Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műterhelés építése
 
Témaindító: cimopata, idő: Márc 13, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   9 / 23
(#) Bakman válasza Bakman hozzászólására (») Okt 10, 2015 /
 
Elnézést, benéztem, nem FET a fő terhelőelem, így kell a nagyobb segédtápegység (én is épp műterhelést építek)...
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2015
(#) ferci válasza NooooP hozzászólására (») Okt 10, 2015 /
 
Ez nem mérés.... - kösd be rendesen a tranyót és Ic = 4-5 amperig próbáld feltekerni, akkor mérd meg az Ib-t.
Hűtés kell rendesen, azt ne felejtsd el, mert ráég az ujjad különben.
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2015
(#) Bakman válasza NooooP hozzászólására (») Okt 10, 2015 /
 
Ha a tranzisztor kollektora és emittere nem volt bekötve, semennyi bázisáramot nem lett volna szabad mérned.
(#) ferci hozzászólása Okt 10, 2015 /
 
Egyszerűen nem értem, ilyen felkészültséggel hogyan lehet nekiállni 20-25 amperes "áramkörnek".
(#) NooooP válasza ferci hozzászólására (») Okt 10, 2015 /
 
Hááát, vakmerőség kérdése az egész....Sok izzó és izzítógyertya fogyott, ráadásul és ezeknek a kezdeti áramfelvétele sok, jó lenne egy szabályozható terhelés...
A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2015
(#) ferci válasza NooooP hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
Ha finoman kezeled a potit és ampermérőt is teszel, különös gondod nem lehet - feltéve, ha a hűtést is megoldod, ahogy már írtam.
Kellő tapasztalat után a potit is maximálhatod, hogy ne tekerd túl. A rajzon olyan kb/saccos, az alja se a legjobb.
(#) ferci válasza NooooP hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
A 0R22 10 wattos legyen, ha sokat járatod maxon, mert 5 A * 0R22 = 1,1 V és 5 A * 1,1 V = 5,5 W. Úgy szereld ezeket, hogy a tranyós borda felett legyenek és kapjanak a venti levegőjéből.
(#) NooooP válasza ferci hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
Én is úgy számoltam, de nem volt a boltban 10W-os, nem akartam párhuzamosítgatni 0R47-eseket. Milyen alsó-felső feszültség kellene a 2N3055 bázisára? A gondom az, hogy 3-3,5A terhelésnél tönkremennek a B-C és a B-E között lévő diódák a 3055-ben, és átengedi ezután az összes áramot. Bármilyen lassan tekerem a potit, 12V-on 5A-os áramkorlát volt beállítva a Chiro-féle átalakított pc tápon, a segédtápon csak 10V-ot állítottam be. Amikor nem volt már szabályozható, ráengedtem 5 A-t, 10 perc után 90 fokos volt a tranyó. Pc táp hűtőborda van rajta, ment a venti, és az ellenállások is a légáramban vannak. Valami piti hibát véthetek, de mindent ellenőriztem soxor, mi lehet a gond? Nem szakmám az elektronika, de alakítottam át pc tápot, csináltam akku töltőket, pwm-et, minden működik, és ez az egyszerű áramkör kifog rajtam...Már arra gondolok, hogy selejt 3055-öket vettem...Mi lehet a hiba?
(#) ferci válasza NooooP hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
PC-táp hűtőborda nem sok, ha 5 ampert engedsz át és 11 volt van rajta...- ez 55 watt egy tranyónál..
Nézd meg az adatlapot, hány watt lehet és hány foknál... 90 fokosra biztos nem engedném fel..
Az alsó-felső feszt a legelső tranyótól számold...1,5-1,6 körül kezd az egész komplexum nyitni ( 3 x Ube ), a végén pedig szintén, de megnövelve a karakterisztika szerint +Ue, azaz 3,5 volt kb.. ( nincs előttem most adatlap..).
Ne felejtsd el majd a BD-t is hűteni.
A hozzászólás módosítva: Okt 11, 2015
(#) Kovidivi válasza NooooP hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
Így van, 55W sok egy tranzisztornak. Én 15-20W-nál többet nem szoktam rájuk engedni, mert amikor 90fokos a tok, a borda kb. 60fokos, és ilyenkor már kb. 20-25W-ot tud csak eldisszipálni a tranzisztor.
A sönt ellenállást is érdemes túlméretezni, nem csak duplájára, mint ami kellene, hanem többszörösére. Kivéve, ha érezni akarod azt a szagot, amikor az ellenállástest hőmérséklete 60fok fölé emelkedik.
Nálam egy másik kapcsolásban 5db sorbakapcsolt 0.12ohm-on, tehát 0,6ohm-on 0.3V esett, és rendesen elkezdtek melegedni az ellenállások, kb. 45fok-osak lehettek, amikor csökkentettem az áramot. El is rontottam, mert tövig be vannak ültetve a nyákra. És a vicc, hogy ez a 0.15W-nyi hő az 5x1/2W-os (2.5W) ellenállásokat ennyire feltüzelte...
(#) NooooP válasza ferci hozzászólására (») Okt 11, 2015 /
 
