Oh, köszönöm szépen!
Közben nézelődök ez ügyben a neten. Meg nekem is van egy két méretezés, csak a használt adatok nem minden esetben tisztázottak.
Nagy mumusom a munkapontok értelmezése.

Szívesen. Ha már kigyűjtöttem magamnak, másnak is jut

A munkapont az a pont a terhelőellenállás által kijelölt egyenesen, amin a cső anódfeszültsége és -árama épp tartózkodik. Vezérlőjel nélkül ez egy pont, a nyugalmi munkapont, ohm-törvénnyel szépen kigyün. Amerre a munkapont kószálhat, az a munkaegyenes (ha egyenes...).
Ami neked kell, az az anódfeszültség-anódáram (kimeneti) görbesereg, paraméter a rácsfeszültség. Adatlapon rajta szokik lenni. Aztán csak vonalzó-ceruza-számológép.

Jó kis cikkek, csak kb a 2 ad ki kb alig többet mint felet, de jól érthető és sokat segített! Az RT1941 cikk alapján viszont megértettem végre a munkapontot és az illesztési ellenállást!

Örvendek, hogy segített.
De miért is csak felet tesz ki a kettő? Az egyéb elektronikai tudás alapok részletezését nem tartalmazza (nem is az a célja), az tessék máshonnan összeszedni

Szerezz be olyan alapműveket, mint pl. JLH Csöves és tranzisztoros erősítők, Magyari Béla féle Rádió technikai zsebkönyv. Ezek jól aládolgoznak a fórumokon írtaknak. Ne várd azt senkitől, hogy egy hozzászólásban leírjon neked 1-2 fejezetnyi anyagot.
Ebben a kettőben már elég jól le van írva minden, minimális alaptudással is jól érthetően.

Az egyéb elektronikai tudás alapok részleteivel nincs bajom, két villamosággi szakmám is van.
A méretezés részletezésével vannak hiányosságaim. Az első cikk csak légrésesre van értelmezve. Nem említi, mi van ha PP-éhez akarok méretezni. Ott mintha a vas keresztmetszet és teljesítmény lenne kicsit elnagyolva, de nem vagyok biztos benne, futólag olvastam mindkettőt. Még át kell olvasnom párszor. A másik maga a komplet méretezést nagolja el, de rém profi módon vezeti le az illesztő ellenállás oko-okozatát, valamint mint írtam, a mumusom angyalka lett, mert remekül meg lehet érteni a munkapont, munka egyenes felvételét. Pedig ez nagyon olyan volt számomra, hogy lehet az életben nem fogmom megérteni!
Helyes az az érzésem, hogy ezen cikkeknek van előzménye és folytatása? A '41-esnek egész biztos van előzménye, mert erre ki is tér.

bakos13gab: Egy pillanatnyilag sem merült fel bennem ilyen igény! De mint most Te is, adtál egy irányzékot. Segítséget várok nem megoldást! Én csak azt mondtam, nem elég teljes.
Van Mgyari Béla zsebkönyvem 2 is, de ez már akkor a kimenős topikban folytatódjon...

Átjöttök?

Nem tudni mi a két elektromos szakmád. Egy transzformátor méretezéséhez szükséges ismerni a mágneskörök méretezését, tekintettel arra, hogy a vas, ami a trafó alapvető szerkezeti eleme. Ez a vas sajnos nem túl lineáris dolog, sőt telítésbe tud menni, akkor lecsökken pl. az induktivitása. Ismerni kell a permeabilitás, a fluxus, a gerjesztés, és a mágneses indukció fogalmát, összefüggéseit. Pl a trafóban az erővonal fut egyrészt a vasban, és a (ha van) légrésben. A helyzet az, hogy a mágneses ellenállás a levegőben μ_r -szer nagyobb, mint a vasban, és a kettő összegéből számíthatod az induktivitást, aminek az értéke az alsó határfrekit adja.
A feladat az, hogy elsőre ezeken a fogalmakon rágd át magad, (akár a gugli is segít) ha korrekt módon szeretnél trafót méretezni. Egyébként igénybe veheted a jónéhány tervező programmok egyikét.

