálam 350V váltó(!)feszt lazán elkapcsolgat egy viszonylag kicsinek mondható relé. Egyenfeszültséget ,,relézni" nem egyszerű, mert ott nehezen zár le az ív és az erintkezők is beéghetnek.

A probléma külön szabályozható rácsfeszültségeknél jelentkezik, de egyszerűen megkerülhető. Az időzítővel nem fix -50V-ot kell a rácsokra kapcsolgatni, inkább azt a (-) feszültséget érdemes indításkor többszörösére váltani, amiből a szabályozható rácselőfeszek vannak leosztva. Én így csinálnám... ha nem lenne régóta külön kézi kapcsolója a fűtésnek

Ezzel nem az egész szabályzást időzítenéd? Fejtsd ki konkrétabban légyszíves. Nem ártana egy rajz sem.

Nem engem kérdeztél, de csak annyi, hogy teszel egy hálózat kapcsolót a primer körbe. Csak a fűtést kapcsolja be direktben szekunder oldalon a trafóról. Egy másik kapcsolóval akár 1perc-fél óra múlva bekapcsolod szekunder oldalon az anódfeszt és egyebeket. Ez gyakorlatilag a késleltetett anódfesz rákapcsolása, csak manuálisan, és bombabiztosan. Hangszererősítőkben a kezdetek óta létezik, standby kapcsolónak hívják.

6SZ19 pontosan trióda, tápegységcső, 140 mA-es.

Ismerem a standby kapcsolót, de mivel nem volt egyértelmű megfogalmazás, nem pont erre gondoltam.

OK. Szerintem ez audióban is jó megoldás, mert: A hálózati kapcsoló akár a hátlapra is kerülhet, közel csatlakozók/trafó-hoz. Másik előnye, hogy a "vájtfülűek" akármennyi idővel is előfűthetik a rendszert. Van, aki a fűtést ki sem kapcsolja, de hát nagy az Isten állatkertje...

Nem csak relével lehet kapcsolni. És nem csak az egyen oldalt.

Minek túl bonyolítani?Egy szép hangú erősítő sem tart örökké csőcsere nélkül.

A kérdésed mire vonatkozik? Mióta DHT-t is használok, a végfokban és előfokban kézi kapcsolók vannak. Lehetne időzítővel, kereshettem volna "jó hangú" relét , de egyszerűen lusta voltam
Ha a rácselőfeszültséges csőkímélésre, azt többféleképpen is meg lehet oldani. Pl. feszültségsokszorozóval vagy külön szekunder tekerccsel előállított "induló rácsfeszültség"... utóbbi esetben a bekapcsolást követő 20-30mp-re egyszerűen nagyobb feszültségű szekunder tekerccsel kell felváltani a "normál" tekercset, melyből a végcsövek rácsainak előfeszültségei vannak egyenirányítva-szűrve-leosztva. Akárhogy is, az ugrásszerű munkapontváltozás elkerülése végett a pufferkondi előtt kell átkapcsolni, és ebből fakadnak a "hátrányok":
1) Nagyobb feszültségű rácselőfesz. puffer kell
2) A végfokozat az időzítő kapcsolása után fokozatosan megy át C-osztályból AB-be, amit pár másodpercig akár hallani is lehet

De ismétlem, ennek az egész cirkusznak csak direktfűtésű csöveknél van komoly jelentősége. Nagyobb A-osztályú végfoknál is csak minimális. AB-ben eleve kicsi a nyugalmi áram, nem kell félni az idő előtti emissziócsökkenéstől. Tévékbe, CRT monitorokba se építettek késleltetést, pedig ott aztán (képcső!) van anódfeszültség. /Mielőtt valaki előhozná képcsőregenerálást: erre igazából csak egészen régi FF képcsöveknek volt szüksége./

Indítsunk még egy vitát a katódmérgezésről, hátha születik egykét újabb, teljesen értelmetlen oldal a témában. (Félre ne értsd, ez nem kötekedés, legalábbis veled nem)
Hangszer erősítőknél valóban nagyon jó dolog a standby kapcsoló, ez persze a szekunder közben szakítja meg az anódtáp váltó oldalát, legalábbis nem tudok hangszererősítőről, aminek külön fűtőtrafója lenne. Emellett azt vettem észre, hogy a zenészek nagy része mindig felkapcsolva hagyja a Stby kapcsolót, így mintha ott se lenne, nincs anódfesz késleltetés.
Az, aki jó hangú relét keres időzítőnek, most szívesen leírnám hova menjen, de ez nem fér a fórum kereteibe. Amikor egy kapcsolóval is ugyan azt csinálom, mint a relével, csak az ujjam vezérlő szerepét egy elektromágnes veszi át. Én személy szerint inkább behajítok egy relét, egy tranzisztorral, vagy elhagyom a fenébe az egészet, amíg nem éri el a katód a normális emisszióhoz szükséges hőmérsékletet, úgysem folyik akkora áram, már meg is van a késleltetés.