A BD-t is bordára tettem, azon semmi melegedést nem éreztem, az osztót sem kell átszámolnom, valaki megtette priviben helyettem Amint időm lesz folytatom újra, addig is köszönöm a segítő hozzászólásokat! Üdv.!
(#) Kovidivi hozzászólása Nov 19, 2015 /
 
Sziasztok!
1 éve építettem egy FET-es műterhelést (1db IRF540N-nel), 0.1 ohm-on figyelem az eső feszültséget LM358-cal. Szépen működött, eddig. 30V 2A-t próbáltam elfűteni 1db FET-en. 15mp után átment teljes rövidzárlatba, még a Gate is Source és Drain felé is. Kicseréltem, de az eredeti nyákterv 4db FET-et tartalmazott, így raktam bele 4-et (eddig 1db volt csak bent). Mindegyik előtt 0.3ohm, hogy a folyó áramok kb. azonosak legyenek, Gate-ek és Source-ok közösítve. Azt is olvastam, hogy a FET-ek pont ellentétesen reagálnak a hőre, mint a normál tranzisztorok, ezért még soros ellenállás sem kellene, mert amelyik FET jobban melegszik, növekszik az ellenállása, így csökken az áram, és kb. az összesen ugyanannyi Amper fog folyni.
FET csere után észrevettem, hogy gerjed. A LM358 és Gate közti 100 ohm-ot lecsökkentettem 10ohm-ra, és a söntről 100k-100nF-ról csatoltam vissza. Ismét gerjedés.
A labortápom két oldala különböző, egyik kapcsolóüzemű Skori féle NE555-ös táp, a másik pedig Alkotó-féle. A Skori féle tápnál tudtam szabályozni az átfolyó áramot, de a bemenő feszültségtől függött, ami hiba. Az Alkotó-féle tápnál elkezdett vibrálni az áramkorlát LED-je, és áram sem folyt, csak minimális, 100mA 1A helyett, áramkorlát pedig 2A-en volt.
Kikötöttem minden FET-et, csak 1-et hagytam bent, ekkor tökéletes volt minden szempontból a műterhelés, ha beállítom a potit 2A-re, akkor 5V-nál és 20V-nál is 2A folyik.
Ezek szerint akkor nem lehet analóg üzemben használt FET-ek Gate-jét egyszerűen párhuzamosan kötni? Szerintem nem is a Gate kapacitás zavart be, de ez csak sejtés, szkópom sajnos nincs.
Gyári tápokban is minden FET-nek külön meghajtása van, külön sönttel, és azonos referencia feszültséggel?
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2015
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 19, 2015 /
 
Annyival haladt a dolog, hogy minden gate külön soros 100ohm-ot kapott, így ugyanolyan szépen lehet szabályozni az áramot, mint 1 FET-tel, viszont az árameloszlás tragikus. Kb. 1A-es terhelésnél 4 FET-tel: 100mA 100mA 310mA 540mA. 1.5A-es terhelésnél, 3 FET-tel: 150mA 150mA 1,3A! Ez azért elég durva különbség, habár már ez is valami. Tehát minden FET-nek külön meghajtás kell, nincs mese! Jó kis tanulság volt.
(#) pbalazs válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 19, 2015 / 1
 
Szia!