A visszahivatkozás az illesztésről szól általánosabban, mellékelem, hátha segít még.

A PP-erősítő esetében nincs légrés a kimenőben, mert nincs egyenáramú komponens.
A feszültség esetében nem a szimpla effektív értékkel kell számolni, hanem a kétszeres anódfeszültség effektívjével, vagy csúcsértékével. Mivel a két cső felváltva a teljes anódfeszültséget kapcsolja rá egyszer egyik, utána másik irányból. Tehát a féltekercseket külön-külön is a teljes anódfeszültségre kell méretezni.

De ha szeretnél a régi dolgok között böngészni, íme a régi Rádiótechnikák: Bővebben: Link.

Igen, ezt már tudom. Bár a többit nem igazán értem. Azt értem, hogy két fél tekercs, de ezt a kétszeres anód feszültséget és Raa-at nem értem még. Kicsit zavaros ez az anódtól-anódig viszony hogy épül fel.

Köszönöm a linket!
Ezekben a régi írásokban sok hasznos dolog van, amit mostanában kényesen titkolnak, mert akkor nem fogyna a sok kommersz vacak!

Az egyik erős áramú villanyszerelő. Az említett fizikai jelenségekkel tisztában vagyok. Azonban a transzformátor méretezésbe nem merültünk bele.
Különböző üzemei, veszteségei, áttétel viszonyai, érintőleg...

Tavaly előtt ősszel folytam bele a témába, egy ECL86 SE kapcsán.
Valamely már komplexussá fajult maximalizmus alapján és jó adag bizonytalanság miatt nem készült el.
Ennek egyik oka, az akkor még 0 szintű csöves technikai ismeret. Azóta olvasgattam a témába, kaptam szakirodalmakat is. A főbb bajom a kimenővel gyűlt meg. A tavalyi évem egy az egyben rá ment a helyes trafó megtalálására. Volt aki "máglyára kívánt", de legalább is a felvetést biztos, hogy mi az, hogy hálózati trafóból kimenőt??!! Így év végére rájöttem, vagy is inkább rátaláltam az igazságra. Hiába a misztika, hiába a a sok ellene szóló érv, kb ugyan ennyi forrásból az ellenkezőjét is megkaptam, és kikombináltam, hogy max rosszabb a gerjesztése, ezért nagyobb vassal kel dolgozni. Az hogy meg a hangja kihallható, nos majd a tapasztalat eldönti, ha lesz rá egyszer lehetőségem...
Azóta beszereztem 2db 2xSM102a magból készült hiprszil trafót, ami a mára a nevével egybe forrt C mag kialakítású. Akinek nem egyértelmű, ez a trfó dupla karikás, avagy 00 magos.
És innen hajlik át az anekdotából a szakmai részbe:
- Említett trafó hasznos keresztmetszete kb.12cm²
Pár tapasztalt szaki véleménye szerint ez a trafó túl nagy egy PL500 PP-hez. Az eddigi képletek alapján nekem mégis jó ha 20W-ra elegendő 20-30Hz alsóval.
Ez a trafó táblázatát tekintve nem egy rossz rtafó, 1,72T és 3,2A/mm²
A kimenős cikkek többsége ezt kiemelkedően jónak tartja.
Sajnos ennek ellenére az elektroncso.hu-n lévő képlettel sem jutottam értékelhető eredményre, ahol egyedileg is lehet T-vel és J-vel számolni.
Egy ekkora vasból mit lehet kihozni? Hogy fogjak hozzá a méretezéshez?

Pedig egyszerű: ellenütemű a vezérlés. Azaz bemenő jel nélkül (elméletileg) a két cső munkapontjai a munkaegyenesük alján, a lezárt tartományban tartózkodik. Azért elméletileg, mert itt a cső erősen nemlineáris a lezárás környékén, ezért a gyakorlatban a munkapontot csövenként külön-külön kicsivel följebb állítják, így vezérlés nélkül is van minimális anódáram.

