Ha növeled az antenna anyagának vastagságát, akkor annak sávszélessége nő. A hossza alap-frekvenciára méretezésében a rövidülési tényező változik,vagyis egy picivel rövidebb lehet az antenna hossza, de szerintem nem szükséges figyelembe sem venni akkor,ha az átmérő változás csak 100 vagy 200 % - nyi.

Bizony szükséges lenne figyelembe venni a rövidülési tényező változását, de kiszámolni szinte lehetetlen. Csak az a szerencse, hogy a vastagabb rövidebb is, így a hangolás némi fűrészelgetéssel elvégezhető.

Műszaki ember lévén, a linken levőt magam is elég furának tartom. Kiviteléből adódóan kültérre semmiképp se, legfeljebb padlásra alkalmas. Mindenképpen úgy gondoltam összeállítani, hogy a négy lefelé álló láb és a sugárzó egy kisebb műanyag dobozból induljon ki, ami a mechanikai rögzítést és a tömítettség kérdését is megoldja.

Akkor marad a cső, 10mm átmérővel vagy felette amit lehet kapni.

Igaz, kicsit fáradt voltam lehet, bekevertem a felette állóval, de az amphenol aljzat ilyetén (a link) alkalmazása nem időjárás álló antennát eredményez, sőt a kábelt is tönkre teszi, bele vezeti a vizet, a kábelezés nem követendő példa, az antenna rögzítése? ... Na mindegy arra szeretem volna felhívni a figyelmet, hogy a képen látható antenna és szerelés élettartama első eső + 2-3 hét utána még a rádióra is veszélyes lehet (a beázott kábel rf zárlat) de addig működhet ha kihangolható. Elviekben volt egy hasonló konstrukció "tripleg" néven 3 ellensúllyal eredetileg az is Németből és kopizták is idehaza, de a csövek 14 mm körül voltak. Szerintem az amphenol aljzat rögzítő furatainak száma adta a 4 négy ellensúlyt meg a 3 mm átmérőt. Lehet nem szabályos, de botantennának minősíteném, és 5/8-ad lambdára méretezném ha lehet, mert ez hozza a legjobb nyereséget.
Joe

Ez az UHF csatlakozós antenna kissé durva, de ahhoz jó, ha gyorsan kell egy provizórikus antennát készíteni. Egyébként én a konstrukciót mindíg gépkocsi antenna csonkból készítve szoktam ajánlani, ott ilyen beázási gond nincs, allulról jól lehet szigetelni, fellülről jól zár az eredeti konstrukció.
Egyébként sehonnan nem kell koppintani, meglehetősen régen ismert, és általánosan használt antennatípus.

Üdv! Melyik antenna típust célszerűbb választani fm adóhoz, nyitott dipólt vagy a gp antennát?

Ha valódi körsugárzást akarsz, akkor a ground plane-t, de az csak függőlegesen polarizált adáshoz-vételhez jó.

Sziasztok, rég voltam itt
Vettem egy jó (drága) konyhai rádiót, AEG, Bluetooth(ami minek ide), meg minden. Problémáim:
1. Felsőgödön lakom, 27 km-re Bp-től.
2. Csak rétegrádiókat hallgatok (Jazzy, Lánchíd, Civil stb.) melyek cca 1 kW-tal adnak Pesten-Budán.
3. Ha rádiót vennél, nem lehet vételi érzékenységre válogatni (uV/m v vmi).
4. A rádióból eccál méretezett madzag lóg ki (kvázi botantennaként), koax, szimm. sehol. Garancia miatt egyelőre nem lehet beleépíteni.
4. A konyhában szűk a hely, ablak mellett k.szekrény teteje, az ablak ÉNY-ra van, az adók pedig D-re; Yagi, 1/4 dipól, körsugárzó méretei és forgathatósága miatt szóba se jöhet. Tető pláne (emeletes).
5. Óccó erősítős szoba(konyha)antenna nem vmi acélos.

Valami (fél)megoldást ha tudnátok ajánlani, megköszönném. Jelenleg oly mértékű serczegésben van eltemetve a karcsú műsorjel, hogy mindig összetévesztem a sülő rántotthús hangjával.

Szia!
Ugyan ez a problémám. Most úgy tűnik esélytelen a dolog. A jó (drága) rádióhoz vettem egy jó (drága) antennát is. Sajnos nem nyertem vele semmit. Ezek az adók nem 1kW-osak, hanem csak pár száz W-osak, míg a Petőfi valami 40kW. Ettől kezdve akár mit csinálok, az erős adók lenyomják a gyengéket. Elvileg az ellentétes polarizáció segíthetne, de mindenhol azt olvasom, hogy mire ide ér a jel, a polarizáció többször is megfordul. Talán spéci, nagyon meredek szűrőkkel lehetne próbálkozni, de az meg egyéb problémákat vet fel. Vettem anyagot egy V antennához, csak még nem volt időm megcsinálni. Az lehet az utolsó esélyem. A remény hal meg utoljára. Addig meg hallgatom mono-ban mert úgy még elmegy.