Idézet:
„a FET-ek pont ellentétesen reagálnak a hőre, mint a normál tranzisztorok, ezért még soros ellenállás sem kellene, mert amelyik FET jobban melegszik, növekszik az ellenállása, így csökken az áram, és kb. az összesen ugyanannyi Amper fog folyni”


Ezzel azért vigyázni kell, mert nem feltétlen igaz.
Az Rds(on) valóban nő a hőmérséklettel, de az Ugs csökken, épp mint a bipoláris tranzisztoroknál.
Vagyis a hőmérséklet növekedésével a negatív (Ugs) és a pozitív (Rds) hőmérsékleti együttható elkezd birkózni. Hogy mi történik, az több mindentől függ, és normális adatlapból kiolvasható.
A te esetedben valahol 5,5V-os Uds-nél van a határ: ez alatt megfut a FET termikusan, felette stabil.

Ez nem feltétlen magyarázza a gerjedést, csak annyit akartam mondani, hogy a FET-ek párhuzamos kapcsolásával is vigyázni kell.
(#) Kovidivi válasza pbalazs hozzászólására (») Nov 20, 2015 /
 
Ezt sajnos az élet is beigazolta! 1 FET-et ismét elküldtem pihenni, 30V 1.5A-t adtam a 4 FET-nek összesen, az egyik sajnos többet vállalt, mint kellett volna. Sebaj, legalább meg van a 124. projekt is, nehogy unatkozzak a következő 40 évben Viszont érdekes, hogy sok helyen láttam párhuzamosított FET-eket. A normál tranzisztorok ilyen szempontból stabilabbaknak tűnnek.
(#) Bakman válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 20, 2015 /
 
Én is építettem műterhelést, hasonló gondokba futottam bele, mint te, mert az eredeti rajz enyhén elnagyolt. Utólag visszagondolva, már az elején eszembe juthattak volna ezek, de analóg technikában nem nagyon vagyok toppon (máshol sem).

A linken ott a kapcsolási rajz. 330 nF-os kondenzátorok nélkül gerjed, ami érthető is, mert a FET-nek és a műveleti erősítőnek is van reakcióideje. Az első variációban nem voltak benne a beállító potik (RV3, RV4, RV5, trimmer potik). A számított terhelhetőség 60 %-ánál repült le az egyik FET fedele, miközben a második forró volt, a harmadik pedig valamivel hidegebb a másodiktól. Szóval nagy különbségek tudnak kialakulni az alaktrészek gyártási szórásai miatt.
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
(#) Kovidivi válasza Bakman hozzászólására (») Nov 20, 2015 /
 
Mi a hőérzékelőd? A TO-220-as alkatrész? Láttam a műterhelésed, jól néz ki nagyon! Ott nekem is feltűnt, hogy külön vezérled a FET-eket, de gondoltam, párhuzamosan is lehet...
Nálam a 330nF helyén először 1nF volt, most 10nF.
Lehet még javítani a kapcsolásodon, remélem nem veszed kötekedésnek: A R3-at csökkentheted 47-100 ohmra nyugodtan (ezzel gyorsítod a FET kapcsolását), az R4-et növelheted, akár 10-100K-ra, és hogy a műveleti erősítő ugyanakkora impedanciát lásson mindkét bemenetén, érdemes a potival sorba rakni egy ugyanilyen értékű ellenállást. Az R4 után rakhatsz egy kondit (10-100nF) a GND-re, így az áram átlagolva lesz, és az átlagáram lesz figyelve. Enélkül a kondi nélkül ha elég gyors a kapcsolás, képest akár egy lassabb kapcsolóüzemű táp működését lekövetni, ami nem éppen olyan, mint egy ellenállás. Viszont ha berakod a kondit, akkor ha egy bizonyos frekvenciájú szinusszal táplálod meg a műterhelést, aminél a szűrő nem tökéletesen átlagol, az áram értéke időben elcsúszva fogja követni a bemenő jelet, ami szerintem nem olyan jó.
(#) Bakman válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 20, 2015 /
 
LM 35DT, egy nyolc lábú kontroller vezérli a hűtést és a riasztásokat. Mit gyorsítsak a FET kapcsolásán? Nem teljesen értem a javaslatot, analóg üzemben megy. Nem kell átlagolni, az oszcilloszkóp szerint nincs hullámzás a 0,47 Ohm-os ellenállásokon, stabil a terhelőáram. Nem variálok rajta, számomra tökéletesen működik, nem gerjed, stabilan tartja a beállított terhelőáramot. Ez volt, ami nekem kellett.
(#) Kovidivi válasza Bakman hozzászólására (») Nov 20, 2015 /
 
Az a lényeg, ha működik, akkor tényleg jobb nem piszkálni. A gyorsításon arra gondoltam, habár ide nem kell nagy sebesség, hogy ha a feszültség pl. 10V-ról emelkedik 20V-ra, de tényleg nagyon gyorsan, akkor a FET még túlságosan nyitva van, és egy pillanatra nagyobb áram folyhat. De tényleg belátom, egy műterhelésnek nem kell lekövetnie a bemenő feszültség ingadozásait, ennyinek bele kell férnie. Ez az LM35DT tetszik. Egyszerűen nem tudom hűtőbordára rögzíteni sem az NTC ellenállást, sem a a TO-92-es tokú szenzorokat. Kellene hozzájuk valami fém fül, amibe bele kellene fogatni, de ilyet még nem találtam sehol, nekem kellene elkészítenem, de az meg nem az én asztalom.
(#) nzozz hozzászólása Nov 22, 2015 /
 
Sziasztok!
600W körüli erősítő és esetleg trafó teszteléséhez, méréséhez szeretnék 8 ohm -os műterhelést építeni. Milyen megoldást javasoltok? Egyszerű ellenálláshuzalból tekerjek amennyi szükséges vagy van valami célszerűbb megoldás?

Köszönöm
(#) Bakman válasza nzozz hozzászólására (») Nov 22, 2015 /
 
Teljesítményellenállások és ventilátor. Több ellenállásra kell szétosztani a teljesítményt, 600 W nem kevés.
(#) RoliNyh hozzászólása Dec 8, 2015 /
 
Jó reggelt!

Egy kis segítséget szeretnék kérni...

Használt laptop aksikból bontott Li-Ion cellákhoz építenék valami szabályozható műterhelést.
Megnéztem ezt a két videót (ez alapján indultam el).:

Videó 1
Videó 2

Megépítettem az ott található rajz alapján az áramkört (az mjlorton félét), de nem igazán úgy működik, ahogy láttam a videóban.

Először is, a fiókból dolgoztam ezért az IC amit használtam NE5532, a FET pedig IRFB4110, valamint 1µF kondit még nem tettem bele mert nem találtam.

Sajnos labortápom nincs, ezért ATX táp +5V használtam az 50K poti bemenetére, valamint a műveleti erősitő +UTápnak, a -UTáp pedig ment a testre (nem a negatív -5V ra mert az nincs kivezetve). Mivel másik tápom nincs, ugyan ezt a +5V ot rátettem a FET Drain lábára is. Amper mérő ment a +5V táp és a FET Drain láb közé.

Na bekapcsolva a tápot nem nagyon történt semi, folyt a mért körben kb 20-25 mA, de a poti tekergetésével semmi nem változott. Gondoltam nem épp olyan a feszültségosztás a két 10K ellenálláson, így hát kicseréltem egy potméterre. Poti egyik vége az első OpAmp kimenetén - középső vége a másik OpAmp neminvertáló bemenetén - másik vége testre. Második potit sikerült úgy beállítanom, hogy az első potival végre sikerült 0-tól kb 250-300mA -ig szabályozni az áramot (pontos értékre nem emlékszem). Csakhogy ez nekem kevés.

Következő lépésben levettem a FET Drain lábáról a +5V -ot, és adtam neki +12V -ot az ATX tápból. Kis játszadozás után sikerült a második potit ismét úgy beállítani, hogy az 1 potival megint lehetett folyamatosan szabályozni az áramot kb 0-tól 600mA -ig. Ez még szintén kevés.

Gondoltam kevés a FET Gate feszültség, szóval ezek után a +5V betáplálást lecseréltem mindenhol +12V -ra. Kis szórakozás a potikkal, ismét sikerült úgy beállítani a rendszert, hogy az első potival 2mA -tól kb 2A -ig szabályozható az áram (bár itt már nagyon érzékeny az első szabályozó poti). Nos ez még mindig kevés.

Cseréltem az 1ohm -os FET terhelő ellenállást 0.1ohm -ra, a helyzet igazából nem sokat változott, egyáltalán nem nőtt az áram, vagyis nagyon minimálisat talán, de nem érezhető módon.
A FET mind a két ellenállással 300mA fölött elkezdett fűteni, nagyobb áramnál mint az állat (hűtőbordán van), de igazából nem járattam az áramkört maximumon addig, hogy kb 70 fok fölé menjen, inkább kikapcsoltam visszahülést megvárva. A FET terhelő ellenállások (egyik sem) még csak melegedni sem kezdtek.

