Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Muzeális készülékek-alkatrészek restaurálása
Lapozás: OK   420 / 581
(#) zolika60 válasza zoly15 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
Ha csak itt nem. Semmi képp nem olcsó.
(#) cua válasza zolika60 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
ebay-en is kaphato neha (epp most is).
(#) hobbyjani válasza zoly15 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
Valódi kommunista ic,még a guglin sincs semmi adat róla csak oroszul.
(#) maci80 válasza zoly15 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
Szia! A rajzot megtalálod a listában, le is lehet tölteni Bővebben: Link
(#) zoly15 válasza maci80 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
Köszi szépen!
Találtam ilyen részleteket, de ez jobb
Bár sajna IC-t szerezni szinte lehetetlen....
(#) Massawa válasza zoly15 hozzászólására (») Okt 4, 2016 /
 
Ekvivalens a Siemens SAJ 410
Ill az SES SFF5002E ( más a lábkiosztása)

Sajnos ezek sem tul gyakoriak.
(#) Massawa válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 4, 2016 / 1
 
Nem volt az IC soha kommunista, csakhát akkor abbol föztek ami elérhetö volt.
(#) hobbyjani válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Maga az ic nem volt kommunista találmány az biztos,hiszen a japánok találták fel,de rengeteg ic-t gyártottak a szovjettek és a KGST országok,azok voltak a kommunista ic-k.
(#) hobbyjani válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Ezeket a Farfisa orgonákba használtak,de a gugli még ezekről sem tud semmit olyan ritkák
(#) Massawa válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
De szinte valemennyinek volt nem kommunista eredetije. Talan egy kezemen meg lehetne számolni azon IC-k mennyiségét amiknek nem volt nyugati megfelelöje. Még annak az orosz procinak is volt, ami csak az orosz foglalatokba ment be mert metrikusan 2,5mm-re tették a lábakat.....
(#) Massawa válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Sajnos ez van, a Farfisszák sem tul gyakoriak de eltüntek egyébb osztok is nemcsak az U112D. Nemrégen egy Hohner izét sem tudtam már rendbe tenni, mert kimerültek az SAJ tartalékaim, pedig még a régi szép idökben majdnem a havi fizetésemet költöttem a spájzolásba. Ebbe a Hohnerbe meg a isten tudja mi ütött, 6 oszto halt meg amikor hozzám hozták.
(#) hobbyjani válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
A Farfisa már csak valami riasztó berendezéseket gyárt,úgy lerobbant,a Hohner még gyárt tangóharmonikát de szintit már nem,a Vermona gyárnak még a helyét is felszántották.úgy ezek a masinák már tényleg múzeálisak
(#) Massawa válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Valahol nem régen láttam uj Vermona reklámot ( azt hiszem nyáron Chemnitzben). De lehet, hogy csak valaki megvette a nevet....
(#) zolika60 válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
(#) Pethy997 hozzászólása Okt 5, 2016 /
 
Kedves Hobbielektronika Fórum tagok,
azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy örököltem egy Univeka type 147 tipusú multimétert és nem
igazán vagyok benne biztos hogy hogyan kell mérni vele.
Digitális multiméterrel tudok mérni, de ez a régiség nem olyan egyértelmü számomra.
Ötleteim vannak, de nem merek nagyon kísérletezgetni, mert félek hogy tönkreteszem.
Eddig csak az ellenálásmérö funkciót próbáltam ki, mert az külsö áramforrás hiányában veszélytelen.
Leginkább az lenne a kérdésem hogy feszültség és áramerösség méréséhez a kontaktokat hova kell bedugni. (Ohm- hoz már tudom, +/KOhm)

Az enyémröl már kicsit lekoptak a feliratok és nem nagyon látszanak a képen ezért likeltem eggyet az
internetröl:
http://www.radiomuseum.hu/muszerek_e/univeka.jpg
(#) Kera_Will válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Lehet eretnekséget írok mint ötlet:
Ott van a CMOS 4040 12 tagú bináris osztó azzal nem lehet helyettesíteni?
Sejtésem szerint az legfelső oktáv alaphang generátor után bináris osztókkal csinálták meg az alsóbb oktávokat.
Ezek a régi orgona cél IC-k mivel tudtak többet/kevesebbet mint a cmos osztók?
Ok persze adatlap ... de hirtelen nem lelek fel.
Lábkiosztása biztos , hogy más így másik panel terv vagy segéd panelre helyezés bekötés varálás.
Benne volt esetleg a hanggenerátor is ?
Akkor 4060 ... igaz abban van 2 csavar is csak a 3dik osztott freki jön ki. Meg van egy ugrás 10es után a 12 es bináris osztó lett kivezetve (11es kimarad) .
(#) Kera_Will válasza Pethy997 hozzászólására (») Okt 5, 2016 / 1
 
Feszültség méréskor akkor a legveszélytelenebb a helyzet ha mindig a legnagyobb méréshatárt választod ki.
Aztán addig mész lefele amíg a mutatót sikerül a 2/3 kitérés környékére mozdítani.
Deprez műszerek abban a kitérésben pontosabbak ...
De ha nem billen addig akkor nem ... nem létkérdés.
A V betű lesz a feszültség mérési bemenet.
A +5 KV nagyobb átütési szilárdságú és ohmikus értékű előtét ellenállás lánccal segíti védeni a műszer n*1-10 mV nagyságrendű érzékenységét.
Az A pedig áram mérés söntjeinek a bemenete.
A középső tárcsás kapcsoló üzemmód és részben ellenállásmérés szorzójának beállítására szolgál.
A két szélső pedig az áram vagy feszültség méréskor váltanak az előtét vagy sönt ellenállások között.
+ vagy minek látszik a fotón az a közös mérő pont .
A jobb oldali ohm jelű gombbal lehet az ellenállás mérőt nullázni.
Ellenállásmérő pontok rövidre zárásával 0 ohmot beállítva.
A hozzászólás módosítva: Okt 5, 2016
(#) Massawa válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
A dinamka tartományuk magasabb igy kevésbé zajos a hang. Ha jol emlékszem ezek 0 és -27V-ra mentek ahol a -1V a H szint és -10V volt az L szint. Annak idején igy osztották meg a digitális meg az analog GND-t az elektronikus hangszerekben meg a keveröpultokban és csökkentették minimumra a zajt. (Nem ugy mint a mai PC-k hangkártyáiban ....
Azaz a késöbbi CMOS-okat 0 és -10V közé kellene illeszteni, ahol a 0V lenne a H szint a -10V meg lenne a CMOS GND- je.
7 darab 2-s oszto volt tokonként.
Szoval meg lehetne csinálni, de nagyon sok proba kellene hozzá, hogy még a régi hangszerben is müködjön. Modern SMD cuccokbol lehetne csinálni vékony NYÁKon SAJ ekvivalens hibridet amiket talán némi szerencsével be is lehetne egyszerüen illesztgetni a rosszak helyére.

Itt az U112D rajza
A hozzászólás módosítva: Okt 5, 2016
(#) Pethy997 hozzászólása Okt 5, 2016 /
 
Kössöznöm a segítséget, a legnagyobb dilemma az volt hogy mi a COM, aztán rájöttem, csak a + lehet az.
Megértem kezdésnek 1,5V meg a 9V elemeket, aztán meg a konnektort is. Egész pontos az elemeknél kb 0,1V-ot tévedett, de 230V-ot teljesen pontosan megálapította.
(#) hobbyjani válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 5, 2016 / 1
 
Iskolás koromba épitettem én is egy orgonát TTL ic-kel,12 db 555 ic felsőhang generátorbol és 12 db 7493-as osztóvonalbol ált,3 oktávos volt ,hogy orgona hangja legyen össze kellet kötnöm három ,három oktávot minden hangnál,ezért lett az öthangos osztó sorbol csak három oktáv
(#) zolika60 válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
A nyolcvanas években a Rádiótechnika újságban, vagy az évkönyvben mintha lett volna orgona építésről szó. De már csak ködös emlékeim vannak róla.
(#) Massawa válasza zolika60 hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Az nagyon profi cîkksorozat volt. Azt hiszem valamilyen valodi templomi orgona vezérléséröl illetve részleteiröl szolt.
De ilyen egyszerü osztos orgonák egész tömege forgott akkoriban közkézen, persze nem U112D-vel mert az akkor is hiánycikk volt, de voltak mindenféle osztok stb.
(#) Kera_Will válasza Massawa hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Köszönöm az információt !
Akkor ezek inkább sima tranzisztoros bistabil multivibrátorok lehettek? Na jó TTL is az de nekem a klasszikus 4 ellenállás 2 tranzisztor topológia jut eszembe a hagyományos előző generációs egyedi tranzisztoros osztós orgonák világa.Negatív szintű pozitív logikával rendelkezett más feszültség tartományban.
27 V táp az kissé sok a CMOSnak max 18V .
(#) Massawa válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 5, 2016 /
 
Azok már CMOS-s osztok voltak csak nem a késöbbi CA kategoria. És ahogy látod a táp -27V volt, de csak -10 V-ig kapcsolt.
(#) Kera_Will válasza Massawa hozzászólására (») Okt 6, 2016 /
 
Igen valóban lehet régebbi generációs MOS ... emlékeim szerint az első INTEL 8080/8085 uProceszoroknak is kellett negatív tápfesz is NMOS technológia miatt .
(#) Gafly válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 6, 2016 /
 
Három tápfeszültsége volt a 8080-nak: -5V, +5V és +12V.
A 8085 már egy +5V-ról működött.
(#) hobbyjani válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 6, 2016 /
 
Egy ilyen tranzisztoros orgonát lehetetlen volt házilag megépiteni,mert ipari mennyiségű tranzisztor,ellenálás,dioda és kondi kellett hozzá,pedig egy román könyvben láttam egy ilyesmit ,a szerző amatőröknek ajánlot orgona épitést ,sőt még egy csöves változatot is.De aztán heuréka ,és felfedeztem,hogy lehet TTL-böl ilyesmit fabrikálni
(#) Kera_Will válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 6, 2016 /
 
CC -s csövekkel könnyebb volt a flip-flop építés 2 in 1 ... persze a méret és a fűtés energia az nem kevés többletet jelentett a tranzisztor méret és energia viszonyaihoz.
Az integráltság növekedése (IC-k) sokat segített a méretek csökkentésében.
(#) hobbyjani válasza Kera_Will hozzászólására (») Okt 6, 2016 / 1
 
Valahogy igy nézet ki egy csöves orgona.De abba az időben inkább a Hammond féle hanggenerátor kerekes orgonákat kedvelték,azok sokkal megbizhatóak voltak
A hozzászólás módosítva: Okt 6, 2016
(#) Kera_Will válasza hobbyjani hozzászólására (») Okt 6, 2016 /
 
Idézet:
„hanggenerátor kerekes orgonákat”

Akkor abban sejtésem szerint , mechanikusan pörgő (több pólusú tekercs vagy fogaskerekes pick-up, bármi amivel stabilan elérhető volt az adott magasabb hangfrekvencia ) generátor szolgáltatta az alap hangjelet és azt osztogatták lejjebb tranzisztoros/csöves flip-floppal.
A hozzászólás módosítva: Okt 6, 2016
Következő: »»   420 / 581
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem