Minden tömegcikknél (legyen az akár professzionális termék) arról szól a dolog, hogy a legolcsóbban, a legtöbb haszonnal állítsák elő azt a terméket. A következő típusokat meg még olcsóbban, a költségcsökkentés a legfontosabb. Kispórolnak, kikönnyítenek mindent, amit csak lehet. Kisajtolják a paramétereket a lehető legolcsóbb megoldásokkal, ami még nem (vagy nem durván) megy érezhetően a minőség rovására. Fogyasztói társadalomban élünk, semminek nem olyan hosszú az élettartama sem, mint a "békebeli" készülékeknek. Tessék venni az újat, a szebbet, a "jobbat"...

Nana tessék megnézni EV ami elvileg jó profi gyártmány, 700W teljesítményfelvétel mellett kétszer 800W kimenő EV Q99 ha jól emlékszem a tipusra egyszer kétszer láttam már olyat hogy 1:8 kitöltési tényezőre adják meg a kimenő teljesítményt ami még akkor is tulzás ha nem maximumra dolgozunk mivel szokásos zenében tényleg ritka 1:3 -1:5 aránynál nagyobb

Szia.
Miért? Én fordítva állok a dolghoz. Tehát van egy másfélszeresen túlméretezett táppal szerelt gép, és egy általad említett "alulméretezett". Maradjunk a példádnál: 2x500W kukac 4 ohmikához. Ezért jólesne neki egy jókis ezerötös toroid. Igaz? Igaz.
Tételezzük fel, hogy az elsőben a modulok 2x80Vdc-n járnak. Míg a másik hasonló két modul de csak 800VA-es trafót kapott magasabb -egyenirányítás utáni 2x90Vdc-vel. Teljes kivezérlésnél az első konstrukció zuhan 2x75-re, de a másik meg kb 2x80V-ra. Melyikkel jösz ki jobban?
Nem értettem sose ezt a pár V-os eltérésekért való stabilizálgatást. Sokkal nagyobb, nehéz böszmeteg trafó cipelése, dobozban való kínlódások: hogy hogy férjen el, ne legyen "excentrikus". Akár, magasabb jelű tranyókkal építkezni amiből (vagy akár ugyan abból) +1-1 pár elférhetne a helytakarékosság végett kényelmesebben, ezáltal még kevésbé is fog melegedni, így magasabb tápfesz adható neki > vagyis eredményképp nagyobb kimeneti teljesítményt érhetünk el a kissebb trafóval. Igen, jóval nagyobb százalékban fog zuhanni a fesz, kb 10%-ot, de még mindíg jobb, mert az alapjáraton 2x90Vdc-t kap. Ez az amit sokan nem akarnak megérteni. Hogy már jobban is jártunk ez miatt. Mindenképp az a lényeg hogy jajj a trafóm ne melegedjen, mert hűde nagy baj ha picit meglangyosodik?
Tehát összegezve: igen is életszerű sőt hasznosabbnak látom, ha egy trafó picivel kissebb vagy ugyan akkora, mint a kivehető maximális teljesítmény, de inkább menyjen magasabb tápfeszen. (a kételkedők kedvéért +10-15% bőven belefér) a minimális illeszthető impedanciáról meg annyit, hogy tégy mellé még 1-1-komplemetert, +egy kis puffert (még mindig olcsóbb) sorba és már meg is van oldva a gond.
Pénztárcakímélőbb, ha megnézzük mennyibe kerül a trafónak kilója+ nagyobb, erősebb doboz, mindezt össze vetjük a +egy pár komplementer árával, és a kissebb trafóval.
Igen régen divat volt, főleg a régi amerikai márkák, (sőt mai napig is annyira túlzásba tudják vinni) hogy 2x40Vac os trafó 2x250W max teljesítményű böhöm nagy erősítő, azt vagy 30kg! Most komolyan minek? Túlzás. Alig ha láttam olyan erősítőt ami csak azért ment tönkre mert alulméretezés miatt "elégett". Egyébként most nem a Skytek, Ibiza amp, meg Hollywood impact fantázia névre hallgató erősítőkről beszélek mert azokba maga a végfoknak csúfolt modul is megér egy imát.

Ezért inkább építek magamnak mindent. Mert abból nem sajnálom az anyagot

konkrétan említeném akkor a végfokot :t-amp 1050mkx 790w toroid . és oldalanként .10,000uf puffer. összeomlik. na azóta oldalanként kapott 20-20k puffert

Az OK, de az alkatrészek minőségével és élettartamával is problémák vannak sajnos.