De vegyük az elméleti esetet: csövek zárva, a munkapont mindkét csőnél a rajtvonalon ácsorog, anódáram nincs. Amikor jön a bemenőjel (szinusz) a meghajtótrafóról (aminek szintén osztott a rácsokra kötött tekercse), akkor az egyik meghajtó tekercsfél pozitív lesz valamelyik cső rácsán, tehát a lezárást megszünteti (a másik csövet nem fogja vezérelni, mert ott még negatívabb lesz egyúttal a rács, mert a színuszjel ellentétes polaritással jelenik meg rajta ugyanakkor) és a fél szinuszjel megjelenik a kimenő egyik féltekercsén.
Majd a szinusz másik fele jön és az eddig pihenő cső szólal meg és az eddig dolgozó megy pihenni. Mivel a cső lezártból teljesen kinyitható, így a teljes anódfeszültség-tartományon végig tud menni a munkapont, lezárástól a teljes nyitásig, felváltva a két csövön.

Míg A osztályban nem, mert ott a munkapont a munkaegyenes közepén ácsorog és a színusz egyik fele csak jobban nyitja, majd a másik fele jobban zárja. Viszont a trafót mindig csak a fél szinusz effektív (vagy ha szükséges, akkor a csúcs) feszültségével méretezzük, és ez a fél szinusz max a fél tápfesz lehet (ha középről indul a munkapont).

A PP-nél meg a fél szinusz a teljes tápfeszültséget is jelenthet akár, így ezzel kell számolni.

Akkor van két szakmád, kevés infóval, akkor végül is jól passzol: dupla cucc feles eredménnyel

Viszont az általam linkelt RT újságok 1956-59-es évfolyamának alapos olvasgatását ajánlom, mert ott van egy csöves erősítő-tervezés sorozat! (Neked az 1958. évf. 98. oldalától kéne olvasni, a 163. oldaltól különösen érdekes )

Igen. Mindenből megértem némileg magam, de mégis sok a betöltetlen űr...
Ez az OKJ átka... A mai felgyorsult rögtönzött világra épül... Sokszor inkább ötletből kell dolgozni, mert szakmailag sem idő sem lehetőség... De ilyenkor meg milyen jó lenne ismerni a transzformátorok lelkivilágát behatólag! Igaz egy cégnél nem kell neki állni tervezni, hanem vesznek egy olyat ami kell. De kimenőből nem mindig lehet csak úgy levenni a polcról olyat ami kell!
Le fogom tölteni és ki nyomtatom. Az előbbi cikkeket is kinyomtattam. Ilyen érthető cikkeket szeretem!
Hétvégén neki is ülök gyakorolni a PL500 munka egyenesének felvételére.
Tényleg szuper kis cikkek!

Egy kis anyag a mágneses térről

Szép kis leírás ez is! Van benne képlet bőven!

Lassan, kis lépésekben tanulmányozd, nehogy elrontsd a gyomrodat, és feladd.
Képletekre vágytál, nem?

Ha már ennyi segítséget kapok, csak nem adom fel! Időm van olvasgatni, vagy kinyom, vagy digitálisan, de valahogy magammal viszem és művelődök.

Köszönöm fiúk a segítséget!
Most megint jó kora űr töltődhet be!

