Köszi a választ!
Közben sikerült belönöm rezonanciára(ellenállasokkal 400W-on),minimálisat kellett állítani.
Most 400W-on ilyen: (kép)
Csökkentek 2x1nF-ra, de szerintem előbb a Gate hajtást kéne rendbe rakni.

Még mindig belekapcsol a túloldali fet mielött áttöltődne a félhíd.
Azért nem olyan egyszerű ez a dolog, mert üresen csak a mágnesezőárammal is át kell töltődnie a félhídnak időben, de teljes terheléssel a terhelőáram plusz a mágnesezőáram összegével meg ne legyen túl gyors az áttőltődés mert, akkor meg a kikapcsolási sebesség függvényében keletkezik némi kikapcsolási veszteség.

Ja még nincs benne az 1nF.
Most a Gate hajtáson ügyködok épp, szétkaptam az egészet.

Hasra 1nF
2us/DIV, 5V,100V/DIV, 2W, 400W
Az 1kW-ot csak hétfőn tudom lepróbálni lehet.

Még egy kicsit belekapcsol az Uds-be. Picit nagyobb légrés kellene a trafóba. De azért már alakul.

Kilowattnál egész más várható Uds-re.
Visszafordul az áram vagy mi, lesz egy kis visszakanyarodás, azért raktam bele először 2nF-okat, de a légrést kellene növeljem akkor inkább. Nem?
A feszültség meg miért esik ekkorát, ha a soros LC elvileg zéró impedancia?

Megterheltem plusz 2x7W-tal.
Íme:

Ha megfigyeled nincs klasszikus rezonancia jelenség, csaupán a félhíd átkapcsolása van veszteségmentessé téve (a feten elég lassan emelkedik a fesz ahhoz, hogy az áramot még jelentősebb Uds feszültség elérése elött ("kvázi nulla feszültség mellett") leadja (a zvs kondiknak)),
Nem rezonál semmi, nincs szinusz sehol.
Legfőképp azért esik a kimenő fesz mert a betáp is esik, másrészt a kitöltés a zvs-holtidő miatt nem 50-50% hanem pont 2 holtidővel kevesebb, ezeket a szüneteket a kimeneti szűrő átlagolja ha van, ha nincs akkor a puffer ürül a holtidők alatt.
Harmadrészt a szórás miatt nem jut ki az áttételnek megfelelő feszültség, mert a szórás felvesz belőle az áramváltozással arányos részt (UL=L*di/dt).
Meg a vezeték ohmjai, félvezetől fesesései stb.

Ezért rendeltem a lorylaci féle IRS-t, azzal fogok kísérletezni, csak nem 100-250kHz-en, hanem 40-100.

Gondolkozz el a fázistolásos teljeshíd megoldáson, azzal kiszabályozható a teljes feszültségesés, áramgenerátoros határolás is megoldható, csak egyszerű szabályozókörök kellenek, tulajdonképpen megmarad minden PWM adta lehetőség, kombinálva a ZVS üzemű félhíd veszteségmentes kapcsolással.

Óriási előnye, hogy a félhidak 50% kitöltéssel mennek. Egyszerűbb gatemeghajtás.
Egy időben nagyon drága volt a vezérlő ic hozzá. Mostanában láttam, hogy több fajta is van. Most mennyibe kerülnek? ( Ha kellene valahova nagyobbacska táp, csak ilyet csinálnék. )

Így van, ezzel szívtam egy időben, és ezért csináltam meg kis szórású trafóval a hidat. Nincs is 15-20% feszültségesés mint amit itt látni, gyakorlatilag minimális, így nincs szükség szabályozásra. Cserébe máshogy kell megcsinálni bele a védelmet a nagyobb áramcsúcsok miatt.

És ha ZVS az üzem akkor nyugodtan mehet a gatetrafó mert nincs millerplató, kevesebb Qgs-t kell betolni. Bár a holtidőt is át kell vinni a trafón rövidrezárt állapotokkal, így a kapcsolás csak nulla plusz és nulla minusz feszültséghez történik.
A fázistolódás következtében a mágnesezőáram széles határok között változik, ami nem jó a zvs nek, a terhelőáram is széles határok között változik ami megint nem jó a zvs nek.
Ezért én kis szórású trafót tennék be nagy mágnesezővel (pont ellentétes a zvs elv kívánatokkal), és félhidanként egy induktivitást a félhíd és egy képzett féltápfesz (soros betápelkok közepére) közé, az mindig ugyanakkora áramot fog elérni mire a félhíd kapcsol, és ha ezt nem módosítja a főrtafó árama jelentősen, akkor mindig kb ugyolyan lesz a zvs átmenet (nem kell adaptív holtidőket csinálni, biztos hogy átmegy a félhíd feszültsége a másik oldalig)

Én a kisebbekhez is ilyet használnék, a vezérlő nem egy drágaság, de diszkréten is lehet csinálni fázistolást (most ezen ügyködök otthon, szimulációban).

Megnéztem, a Texas-é 4000,- Ft körül van... ennyiért már meg lehet csinálni diszkrét alkatrészekből is...

Akkor inkább maradnék az IRS-nél, az 1db esetén a HQ-ban 808,8HUF.
Na meg a jó kis MMBT-knél, az 15 ill. 20Ft keményen.

Sziasztok!
Van nekem egy IR2153-as kis tápom, EI33-al volt megépítve, kicseréltem a trafót ERL35-re de nem lett áttekerve.Viszont itt mások a feszek ( a lábkiosztás miatt gondolom).Na sebaj, megkerestem azt a 2*27V-ot ami nekem kell.Megtaláltam, viszont amikor beterheltem elkezdett a trafó hangot adni, gondoltam megnézem jelalakokban mi lehet a baj.Olyat találtam hogy a +-közt megvan az a 30V de a testpont és a + vagy - ág között eltérőek a feszültségek ( gondolom itt lehet a baj).A többi pedig ami lejön a trafóról mindd kis fesz +-11V. Találtam egy 50V-os ágat, aminek a jelalakja és a fesze is stimmel a testponthoz mérve.Viszont a shottkyk ami benne van a 3040PT, ha kicserélem őket MBR20100-ra akkor szerintetek mehetne az a +-50V?Illetve azt valahogy meg lehetne-e csinálni hogy megmaradjon az a +-30V, viszont jól terhelhető legyen.A válaszokat köszönöm előre is.

@katt: 887W

Gondolom 2nF és nagyobb légrés.(?)

Hát, ezen van még mit gyakorlatozni...

Azt sejtettem. Lehet hétvégén rágyúrok.

Nem is lesz, amíg ott az a lassító 1nF

A FETeket nem a szórt induktivitás árama tölti át, hanem a mágnesező induktivitás árama. A szórt induktivitás árama 0-ra csökken, ha pont a rezonanciafrekin van. Ha rezonanciafreki felett dolgozik, akkor nem 0, és akkor tud besegíteni.

Azonban a fázisotlásos teljeshídnál a ZVS csak "szűk" tartományban van jelen. Általában 50-100%, ritkábban 25-100% terhelés között (ha jó kicsi a FET kimeneti kapacitása).

Tény, hogy a szabályzása sokkal jobb, mert PWM.

Esetleg telíthető tekercsekkel kitolható a ZVS tartomány, meg egyébb türkkökkel, de ez persze plusz bonyolultság.

Én már régóta nem értem, hogy Transztyuszeres kolléga miért erőlteti ezt a meghajtót, amikor le volt írva hogyan, be lett rakva... Van amikor az ember saját kárán tanul, de azért ha nem muszáj, mert menne könnyebben is, akkor vajon miért?

Más. Ilyen kondi (esetleg több párhuzamosan) alkalmas lehet ZVS kondinak?

Na ezt elég sokáig tartott megszülni, leszimulálni, megérteni.
A holtidő alatt keménykapcsolásnál folytonos vezetésnél a szekunderen kimeneti fojtó áramkényszere az egyenirányító gaetzet veszi igénybe, annak mindkét ágán folyik fele fele arányban. Emiatt a szekunder vége 0 feszültséget kap (mindkét vége azonos potenciálra kerül gyakorlatilag rövidre van zárva.)
A primer feszültség meg 0 tól egész tápfeszültségig emelkedik, ahol kinyílik a kapcsolóelemmel párhuzamos dióda, egy ideig folyik rajta áram (na de meddig?).
Akkor a mágnesezőáram elgondolkozik, hogy follyon-e a rövidrezárt szekunder felé, ami tőle csak egy szekunderszórásra van.
Vagy esetleg follyon inkább a primeren, ami egy primer szórásra van tőle és fél tápfeszültségnyi feszültséget lehet/kell indukálni hozzá. Na ez sokkal borzalmasabb neki mint a szekunder felé a 0 feszültség, de:
A szórás energiatartalmának is folynia kell valamerre, és csak egy úton teheti ezt meg, azaz amíg a szórásban van energia addig kikényszeríti az áramirányt.

szekunder szórás replusz mágnesező - fétápfesz - félhíd(teteje vagy alja) - trafó primer szórás- szekunder szórás replusz mágnesező hurokban.

A szekunder rövidre van zárva, tehát a mágnesező párhuzamos a szekunder szórással.
Érvényes a csomoponti törvény és mindkettő egyirányba folyik, ezért a mágnesező áram meg a szekunder szórás árama együtt összegben kell körbe follyon.
A szekunder szórás áram meg a primer szórás árama egyenlő hiszen ugyanaz hozza létre, helyettesítőképben sorba nvannak.
Amikor azonban a szórásokból kifogy az energia onnantól kezdve nincs kényszer, a mágnesezőáramnak innentől szabad a pálya a rövidrezárt szekunder felé (0 feszültségen alig van veszteség, kvázi konstans értéken tud maradni).

Tehát a szórás árama kényszeríti a mágnesező áramot, hogy ketten együtt, addig amíg a szórás árama folyik (energia van benne) a félhídon kereszül follyanak.
Természetesen üresjárásban a szórás árama a mágnesezővel egyenlő, azért kell a légrés hogy legyen áram, de a szórásba kell az az áram.
Ha kicsi a szórás, akkor rövidebb idő alatt elfogy a kényszer és a mágnesező áram máris a szekunderre terelődik.

Szimulációban az is jól látszik hogy a mágnesező áram alig csökken a félhíd "kitartása" alatt, azaz nem megy jelentősebb energia belőle a félhíd áttöltésére és túloldali feszültségen tartására.

Szerintem a kondi megfelelne.
Nem csak te ne érted,senki sem.Leragadt ennél az ic nél,alap kapcsolásban,gyári ajánlás,blogot ír.Senkire sem hallgat,megy a maga feje után.

Azért én ezt nem értem. Egyrészt, ZVS-ről van szó, nem keménykapcsolásról, Laci erre írta, hogy a trafó mágnesező árama tölti át a ZVS kondikat.

Amit rajzoltál, azt sem nagyon értem:

"A holtidő alatt keménykapcsolásnál folytonos vezetésnél a szekunderen kimeneti fojtó áramkényszere az egyenirányító gaetzet veszi igénybe, annak mindkét ágán folyik fele fele arányban. Emiatt a szekunder vége 0 feszültséget kap (mindkét vége azonos potenciálra kerül gyakorlatilag rövidre van zárva.) "

Igen, ez így van, de ahhoz hogy ez így legyen, a graetz után kell tenni egy simítófojtót. A rajzodon, ott nincs fojtó... akkor mitől lenne ez az áramkényszer? A rajzod alapján, csak egy irányba folyik az áram, tehát, a graetznek csak egy ágán folyhat áram.