Próba képp a FET Drain lábáról lekapcsolva a +12V -ot és egy 4V -os Li-Ion cellát kötve a terhelő körbe, az áram totálisan vissza is esett (pedig nekem pont ilyen feszültségen kellene nagy áram).

Tehát.:
1. vagy nem megfelelő az OpAmp erre a célra, esetleg szimmertikus táp kéne neki.
2. lehet FET -et kéne cserélnem, mert az adatlapja szerint ez nem "Logic level" típus.
3. nem tudom...

Szerintetek? Haggyam a fenébe ezt az áramkört és inkább próbáljak olyat összerakni, amit már előttem is linkeltek, vagy valami megoldás erre?

(Bocs a regényért, szerettem volna a legtöbb információt átadni).
(#) ferci válasza RoliNyh hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
Szia!
A méréseket úgy csinálod, ahogy tetszik éppen, de az állítható szabályozott áramhoz elég egy poti, a fet és a source ellenállás.
(#) RoliNyh válasza ferci hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
Már mint hogy mi van a FET és Source ellenállással? Azokat kéne cserélni? Logic level FET -re, és még kissebb ellenállásra?
(#) ferci válasza RoliNyh hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
A source ellenállást úgy választod meg, hogy pl. 1-2 amperhez megfelelő legyen, 0.5-1R.
A gate-re megy egy poti, amit +5 voltrol tudsz táplálni. A fet source-követő üzemben dolgozik és a drainje megy cella pozitív csatlakozójára, a cella negatívja pedig gnd-re.
Fet bármi jó, ami 30-50 voltos és kicsi az Rds(on)-ja.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2015
(#) Bakman válasza ferci hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
Elég, csak a terhelőáram nem lesz konstans.
(#) ferci válasza Bakman hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
A terhelő áram stabil, 1-4 voltos cella esetében is. Először talán próbáld ki.
Szemmel alig észrevehető az áram változása mutatós műszernél.

Source, ill. emitterkövető üzemben stabil nálam az áram, végülis olyan, mintha egy áteresztő analóg stabilizátor lenne. Mivel a terhelés állandó, jelen esetben pl. 1 ohm, nem lehet változás egész addig, ameddig a cella nem merül 1..1.5 volt alá, az meg már úgysem okés.
Csakhogy egyről beszéljünk, csatolom is.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2015
(#) Bakman válasza ferci hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
Most akkor stabil, vagy alig észrevehető a változás? Visszacsatolás nélkül nem lesz stabil. Persze attól függ, mik az igények, akár elég is lehet. A te módszereddel a terhelőáram nem egyenesen arányos a Gate feszültséggel (a poti elfordításával), hanem a FET karakterisztikáját követi. Egyébként kipróbáltam, éppen ezért építettem műveleti erősítős változatot, olvass vissza pár hozzászólást.

RoliNyh nagyobb áramra szeretné készíteni, ott pedig a hőmérséklet változásával is számolni kell.
(#) ferci válasza Bakman hozzászólására (») Dec 8, 2015 /
 
Nem néztem, 1-2 % körül lehet, de ennek nagy szerepe nincs úgysem. A cella merítése ettől nem lesz bonyolultabb és az feszültség érzékelésre megy, úgy gondolom.
Az pedig, hogy mennyire lineáris, egyéni... beállítható és stabil, vagy sem. Nekem az.
Nagyobb áramnál nyilván kisebb a source ellenállás
Hőfokváltozást pedig első körben megfelelő hűtőbordával akadályozok meg. Ennyit erről.
(#) RoliNyh hozzászólása Dec 8, 2015 /
 
Ez az egy FET -es megoldás érdekes... Majd kipróbálom...
Viszont a gondom az, hogy mindenképp stabil terhelés kellene és nem igazán elég az 1-2 A. Mert az addig elég, amíg 1 vagy 2 Ah cellát próbálok. Viszont mivel párhuzamosítva lesznek, később tudnom kell próbálni 6 - 8 - 10 Ah cellákat is 1C kisütéssel, 4,2V -tól 2.8V -ig, 1S(erial) elrendezésben. Ez után pedig magasabb feszültségen is 2S től egészen 6S elrendezésig.
Következő: »»   9 / 23
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem