Az termelne ennyi parat, h a vizzel teli vodor bent marad mindig a hazban kozvetlen rajta a betonon? Mire tegyem ra vagy milyen magasra?

A 10korbol 6ot elzartam, maradt a halo, gardrob, kisszoba, furdoszoba, tehat kizartam a nappalit, az eloszobat es s torolkozo szaritot. Igy a tomegaram egyenletesen 2L/min lett. Hat ez sem jo, ennyit tudjon mar keringetni a szivattyu hat nem igaz. Ennek a kazannak be kellene tudnia futeni egy 2 szintes hazat kesobb....
Az miert van, h a kupakot a feheret azt eleg nehezen tudom tekerni nehol, lejon a bor az ujjamrol..

A szivatty módot átállítottad?

Maradt minden ugy, ahogy a kazanos allitotta. Akkor vegyem fel a minumom 40%rol 100%ra? Egyikotok azt mondta ne, masikotok igen, mit tegyek? Az miert kell h egy szivattyi modulaljon sajat magatol?

Nem kell hogy moduláljon.

Szia!
Mennyit kell fizetni most, egy köbméter gázért?

Hali.
Nem tiszta még a padlófűtés vezérlése.
Az én elképzelésem röviden, a kép.
Ha mondjuk van 7 külön helység ahol padlófűtés lesz, akkor egy közös osztó-gyüjtő kell?

Röviden, igen.

Én még letapadtam a radiátoros fűtésnél.
Mi a helyzet akkor, ha ott akarok főteni, ahol épp vagyok?
Mondjuk tudom hogy egész nap a hálóban nem leszek, akkor ott nem kell fűteni, de az ebédlőbe leszek, oda kell épp fűtés.
Hogy állítom hogy több fokot akarok a fürdőbe, mint az ebédlőbe?

Ugyan úgy képzeld el, mint ha minden kör egy radiátor lenne. Nekem az osztó gyűjtőnél az egyiken vannak a szabályzó szelepek, a másik csak sima szelepek nélküli. Nekem öt köröm van, itt tudom beállítani melyik körbe mennyi víz keringjen. Más kérdés, hogy én nem variálom külön a helyiségeket.
Én belepumpálom minden nap a napi teljesítményt, aztán élvezem a meleget, itt mindenhol egyforma 21-23 fok van egész télen.

Erre vannak a zóna vezérlők. Röviden: helyiségenkénti termosztát, tezérlő egység ami a zóna szelepeket megfelelően nyitja és ad egy jelet a kazánnak, illetve ami fontos az adott zónákra valami motoros elzáró.
Egy kis tanulmány.

Miért van két osztó-gyüjtőd?
Végülis ha külön vezérelném a helységeket (a nem használt helységet kevésbbé fűteni) akkor azzal takarékoskodni tudnák nem?
És akkor ha mindenhol ugyanoylan a szobahő, hogy/hol állítod, hogy jobban fűtsön, vagy kevésbbé?
Egyenesen a kazánon beállítod a víz hőfokot/szobahőt, és így mindenhova egyenlő meleg megy?

Kovabe: Akkor a helységek külön vezérlése így nézne ki?
Minden szoba előremenő részére kell egy nyitó-záró, tehát egy elektronikusan vezérelt szelep.
Kell egy termosztát a szobába, ami méri hogy háyn fok van.
És kell egy vezérlő egység, amin beállítom, hogy adott szobábam milyen hő legyen, és azt méri majd a termosztát, és aszerint nyit-zár a szelep.
Így? Mi az ilyen szelep pontos neve, vagy hogy néz ki?
(Gondolok most olyanra, hogy házi építésű zónavezérlés ha lenne, akkor milyen szelepeket kell beépíteni. Lényegében tervezéskor elég csak ezeket a szelepeket is beépíteni, a vezérlés elkészülhet bármikor később is.)
Vagy érdemesebb komplett zónavezérlést venni?

Még így margóra, akartam is kérdezni.
Mikor használnak szivattyúst, és anélkülit?

