Köszönöm.
Válaszodról az jutott eszembe, hogy anno, emlékszem, fejhallgató kimenet nélküli magnódeckemről úgy hallgattam zenét erősítő nélkül, hogy gyártottam egy kábelt két RCA dugóval és egy 6,3-as jack aljzattal, és így a fejhallgatóban "átlagos hangerőn" szólt a zene.
Nem tudom, hogy a fejhallgatóknak mekkora az impedanciája/milyen teljesítményűek a hangszóróik, de a számításaid szerint stimmelhet a dolog?

Nem ilyen rózsás a helyzet. A hordozható ketyerék teljesítménye (és ezáltal a kimenő feszültsége) a halláskárosodások elkerülése érdekében nemzetközileg szabványban rögzítetten korlátozva van.
Ezt az almás telefont 3,6 Ohm -os névleges teljesítményen mérték, de valószínű, hogy nagyobb terhelő impedancián sem tud sokkal nagyobb (Volt nagyságrendű) kimenő feszültséget produkálni. Ez utóbbit tapasztalatból írom, az én 40 Ohm -os fejhallgatómmal halkan szólnak ezek a hordozható cuccok. Erősítőre kötve pedig a telefonon teljesen fel kell venni a hangerőt és még így is jóval kisebb a kimenő jele, mint pl. egy CD lejátszónak. Több olyan házibulit csináltunk már, mikor különböző telefonokról szólt a zene, volt olyan készülék, amivel teljes hangerőn (erősítő is, meg az eszköz is) nem tudtuk kihajtani az erősítőt. (egy 50W -os Yamaha rádióerősítőt, Aux bemeneten.)

Sziasztok! Először is Boldog karácsonyt! Másodszor, nem tudom, hogy jó helyen teszem fel a kérdést, de hát már mindegy. A kérdésem az lenne, hogy a pc tápegység felhasználható-e erősítő áramforrásnak? Bár sehol sem találtam erre utaló témát, és mivel a tápegység 12V-os nem sok megoldás jöhet szóba. Esetleg az autóhifi erősítők, de én legszívesebben A-osztályú erősítőt építenék. Ha valakinek van ötlete megköszönöm!

Nem a legjobb megoldás, kevés a feszültség és a földelés is gondot okoz olykor, főleg, ha esetleg a forrás is PC lenne.

Két variáción gondolkoztam, az egyik a működő pc-re kötöm. A másik, régebbi tápra kötöm ami elvileg jó, mert bemérték. Nem jutott eszembe, hogy gond lehet a földelés. Chieftec táp 350W passzív fsp-fel, nem sokat adnának érte használtan, végül is ezért jutott eszembe.

Egyik sem jó megoldás, iszonyat zajos lene. Az meg PFC nem FSP, az FSP egy gyártó.

Köszönöm a választ, akkor mennek a kukába a tápok.

Ki ne dobd, ha nem kell, akkor inkább ajánld fel itt, hátha kell valakinek.

Egyrészt maguktól sosem mennek, úgy kell odavinni. Másrészt miért dobnád ki? Elég sok működő erősítőt láttam már a PC táp 12V-járól működni, normálisan. Hogy jó lesz-e vagy sem az akkor derül ki ha kipróbálod. Ha nem csinálsz földhurkot lehet hogy egyáltalán nem lesz zajos. Ki meg egyébként se dobd a tápokat, inkább küldd el nekem.

Sziasztok!

Van egy analóg 5.1-es hangrendszerem mit szeretnék TV-hez és számítógéphez is használni egyszerre!
A dolog mikéntjében viszont bizonytalan vagyok.

A felállás:
Erősítő: 3 bemenet (első, hátsó, középső)
Set top box: 1 kimenet
Számítógép: 3 kimenet (első, hátsó, középső)

A számítógép HDMI-vel van a TV-re kötve és általában gépről is nézünk filmeket, így a gép és az erősítő 3 kábellel (első, hátsó, középső) összekötve teljesen jó is az 5.1-hez.

Viszont néha TV-zünk is, ezért szeretném a set top box-ot is rákötne az erősítő első hangszórók bemenetére.
A legkézenfekvőbb ha simán csak rákötöm azt is. Viszont nem tudom így mennyire károsítják egymást a számítógép hangkártyájával...
Mert megeshet hogy megy a TV, de közben játszok gépen, ilyenkor ugye két forrásból kell megszólalnia a hangoknak az első hangszórókon.

Mit tudtok ajánlani, mi az elegáns megoldása az elképzelésemnek?
Létezik valamiféle bemeneti elágaztató? Vagy egyszerű ilyet barkácsolni?

Szia!

Ha jól értelmezem akkor nem szándékozol az erősítőt több bemenetűre cserélni
Ha én lennék ilyen helyzetben akkor csinálnék egy egyszerű keverőt. Meg lehet oldani passzív vagy aktív verzióban. Én az aktívra szavaznék, mert az lenne az igényes megoldás. Mellékeltem egy egyszerű keverő kapcsolást. Ezt kéne úgy megalkotni hogy 2 bemenet és egy kimenet minden csatornára, úgy hogy az egyik PC adott csatornája a másik a set top box megfelelő csatornája legyen. Gyakorlatilag 3 db 2 csatornás sztereó audio mixerről van szó. (Nem tudom hogy a center mellett van külön Sub, vagy azt minden jelből leválasztja az erősítő.)
Remélem érthető voltam.