A késleltetés szükségességének pont ezt az átmeneti állapotot nevezik meg. Volt olyan PL509-esem, ahol a fűtőszál abba az oldalába csúszott át nagyrészt, amelyik éppen lefelé állt. Ebből talán elképzelhető az is, hogy a katódcső nincs "tele" fűtőszállal, így annak elhelyezkedése estleges (ha nem tud elmozdulni - mert valamiféle masszával ki van öntve - akkor sem mértani pontossággal fog elhelyezkedni). Lesznek olyan részek, amik ezáltal előbb felmelegednek, és vannak olyanok, amik csak kicsit később, hővezetés útján. Az először felmelegedő részek fogják a teljes anódáramot biztosítani, míg a később felmelegedők csak kis idő elteltével vesznek részt az elektronok kibocsátásában. Ezáltal addig kisebb katódfelület biztosítja a teljes áramot, amitől túl nagy lesz az áramsűrűség. Ez károsít(hat)ja a katódfelület egyes részeit.

Én a Cirokl által épített GU50PP -nél alkalmazott segédrácsfesz késleltetést alkalmazom. A segédrács feszültség hiánya miatt az előfeszültség gyakorlatilag lezárja a csöveket így az anódáram igen kicsi. Ha nem jól gondolom javítsatok ki, de eddig nekem bevált ez a késleltetés.

Köszönöm! A választ!

Korábban olvastam, talán pont itt, hogy először a katód közepe melegszik fel felfűtéskor. Nem lehet, hogy pont emiatt van úgy kialakítva egyes egyenirányítók anódja, hogy középtájon egy kis "lyuk" található? Mint pl. a PY82-es csöveknél. Azért, hogy ne induljon meg hirtelen középen a túl nagy anódáram?

PY82

Felejtsük már el katódmérgerzést, késleltetett bekapcsolást, stb. Ez KAPCSOLÁSFÜGGŐ, és egy amatőr erősítőben a hiánya nem okoz semmi gondot, az esetek 99%-ában. Az 1% előny meg nem itt jelentkezik.
Nem releváns Érdekes ez a szóhasználat, mostanában tanultam...

Kapcsolásfüggő, de mégsem okoz gondot? Akkor milyen kapcsolások esetén okoz gondot?

Adócsöveknél, ahol extrém nagy akár több kV -os anódfeszültségek is előfordulnak, és a magas frekvencia miatt az anód katód távolság nem túl nagy.
1 kV alatti anódfeszültségeknél ez a probléma még nem nagyon számottevő, pláne nem 2 - 300 V anódfeszültségnél.

Idézet:
„Akkor milyen kapcsolások esetén okoz gondot?”

Erről senki nem írt, pedig jogos kérdés.
DC csatolt kapcsolások esetén szükséges a késleltetés.
Amíg nincs felfűtve a cső, anódfeszültsége tápfeszültséggel azonos értékű, DC csatolás miatt a következő cső rácsa is tápfeszültség szintjén lesz, ez azonnali meghibásodását is jelentheti a csőnek. Egyéb technikával is védhető, de legjobb megoldás az anódfesz késleltetése.

Sziasztok, érdekességképpen, mert ilyet még nem csináltam, kipróbáltam egy csöves előerősítőt.
Meglepően jól működik, nincs vele semmi gond, szép hangja van hta-30 végfokkal. A kérdésem csak annyi lenne hogy megfelelőek-e a be és kimenő kondi értékek (lásd rajz), vagy lehetne kisebb is, vagy egyéb észrevétel. A tápja egy kis 12V-os kapcsitáp, ezzel jó, zajtalan, viszont egy másikkal sípolt, egy hagyományossal meg nagyon búgott. Ilyen válogatós ez a kapcsolás, vagy valamit elrontottam ? ( Az anódon 6,9V van.) Köszi!

