Ok ezen nem vitatkozunk! Rajzold le!

Üdv! Bocs, hogy beleugatok, de mi a 18-as csövet 10cm-re tekerjük, csigában. Négyzetméterenként 9,1 méter cső megy bele átlagban plussz a "kötés". 35°C-os előremenő víz volt eddig a maximum.

Pont azt tettem. Úgy jött ki a ~7m. Viszont érdekelne, hogy neked hogy jött ki 5m lerajzolva, hogy jönnek ki a szakaszhosszok.

Csigába minél több a m2/kör, arányában úgy csökken a m2/m-re vetített érték. Azért csak 9m körüli az érték.

Szia4
Az O-Gy annyira a lakás közepén van, hogy oda és visszavezetés gyakorlatilag nincs.
20-as közzel van tekerve csigában ( a 4-es rajz szerint). Nem csak a padló fűt, van radiátor is.
Üdv.

Még annyit, hogy a 75 m2 a hasznos terület, ebből kivontam a bútorok által elfoglalt részt így a betekert trerület igazából csak kb 60-65 m2.
Üdv: Attila

Ha kb 10 m2/kört nézünk, akkor neccesen (ha helyenként nagyobb mint 20cm az osztásköz) de elég lehet az 50m/kör csőhossz... bár számítás szerint kb 20%-kal kevesebb mint amennyinek kéne lennie minimum.

Sziasztok,
tanácsot szeretnék kérni. Lakásfelújítás keretében átalakíttattam a fűtési rendszerem. Előtte: csak radiátorok minden helyiségben, a fűtést + meleg vizet egy Ariston clas evo 24 kazán biztosította. A felújítás körében a kazán maradt, a melegburkolatos helyiségek kaptak helyiségenként termoszelepes radiátorokat + a fürdőben törölközőszárító, a hidegburkolatos helyiségekben (a fürdőben is) pedig padlófűtés van. A padlófűtés kapott egy külön szivattyút, amiről a gépészek azt gondolták, majd beköti a külön kihívott aristonos szaki a kazánba.
Amikor kihívtam egy Ariston szervíz emberét a szobatermosztát + szivattyú bekötéséhez, a termosztátot bekötötte, de a szivattyúra azt mondta, nem köthető a kazánba, és ha szeretném, majd a kollégái megcsinálják amit kell (mintha hőcserélőt emlegetett volna), ő ezzel nem foglalkozik.
Szóltam a gépészeknek h mit mondott az aristonos szaki, de azt mondták, majd ők megcsinálják; ha esetleg nem jutnak vele semmire, majd akkor jöhet a szervíz. Múltkor kijöttek, h csőtermosztáttal megoldják a dolgot, de aztán az egyikük felvetette, h ez így nem lesz jó, nem fog visszahűlni a cső olyan hamar, h időben lekapcsoljon a padlófűtés külső szivattyúja és melegvízvételezés esetén a váltószelep megfelelően működjön. Szóval egyelőre nem csináltak semmit, h majd még konzultálnak vkivel, de a bizonytalankodás okán van bennem némi aggódás, h biztosan jó lesz-e, amit majd csinálni akarnak a rendszerrel. Annyi infóm van, h változatlanul a csőtermosztáttal kívánják megoldani (siemens RAM-TM2000M).
Járható út-e egy ilyen megoldás, vagy mindenképp valami komolyabb, megbízhatóbb szabályozás kellene?
Ha a neten keresgélek, csak az aggódásom erősödik, mert hőcserélőtől a hidrováltóig már sok mindent láttam.
Jelenleg úgy fűtök, hogy a padlófűtés körei elé szerelt szivattyú nincs áram alatt, mivel az aristonos szaki azt mondta, erősebb, mint a kazán belső szivattyúja, és a váltószelepet tönkretenné az első melegvíz-vételezésnél.
Csatolok képeket, remélem, látszani fog, ami releváns.
Köszönöm előre is az építő észrevételeiteket.
Márti

Szia!
Nem fogja bántani a szivattyú a váltószelepet mindaddig, míg a radiátorok le nem zárnak. A csőtermosztátot a közös előremenőre kell rakni, kb 35 fokra kell beállítani és ellenütemben kell bekötni.
(A váltószelep motorja 230V tudtommal. Onnan is le lehet venni vezérlőjelet. Kombinálva a csőtermosztáttal hatékonyan vezérelhető a szivattyú)

Szia
Sajna a váltó szelep 24v-os, de szerintem nem is ez a megfelelő megoldás. Simán meg kell relézni (2 morzés relével) a termosztát jelet és így tudná kapcsolni a padlófűtési szivattyút illetve a kazánnak is biztosítana megfelelő jelet. Cserébe nem lenne a padlón utokeringtetés illetve még annyi hogy a tsz radiátorra nem szabad semmilyen fejet feltenni hanem kell hagyni a szabad áramlást.