Tudom mikkor úgy árulnak egy kondit (10.000h) a régi elkok még a békebeliek mai napig nem öregedtek ki...

A 10000 órás kondi manapság nagyon jónak számít. (Sajnos)

A HESTORE-ban most annyiba kerül egy darab 10000/63V elkó (már megvettem), mint 10 db 1000/63V-os. Szinte fillérre. Lehet hogy űj építésű erőlködőnél érdemesebb inkább ez utóbbit választani? Az rendben van, hogy 40 darabnál már 80 furat, de ha tovább bírja, akkor megéri.

De ha a 80 közül valamelyik tönkre megy hetekig fogod keresn melyik..... ( amugy ilyesmi már volt a 60-s évek végén az oroszok bizonyos dolgokhoz egy extra sörösládányi berendezést adtak - csak késöbb derül ki, hogy tele volt 100µF-s iondival...

Nehéz jól összehuzalozni, de a cserébe sokkal kisebb lesz a belső ellenállás. Bizonyos mértékig (2x4700uF) magam is előszeretettel párhuzamosítgatom a puffereket.

Sziasztok!

Adott egy YAMAHA RX-V620RDS házimozis erőlködő.
Azt vettem észre,hogy a bekapcsolás után csak az egyik oldal szól,de a hangerő megtekerésével a bekapcsol a néma oldal is. (bal)

A hangerő szabályzó,nem serceg,nem recseg.
Valahol már írták,hogy a hangfalnémító relé akadhat le aminek állítólag pár száz forint per darabja.

Én ezt szívesen kicserélném és nem szeretném szervizbe beadni,mert eléggé bizalmatlan vagyok.
Azt szeretném tőletek kérni,hogy esetleg van valakinek kapcsolási rajza erről a masináról?
Készítettem egy pár fotót ami szerintem a reléket mutatja.
A képen látható relék párban vannak,tehát van kettő nagy,és kettő kicsi.
Mindenféle ötletet szívesen veszek.
Köszönöm szépen.

Én már azon mosolygok ha meglátom hogy max 200 va a primer bizti meg 2.5 a és 2x 800 w okat látok kimenőnek megadva,amúgy jó lesz az a sanmina meg egyéb fo.s 2000 h nak is aztán szórhatod ki....Én pedíg úgy vagyok hogy 2x 550 w hoz nehogymár 780w os fánk elég legyen.Oda pakolhatod a puffert max megpirul a toroidod pláne a szimplán tekert tré amp trafója idővel..Legyen oda 1500 va és akkor van tartalék,nem rogyik,nem puffog szól teljes kivezérlésen is.Nem érdemes építéskor a China Standardot követni,tegyünk be 300 va trafót 2x600w elvi kimenőhöz,mikor meg feldobom le sem esik a kis súly miatti meglepitől,hát még ami benne van...Belehányva 1_1 pár tip 140 meg a párja 800 w ra..Röhej...És üres az a nyetlő nyatló doboz is szinte,semmi átgondolás..

Tudok erre neked egy példát is
Castone CPA 100h-600W alapból 630W-os toroid, de én stereosítottam, és kapott egy 1.4kwos toroidot.Így 4 ohmon tudja a 600W/oldalt, és nem rogyik össze

Nekem a cpa 800 ban ugyanez a toroid (630va) volt,csak nagyobb feszen ketyegett mint a kistesók cpa 500,400b,azokban is 630 va transzformátor volt benn...Rövid úton szabadultam a Kaszab Béla féle végfokoktól.Egyéb más tényezők sem tetszettek,pl a hangja grízes erőtlen,összeesik fél hangerő felett,stb.Jobban tetszik a feszes erős mások szerint karcos hangzás.

Tudom, ismerős.Havernak is van egy megnéztük, 630Va toroid (vicc kategória), és e mellett még a hangja is szar...
A 100h-nak van a castoneok közül az egyetlen olyan ( meg tán a cpa 600) aminek a végfokja jól sikerült.

