Látom nem sokat konyitasz a videotechnikához meg a hatásvadászathoz. Igy tényleg nincs miröl beszélgetni.

A ködfényszóró és a ködzárófény használatáról külön cikket lehetne írni...
Kezdjük azzal, a meglátással, miszerint a ködfényszóró semmire sem jó:
Amikor a prosztó tompított helyett is azt használja, ezért a gyári beállítás helyett felfele világít vele, akkor valóban csak vakít. Azok az idióták (erre mást nem tudok mondani), akik helyzetjelző + ködfényszóró párossal járkálnak, "mert az menő", vagy mert "jól néz ki így az autó", na azok agyilag teljesen zoknik, hiszen a jól beállított tompítottal sokkal többet érnének.
Ha viszont olyan körülmények vannak, akkor igenis a megfelelő tempó mellett nagyon hasznos! Ilyen körülmények: erdőben, sötétben; ködben, sötétben; földúton, sötétben; ... - én reggel hatra járok, a tavaszi-őszi ködidőszakban látom vele az M0 útjelzéseit, igaz olyankor van csak felkapcsolva, mikor tényleg van is értelme, mert valóban többet lehet vele látni. Világosban, még tejködben se mindig van értelme felkapcsolni, mert semmivel nem jobb, mintha nem lenne. Gyakran járok földúton is, ahol sötétedéskor, világosodáskor, vagy csak szimplán sötétben nem árt, ha látom az út szélét. Erre kifejezetten szuper, hogy alul van olyan lámpám, ami oldalra megvilágítja előttem az utat (itt is hangsúlyozom, jól, szabályosan van beállítva és az útviszonyoknak megfelelően, lassan haladok!).

Ami pedig a ködzárófényre vonatkozik. Nem véletlen emlegetem itt is a hivatalos nevén, nem pedig ködlámpaként, hiszen a hivatalos megnevezése sokkal találóbb, jobban írja le a funkcióját. Nem arra van kitalálva, hogy kiégessük vele a mögöttünk jövő szemét, hanem arra, hogy messzebbről észre vehessenek akkor, amikor mi vagyunk a sorban az utolsók és a látási viszonyok indokolják, hogy fel legyen kapcsolva. Ehelyett a sok "okos" meglát egy apró ködfoszlányt, ami gyakorlatilag semmivel se rontja le a belátható távolságot, mégis kapcsolja a ködzárófényt, mintha kötelező lenne. Ha pedig mögé érsz, akkor nem érti miért "felejted rajta" a refit, meg minden létező világítást az autódon, míg mögötte haladsz. Sajnos az ilyen abból se ért, amikor a pirosnál esetleg udvariasan megkérdezed tőle, hogy tudja-e melyik kapcsolóval lehet kikapcsolni a ködzárófényt? Mivel nem érti ezt a fogalmat, hogy ködzárófény, ezért nem érti meg, hogy az nem dísznek van és nem is azért, hogy a másik retinájába égesse a nyomát.

Nekem az autóban ott a menetrögzítő kamera, s régóta tervezgetem már, hogy kiragadok képeket, amiken mutatok példát a nagyérdeműnek erről, de aztán győz a szent lustaság

A ködfényszóró és a ködzárófény védelmében.... Nyilván van létjogosultsága, mert egyrész - én a jól beállított ködfényszórómmal jobban látok ködben. Másrészt a látszani legalább olyan fontos és igenis jó a ködzárófény. De..... nem mindegy mikor használjuk és nem mindegy, hogy az adott autótípusban van-e, vagy éppen jó-e a visszajelzése. BMW-sek és Mercedeszesek kivételek. Azokon index és kormány sincs. Sávváltáskor legalábbis egyszer nem látom villanni az indexet, hegyi - keskeny út viszonylatban pedig nem tudnak félrehúzódni.

A ködzárófény haszna manapság a nulla felé tendál. Régen volt értelme amikor kevés autó járt az utakon. Bekapcsoltad ha ködben mentél az úton, hogy a mögüled érkező gyorsabb jármű időben meglásson. Ez a forgalmi helyzet manapság csak igen ritkán alakul ki. Ezért aztán sokan azt sem tudják hogyan is kéne használni ötletszerűen, vagy véletlenül használják. A jól beállított ködlámpa valóban segít és nem is zavarja a szembejövőt.