Kimenő trafónak az 1,72 T egy kicsit soknak tűnik, de ehhez ismerni kéne a vas jellemzőit.
A vaskeresztmetszet két helyen is játszik, az egyik az induktivitás értéke, ami az alsó határfrekvenciát befolyásolja, a másik a torzítás (telítődés) nélkül átvihető teljesítmény.
A J (áramsűrűség) a réz vezeték veszteségeit, (melegedés) és a trafó, mint jel generátor, belső ellenállását befolyásolja. Érdemes minél kisebbre választani.
Ide is beteszem a másik topikba feltett anyagot. Ebből az is kiderül, hogyan tudhatod meg a vas jellemzőit. (esetleg másnak is segítségére lesz)
Ha induktivitást mérsz, (kis amplitúdójú váltakozó árammal) és közben változtatott egyenárammal előgerjeszted, egy meghatározott gerjesztésnél az induktivitás maximális értéket mutat, és a gerjesztő áramot tovább növelve az induktivitás értéke csökkenni fog. A minimális értékénél telítődött a vas. Ez kimenő trafó esetén nem engedhető meg. Az az 1,72 T indukció pedig gyanúsan ez az eset.

A mai, jóminőségű, még az 1.72T-seknél jobbaknál is kb. 0.6T a szokásos kimenő trafó gerjesztés!
Az az 1.72 hálózati trafóknál használható - ott se igen használja amatőr...
14W-os EL84 csövekkel épült PP-nél M102A vas van/lesz nálam (is) használva (12cm2)
Amatőr szinten elfogadott az erős túlméretezés és nem foglalkozunk igazán gazdaságossági kérdésekkel, arra ott vannak a gyárak. Ők spórolnak, érthetően...

Az erősítőben a cső torzít 1% -ot, a kimenő trafó meg 25% -ot. Aztán jön a sommás ítélet, nincs jó hangja a kimenőnek.

Igazad van, ezért nagyon nem mindegy a vas minősége, gerjesztése, tekercselése...

Sziasztok!
Segítsetek már, mert vagy én vagyok hülye, vagy valamit nem látok.
A Plachtovich féle 20W-os (PL500) erősítőt építem és most számolgatok a kimenőtrafóról.
A primer anódtól anódig 2040 menet, anódfesz. 400V. Szekunder 4 Ohm-ra kötve 74 menet.
3 kOhm-ra van illesztve. Ha a szekunder oldali feszültséget számolom 4 Ohm és 20W, akkor az 8,94V kellene, hogy legyen. Az áttétel 27,56. Ebből nekem sehogy sem jön ki a 400V, hanem 246V.
Vagy akár fordítva. Ha 400V/27,56=14,51V -> 4 Ohmon ez 52,64W. Szóval nem tudom, hogy mit nem számolok jól, vagy mit nem tudok még a témáról.
A segítséget előre is köszönöm.
Üdv, Palkó.

Itt mivel várhatóan szinusz formájú jelek lesznek effektív értékkel kellene számolni szerintem, nem a csúcs értékkel!

Ha úgy számolom, akkor sem stimmel. Erre is gondoltam már, de nem stimmelnek a számok úgy sem.

4 ohmon ez 26,47W ha szinuszos feszültséggel számoluk.De a 400V nem kerül rá teljes egészében a kimenő primerére, mivel a csövön is van veszteség.Különben ne aggódj, a két PL500 400V anódfeszültséggel, 150V Ug2-vel 3k Raa kimenővel lazán tud még többet is.

Az anódfeszültség mellékes. 8,94V és 246V reális, bár még beleszól a kimenő hatásfoka. Ha megépíted, mérd le valami jóféle csővoltmérővel vagy szkóppal.

Lényegében azért akartam átszámolni, mert 8 Ohm-ra akarom tekerni a kimenőt.
Úgy számoltam, hogy gyök 3kOhm/8ohm= a
2040 (primer menetszám)/a. Így jött ki 105 menet. 4ohmra 74 menet van megadva.
Ez így szerintetek is jó, mert én jónak tartom!?

Üdv Mindenkinek.
Szeretném a segítségeteket kérni. Küldtek hozzám egy kimenőtrafót javításra. Megtekertem, de sajnos a megbízóm visszaküldte, szerint nem jó. Legyetek szívesek segítsetek, hogy hol a hiba?
Ha kell akkor az A1-A2 kimenet közé 21V-ot kötve tudok fesz. értékeket küldeni. Normális hogy üresjáratban 400mA-t vesz fel? az előbbi bekötés esetén?