Én azért ezt a rendszert, nem tartom jó megoldásnak,mert ha a radiátoros helyiségekben elég meleg van, és lekapcsol a termosztát, hogyan lesz a padlófűtés működtetve? egy hidraulikus váltó beépítése sokat segítene a helyzeten. Szerintem ez sokkal fontosabb dolog, először ezzel kellene foglalkozni. Na és a két kör (padló-radiátor) egymásrahatásával is kellene kicsit foglalkozni, mert így a két rendszer bizony megzavarhatja egymást!

Szia,

ebben az esetben a padlófűtés csak akkor megy, amikor a radiátorok.
Az nem derül ki, hogy milyen komfortot szeretne a kérdező,de szerintem így nem lesz mindig megfelelő hőmérsékeltű a padló, és ingadozni is fog a hőmérséklete.Én elgondolkodnék egy padlószenzoros termosztát beépítésén, amennyiben ez utólag még lehetséges.Így külön lehetne szabályozni a padlót is és a radiátorokat is.

A gyors megoldást javasoltam. Amúgy én is két körre osztanám és akár egy rádiós termosztáttal és folytott radiátorral a nappaliban meg lehetne oldani a dolgot. Amúgy nem akarom itt reklámozni a dolgokat de pont ilyen esetekre készítek vezérléseket. Csak még javallott minimum egy zonaszelep illetve egy bypass ág.

A kecó úgy néz ki, h 72 nm, hosszúkás alakú. Kb a lakás két végébe esnek a parkettás (radiátoros) helyiségek, középen kb 40 nm-en pedig a hidegburkolat "csoportosul", és itt van a termosztát. És igen, persze, tök jó lenne, ha a padlófűtés állandóan langyosan tartaná a padlót, meg hát nyilván akkor hatékony, ha nem csak az esti órákban kap melegvizet, amikor itthon tartózkodom.
A gépészek azt mondták, a megfelelő komfortot majd a "tekergetésekkel" meg tudom oldani, bár gyanítom, ez elég elhúzódó folyamat lenne.

Hát annyiból megnyugtattál, h akkor teljesen tönkretenni a csőtermosztát beépítésével nem fogják a rendszert, de mint kiderült, nem is ez a legjobb megoldás.
Nem tudom, ez számít-e, csak írtál arról, h addig nincs baj, míg a radiátorok le nem zárnak: a nappaliban 2 radiátor van, és csak az egyik termoszelepes, a másikon csak sima zárhatom-nyithatom szelep van.

Ehhez szakit is tudsz ajánlani? Mert hogy akik a fűtési rendszeremet építették, ilyet tuti nem fognak csinálni. Csak néznének szerintem azokra a megoldásokra, amiket itt írtok, gondolom ezt abból is, h nekik abszolút nem ilyesmi jutott eszükbe.
Kire bízhatom, h ezt oldja meg? Én nem értek hozzá, de mire hazajövök, 22 celsiust szeretnék a lakásomba.

Valahogy nem megy a fejembe, hogy lehet, hogy valaki így kiad egy munkát a kezéből.
Elvileg már csak a szivattyú bekötése, vezérlése lenne hátra, és élvezni a kényelmet.A megrendelőnek ez a jogos elvárása, hiszen ezért fizetett.Erre kiderül, hogy a rendszer hidraulikailag is elhibázott, hidrováltó, zónaszelep bypass, meg hasonlók szükségeltetnének.És nem neki lenne a feladata, hogy megoldásokat keressen.Ezért vannak (lennének) a szakemberek.
Sajnos azt látom sokszor, hogy elmarad a tervezési fázis.A hidraulikus részt, és az elktromos részt szerintem együtt kellene tervezni, már a kiépítés előtt.Elkerülendő az ilyen problémákat, amik utólag már nehezen orvosolhatók.De nemhogy nem dolgoznak együtt a szakik, még a csőszerelő sem végzi el a saját szakmunkáját rendesen, hidraulikailag sem állja meg a helyét a rendszer sokszor.
Bocs a kirohanásomért, de engem nagyon bosszant az ilyesmi.