Egy gyűjtő az előremenőnek, a másik a visszatérőnek. Négy nagy köröm van, a hatvan négyzetméterre, meg egy fürdőszobai törölközőszárító (lett volna, de nem kell, csak a helye van meg)
Én fával fűtök, nulla fok felett elég 10-12 kg fa, 0 fok alatt napi 20 kg megy el. Én 35-40 fokos vízzel fűtök kb. öt órán át. Már harmadik éve megy a fűtés így, nem variálom így a legkényelmesebb. És így kijöttem mindig 3-4 erdei köbméterből. Ha neked gázkazánod van, lehet variálni (de minek). Nagyon ellehet szaladni a költségekkel, van már mindenféle szuper vezérlés, mindenféle csodaszelep stb. Én biztos nem spórolnék 4-5 fokkal, nem biztos, hogy jobban jársz, ha egyes helyiségeket hagysz kihűlni.
Meg nem szeretném tönkretenni sem a házamat, sem a bútoraimat, tárgyaimat egy két száz forintért.
Szivattyú mindig kell, nekem az előremenőben van. És egy ESBE VTA 572-es keverőszelep védi a padlóköröket.

Nagyából igen. Lényegében a vezérlő csak egy relékkel ellátott panel amin fel van fűzve az összes termosztát és szabályzó motor. Minden helyiségben külön állítod a kívánt hőmérsékletet és jelet ad a vezérlésnek hogy kell a fűtés a hozzá tartozó zónán.
A vezérlés házilag is kivitelezhető ha konyítasz egy kicsit az elektronikához (én is ilyenekkel kezdtem a vezérlésgyártást).

Ezt nemigen értem. Nekem 7 külön helységet kell fűteni. Lehet elég minden helységbe egy kör.
Tehát lesz egy osztó-gyüjtő a házban. Mi is az az osztó-gyüjtő? ->Amit feljebb feltettem a két képet. Az ahol a kazánból a melegvíz bemegy, és onnan megy szét a többi szobába. (-osztó)
A gyüjtő meg az alsó része, ahol a visszamenő kihült víz megy vissza a kazánba.
Azt írod hogy neked egy osztó gyujtő van, amin vannak elektronikus szabályzó szelepek, és egy osztó gyüjtő amin nincs.
Tehát te valamelyik szobába tudod állítani a hőfokot, (amelyiken van szelep), a másik szobákban meg nem tudod külön állítani a hőfokot, csak a kazánon.
Jól értem?
Tegyük fel, napközben 23 fokra fűtöm minden helységet. Ha beállítom hogy éjszakára (0:00- 6:00) a fürdő, a konyha, az ebédlő ne legyen csak pl 18fok, (ha egyáltalán érkezik kihülni) azzal nem tudok spórolni? Ugyananyni gáz megy el, ha nonstop fűtök 7 helységet ugyanoylna hővel, mintha a fele helységet pár fokkal lejebb fűtenék? (akkor miért vannak a zóna vezérlések?)
Ha a kazánba van szivattyú, tehát nyomja a vizet az osztó-gyüjtőbe, akkor oda is kell még az a gyüjtő, ami a 2. képen van?

Szia!
Nem jól értelmezted, vagy én nem fogalmaztam jól. Ugye van öt csőkígyóm, ennek van öt bemenete és öt kimenete. Kineveztem az öt bemenetet előre menőnek, a kimenetek lettek a visszatérők. Egy ötös osztó gyűjtő az előre menőknek, egy ötös a visszatérőknek, mint az első képeden. Csak a te képeden hetes osztó látható. És nekem, a visszatérő osztón vannak a kézi elzáró szelepek, itt tudnám állítani az áramlást.

Én úgy használom a padlófűtést, mint egy cserépkályhát, a beton a hőtároló. X idő alatt belepumpálok X mennyiségű energiát, aztán fűtés kikapcs. Olyan 80 kWh mennyiségű energiával elvagyok 24 óráig.

Miért a visszatérőn van?
De akkor végülis erdemes ezeket az elektromos zárószelepeket beépíteni nem?
Még most se kaptam konkrét választ, mikor kell használni 1. , es 2. kepen található osztó gyüjtőt.

A másodikat akkor használják, ha maga a rendszer alapvetően, vagy részben emelt hőmérsékletű (radiátoros). Értéktartó szabályzásnak hívják.

Hogy működik?
A szivattyú nélküli működése :
A kazán nyomja a vizet az osztó gyüjtőbe, onnan meg megy szét a szobákba.
Akkor a szivattyus?