Köszi, ez jónak tűnik, megpróbálkozok vele!

Ha jól látom, akkor a TL072 tud két csatornát kezelni?
Tehát megoldható vele a stereo, nem kell belőle még egy.

Igen a TL072 az két darab műveleti erősítőt tartalmaz, de létezik több műveleti erősítős is (TL074, TL084) Ezek 4 műveleti erősítőt is tartalmaznak. Nem tudom, hogy használtál-e már műveleti erősítőket, vagy hogy mennyire vagy benne az elektronikában, de a műveleti erősítőt szimmetrikus tápegységgel kell ellátnod. (pl.: +/- 12V)

Ez utóbbit nem tudtam
Megnézem majd az erősítőben milyen az elektronika, remélem az is ilyet használ..
Meg úgy is tervezem, hogy ha találok annyi helyet a dobozban, akkor ezt bele is építem.

Nem kell.

Végül is nem "kell" de azt a megoldást igényesebbnek tartom
A kollégának igaza van anélkül is megoldható a dolog.

Így igaz, elegánsabb megoldás. De egytelepes kapcsolásban is jól érzik magukat a műveleti erősítők. Csak azért reagáltam a kell szóra, mert a szövegkörnyezet miatt úgy értelmezhető esetleg, hogy kötelező.

Sziasztok. erősítő építésnél mindig sablonokat használtam, mert lusta voltam végigszenvedni azt, amit a nagy tervezők megtettek. Nem is éri meg egy darab valamit prototipusként megépíteni, mert távolkeleti szomszédaink szekérszámra küldik a jobbnál-jobb modulokat. Amíg pár ezer forintból össze lehet dobni egy Bluetooth-os boomboxot, amin a gyerek döngeti a zenét mobilról egy hétvégi házban, addig nem nagyon van kinek dicsekedni egy erősítővel, ami több évig készült. Ráadásul a keleti modulok furatgalván, aranyozott stb. technikával készülnek, amíg itt a vasalás a módi. A fotós technika már hi-tech minőség. Ennek ellenére valami motoszkál bennem, hogy az elméletből fizikai dolog is szülessen. Kipróbáltam valamit. teszt Már néhány teszt után kiderült, hogy nem igazán torzításmentesek az erősítők, amikhez hozzáfértem. Egy komplex áramkört nehéz elemezni, ezért most részegységenként próbálom vallatni őket. Először a végfokozat, pontosabban a komplementer pár (vagy megfelelője) került górcső alá. Vallatás ugyanaz, mint a linkelt hozzászólásban, csak most nem használtam frekvenciafüggő fokozatot a belehallgatás folyamán, illetve nem volt nagyjelű fokozat sem. Konkrétan a végtranzisztorok megkapták az egyenáramú előfeszítést, AC szempontjából pedig gnd-re kerültek a bázisok (gate-k). Amit ki szeretnék deríteni: Adott félvezetővel felépített kimeneti fokozat mekkora nyugalmi áramnál/ emitter (source) ellenállásnál adja a legkisebb torzítást. Az kiderült, hogy minél nagyobb a nyugalmi áram, annál kisebb a torzítás, valamint kisebb emitterellenállás alkalmazásával ez az áram alacsonyabb lehet. Viszont túl kis ellenállásnál alkalmazásakor, nagy lesz a hőmérséklet változás okozta nyugalmi áram változás. Számomra érvágás volt az, hogy nem az audiófetek szerepeltek a legjobban. Még beszámolok a továbbiakról is.

Én csak azt nem értem, hogy végülis hogyan lett tesztelve, mérve vagy bármi? Csak mert az sem ebből, sem a linkelt hozzászólásból nem derül ki.

Itt döntöttem el, hogy a tettek mezejére lépek.Elmélkedés

Ja ez, azért nem jó, mert egyáltalán nincs kivezérelve az erősítő aminek a kimenetére van kötve a jel, szerintem ez nem a legjobb módszer.

Adott volt hozzá minden, úgyhogy gyorsan összedrótoztam. Egyelőre nem találtam más módot arra, hogy egy erősítő torzítását meghallgassam. Természetesen ha egy 1000 hz-es szinuszt kell megmérni, arra van bevált módszer. Viszont egy kavalkád jel (merthogy matematikailag nem igen írható le annak az összevisszaságnak minden paramétere amit zenének hívunk) az erősítő kimenetén miben másabb, mint a bemeneten. Ennek az eltérésnek egy része nem zavaró, más része pedig kellemetlen. Úgy tűnik, hogy azon a ponton visszaprüszkölt jel összefügg a szubjektív hallgatási teszttel.