Szia!
Mindenhol vannak ilyen HMCS-k, (helyi menő csávók) akik megmondják a tutit. Tudom én azt; minek az bele; majd én megoldom; én már negyven kazánt hegesztettem életemben; fél áron dolgozom; stb….

Teljesen igazadvan.
Én annak idején egy másik gépész cégnél dolgoztam és most már a két volt fönököm (ők tanították meg a gépész azkmát) felkeres hogy leegyeztessük milyen vezérlést tudok készíteni nekik és milyen legyen a "hőközpont" kiépítése. Sajnos a szerelők 99% nincs tisztában a szabályzással és ősszetolnak gyári modulokat hogy majd a beüzelmelő megoldja de sajnons az esetek nagy részében teljesen felesleges dolgokat tesznek bele, "ő látta a gyártó honlapján a sémát és az tuti jó" na ezek a leg rosszabbak. Mindig a rendszerhez kell tervezni a hőközpontot és vezérlését nempedig a vezérléshez és hőközponthoz a rendszert. Sajnos sok elb....tt háznál jártam és javítottam dolgokat.
Mindezt persze nem rég űzöm csak 6-7 éve de hibáim voltak viszont javítottam minden esetben.
Egy egyszerű eset: szilárd tüzelésű rendszerhez kellett egyvezérlés, meg iscsináltam de már az elején jeleztem hogy ez így nem jó mert egy áramszünet és ott a baj, sajnos jött a baj. Ezek után nem vagyok hajlandó hűtőkör nélkül még kiadni sem nemhogy telepíteni bármilyen vezérlést.

Itt befejezném az off-ot mert csak bajt csinálunk.

Körülbelül ilyen kialakítás lenne a legmegfelelőbb mint a mellékelt képen van. Ennél biztosított, hogy a két rendszer egymástól függetlenül is tud működni!

Sziasztok!
Házat építettetek és lassan el kell dönteni a fűtési rendszert.
Az lap dolgok azért adottak, de várom a kivitelezőtőtől/fűtésszerelőtől a rajzot, én meg okosodok a netről...
Ami adott, hogy a földszinten padló fűtés lett letekerve. Az emeleten radiátorok lesznek (4 szoba+fürdő). 2 termosztátot szeretnék, a két szintre egy-egy, és a radiátorokat nem szabályoznám külön-külön. Értelmes keretek között egyszerű rendszert szeretnék. Az emeleten vagy egy kis gépészeti helyiség. Fűtő kazán (Ariston) és egy 200 l-es HMV tartály a kazán mellett. (ha a pénz engedi pár éven belül a kollektor felkerülne a HMV-hez még )
A szerelő első körben hőcserélős rendszert ajánlott, én pedig a neten olvasgatva, pár boltba bemenve/kérdezgetve azt gondolom, hogy hidrováltós rendszer jobb. A legjobb rajzokat eddig a Honeywell példatárában találtam. Onnan vettem ki kettőt, ami nálam lehetne.
De pár kérdés lenne:
Hőcserélős rendszerbe: amikor HMV-et szeretnék, és elindul a kazán szivattyúja, akkor hűtés is egy kicsit "megy"? Vagy a zónaszelep teljesen lezár? Például egész nyáron zárva van itt a szelep, vagy nekem kell kézzel elzárnom?
Hidrováltos rendszerbe: lehet a hidrováltót "hátrébb rakni", hogy a radiátoros kört, vagy a HMV-es kört még kazán szivattyúja vigye?
Sokallom a plusz 3 szivattyút a hidrováltó után. 2-tővel megoldható?
Mekkora problémát jelent, ha a radiátoros és a padlófűtéses víz keveredik? Gondolok itt a radiárokból jövő szennyeződésre. Mert a hőcserélő fizikailag elválasztja a két rendszert, addig a hidraulikus váltó nem.
És végül mekkora a valós árkülönbség a két rendszer között? Szerintem max a 3 motor ára, kb 120eFt lehetne a valós, mert hőcserélős rendszerbe van plusszba pár zónaszelep, ami a másikba nincs.

Ez a hidrováltó eltolás azért több sebből vérzik! Az első gond, az vele, ha a radiátoros kör termosztátja lekapcsol mert már elég meleg van ott akkor hogyan lesz a padlófűtésbe melegvíz? A zónaszelepek ugyan erre vannak a rendszerben, de a rajzodon ezek motoros szelepek, hát egy komolyabb motoros szelep a szivattyú árával vetekszik. Hogy lesz ebből spórolás? Egy szivattyú megspórolása nem ér annyit, hogy megbonyolítsátok a rendszert! A hőcserélőről annyit, hogy mostanában nagyon ajánlják a kondenzációs gázkazánokhoz a szennyeződések lerakódásának elkerülésére, mert ez a típus nagyon érzékeny rá, na meg az oxigéndiffúzióból adódó problémák elkerülésére is jó.
A gázkazán amit beépítenek alapból nem tudja a külső HMV tároló vezérlését? Manapság ez nem feláras opció!

Akkor te a hőcserélős rendszerre szavazol?
Nem a spórolás az elsődleges cél, hanem egy jól működő rendszer.
A kazán pontos típusa még nincs meg, csak Ariston Premium Evo vonal, megnézem a HMV vezérlés dolgot.

Nem egyértelmű ez a hőcserélő beépítése. Ha a rendszer teljesen oxigéndiffúzió mentes akkor nem feltétlenül kell bele, viszont akkor egy jobb mágneses iszapleválasztó kellene a kazán visszatérőágába. A legnagyobb gond, hogy ebben a fűtés témában minden drága!

Szia! Én ugyan nem vagyok szerelő de nálam hasonló hőcserélős megoldás van megépítve és nagyon meg vagyok vele elégedve. Ha már ki lett öntve a padlófűtési csőhálózat akkor már nincs lehetőség a földszinten radiátoros kört kiépíteni ha utólag az derülne ki, hogy kevésnek bizonyul a teljesítménye. A csak ezzel való fűtés nem igazán helyénvaló, inkább temperálásra kellene gondolni ezen a téren (burkolat, bútorzat által takart felületek). A radiátorokra jobb ha teszel termosztatikus fejeket, mert sokkal hatékonyabb lesz a megtakarítás. A két szobatermosztát sem fontos ha egy is elvégzi azt amit kell. A fenti leghidegebb helyiségbe kell tenni és ott a radiátorra nem kell termofej. A padlófűtési részt egy FTC végzi a hőcserélőn, semmi motor és keverőszelep ...

Ha már a jó rendszer.
Az evo-hoz meg kell venni a saját fűtési szabályzóját, ami 2 kört tud figyelembe venni, és számolni. Ebben az eseben kell egy 3utú zónaszelep a hmv-nek, egy 3 utú motoros szabályzószelep és egy szivattyú a padlófűtésnek. A homogén kört a saját szivattyúja hajtja A szabályzóhoz van egy központi vezérlő (termosztát) és esetleg egy kiegészítő termosztátot lehet venni a második körnek.

A Danfoss FTC hőmérséklet szabályzón én is gondolkodom.

A fűtő kazán az Ariston Genius Premium Evo 24 eu epr lenne. Ha jól értem, akkor ez a kazán vezérli a HVM tartályt.
Miért kell még a 3 utú zónaszelep a hmv-nek? (Technikailag gondolom azonos lenne, mint a padlófűtés szabályzása a hőcserélős rajzon. )
Én erre gondolnék most, hogy a padlófűtésnél FTC-és szabályozás a motoros 3utú helyett.

A 3utú zónaszelep váltja a hmv és a fűtés közti irányt, de szerintem a kazánodba már benne van, tehát az nem kell. A motoros szabályzó csak akkor kell ha időjáráshoz akarod szabályozni a köröket. Az értéktartó szabályzás unkonfortos lesz, ha csak padlófűtés van az adott zónában. Az ilyen zónákba inkább arányszabályozás kell.

Az arányszabályozás itt mit jelent?
elméletileg arányszabályozás, ha az összetevők (itt előre menő és visszatérő) aránya változatlan, miközben az átfolyás változik. (ha jól tudom)