Akkor talán foglaljuk össze, mit tanultunk! Elöljáróban annyit jegyezzünk meg, hogy a hazai szakirodalomban - beleértve a '70-es években íródott tankönyveket is - nem lehetett nagyon hallani a késleltetett anódfeszültség rákapcsolásról. Ezt a '90-es években a Rádiótechnika Évkönyvekben megjelent Plachtovics-cikkek említették először, de itt már mint szükséges intézkedést említi a csövek élettartamának a meghosszabbítására. (A JHL könyvben is esik erről pár mondat, azonban a szerző inkább a bekapcsolt fűtéssel, anódfeszültség nélkül üzemelő csöveknél említ hátrányt. Ehhez képest a legtöbb hangszererősítőben ezt az üzemmódot üzemszerűen használják, ill. tudomásunk van még a rádiók URH fokozatában dolgozó ECC85-ös csövek AM üzemben felfűtött állapotáról, anódfeszültség nélkül.) Indoklásként a félvezetős tápegységek bevezetését tekinti első számú problémaforrásnak. Ha egy kb. 20 évet visszatekintünk (a '90-es évekhez képest) a hazai ipar még bőszen gyártotta a csöves, félcsöves készülékeket, rádiókban szelén, TV-kben Si-diódás tápegységekkel. Ezek a csövek nem részesültek abban a kényeztetésben, hogy a felfűtésük alatt ne lett volna rajtuk anódfeszültség. Ellenkezőleg, a legkomolyabban igénybe vett csövek teljes terheléssel kezdték meg a működést.
Plachtovics ezzel szemben "melegen ajánlja", és fűz egy - tulajdonképpen elfogadható - magyarázatot is hozzá. A fórum viszont leginkább szükségtelennek ítéli. Sajnálatos, hogy egyikünknek sem áll erre vonatkozóan semmilyen adat a rendelkezésére (innentől a 99/1 % is légből kapott), azaz fogalmunk sincs, hogy a Plachtovics-cikkekben leírt jelenség vajon ténylegesen mennyivel rövidíti meg (vég)csöveink élettartamát, vagy egyáltalán megrövidíti-e. Ha a jelenség létezik, akkor sem hiszem, hogy ez feszültségfüggő lenne (tehát, mindegy, hogy 200V-os, vagy 800V-os anódfeszültségünk van), a magyarázat szerint a kialakuló árammal van a "baj".
A továbbiakban én azt gondolom, mindenki mag döntse el, hogy akar-e ilyenfajta áramkört tenni az erősítőjébe, ahogy azt is, hogy ezt milyen módon valósítja meg. A magam részéről én egyes kapcsolásokba teszek ilyet (jellemzően oda, ahol drága végcsövek üzemelnek), de bta fórumtárs felvetése szerint működőt. Így elmarad a több 100V kapcsolgatása, és meg lehet akadályozni a hirtelen kialakuló áramok létrejöttét is. Sajnos az élettartamra gyakorolt hatása ebben az esetben sem derül ki, mivel nincs olyan készülék, ahol azonos paraméterekkel, de enélkül dolgoznának csövek.

A csöves fokozatok (az ECC82 sem) nem ezen a feszültségszinten érzik jól magukat. Kis jelszintet (pár 100mV-ot) átvisznek, de - ha van rá lehetőséged - mérj torzítást. Nem lesz az valami kitűnő adat....

Imi, köszönöm a többiek nevében is - ha elfogadják - a levezetést.
A hasznosságáról talán annyi megerősítéssel lehetünk, hogy a zenekari erősítőkben ott van a stand-by kézi kapcsoló, ott nyilvánvaló lehet a felek számára, hogy jó, ha van.
Hogy mi milyen haszonnal, jó tapasztalattal tudunk majd rendelkezni? Nagy Lajos írta:
A természettudósok meg akarták tudni, átlag mennyi ideig él egy viziló. De, mivel gyakran a vizilovak eltűntek a víz alatt és másutt jöttek fel, nehéz volt azonosítható, így az eredmény kétséges. Viszont, a vizilovak megállapították, hogy egy ilyen tudós átlagban 60-70 évig él.
Vagyis hol lehet már a mi diy erősítőnk, mire tapasztalatunk gyűlne róla? ...és több darab, egyforma csövekkel, felépítéssel? Mivel nem vagyunk gyártók...

üdv a csőves erősitőhőz egyen vagy válto áram kell ?

Én csak sörkapcsolónak hívom. Addig sem kell teljesen kikapcsolni a kütyüt, amíg a használója ledönt egy pohárkával a játék szüneteiben. Nem kell várni arra sem, hogy a csövek felmelegedjenek. No meg a hangerőt is csak a gitáron kell letekernie.

Én is ezt gondoltam, pontosan!

Tudom, ez csak egy érdekes kísérlet most nekem hogy 12V-tal (mivel a fűtésnek úgyis kell) mit lehet produkálni. Meg láttam sok hasonló diy fejhallgató erősítőt 12V-os anódfesszel, yaha és társai. Torzítást nem tudok mérni... A kondikról mit tudnál mondani ? Köszi!