Nekem olyan az osztóm, mint az első képen van, tehát csupasz osztó. Igaz eléje beépítettem ugyan azokat a szerelvényeket, amit a második képen látsz. tehát betettem egy szivattyút, és egy ESBE keverőszelepet. A második képen is látod a szivattyút, és a kapillárcsöves keverőszelepet. A szivattyú keringeti a vizet a csövekben, attól függően, hogy az osztón lévő szelepek mennyire vannak nyitva, vagy zárva. Ha elektromost teszel, távvezérelhető lesz, és akár programozható is. A keverő szelep feladata, hogy védje a padlóban a műanyagcsöveket a túlságosan nagy hőmérsékletű előremenő víztől. Ez a fűtési mód, és a hasonló kiskeresztmetszetű csövekkel felépített fűtési rendszerek, csak szivattyúval működnek.

A szivattyús kialakításból vagy 5 félét ismerek. Hagy ne írjam le mindet.
Google a barátod. De azért kerestem neked egy leírást. Ilyeneket keress és megtalálod a kérdéseidre a válaszokat.

A szivattyú kerintegi a körökben a vizet.
Ez oké, természetes. De ha a kazán nyomja a vizet, tehát az osztóba eleve nyomással megy tovább a meleg víz. A kimenőn ugyanúgy nyomással megy vissza a kazánba, és ez elölről. Miért kell még akkor a körökre külön keringető?
Keverőszelep feladata világos. Vegyünk csak egy ilyen egyszerű keverőszelepet.
Hogy kell bekötni?
Bal oldala a kazántol az előremenő, jobb oldalára az osztó előremenője, és az alját a visszamenőre?
Működése csak tipp, logikusan, hogy ha túl meleg a víz, akkor kicsit zár az előremenőböl az elosztóba, és a visszamenőből enged az előremenőbe?

A szelepnek a működését érted, ahogy leírtad úgy kell bekötni. Ha van a kazánban szivattyú, akkor az osztónál már nem kell. Illetve csak akkor, ha mondjuk a kazánod alapvetően egy radiátoros fűtést szolgál ki. És mivel a radiátoros fűtés magasabb előremenővel dolgozik, ajánlatos egy külön szivattyúval kiszolgálni a padló köreit. Tehát a második képeden látható felépítést mondjuk, egy radiátor helyére köthetnéd, és onnan lenne megtáplálva a padlófűtésed.

Váltottam pár szót padlófűtés szakemberrel, ő említette meg, hogy a vaillant kazán, (amihez van 80literes használati víztartály) amit ő kínál, már van benne szivattyú is. Azért kérdem, ha már egyszer a kazán nyomja az osztó felé a vizet, akkor oda már nem kell.
(jó, oké, egy sima turbós kazán, olyan 1000€ körül van. Gondolom van 100féle, de azt mondta, hogy ez a vaillant, amihez van tartály, 1900€?...)

Az attól függ milyen hőfokú vizet nyom oda a kazán. Ez a lényeg nem pedig a szivattyú. Meg persze a tömegáram, de az már egy másik szempont.

Értem. Itt egy terv, a ház így néz ki. Ahol a kék rész van, ott egy ajtó van. De ott be lesz falazva. Épp azon gondolkodtam, hogy lehetne ott az osztó gyüjtő...
Nem kell a falat kivenni, hogy bemenjen az osztó szekrénye, mert eleve nincs ott fal. Meg úgy a ház közepén van. A szürke részekbe mennének a padlófűtések. A piros meg a kazán..
A legnagyobb szoba 21nm, ami a hálószoba. De itt mondjuk két nagy szekrény alá, és az ágy alá nem menne fűtés, így a fűtendő felület kb 15nm lenne.
A fickó azt mondta, hogy a 4x4es szobába, épp elég egy kör, egy 100m körüli.
Ti véleményetek?

Persze van ezer féle, de nagyon körültekintően válasz. Az alkatrészek aranyárban mozognak, jól járd körbe a dolgot. Ahogy írtam már, nekem négy köröm van, és én is körönként 100 méter csövet fektettem le. Nálam 380 méter ment el, kb. 80 liter a vízmennyiségem.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy a Termomax Condens típusú gázkazánokhoz használatos szervíz szoftver esetleg megvan-e valakinek? (Információm szerint ENCON illetve ENCONFUL a szoftver neve) Előre is köszönöm!