Sziasztok!
ECC83 helyettesíthető E88CC-vel? Lábkiosztás, fűtés ugyanaz, de az adattábla alapján bizonytalan vagyok.

Nem ... totalisan mas a ket cso erositese. Az ECC83 majdnem duplajat erositi mint a 88

De sokkal jobb minőségű is, nem?
Csak akkor újra kell számolni a munkapontot? 1:1 nem cserélhető?
Nekem is fontos, mert van egy kapcsolás nekem is, ami 83-ra épül, de e88cc-éim vannak.

Csak ki szeretném próbálni a csövet hogy működikt-e egyáltalán. Egy SE hangszererősítő előfokába tenném az ecc83 helyére, de nem végleg, csak tesztelésre. Így kipróbálható?

Cirokl válasza alapján, kisebb kivezérelhetőségre számíthatsz.

Én is erre gondolok, de csak letesztelni szeretném, hogy döglött-e, viszont tönkretenni sem szeretném ha jó!

A 88, és 83-as fűtése nem egyezik, hiába dugod be a helyére, nem fog működni.

Ha a lábkiosztás azonos, tönkretenni nem tudod, ha a próba csak annyi, hogy felfűt, és meghallgatod. Max ha netán nagyobb az anód fesz és áram, raksz be ellenállást adig, de szerintem rövid időre egy 10-20%-os töbletet elbír.
Mérj egyet legfeljebb, mielőtt cserélnéd. Biztos, ami biztos és Te is nyugodtabb leszel, hogy nem ölöd meg a csövet!

Imi: én rákerestem, úgy láttam egyezik a 2 cső. Bár a számozást az egyiknél nem láttam jól!

A fűtés nem egyezik. Az ECC88 a 4-5 között fűthető 6,3V-al, míg a 83-as 4,5 összeköt, és a 9-esről fűthető.

Hát akkor bizony 1:1 nem cserélhető.

Igazad van, ezt elnéztem. Bár fűtést átkötve kipróbálnám.

Azon kívül is van jelentős eltérés. Az ECC88 nagyfrekis cső, és kaszkád kapcsolásra készült, ami azt jelenti, hagy alacsony (max 130 V) anödfeszültségű.
Az elektroncsövek zaja az alacsony (hangfrekvenciás sávban) a villódzási zaj miatt magas, ez az ECC83 csőnél kifejezetten alacsony értékű, a brumm is alacsony szintű, míg a nem erre a célra készült ECC88 -nál az alacsony zaj, a 60 - 200 MHz sávban értendő, a brummra nézve éertelemszerűen nincs specifikáció.

Köszönöm a választ! Akkor nem hangfrekvenciás előfokban fogom kipróbálni!

Pedig ott is nagyon jol hasznalhato, ne dolj be....

Nem azt mondtam, hogy nem használható, de nem helyettesíthető. Jelentős az eltérés. Mindenesetre mikrofon erősítőt nem építenék vele.

Értem. Én meg azt mondom, hogy kiválóan felhasználható hangfrekis áramkörökben is.
Kaszkád kapcsolás itt is működik, nem csak nagyfrekis áramkörökben.
Több RIAA korrektort készítettem ezzel a csővel, zaj szempontból is nagyon jó.
ARC előszeretettel alkalmazza erősítőiben. Csatolt képen minden cső ECC88.

Nem mértem soha, de abban biztos vagyok, hogy a hangfrekis sávban zajosabb, mint egy ECC83, amely direkt ilyen célra készült.
Azzal is tisztában vagyok, hogy manapság mindenből (csőből) mindent építenek, talán jobb híjján, több kevesebb eredménnyel. Az, hogy nagyon jó, az is tág fogalom, mennyi az a nagyon jó. 50 dB felett már nem lehet füllel különbséget tenni jel/zaj viszonyban, de ha több fokozat van a láncban, már nem mindegy, hogy mennyit tesznek a közösbe az egyes fokozatok. Különösen igaz a lánc elején, pár mV -os jelek erősítésénél.
Nagyobb jelszinteknél pedig a torzítással lesznek problémák. Az ECC88 eredeti szerepkörében (TV vevők kaszkád bemeneti fokozatai) nincsenek nagy jelek, így a torzításra sem kell különösebb gondot fordítani, sőt jól is jön némi görbület a bemeneti karakterisztikában, az AGC miatt. Az alacsony anódfeszültség is ellene szól a linearitásnak. A Flicker zaj (1/f zaj) szempontjából sem mindegy, hogy melyik csövet használod.
Még az ECC83 családon bellül is készültek speciális feladatokra altípusok, pl. az ECC802 kifejezetten nagyjelű, fázisfordító fokozatokba, míg az ECC808 igen kisjelű fokozatokba, dinamikus mikrofon, MC lemezjátszó, magnetofon lejátszó erősítő bemeneti fokozatokba. Ezek mind apró konstrukciós változtatásokat takarnak.
Természetesen mindezektől eltekintve lehet kísérletezni, próbálgatni, ez mindenkinek a saját ügye.