Szeretnék valakit megkérni, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba végfokok hidalása, párhuzamosítása terén (a fejembe, esetleg mások fejébe).
Kb fél délutánt olvastam ebben a témában, de olyan mintha még kevesebb ismeretem lenne és azok még kuszábbak.
Kb ami "világos" jelen pillanatban:
- Vannak olyan végfokok amik hidalhatók, és vannak olyanok amik nem...ez így van egyáltalán? És mitől függ ez?
- Ha két végfokot hidalunk, akkor az egyik bemenetére a másikhoz képest 180fokkal eltolt fázisban kell adni a jelet. Miért? (Talán mert hidalásnál a szinusz egyik felét erősíti az egyik végfok a másik meg a szinusz másik felénél lép be a pályára? és addig pihen a másik)
- Miért változik az impedanciás terhelhetőség hidalásnál? Miért csak a duplája impedanciával lesz terhelhető? Gondolom ez az érték a magasabb kivezérlésre értendő, és ha mondjuk ésszel, halkan hallgatjuk, akkor használható lesz az alap, alacsony impedanciával is.
- Tápfeszültségek tekintetében olvastam fűt-fát...Azonos fesszel kell táplálni a hidalt végfokot mint a nem hidaltat, vagy magasabbal, alacsonyabbal, fele, duplája...?
- Itt a feszültségeknél van-e bármi változás a "szabályban" ha szimmetrikus, vagy asszimetrikus a táplálása a végfoknak?
- Ennél a végfoknál az IC2 csak feszültséget erősít? Bővebben: Link ez a kapcsolás kb szembe megy rengeteg alapelvvel amiket olvastam a hidalásról...miért vannak a végfokok azonos fázisban benne? Gyakorlatban az IC2 bemenetén nem látok mást csak a tápot, ahhoz a jelnek kb semmi köze, vagy rosszul látom?
- Ha hidalva van két végfok, akkor azok tovább miért nem hidalhatók? Illetve azt olvastam, hogy bizonyos esetekben akár még tovább is hidalhatók lehetnek.
- Amikor a hidalt két végfok egyik oldalának kimenete össze van kötve egy X értékű ellenállással a másik végfok bemenetén? akkor az az ellenállás mit csinál ott? Itt például Bővebben: Link 13-as oldalon a 22k ellenállás a képen közvetlen a hangszóró mögött található. Ez valamiféle szinkronizáló szerepet tölt be a két végfok között?
- Mi biztosítva azt, hogy mindkét végfok tökéletesen azonos erősítéssel tud dolgozni, és egyik nem dolgozik rá a másikra? Vagy ha ilyen véletlen előfordul valamilyen szinten, akkor mivel lehet ezt kompenzálni?

Párhuzamosítás...
- Milyen végfokot lehet, és milyet nem lehet párhuzamosítani?
- Mit nyerünk a párhuzamosítással?
- Itt hogy alakulnak a tápfeszültségek, és a megengedett terhelő impedanciák?
- Gyakorlatban egy párhuzamosítás hogy néz ki? Milyen elemekkel védjük a végfokokat hogy ne cimbalmozzanak egymásra?
- Itt hogy kell bekötni a jeleket, ha két végfok párhuzamba van kötve?
Ez egy jobban sötét folt számomra mint a hidalás, erről ha kaphatnék egy kis általánosságot is azt is megköszönöm.

Ha végig olvastátok köszönöm, és ha sok pontra még választ is kapok akkor azt meg még inkább!

Dehát a jó múltkor ott voltál a talin 2-3 éve azt hiszem, szemtanúja lehettél, hogy egy jóval kissebb toroiddal szerelt gép röhögve kitekerte magából azt a teljesítményt amit a másik csili vili sokkal nagyobb (vagy ezerkettes fánkkal volt) ülve maradt mellette.
De ezt megmondja hisz ott volt a teszten reloop, norberto, én és még egy csomó tag figyelemmel kísérte, hogy a sokkal kissebb toroidos gép keresztbe lenyeli a 150W os műterhelésemet pillanatokon belül tűz forróvá tette, míg a másik csak jóval kissebbet kimenőt tudott magából kisajtolni. (Hiába a nagyobb, lekváros porcukros fánk)
Azthiszem egy ST151 volt az egyik a másikra már nem emlékszem.

Igen a gyártók mindenhol sporolnak ! Ezért nem veszek többet az életben gyári végfokot ! Elégvolt az ocska nyákokból. Kis toroidokból. Minimális puffermezőből. Sőt az ocska kapcsolásokból is...

Ugyanazon végfokozatokat tápláltatok két különböző terhelhetőségű, de megegyező feszültséget szolgáltató transzformátorral, és a kisebb jobban kihajtotta, és jobb hangélményt bitosított? Ez felettébb érdekes, már csak azért is, mert a nagyobb teljesítmény vastagabb huzalkeresztmetszetet igényel a nagyobb áramterhelhetőség miatt, ami együtt jár a kisebb belső ellenállással, ami nem igazán negatívan hat egy erősítőre.