"A primer feszültség meg 0 tól egész tápfeszültségig emelkedik, ahol kinyílik a kapcsolóelemmel párhuzamos dióda, egy ideig folyik rajta áram (na de meddig?)."

Egészen addig, míg az L5 fojtó árama nullára nem csökken. Zöld sugár. ( A szimulációdból is látszik, hogy ilyenkor a nyitott D2,4 diódán keresztül folyik tovább a mágnesezőáram. Ekkor persze közel nulla feszültség építi le a mágnesezőáramot, ezért valóban kicsi a di/dt. A kimenet felé nincs energiaáramlás a bemenet felől, hiszen a D5 lezárt, tranyó meg nincs bekapcsolva, vagyis, ez a holtidő. Ez a feszültség-idő terület hiányzik a kimeneti feszből... )

A másik, hogy a félhidad kapcsolókból áll. Nincs benne energiatároló elem ( ZVS kondi ), vagyis nincs, amit áttöltsön az ( valamilyen ) áram. Tegyél be kondikat és nézd meg mit csinál.

Ezért nem tanácsot kell neki adni, hanem kérdezni. Ő az a típus, aki magától jön rá arra, hogy mi a nem jó. Aztán a végén megérti az egészet és visszamenőleg elolvassa valamelyik cikket...

Most veszem csak észre, hogy a kimenetre áramgenerátort tettél. Ez valóban kikényszeríti, hogy mind a négy dióda vezessen a kimeneten. Kicsit zavaró, hogy azt írtad, hogy a "kimeneti fojtó"...

Keménykapcsoló meg a zvs között csak a 2 kondi a különbség.
A két kondi a félhíd áttöltődését lassítja. Ha a feszültség lassan emelkedik a félhídon, akkor a tranzisztornak van ideje még elég kis feszültség alatt kikapcsolni, ezzel minimális lesz a kikapcs vezteség.
Bekapcsolni meg akkor kell mikor a tranzisztorral párhuzamos dióda (már vagy még) vezet, mert, akkor meg a bekapcsolás is veszeségmentes lesz.

Amit a graetz diódákra tettem terhelés az egy áramgenerátor (0A árammal indul, majd t+20us-nál elkezd nőlni és 10us alatt eléri az 1A-t), vagyis ideális fojtót szimulál ami 1 A középértéket nulla hullámossággal vezet.
(A kiragadott rész már bőven állandósult állapot, itt most nem az LC szűrését szimuláltam, és így gyorsabban fut, nem kell megvárni a lengéseket sem, de ezeket te is tudod, csak multisimmel)
(Hát én pspiceot ti meg multisimet használtok, természetes hogy elsőre a fontos apróságok nem egyértelműek...)

Ha a kimeneti fojtó, itt áramgenerátor, áramkényszere hat a graetzre, akkor két soros diódán folyik át az áram(D4 D1),
meg az ezzel párhuzamos másik két soros diódán (D3 D2) is.
(kettő sorba, amivel párhuzamosan van a másik két soros dióda). Tehát ideális esetben az áram felét viszi az egyik soros dióda pár, meg az áram másik felét a másik soros diódapár.
De ez most nem is érdekes. A lényeg hogy a szekunder két vége egyazon potenciálra kerül.

Gondolom a trafó helyettesítőkép felismerhető a kapcsolásban.
Ahhogy te is mondod addig folyik a félhíd felé az áram amíg az L5 fenttartja, az pedig a primer szórás, és nem csak a mágnesezőáram folyik át rajta.
Igen a holtidő, nekem a két tranzisztor vezérlőjele közötti szünetet jelenti, neked meg a félhíd feszültségmentes idejét, ezen félre lehet menni.

Én már csak ilyen vagyok, nézzétek el nekem.
Épp tegnap este olvastam el lorylaci cikkét
Azért ez az IC, mert bevásároltam belőle...