Ha van jobb ötleted, nagyon szívesen vesszük azt is.
Az egész úgy kezdődött, hogy az erősítők csillapítási tényezőjéről beszélgettünk: kell a nagy DF, vagy szükségtelen. Erre "tothbela"-nak támadt az ötlete, hogy ezt akár meg is lehet hallgatni. Vitathatatlan, hogy ez a meghallgatásos módszer szubjektív, viszont összefüggést vélt felfedezni az így hallott hang relatív torzítása és a tesztelt erősítők valódi hangminősége között. Ez utóbbi dolog is erősen szubjektív, hogy most egy adott erősítő szép hangú-e, avagy sem. Tehát ebbe a kategóriába belefér... és végső soron nekem maga az ötlet tetszik.

Nincs tudomásom olyan mérésről melynek számokkal kifejezett eredménye valódi összefüggést mutatna az erősítők meghallgatásos alapon történő meghallgatásával, bár ezzel már sokan kísérleteztek a világ minden pontján... sikertelenül. Ezt az "eljárást", vagy "módszert" én személy szerint eredménynek és előrelépésnek könyvelem el, amely egy paraméter gyors, biztos és egyszerű megállapítására kiválóan alkalmas.

Az ember az egyetlen tényező ami miatt ez így lehet, ha tudod, hogy mit és hogy mérj házilag is minden alátámasztható. A legtöbb audiofil-nek pedig épp az a számokkal alátámasztott egyértelmű alacsony torzítás unalmas, meg fátyolos meg az ég tudja mivel szokták jellemezni.

Akkor biztos tudod hogy kell megmérni a teret meg egyéb dolgokat. Amikor a komplett szett ugyanaz (hangforrás, előfok, doboz, kábelek stb.) csak két végfok van cserélgetve (átkapcsolgatva), és az egyik szól valahogy, a másiknál meg kinyílik a tér, mintha az ember bekapcsolna valami térhatás növelő áramkört (nem kapcsol be semmit, és a két különböző végfok is bőven túlteljesíti a hifi vagy akármilyen követelményeket, tehát egyik sem gagyibb műszeresen mérve a másiknál). Sok esetben még ugyanarról a tápról is jár mindkettő, tehát még abban sincs eltérés.
Vagy szól az egyik, és amikor átkapcsolunk a másikra akkor olyan mintha egy függönyt vagy lepedőt lógatna valaki a dobozok elé. És nem valaki hallja így, hanem kb. minden jelenlévő.
Szóval kíváncsian várom a mérések leírását ami ezeket és az összes hasonló jelenséget egyértelműen alátámasztja. Egyrészt azért hogy ne kelljen már életemben ilyesmivel foglalkozni csak mérni, másrészt hogy igazolva legyen hogy nem milliók vannak megkergülve, vagy szenvednek hallásproblémákkal, csak egyszerűen buták, és nem tudják hogy ezt a dolgot igenis lehet mérni, és hogy hogy kell mérni, amit évtizedek óta eddig még senkinek sem sikerült.

Csak most olvastam bele ebbe a témába.
Jól értem, hogy van valaki, aki tudni véli melyik az a paraméter (vagy akár több is), amit ha megmérünk, akkor az eredményből egyértelműen tudni lehet mennyire lesz jó egy erősítő hangja?
Ha igen, akkor sok-sok ember vágya teljesül (persze csak ha napvilágra kerül az okosság).

Az a sz@r az egészben, hogy az erősítőket emberek hallgatják... a fülükkel
Tudok olyat mutatni, hogy "A" 0.001% torzítású, "B" meg 0.1%, oszt mégsem "A" szól szebben. Persze ezeket vájtszemű audiofülek hallgatják. De nem tudom van-e értelme erről vitát indítani itt (is). "tothbela" "felfedezett" valamit, ami másnak nem jutott eszébe, pedig kézenfekvő "mérés" volt. Miiért nem Matti Otala találta ezt ki? Akkor most híres lehetne úgy igazándiból.

Nem értem mi a kötekedés tárgya nálad pontosan. Mi bánt? Ki bántott? Ha nem tetszik a téma, nem kell hozzászólni. (Elnézést, ha elragadtattam magam kissé.)

Köszönöm, hogy nyomon követed vitát amely már megint kialakulóban van a "hülye hányendesek" és a mindent mérésékkel alá támasztani nem tudó "semmihezsemértekdeminbebelepofázok" között

"reloop" ide küldött minket, és utólag már belátom milyen bölcs döntése volt ez neki. Kezd elvonttá fajulni a dolog, de hát ez egy hobbi fórum, mindenki szabadon elmondhatja, miről, mit gondol... és nekem tecccenek ezek a vitának nem is nevezhető nem tudom mik. Vannak. Életet visznek a kissé ellaposodott - nemtudommibajalehethanemszól - hozzászólások közé. Mellé. Szóval érted

Bővebben: Link Itt igazából elég nyílvánvalóan le van írva, hogy mi miért van és egyértelmű, olvasva teljesen logikus válaszok vannak. A kedvencem a miért kell 20KHz+ sávszélesség, ha nem is hallunk felette, nagyon jó magyarázat van rá! Kezdésnek egyenlőre ennyi.