Legelőször is, a párhuzamosítást felejtsd el. Ahhoz két, minden szempontból azonos végfok kellene, olyan meg nincs. Ha megnézel egy nagyobb teljesítményű végfokot, ahol a végtranyók párhuzamosítva vannak, (az gyakorlatilag megfelel a végfokok párhuzamos kapcsolásának) a meghajtás, és a táp közös, és az egyenletes árameloszlásról is gondoskodva van. Ezt különálló végfokokkal megtenni nem lehet.
Hidalás. A végfokozatok általában "félhíd" jellegűek. Ha szembe kapcsol vele egy másik (lehetőleg ugyanolyan) félhidat, teljes híd lesz belőle. Ekkor azonban az egyik hídnak, a másikhoz képest ellenfázisú meghajtást kell biztosítani, mint a libikókánál. Egyik oldal fel, a másik ugyanakkor ugyanannyival le.
Egy ilyen hidat tovább hidalni sem lehet, értelemszerűen.

Nem. Két külömböző építés volt, de az egyikben nagyobb toroid volt (lévén hogy maradjon tartalék) míg a másik egy magasabb tápfesszel járó, de kissebb toroidos gép volt.
Hangját nem próbáltuk csak mérést végeztünk.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy el lehet érni magasabb kimenőteljesítményt normális modulokkal, kissebb tápteljesítménnyel is, hiszen ennyi erővel bele tehettek volna egy 10kilówattos tàpot is, de az akkor is csak 2x100W-os marad legfeljebb.
Persze nem azt mondom hogy nem jó a tartalék, hacsak nem akarunk folyamatosan 40Hz-et hallgatni.

Én a leírtak alapján nem látom értelmét ennek az összehasonlításnak.

De abban a tesztben pont az volt a lényeg, hogy ne két tök egyforma végfokot nézzünk meg, hanem olyanokat ahol ránézésre vannak külömbségek.

Érkezett hozzám egy jelzés, hogy a fórumban monitor néven futó kapcsolás egy hangváltós hangsugárzóval gerjed. Mellékelek egy javaslatot a hiba elhárítására.

Szia!

Általánosságban, egy végfoknál a hangszóró a végfok kimenete és a GND közé van kötve. Ez a két pont feszültség-különbsége az, ami a hangszórón jelfeszültségként megjelenik.
A hidalás a teljesítmény növelésének az egyik módja.
Hidalásnál a két végfok kimenete közé kerül a hangszóró, "áthidalja" a két kimenetet, innen ered az elnevezés.
Bele kell kicsit gondolni, és egyből érthető lesz, hogy ha mindkét végfok azonos jelet kap, akkor a kimeneteiken is azonos a jel, azaz pillanatról pillanatra azonos a feszültség.
Ha egy hangszórót két különböző, de azonos feszültségű pontok közé kötsz be, akkor a hangszórón nincs semmilyen jel, mivel nincs feszültség-különbség a két kivezetése között.
Ezért kell az egyik végfoknak ellenfázisban (180 fok)szolgáltatnia a kimenetén ugyanazt a jelet.
Ezzel gyakorlatilag azt érjük el, hogy 2x akkora kimenő feszültségünk lesz, ezt kapja a hangszóró. Olyan, mintha kétszer akkora kimenő jelet tudna produkálni egy ugyanolyan, nem hidalt végfok.
Ez viszont csak a tápfeszültség kétszeresre növelésével lenne lehetséges, ami nem valósítható meg egy végfoknál, vagyis csak a hidalással lehetséges.