Ebben van a lényeg, így a többi is csak elméleti okoskodás.

Neves gyártók használják, rendelkezésükre állna ECC83 is, ezt elhiheted.
ECC83 is jó lehet, megfelelő helyen, magas erősítése és nagy belső ellenállása nem minden helyen előnyös.

Miért, Te mérted mindkettőt? Jó lenne, ha közzé tennéd a méréseidet.
Én azért nem mértem, mert eszembe sem jutott anno, hogy nem a magfelelő célra készült csővel készítsek erősítőt. Igaz nem is akartam többszáz wattosat se, csak egy szobai hallgatásra a hangdobozaimhoz, lemezjátszóhoz. De ez is már rég volt.
Egyébként is mi bajod az elmélettel, ami elméletben sem jó, az a gyakorlatban sem lesz jó.

Mértem az ECC88 -ra épülőt, Te is láttad.
Elmélettel semmi bajom, elméleti tudás nagyon fontos, de szerintem gyakorlati tapasztalatok nélkül kevés. Részemről ennyi volt, nem folytatom. messius-t próbáltam csak figyelmeztetni, hogy ECC88 nagyon jól használható hangfrekis célokra is, butaság lenne nem használni.

Egy jó háziasszony, nem beszélve egy szakácsról tudja milyen krumpliból lehet krumpli levest, és milyenből krumplifőzeléket főzni, anélkül is, hogy megfőzné. Nekem nem mindegy, de aki menzához szokott, annak mindegy lehet.

Kontra. Egy jó háziasszony azt is tudja, hogyan hozza ki az adott krumpliból a jó levest vagy a főzeléket ECC83 semmivel nem lineárisabb, mint a 88.

Akkor az ECC808 mit keres az APX100-ban, nagy jelszinten?

Azért a BEAG-nál készültek érdekes megoldások is...
Szerintem csak el kellett lőni valahová azokat a csöveket vagy csak nem akartak még egy csőtípussal bajlódni (bekötése ugye erősen más). PA-ra pont éppen mindegy lenne szerintem, hogy ECC82 vagy ECC808 van benne meghajtónak.

Üdv!
Hátrább az egerekkel...
Nem kell feltétlen bajvívás arra nem érdemes dolgokon.
Mindenki nyugodjon meg.
"Elő és erősítő cső."
Gabi, ez nem neked szól...

Minden cső erősít, csak a diódákat ehhez emelgetni kell sokszor egymás után.

A bakos13gab kolléga előnyben van sokakkal, mert az általad mutatott cikk szerzőjét személyesen is ismeri.

Befejezésül, ha nem szétfővő krumliból készül a főzelék, akkor liszttel, keményítővel besűrítik. Mint a menzán. Hááát. . .
Valószínűleg nem műszaki okai voltak, hogy a BEAG (ARC) milyen csöveket használt.
bakos13gab kolléga cikke pontosan bemutatja mire való az ECC808. Talán nem véletlenül nem azt használtak anno a TV bemeneti fokozatába, hanem készítettek másikat. Ha mind egyformán jó lett volna mindenhova, 5 - 6 féle csőtípus lenne, mint a kezdetekkor.

Ezt én is büszkén elmondhatom... A hitelessége megkérdőjelezhetetlen, mivel hosszú évekig a Tungsramban az elektroncsövek fejlesztésével foglalkozott.

Amúgy az jutott eszembe, hogy nem is tudok más konstrukciót, amiben ilyen ECC808-as csövek lettek volna, mint az APX100 (talán egy másik BEAG erősítő rémlik). De a neten eddigi pályafutásom alatt sosem láttam olyan kapcsolási rajzot, ahol ezt a típust használták volna, igaz nem ismerem a külföldi megnevezéseit, hogyan is kellene keresni. Pedig kiváló csőnek ígérkezik a cikk alapján és tudtam is róla, hogy speckóbb mint az ECC83. Ennek ellenére (hiszen tekinthető egy tökéletesített 83-asnak is) ma nincs is gyártásban (az eltérő csőfejbekötésre vagy licenc problémákra gyanakodom esetleg).
Ismer valaki erre a csőre készüléket vagy kapcsolást (gyárit)?

Józsi bácsi másik favoritja a szintén szinte ismeretlen PL508-as, mint csoda cső. Egyszer egy kiselőadásban hosszasan ecsetelte az előnyeit. Az sem egy elterjedt cső, de azért biztosan többen ismerik.

BEAG (ARC). Ezt a párhuzamot gondolom Te sem komolyan írtad..
Szerintem biztosan anno is küzdöttek a fejlesztők, nagyon jó cső lett a 808, csak egyszerűen kifogyott alóla a talaj. Azaz megszűnt a csöves technika. Mellesleg egyre drágább
Pl508 nem csodacső. De jó.