Sajnos, ez így van. A műsorszóró adóhálózat tervezése olyan, hogy a nemzetközi kiosztás 3 - 4 országos lefedésű hálózat kialakítását teszi lehetővé. A maradék frekvenciákon kisteljesítményű, helyi (kis ellátott területű) adók üzemeltetésére van lehetőség. A nagy frekvencia igény miatt, meglehetősen sok adó üzemel, ma már szinte minden lehetőség ki van használva, ez viszont lehetetlenné tesz minden távolabbi (ellátott területen kívüli) adó vételét.

Sziasztok!
Van egy régi, yagi antennám, dipol kábellel, bemenetű tv-hez használtam a telken pár éve az analóg adás megszűnéséig. Elvileg alkalmas lenne URH FM rádió vételre. Mivel a telken tv közel volt az antennához, kb. 2m volt a vezeték az antennától a készülékig. Most viszont magasra szeretném szerelni rádióvételre. Kérdésem, hogy hány m-ig alkalmazható a dipol kábel? Vagy célszerű lenne balun trafót használni, és 75 Ohm-os koaxon levinni? A rádión koax bemenet is van. (Videoton tuner.)

A szalagkábelnél sem számít a hosszúság, de arra ügyelj, hogy fémes vagy nagy víztartalmú tárgyak (növények) közelébe ne vidd.

Azért megmérhetnéd a "sugárzó" méretét...
Rádión milyen antenna csatlakozó van?

300 Ohm dipol, 75 Ohm koax.
A balun trafó mekkora jelveszteséget okoz?

Ez rendben is van, tehát van szimmetrikus bemenete a rádiónak.
Tehát hány cm az antenna "sugárzója"?

Hol használtad a TV antennát, milyen csatornát fogtál vele? Esetleg a Tokaj környékén használt O4 csatornára méretezett antennával tudsz operálni, az alsóbb kb. 100 MHz alatti frekvenciákon. A többivel nem. Mivel a TV antennák többsége hajlított dipól, (240 - 300 ohm) az átalakítás sem egyszerű.

Elvileg a Kab hegyi adó jelét vette, m1-es adót, de hogy melyik csatorna volt, arra nem emlékszem.
Lemérni csak jövő héten tudom, akkor megyek érte a telekre.

Kabhegy m1 oirt12 volt. A dab+hoz gyakorlatilag megfelel.

CCIR URH-hoz egyáltalán nem jó?

Nem. Túl kicsi.

Közben találtam egy másik antennát, annak a "sugárzó" része 38,5 cm hosszú. Ez se jó?
(Hogyan lehet kiszámolni, hogy egy adott antenna mely hullámsáv vételére alkalmas?)

Szerinted mennyi a 100 MHz hullámhossza? A dipól 2 × λ/4 és a rövidülési tényező. (úgy nagyjából másfél méter)

Antenna építésre (a tömegéből adódó nehézségektől eltekintve) mennyire alkalmas a betonvas?

Elvileg alkalmas, mert a nagyfrekvenciás áramok amúgy sem a vezetőben folynak, hanem "körülötte". Viccesen szoktam mondani, hogy a vezető csak azért van, hogy mutassa merre kell terjedni, mivel hogy bármilyen fém jobb vezető, mint a levegő. Azok a napsugár antennák is betonvasból voltak.
Valamivel nagyobb a rövidülési tényezője, mint a réznek, vagy alumíniumnak.

Komolyra fordítva a szót, az antenna is csak egy tápvonal. A hullámimpedanciáját a kapacitása, (átmérőjével összefüggésben) és induktivitása (hossza) határozza meg. Az ellenállás a veszteségi tényezőt befolyásolja, viszont ez a "tápvonal" nem olyan hosszú.

(A képlet: λ=c/f szorozva a rövidülési tényezővel. Ahol: λ a hullámhossz; c a fény sebessége; f a hullám frekvenciája. A rövidülési tényező anyagra jellemző állandó. Ha elfelejteném, a középiskolai függvénytáblázatban benne van, volt... )

Sziasztok!

Vételre szeretnék építeni egy dipól antennát, és leginkább a 89.5 MHz-s frekvenciát szeretném venni, mivel elég messze vagyok Pesttől.
Az lenne a kérdésem hogy azt a kis "vezeték" darabot ami a csatlakozótól magához az antena rúdhoz megy, amit a képen is be karikáztam, azt bele kell számolni az antenna "rúd" méretébe?

Nem Az csak a hangolócsonk méretébe (hosszába) számít bele. A hangolócsonkkal lehet átalakítani az antenna szimmetrikus kimenetét a levezető koax aszimmetrikus impedanciájához. Mondjuk egy koax balun jobb lenne, de ez sem rossz megoldás, csak kényesebb.

A koax balun az micsoda? Vagyis mire jó az?