Nem hidalt végfoknál a kimenet a "meleg" pont, aminek a feszültsége változik a jel függvényében a GND -hez képest, ami egy fix, állandó potenciál, vagyis az a "hideg" pontja a jelnek.
Hidalással kétszeresére nő ugyan a jelfeszültségünk, de így már a hangszórónál egyik kivezetés sincs GND -n, vagyis mindkettő meleg pontra csatlakozik.
Hidalt végfok viszont már nem hidalható tovább, mert már így is két végfok meleg pontjairól kap jelet a hangszóró.
A hidalás miatti kétszeres nagyságú kimenő feszültség ugyanazon a hangszórón kétszer akkora áramot eredményez. A teljesítmény: P = U²/R lesz, vagyis a 4 -szerese.
Egy végfok ezt a kétszeres kimenő áramot nem bírja leadni, csak akkor, ha kifejezetten úgy van tervezve.
Vagyis, többek között ezért sem hidalható minden végfok.
Ugyanazzal a hangszóróval egy végfok "szemszögéből" úgy tűnik hidaláskor a helyzet, mintha a hangszórót kicseréltük volna fele ellenállásúra, mivel ő ugyanazt a kimenő feszültséget szolgáltatja, mint hidalás előtt, viszont 2x akkora áram folyik. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a végfok fele akkora ellenállású hangszórót "lát". Ezért kell duplázni ilyenkor a terhelés impedanciáját. Dupla impedancia esetén mindkét végfokon az eredeti áram fog folyni. A kétszer akkora feszültség az eredetivel azonos áram esetén kétszer akkora teljesítményt fog eredményezni. Vagyis az előzőekben leírtak adják meg a választ arra, hogy miért kell kétszer akkora impedanciájú hangszóró. A teljesítmény pedig a duplája lesz.
A hidalt végfokokat azonos feszültséggel kell táplálni.
Szimmetrikus és asszimetrikus bemenőjel esetén is ugyanarra kell csak figyelni: azonos, de ellenfázisú jelet kapjon a két végfok.
Az általad linkelt kapcsolás is ugyanazon az elven működik, csak nincs külön fázisfordító fokozat az egyik végfok bemenete előtt. Ha jobban megnézed, az IC1 az 1 -es, nem invertáló bemenetén kapja meg a jelet, az IC2 viszont a 2 -es, invertáló bemenetén, az IC1 kimenetéről. Az IC2 önmagában ellátja a fázisfordító fokozat szerepét is.
Hidalt végfok tovább nem hidalható. Lehet, hogy valami nagyon trükkös módon esetleg megoldható, de általánosságban ez nem működik.
Azon az ellenálláson keresztül kapja a másik végfok az előző végfok kimenetéről a meghajtó jelet. Ugyanúgy, ahogy az általad előzőleg linkelt rajzon.
A végfokok visszacsatoló köreiben található ellenállások pontosságán múlik az egyforma erősítés, eltérés esetén azokkal kell egyformára belőni az erősítéseket.
Olyan végfokokat lehet párhuzamosítani, amik direkt erre a célra vannak tervezve, pl. ilyen a TDA7293. Ilyenkor az egyik a "mester", a másik a "szolga" és követi a mesterét, párhuzamosan.
Párhuzamosítással kétszer értelemszerűen ugyanakkora feszültség mellett kétszer akkora kimenő áramot képesek leadni a végfokok, vagyis felére csökkenthető a hangszóró impedancia. (azért, hogy folyjon is az a kétszer akkora áram).
Mint írtam, csak az erre a célra készült végfokok párhuzamosíthatók (direktben), ezért azok nem "cimbalmoznak" egymásra. Sima, "mezei" végfokok is párhuzamosíthatók, de jóval körülményesebben és csak teljesítmény-veszteség árán.
Mivel párhuzamosak, teljesen azonos jelet kell kapniuk, vagyis ugyanazt a jelet. A bemenetek is párhuzamosak.

Nagyjából ennyi. Remélem, nem írtam félreérthető dolgot...

Szia! Nem látom ilyen sötéten a helyzetet. Leírom hogyan méretezek például 100W/8Ω-ra.
Mivel a 100W-os teljesítmény tartós ladására számítok, a transzformátor természetesen az ökölszabály szerinti 150VA kell legyen. Ahhoz, hogy a 100W túllépése ne okozza azonnal a szinusz "skalpolását", tartalékot adok a túlvezérlésnek. Ez általában mindössze 3dB, de az ugye nem jelent kevesebbet egy 200W-os erősítőnél. 2x47VAC, azaz ±65VDC tápfeszültségről beszélünk.
Kívülről szemlélve elmondható, reloop olyan skót, hogy 150VA-es trafóról akar 200W-os erősítőt járatni, de azt kell mondjam bírja és bírja (a rendeltetésszerű használatot).
Leégett transzformátorról jobbára aktív szubládák esetén szoktam értesülni, ahol a szellőzés megoldatlansága miatt a legnagyobb gondossággal méretezett trafó is óráról-órára pár °C-ot melegszik és egy maratoni mozizástól akár tényleg el is pusztulhat.

Általánosságban írtam, az élet minden területén tapasztalható gyártói költségoptimalizálásra és az ezzel járó silányabb/megbízhatatlanabb/nem olyan tartós tömegcikkekre, termékekre. Amatőr körülmények között nem feltétlenül a spórolásról szól egy készülék építése, megadja az ember a cuccnak azt, ami kell, beleteszi, ami kell. Úgyhogy reloop se legyen skót.

Ezt a kérdést legalább hatszor láttam már felvetődni kilenc év alatt a témában, és mindig két táborra szakítja az építők hadát. Egyetértés nem született még soha, mindkét tábor hoz érveket, ellenérveket. Ezért is írtam hogy ne menjünk mélyen bele, mert parttalan vita lesz csak ismét..

Köszönöm a korrekt összefoglalást.