Érdekes, mert a WinAVR-nek semmi köze a JTAG-hoz. Az "e"-s és "v"-s JTAG-ok egyébként teljesen egyformák, mindegyiknek alapja egy felprogramozott ATMega16, USB-soros illesztő, és 7.3728MHz kristály. Más nem nagyon kell! Tudom, mert jó sokat csináltam.

Szerintem a firmware verzió lehet a ludas. AVR Studio 4-ben az "AVR Prog" nevű bővítménnyel lehet frissíteni, feltéve ha a JTAG-od rendelkezik bootloaderrel és az azt aktiváló gombbal/jumperrel. Lehet hogy az "e"-s stickekben nincs meg ez a lehetőség.

4.19el megcsináltam a frissítést. Szépen végig ment, verify... Azonban akkor sem működött. A 4.17 meg nem akart build-olni, csak a winavr telepítése után. Egyébként aktiváló gomb, jumper nincs a panelen...

Sziasztok!
Hogy állítsam be a fusebitet, hogy ne zárjon ki az újra programozásból?
A program egyébként működik.
Köszönöm.

Két módon zárhatod ki magad:
- ha RSTDISBL be van pipálva
vagy/és
- ha SPIEN nincs bepipálva

De úgy látom a program ezeket nem is engedi módosítani. Biztos valami biztonsági funkció aktív.
A többi szabadon módosíthatod, azokkal nem zárod ki magad.

Igazából a fenti sem zár ki véglegesen az AVR-ből. Még HVSP/HVPP (High Voltage Serial/Parallel Programming) programozókkal újra be lehet állítani a fuse biteket.

Nos igaz, de ha belső órajel helyett külső kvarcot, vagy rosszabb esetben külső órajelet állít be, akkor azt is kizárásnak értelmezik, mert ugyebár ekkor sem tudja folytatni a programozást, ha nem tesz rá kvarcot, vagy órajelgenerátort...

A SUT és CKSEL üresen hagyásával marad a gyári, belső oszcillátoros beállítás. Anno amikor kezdtem, ez nekem alap volt, és csak akkor kezdtem piszkálni ha egy leírásban kifejezetten az szerepelt hogy át kell állítani kristályra, és megadták mit kell bepipálni.

Egyébként a CKOPT ebben az állásban teljesen felesleges, a WDTON bejelölésével pedig váratlan meglepetéseket okoz ha a programban nem kezeled a watchdog-ot.

Egy kérdésem lenne. Jó lenne 3V-os elemről működtetni áramkört, ahol megnyomok egy gombot, elindul, majd automatikusan kikapcsolja magát.

Az 5V oké, mert a legtöbb FET lazán kinyit 5V-on, de nem ismerek FET típust, ami könnyen hozzáférhető és egy CR2032-es elem kinyitja.

Ha tudtok ilyen könnyen beszerezhető típusokat (P és N csatorna), az jó lenne.

FDV301N (5Ohm@2.7V), FDV304P (1.5Ohm @ 2.7V) peldaul. Mindketto SOT23 tokozasu. Az FDH-nal szoktam vasarolni oket.

RDS(ON) (at VGS = 2.5V) < 52mΩ
http://www.aosmd.com/pdfs/datasheet/ao3400.pdf
RDS(ON) (at VGS=-2.5V) < 85mΩ
http://www.aosmd.com/pdfs/datasheet/AO3401.pdf

Rengeteg ilyen MOSFET van. Néhány abból, ami van itthon nekem (van még, de lusta vagyok megnézni mind).

P-MOS:
AOD417 (ez mondjuk necces lehet, mert pont -3V a max).
BSS-84 (kis-áramú, -2V)
IPD068P03L3 (-2V)
IRLML0030 (-1,1V)
IRLML6401 (-1V)
IRLML6402 (-1,2V)
N-MOS:
BSS-138 (kis-áramú, max 1,5V)
BSS-316 (2V)
DMG-3420 (1,2V)
IRF8735(2,3V)
IRLL014(2V)
IRLML0030(2,3V)

Én többnyire a TME-ről vásárolok, bár kisebb a választék, mint az igazán nagyoknál (azért van bőven mindenféle) de a legtöbb dolog sokkal jobb áron van és nem vészes a futárköltség.

Neked logikai szintű FET kell, egyszerre P és N csatornás is. A P az áteresztő (főkapcsoló), N pedig a lehúzó. Nézz szét Arduino-s cuccok közt, a feszültségszint-illesztőben alacsony (1-2 V) gate treshold - ú MOSFET-eket használnak, igaz, azok csak N csatornásak.

Üdv!

Ha AVR-rel (most konkrétan egy ATTiny84A) szeretnék differenciális ADC mérést végezni, akkor mindkét potenciálnak (most a két feszültségre gondolok, amiket a negatív, illetve a pozitív diff bemenetre kötök) a VCC alatt kell lennie, vagy elég, ha a potenciáljuk (gain-t beleszámolva) kisebb a VCC-nél.

Szóval ha 5V-ról hajtom az AVR-t, akkor mérhetek differenciálisan 9990V, és 9994V potenciálokat?