Nem értek egyet a ködzárófényt illetően. Ha a 6-os úton szoktál teherautóval közlekedni a Duna mellett - megérted miért. Sokszor jól jött, hogy a fehér teherautó sejhaját látta a mögöttem lévő. Én is örülök ha látom az előttem lávő távoli ködzáróját, mert a személyautóból lehet, hogy jobban kilátsz, de mondjuk egy Transitnak már magasabban van a fülkéje.

Ezzel nem értek egyet. Lehetséges, hogy az általánosabb közlekedési időkben, mikor dugig vannak az utak, akkor nem sok haszna van, de én olyankor közlekedek a hét túlnyomó részében, amikor még igenis ritkább a forgalom. Mint említettem volt, hatra járok dolgozni. Ilyenkor, ha köd van, bizony jól tud jönni, csak amikor már az előttem lévő látja a helyzetjelzőmet is, akkor jó lenne, ha venné a fáradtságot és lekapcsolná... De ezzel együtt is jó az, mikor nem 30-40m-ről veszed észre, hogy vannak előtted az úton, hanem 70-100m-re már látod azt a piros lámpát.

Erre is be kellene épiteni egy kis automatikát, ha mögötted megjelenik egy fényforrás ( auto) akkor azonnal kapcsoljon le a hátso ködfény( mint a legujabb kocsik reflektora). Addig amig ilyen nincs, a kutya kötelessége a soförnek ( és benne van a KRESZ-ben) kikapcsolni a ködzárofényt.

Csak a 90%-uk nem kapcsolja ki...

Ez azonban nem a ködzárófény hibája, hanem a jármúvezetőé. (Az viszont nem biztos, hogy jó, ha "mindent" automatikára bízunk. Ellustulnak a vezetők, és hozzászoknak a vélt vagy valós kényelemhez, azután amikor olyan járműbe ülnek be, amiben nincs ilyen, akkor elvakítják a mögöttük jövőt...)

Csak az a baj, hogy ebben az esetben a soförökre abszolut nem lehet támaszkodni, hiszen 90%-uk képtelen kezelni a ködlámpákat. Ilyen esetben van helye az automatikának ( sokkal inkább mint pl. a tompitott fényeknél stb.)

Intelligens épületeket építek jóideje. A köddel mindegyik érzékelőnek rendesen meggyűlik a baja. Néha az ember sem hoz jó döntéseket. A szenzorok még kevésbé. Legyen bármilyen bitrátájú ultraszuper fény, pára stb szenzor. Nem beszélve a köd magasságáról. Azt is külön mérni kellene. De ha tudsz ilyen automatikáról szólj, mert én leszek az első aki telepíti! A németek és a japánok bicskája is beletört már.

Nem tudok ilyen automatikárol, de a kocsim reflektora immár 3 éve automatikusan és jol kapcsolja a tompitott fényt, nem tudom miért ne kapcsolhatná egy hasonlo szerkezet a ködzárofényt. Nem a ködre, hanem arra ha a kocsi mögött megjelenik egy auto bekapcsolt fényszorokkal. Csak ilyenkor kellene a kézzel bekapcsolt ködzárofényt lekapcsolni vagy tompitani.
Ez untig elég lenne ennek a zavaro tényezönek a kiiktatására.

Amugy a köddel sokkal kevesebb baj van, már évtizedek ota müködik egy nagyon megbizhato eljárás ( a levegö tisztaságát mérik vele). Egy lézer fényforrás egy több méteres távolságra levö tükörre világit ami visszaveri a lézersugarat és ezt mérik. Ezzel igen nagy pontossággal lehet mérni a levegö tisztaságát beleértve a ködöt is. (Épületekre nagyon megbizhato, hiszen azok nem mozognak mint egy auto).

Sziasztok! Kedves érintettek!Név nélkül,de azért (elég nagy) arccal.Talán itt kéne megbeszélni azokat a dolgokat,ami(k)ért minduntalan, unos-untalan fagyasztva, jegelve ,hűtve lett egy "bizonyos" fórum itt a "hobbi"-n,egyike azon fórumoknak amiket követek,figyelésre jelöltem be,ahonnan -még- értesítéseket várok.Én értem,hogy van egy probléma,de a sokadik alkalom után nekem beugrik, bevillan az a bizonyos ajtó esete és az a bizonyos gyerek,aki csak döngeti azt a bizonyos ajtót,és ennek az égadta egy világon semmi de semmi értelme nincsen a jelek szerint.Például beszélgethetnénk a mágnesek élettani hatásáról is,ha már a hangsugárzók szóba kerültek.Nem is gondolnátok milyen kényes ,érdekes,és látszólag mélyen megbúvó szakirodalmak ,írások ,tanulmányok kerülnek elő,ha beletúrtok az internet gödrébe.Egészen pontosan (emberi) sejt szinten lehet magyarázatokat találni arra,hogy mi és mennyire hat ránk,emberekre.És hogy ez jó-e vagy sem? Szerintem érdekes a téma.Mondjam,vagy mutassam?

Például: Mobiltelefon, és ezeknek tömbházak tetején, emberektől pár méterre lévő adókészülékeik.

Mobiltelefonokkal szerintem -már- nem lehet mit kezdeni.Én néha érzem a térerőt,de ez már betegség .A mágnes egy megfogható ,fizikai ,térben jól láthatóan kiterjedő mesterséges anyag.

Egyébként érdekes,mert ,bár nem találom a cikket itt fent a neten ,de egy "krézi srác",vagy hogy is mondjam ,talán 2009-ben ledöntötte munkagépével talán Ausztráliában (sok a talán) egy mobil adóállomás tornyát,ha jól emlékszem ,tehát van megoldás,de sajnos bizonytalan a kimenetele a történetnek.Elvileg lehetne gyököt vonni.Futurisztikus világot építeni,vagy várni,én már tényleg nem tudom mi a jobb séma.De tényleg csak ilyen tanulmány szinten foglalkoztat a kérdés,mert valamit találtam , mégpedig bizonyos sejtek ,immunrendszerünk működését biztosító sejtek mozgására hat ki a hangszórókon lévő mágnes egyik pólusa,ha jól tudom.Ennyi.

És azóta van Caterpillar telefon. Elnézést az ízetlen tréfáért,meg a flood-olásért.

Mit pár méterre, hiszen a mobilod adója a füleden van. Attól nem fél senki? Van olyan "fontos ember", akinek állandóan a fülén van, és mégsem pusztult ki.
Az adókészülék nem sugároz, hanem az antennáik. A bázisállomások antennái pedig elég messze vannak az emberektől, és tulajdonságaiknál fogva pont alattuk alacsony a térerősség. Mivel mindíg magasra kerülnek, szembe sem sokan lézengenek.

Szoktam szórakozni azon, amikor küzedenek azért a lakók, hogy ne náluk legyen a tetőn az antenna, hanem a másik házon.
Amit ha sikerül keresztülvinni, akkor ők:
- Nem kapnak pénzt érte.
- Nézhetik az ablakból az antennát.
- Rájuk fog sugározni.

Ahogy mondod. Sokkal jobban rájuk, mint az antenna alatt lakókra.

Valakikre akkor is sugároz, gondolom nem kis teljesítménnyel.
Mi egy nagy adótoronytól kb. 200m-re lakunk, éppen minket szór legjobban.

A mágnes egy mesterséges anyag? Hmm. Ezt kifejtenéd bővebben?

Akkor úgy mondom,írom,hogy ebben a formájában ,így kereken szépen ,egybe olvasztva a természetben valószínűleg nem fordul elő,de ennek valóban nem jártam elég alaposan utána,addig jutottam,hogy két pólusból áll az a mágnes ami a hagyományos hangszórókon van manapság.Úgy tudom van még a kerámia mágnes, ami nem ugyanaz,mivel a neve is más,gitárhangszórókon használják,és az újabban használt neodímium,ami sokkal erősebb,illetve a mérete is kisebb ebből adódóan,de vannak hátrányai.Érdekes a téma,és jó lenne jobban utána járni,én az orvosi részét olvasgattam ,de akkor beszélhetnénk erről is.

Hát, jobban, mint az alattuk lakókra. Azért aggodalomra nem sok ok van, bár az igaz, hogy még nem ismerjük pontosan az elektromágneses sugárzás élettani hatását (ahhoz még néhány generációt kéne vizsgálni), de azért becsülni lehet.
Pont a rádiótelefon hálózatokban nem használnak jelentős teljesítményeket, mert az erősen korlátozza a frekvenciák ismételt felhasználását. Ugyanis a zavart terület sugara 2 - 3 -szor nagyobb, mint az ellátott területé. Ezért a hálózat tervezésénél fontos, hogy a bázisállomások ne zavarják a másik, azonos frekvencián működő bázisállomás ellátott területét. A cél az, hogy ugyanazt a frekvenciát minél többször használni lehessen, mert annál nagyobb lesz a hálózat kapacitása. (cellás rendszerű hálózat) Ezért vannak sűrűn, nem túl nagy antenna magasságokkal viszonylag kis, néhány W_ERP -s sugárzó antennák. Ez olyan kis emberi testet ért sugárzás, hogy az elenyésző. A "nagy" adótorony nem jelenti azt, hogy a kisugárzott teljesítmény is nagyobb. Sőt kisebb teljesítmény is elég ugyanakkora terület ellátásához, pl. ritkábban lakott területeken.
Ahol nagy teljesítményeket sugároznak ki, jellemzően a földfelszíni műsor sugárzásban, ott megfelelő védősávok vannak, és az ott dolgozókat árnyékolással védik.
Egyik zöld tiltakozásnál egy egyetemi tanár mondta, hogy az emberiség elektromágneses sugárzásban fejlődött ki, utalva a nap sugárzásra. Anélkül nem is élhetnénk, az pedig sok nagyságrenddel nagyobb teljesítményű, mint amit mi a komunikációban használunk.
Gondold meg, egy napelem a nap elektromágneses sugárzásából a maga igen gyengusz hatásfokával használható energiát képes előállítani, ugyanakkor egy műsorszóró adó által kisugárzott jelből egy tranzisztoros erősítőt is alig lehet működtetni.

Én ezen egyszer nagyon mélyen elgondolkodtam,és arra jutottam,hogy egy kísérlet erejéig meg lehetne próbálni az autómentes napok mintájára a mobilmentes napokat,meg amit csak lehet kiiktatni,és akkor lehet ,hogy amisokká válnánk,és baltával a kézben közlekednénk,de pl. pont az agykutatás az a terület,amiben úgy tudom ,hogy vannak még megoldatlan kérdések,és valószínűleg nem a vesénket "zavarják" az elektromágneses hullámok,és egyéb általam kevéssé ismert ember (?) által létrehozott "frekvenciák", (elnézést a nagyon tudománytalan kifejezésekért),és gondolom itt van még az is,hogy a világűrben keringő mesterséges holdakat sem lehetne csak úgy lefékezni,meg egyebek,és az atomerőművekben sem lehetne "lekapcsolni" a hasadóanyagok reakcióit egy laza billentyű leütéssel.Én várom az aszteroidát. Mert megfőni a napban az bizti rosszabb.Egyéb apokalipszis a filmekben van vél. szerint, és ha eljönnek értünk ,akkor el is visznek minket,de nem oda ahova mi akarjuk.Én így látom.Nem szívtam semmit,csak zenélek éppen.

Ha mobilmentes napot szeretnél, akkor azt könnyen megteheted. Sok olyan hely van a Földön ahol gyakorlatilag nincs semmi mesterséges sugárzás. Vagy építhetsz egy jól árnyékolt szobát is. Atomerőművekből nem jut ki sugárzás. Sokkal többet kapsz akkor, ha egy rosszul szellőző pincébe beszivárgó radont szívsz.
Szerintem a placebo hatás sokkal rosszabb, mint a valós. Ha valaki folyton az miatt stresszel,
hogy adótornyok vannak körülötte, akkor a végén tényleg megbetegszik. De nem azok miatt..

Kísérletileg igazolták, hogy erős statikus mágneses térrel befolyásolni lehet az agyműködést. Pl. a fej megfelelő részére erős északi mágneses polaritású térrel hatva, mesterségesen elő lehet idézni az Asperger-szindrómát. A mágnest elvéve lassanként visszatalál az agy a rendes kerékvágásba és a befolyásoltság elmúlik.

Ha ez az állítás igaz, akkor jó lenne látni ennek a kisérletnek a hiteles publikációját. Kíváncsivá tettél.

Ilyen létezik, de ez nem statikus. Ez pedig elektromos.