Köszi a válaszokat. Elég sok frankó FET-et javasoltatok. Ebből lehet választani.

Esetleg egy tokban a P és az N: IRF7307, IRF7309, IFR7317, IRF7319

Nem mérhetsz, csak a tápfeszültségnél kisebb feszültséget. Adatlapon szerepel, hogy mekkora feszültség kapcsolható a bemenetekre, nézd meg.

Olyanjaim is vannak, de nem írta, hogy egy tokban kéne.

Jelenleg épp váltok SMD felé, szóval azok előnyösebbek. Próbanyákon fantasztikus az SMD. SOT-23-at még nem próbáltam, de a 1206 simán megy. 3 lyuk kell hozzá, a középsőről a rezet eltávolítom, a két szélsőre meg mehet az SMD 1206. A forrasztás csipesszel megy, egyik lyukra ónt rakok, a csipesszel meg beletolom az SMD ellenállást. Miután megvan, a másik lyukat is lehet forrasztani.

Azért tuti az egész, mert az ellenállások / kapacitások alul vannak, fölötte simán mehetnek vezetékek és más cuccok. Magyarul kétirányból lehet építkezni a próbanyákon. Felül furatszerelt, alul SMD.

A huzalozásért zománcozott rézhuzal felel, az is mehet alul/felül több szinten.

Miután működik a prototípus, le is lehet gyárttatni normális minőségben.

Kezdünk offba átmenni. Nem értem miért kaptam ezt a hozzászólást, az összes általam említett MOSFET SMD kiszerelésű. Csak annyit írtam, hogy nem volt a példáim között olyan, ami egyben tartalmazott volna P és N csatornás MOSFET-et is de attól még vannak olyanjaim is.
Próbanyákot nem használok, tervezek inkább egy egy-/két- oldalas nyákot és ki CNC-zem. Csomó ilyen tesztáramköröm van már, amiből majd készre tudom legózni a projektjeim a végleges áramkör megtervezése előtt.

A távoli Japánban, van olyan aki ezt már régen így csinálja és nem csak próbából, hanem véglegesre is.Bővebben: Link

Most komolyan, míg egy ilyet összedrótoz az ember addig megtervezhető bármelyík editorral, és elkészíthető otthon is simán...

Ez nagyon komoly! Eszembe se jutna próbanyákon összeforrasztgatni egy ilyen áramkört. Mondjuk, ahol ilyen jellegű kamerákat használunk, ott amúgy is muszáj FPGA-val gyűjteni az adatokat, majd PC-vel feldolgozni. Egy mikro nem bírná kezelni azt az adatmennyiséget.

Gondolom, hogy Japánban a 15 m²-es lakásokban nem könnyű maratni.

Üdv!

Adott egy (ATTiny84A) AVR, 5V-ról üzemelve.
Az ADC referenciáját az AREF pinre állítom, és nagyon kicsi feszültség kerül rá (akár 0-0.1V körüli).

-Okoz-e károsodást, ha az egyik ADC bemenet pinre (legyen ADC1) 5V-nál nem nagyobb, de az AREF pin feszültségénél sokkal nagyobb feszültség kerül?
-Illetve, ha ilyenkor csinálok egy konverziót az ADC1 pinre (szóval miközben azon sokkal nagyobb fesz van, mint az AREF pinen), akkor mi lesz az eredmény? Értelmetlen érték, vagy károsodás?

Nem lesz semmi baja, ha a tápfeszültséget nem haladja meg. A referencia csak egy összehasonlítási érték. Ha a mért feszültség ezt meghaladja, akkor a felbontás maximumát fogod kiolvasni.

Nem lesz semmi baja.

Nálam az volt a probléma, hogy kizárólag drágán szar minőséget sikerült előállítani, ezért a panelokat inkább Békéscsabán drágán jó minőségben gyárttatom le. Addig meg marad a prototípus panel.

Néhány kép a készülő szkópomról.

Már kezdek 3D-ben építkezni, a mikrovezérlő, LCD alatt például vannak cuccok. A konkenzátorok, ellenállások SMD-k. Tisztán furatszerelten szerintem több hely kellene hozzá. A 1206 nekem az a méret, amit még látok és csipesszel meg bírom fogni.

"a 1206 simán megy. 3 lyuk kell hozzá"
0805, és elég két lyuk.

Meg jó szem. Ha leesik a földre, a 1206-ot sem egyszerű megtalálni.

Az ember nem hajol le SMD alkatrészekért. Az már ott marad, majd a porszívó összeszedi.

Nemrég kezdtem furatgalvános-kétoldalas protopanelekkel játszani. Nem drágább, sőt! "e"-n szinte csak ilyet árulnak, a rendes üvegszálas-egyoldalasakat aranyárban mérik.
Kétoldalas előnyei: erősek a PAD-ek, nem égnek ki; lehet 3D-ben építkezni; maga a panel is erős.
Hátrány: nem lehet keresztezni az átkötéseket, mert a galván átvezethet a keresztezésnél.
A lötstop miatt nem egyszerű vezeték nélkül két szomszédos PAD-et összelöttyinteni.